Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1903-04-05 / 14. szám

NYIRVinftK 3 nagyon is tudja, mely végrehajtásában sem biztosit rendezett állapotokat. Mi haszna a gazdának, ha megszökött cselédjét visszakényszeritik ? Hiszen tudja, hogy akkor az ő érdeke ellen fog tenni, hogy csakis károsítására fogja fordítani minden törekvését. Legbiztosabban védi tehát érdekeit akkor, ha végleg elbocsátva azt, megteremti önnön nyugalmát . . . Mi haszna, ha feljelentést lesz ellene? ha a cseléd bűnössége — nagy ritkán — kiderül s büntetést kap, büntetése kitöltése után folyton remegnie kell annak folyton éberségben levő bosszuállásától ? Mihaszna, ha a kellemetlenségeket elkerülendő, a törvényben adott jogánál fogva, elbocsátja azonnal bű­nös cselédjét, ha annak könyvébe tiltva van az elbo­csátási ok bejegyzese ? S az elbocsátott cseléd jövendőbeli gazdája? Tanul­jon a maga kárán ? Nem mondom én, hogy igen gyakran, a gazdában is nincs hiba, s hogy vannak, kik a cselédben nem nézik az embert, hanem csak a rabszolgai, s igy mintegy maguk hintik el a magvát a vagyonosabb osztály elleni gyűlölet felburjanzásának, s maguk terelik oda a cseled ­gondolkozás módját, hogv bennük, a jóindulatu, cseléd­tartó gazdát ne lássák. Hát bizony <z is baj! Az ilyen gondolkozásmodon is változtatni kell, s a rosszindulatú, cselédek száma k> vesbülni fog. De a cselédnek is kötelessége, hogy azon gaz­dát, ki neki kenyeret ád, becsülje és tisztelje meg, hogy irányában hű, s munkájában kitartó és szorgalmas legyen, mert — mindent felszámítva — nagy méretű azon összeg, melyet a gazda egy éven át cselédjének, készfizetés, lakás, élelmezés, mosás, sok czimen kiszol­gáltat, s melyért — ellenértékül — jogosan kívánhatja meg, hogy érdekei ellen és kirara ne cselekedjek. E két ellentétet kell kiegyenlíteni, s akkor a cseléd­viszonyok megváltozására is van remény. Lapunk e száma első lévén az uj évnegyedben, tisztelettel kérjük olvasóin­kat, hogy a lejárt előfizetéseket a hét folya­mán megújítani szíveskedjenek. Előfizetési ár: Egész évre . . . , . . 8 korona. Fél évre 4 korona. Negyed évre 2 korona. Tanító uraknak tél áron adjuk a lapot. Tisztelettel A „Nyirvidék" kiadóhivatala. ÚJDONSÁGOK. — A nyíregyházi — sóstói, illetőleg sóstó—domb­rádi vasút ügyének előmozdítása érdekében, mint azt lapunk legutóbbi számában már jelentettük, báró Fei­litzsch Berthold főispán úr őméltósága e hó 6 ára érte kezletet hívott össze és csütörtökön reggel Aradri uta­zott, hogy a helyszínén tanulmányozza az arad— cs anádi egyesült vasutak által létesített gőzmotor vállalatot. — Iskolai vizsgálat. Szűcs Izsó ipariskolai szak­felügyelő miniszteri biztos múlt hó 28-án a helybeli iparos lanoncziskola megvizsgálásáia városunkba érke­zett. Délután 4 órakor Eördögh Dezső kir. tanfelügyelő elnöklése melleit az ipariskolai tanítókkal tanácskoz­mányt tartott, midőn is a működő tanítók ugy a köz ismereti lárgyak — mint a rajz tanításnál követett tan­módszerükről tették meg jelentéseiket. Melyekre vonat­kozólag nevezett miniszteri biztos megvizsgálva a fogal­mazási gyakorlatokat és rajz lapokat, külön-kü'ön elő­adta szakvéleményét s a tanitás eredményének mindin­kább biz'ositása czéljából, az egyes tantárgyak kezelése­nek egyöntelü tanmódj ira nézve tett előterjesztését, mint a tanácskozni íny határozatát részletesen jegyző­könyvbe vétette. Ezek után az általános, majd a szakraj<olási tanmódszerről tartotta meg szakelőadá­sát. Külföldi tanulmánya alkalmával Európa egyes fővárosaiban e tantárgy tanításánál tapasztalt fokozatos előhaladást az illető iskolákból felmutatóit s egybe gyűj­tött eredeti rajzlapokon mutatta be. Különösen hang­súlyozva azt, hogy az ipaiiskolai rajz tanításnál az álta­lános készség és értelem megszerzése után a tanulókat a közismereti lárgyak tanításától függetlenül ket cso­portba kell beosztani: az általános és lehetőleg a szak­rajzi tanfolyamba. — Ugy az ipariskolai tankok, mint a sz' p számban megtelent érdeklődők ezen gyakorlati tapasztalatokon nyugvó erdekes és valóban tanulságos előadást mindvégig érdeklődő figyelemmel hall tatlák nng. Ennek befejeztével az ipariskola II. osztályaban tartott tanórán jelent meg, hol az illető tanítását figye­lemmel hallgatva a fogalmazás tanítására vonatkozó el­járását mutatta be. Ezután iámét folytatta a tanácskozást s a meg­hallgatott tanórán szerzett tapasztalataira nézve tette meg észrevételet. Az ipariskola ügykezelése tekintetében pedig több oly intézkedés igénybevételere utalta a lan­testületet, mely a jó fegyelmet, de meg a tanitás ered­ményet is jobban biztosítani fogja. A rendtartási napló­kat vizsgálva, a nagymérvű iskolamulasztások jövőbeni megszüntetésére ellenőrző könyvek behozatalit különö­sen figyelembe ajánlotta. Szűcs Izsó miniszteri biztos 3'/, óráig tartó vizs­gálatát ily eljárás mellett feje/t • be. A t inácskozmá >y­ról felvett jegyzőkönyvet iparos tanoncziskolank fejlesz­tése érdekében ig n lontosnak, a szakelőadást pedrg különösen az ipariskolai, de az ott megjelent tanítókra r®zve is valóban értékesnek mondhatjuk — A közigazgatási bizottság április havi rendes ülés határideje a nagyhótre esvén, az emiitett körülményre tekintettel a főispán ur a bizottsági ülés határidejét április hó 15-ére ábapitotta meg. — Vasúti előmunkálati engedély meghosszab­bítása. A kereskedelemügyi miniszter a tervbe vett nyíregyháza -vásáros-naményi h. é. vasút előmunkálati engedélyét egy évre meghosszabitotta. — írről Károlyi Fereucz gyászjelentése. Lövey Sándor árvaszéki jegyző ur megtalálta a család leveles ládájában azt a halotti jelentést, amelylyel gróf Károlyi Antal édes atyjának, gróf Károlyi Ferencznek — aki tudvalevői'g Nyíregyházát újra alapította — halalát tudatva. A halotti jelentés Lövey Gábor táblabírónak van czimezve s a következőleg szól: Bizodalmas Kedves Jó akaró Uram ! Minekutinna Néhai Méltóságos Nagy-Károlyi GROF, KAROLYI FERENTZ szerelmes Uram Atyám Isten bölts vegezese szerent, mindeneknek úttyán el-indúlván, az halandó és árnyék életből a' meg-mozdúlhatatlan örökkévalós\gra által tétetett; azonnal igyekezemvala ; hogy végső tiúi, és természet-szerént tartózó alázatos kötelességemet meg­hidegedet teteminei il endő el-takaréiásával tellyesete­nem: De mivel Felséges Aszszonyunk szolgalattva, és ugyan ö Felségével egyetemben Nemes H-izánkttoz viselt hivségemből fel vállait hadi Hivatalomnak ezen hadako­zásnak alkalmatossagával vékony erőmhöz képest buzgó viselése, e' mellett egességemnefc veszedelmes valtozása, és hoszszas betegeskedésem, azon végső meg-tiszteleset Istenben el-nyugodott Méltoságos Uram Atyámnak mind eddig halasztották; Mar most Felseges Aszszonyunk Kegyelmességéből ideig üressedvén a' Hadi szolgálatok­nak munkáitól, és Isten Kegyelmességével nyavalyámbólis ki épülvén rendeltem Boldog emlekezető Méltóságos Uram Atyám még a' föld' szinén levő tetemeinek el-takarítá­sára az jövő holnapnak 17-iki Napját. M;lly el-intézte­tett Napra, hogy jo Uram magat szomorú Károlyi Házamhoz Boldog emlékezető Méltóságos Uram Atyám végső tisztességenek megadására fársztani ne terheltessek tellyes bizodalommal kerem. Mivel pedig ő Felsége ingyenvaló Kegyelmességéből ezen Nemes S/.ak uar Var­megyében el-nyert Fő Ispányi Hivatalomban való Instel átziomra Méltoságos Gróf Barkótzi Ferentz Egri Püspök Kegyes Uram Bátyám ő Excellentziája mint Régyrus Gommissárius ugyan az emiétett Hónapnak 18-dik Nap­ját méltóztatta rendelni, tellyes vagyok reménységgel, hogy azon-is érdemes Szeméilyenek meg-jelenésével engemet meg vigasztalni nem terheltetik. Melly hozzám és egész szomorú Házamhoz mutatandó szívességét midőn tellyes bizodalommal el-várom, álhatatossan maradok Bizalmas Jó akaró ura Szives jó akaró szolg. Gr. Károlyi Antal. N. Károly 2-dik Junius 1759. — A helybeli ev. ref. egyház tanácsa közhírré teszi, hogy az évenkinti rendes egyházi közgyűlés f. ho 19-én azaz, vasárnap d. e. 11 órakor fog a szokott helyen megtartatni. — Kitüntetett tanitók. A helybeli ág. h. ev. tanitók közül Pazár István igazgató tanitónak és Stclt Ernő ujteleki tanyai tanitónak a nagymilt. vallás- es közoktatásügyi m. kir. miniszter úr a magyar nyelv ter­jesztése körüli kitűnő működésükért egyenként 100 — 100 korona jutalomdijat adományozott. — Vasúti álloinásucvek megváltoztatása. A kereskedelemügyi miniszter, a közigazgatási bizottság felterjesztésére Királytelek vasúti állomás nevét Görög­szállásra és Dessewffy vasúti állomás nevét Királytelekre valtoztatta. — Jegyző választás. A nyugdíjba vonulás foly­tán megüresedett pazonyi községi jegyzői állasra egy­hangúlag Kuttka Andor helyettesitett jegyző választatott meg. — Névváltoztatás. Schwarcz Lipót és Jenő nyír­bátori lakosok vezeteknevöket belügyminiszteri engedely lyel „Szücs"-re változtatták át. — Gryászrovat. Alólirottak, a magunk és az összes rokonság nevében szomorú szívvel jelentjük : áldott lelkű jó nagynénénknek Feldheim Sára, özvegy Frenkel Sámuelné­nak nemes életének 82 ik és özvegységének 25-ik évében rövid szenvedés után e hó 30 án bekövetkezett csendes el­hunytát. A boldogultnak porhüvelyét f. évi április hó 1-én d. u. 3 órakor kisérjük a kállai-utczai 5 számú halotas­házból a nyíregyházi izr. temetőbe őrök nyugalomra. Nyíregyháza, 1903. márczius hó 31-én. Áldás és béke poraira! Dr. Fodor Jenő, Feldheim Paula Blau Paln-, Zucker Fáni özvegy Győrfiné, gyermekeivel. L ;veleki Irma Mandel Ödönné, Lsveleki Ella Fried Árminn:. Leveleki Erzsébet Erényi Árminné, Leveleki Ilona, Leveleki Géza, Adler Vil na, Adler Jenő, Sós Miklós. Özvegy ifj. nagyváradi és teleki Horváth Mihályné gencsi es érmihályfalvi Gencsy Margit maga és gyermekei: Horváth István, báji Patay Mártha férjezett Gsaky-Palli vicini Roger őrgrófné és férje Gsaki-Palavicini Roger őrgróf cs. és kir. huszárfőhadnagy és fiuk Alfons; baji Patay Tibor; báji Patay Sámuel; továbbá özv. idősb nagyváradi és teleki Horváth Mihályné csiktapolc/.ai Lázár Anlónia maga és gyermekei nagyváradi és teleki Horváth Anna s ennek fia Molnár Dénes; nagyváradi és teleki Horváth Dénes cs. es kir. kamarás, vezérkari őrnagy és neje Keleti Edilh és gyermekeik valamint a többi roko nok nevében is fájdalomtól m gtört szívvel jelentik ferje. illetve fia, apja, mostoha apjuk, testvérük és nagybáty­juknak méltóságos nagyváradi és teleki Horváth Mihály cs. és kir. kamarás, nyugalmazott m. kir. miniszteri segédlitkárnak, élete 43-ik, boldog házasságának 9-ik évében, hosszas szenvedés, után folyó hó 30-án törli nl elhunytat. A megboldogultnak hült tetemei feletti gyász­szertartás április hó 1-én, délután 3 órakor fog Budapjsten IV. ker., Muzeum-körut 27. szám alatti halottas háznál megtarlatni, és innen elszállíttatva, Vajdaszentivant április ho 3-an délelőtt 11 orakor fog örök nyugalomra helyeztetni Budapest, 1903. márcz. hó 30-án. Áldás lebegjen porai felett ! Alantirottak legmélyebb fájdalommal,a váratlan c-a­pástól lesújtva, megtört szivvel j'lentik a felej:hetetlen jó férj, önfeláldozó drága jó apa, nagyapa, legjobb te-tvér és rokon Telegdi baczoni Keresztes András liáz­és földbirtokos, Szatmar-Németi szab. kir. váró - bizott­sági tagján ik, a budapesti kőbányai sertéskereskedelmi csarnok volt rendes tagjanak stb. stb. 1903. mirczius 30-án étele 68-ik évében szivszélhüdésbeu történt várat­lan gyászos elhunytát. D.ága hal ittunk megboldogult földi részei 1903. év áp ilis L-éti délutá'i 4 és fél óra­kor fognak a D^ak-tér 12 ik száma hiztól az ev. ref. egyház szertartása szerint a szatmári csahdi s ;rboltba örök nyugalomra helyeztetni. Szatmár, 1003. márczius 30-án. Áldott legyen emléke! Béke drága hamvai felett! Ozv. Keresztes Andrásné szül. Szödényi Nagy Júlia mint neje. Özv. Keresztes Sándorné sz. Keresztes Ilona, telegdi baczoni Keresztes András, telegdi baczoni Dr. Keresztes Árpád. ifj. Pesker Istvánné szül. Keresztes Gizella mint gyermekei. Ifj. Pekker István mint veje, hidasnémeti Németh József, hidasnémeti Németh Olga, hidasnémeti Németh Ilona, telegdi baczoni Keresztes Gábor, telegdi baczoni Keresztes Endre mint unokái. Özv. Erdőssy Vilmosné szül. Keresztes Terézia, Mándy Benőné szül. Keresztes Mária mint testvérei. A magam, valamint gyermekeim, unokáim és a nagyszámú rokonság nevében, mély fajdalomtól lesújtva tudatom forrón szeretett kedves feleségemnek, a legjobb anyának, illetve nagyanyának és szerető rokonnak sajó ­németi és mikófalusi Bekény Petemé született nánási Oláh II ona asszonynak, folyó 1903. évi április hó 2-ik napján, este fél 7 órakor, áldásos életének 57-ik, boldo­gító házasságának 32-ik eveben, hosszas betegség utan gyászos elhunytál. A drága halott hült tetemeit folyó április hó 4 ik napján, délután 3 órakor fogjuk az ev. ref. egyház gyászszertartása után, a Péterfia-utczai 6 ik számú gyászhazból a vasúti indóházhoz szállítani s folyó április ho 5-ik. napján, délelőtt 11 órakor, a nagyfalusi családi sírboltban az örök nyugalomnak átadni. Kelt Debreczenben, 1903. évi április hó 2-ik napján. Sógor­női : nánási Oláh Józsefné sz. nemes militicsi Vujevich Ilona; özv. vibornai Mudrány Jánosné szül Bekény Francziska; özv. Fűhrer Sándorné sz. Bekeny Ilona. Unokái: Reinle Tibor; Reinle János ; Gsánk István; Gsánk Béla; Hosszul ilusy Magda; Hosszufalusy László. Te?tvére: nánási Oláh József. Vejei: Reinle János; cs. es kir. huszárkapitány ; Dr. Csánk Béla; Hosszufalusy Lajos Bánatos férje: Bekény Péter. Gyermekei: Bekeny Anna Reinle Jánosné; Bekény Gyula; Bikény Ilona Dr. G-ánk Béláné. Áldás emlékezetén ! — Festő iparosok mozgalma. A n. érdemű közönségnek is, de különösebben a vállalkozóknak szí­ves figyelmébe ajánlják a festő s mázoió iparosok az alábbi felmerült hatósági megállapodást, nehogy kontá­rokkal doldoztatva, a törvény kijátszásában segedkezők­nek tűnjenek tel. A szoba festő, s mázoló iparosok, az ezen szakma­beli segédek panasza folytan 1903. márczius 29-én az iparhatóság által felhivattak, hol is köztük azon egyez­ségi megállapodás jött létre, hogy az ezen iparágaknál a munkakönyvvel biró szakbeli iparos segédek megél­hetései veszelyeztető, s magát az iparágat és szakszerű­séget is lealacsonyító, egyes iparosok által dívó azon eljárás és törvénykijátszással szemben, hogy félig-med­dig a festői s mázolói munkákból valnnit elsajatitott, napszamosokat alkalmaznak ezen szakbeli munkákra, a jövőre nézve erelyesen gatat kívánnak vetni s egymást ellenőrizve kötelességüknek ismerik, hogy azon szoba festő és mázoló iparost, ki a szakmájukba vágó munká­kat a jövőre is szaksegédek helyett munka könyv nél­küli napszámosokkal végeztet, avagy az ilyen napsza­mos munkájaért a szavatosságot vállalják, a halóságnak bejelentik, kik ellenében a törvény szigorát a legnagyobb mértekben alkalmaztatni kívánjak, mert ennek a jövő­ben is fennállása esetén, míg agyrés/.ről a szobafestő és mázoló iparágat teljesen alá sülyesztik, másrészről az ezen iparagakra készülő, s azokat kitanult szakseg­dek megelheteset, s akalmazhatását lehetetlenítik. A nyíregyházi festő és mázoló iparosok. — Ügetőversenyek. A minap registáltuk a hirt, hogy erős a kilátás arra, hogy Budapesten április végére a megalakulás stadiumába jut az Országos Magyar Ugetőversenyegylet, mely az eddigi urkocsisok szövet­kezete átalakulása utján fog letrejönni. — Ezen uj egyletbe felvételre bármely tisztességes einber jelentkez­hetik az egylet titkárságában, (Eizterházy u. 22.) az évi tagdij mindössze 30 kor. melyért az összes tagsági jogok élvezete nyujtatik. Ily nagy ügelő egyletre annál mulhatlanab szüksége van a magyar fővárosnak, mert a hazai lótenyésztés versenyegylet nélkül, ügetőegylet nélkül egyáltalán nem extistálhat, mig az ügetőegylet nemc-ak a nagy magyar tenyésztés kipróbálását teszi lehetővé, hanem a világpiaezon is biztosítja tenyésztésünk előkelő helyét más országokéval szemben, mely tenyesztés ügetőegylet nélkül biztos hinyallásnak és megsemmisü­lésnek néz elébe. Azon általanos érdeklődés, mely ily nagy arányú egylet keletkezését — melylyeí az egész sportkőzön­ség, ily n rgy ügetőegylet keleikezését várva-várja, igazolja e mozgalom létjogosultságát s hogy a budapesti lóverse­nyeknek kiegészítő részekép méltón illeszkednek be az ügető­csoport hézagpótló intézményé. Nem feltevés, de biztos lu­dat az, hogy Budapest polgársága, melynek eddig igazán nehezen nélkülözött és közóhajtott intézményét óhajtja megteremteni az Országos Magyar Ügető Versenyegylet, most alkalom nyilván, tömegesen fognak csatlakozni a megindult mozgalomhoz. Az alapszabály-módosítást az Urkocsisok felterjesztették a belügyminiszt riuinhoz s igy semmi akadály sincs a belépésnek. A kiküldött bi­zottság faradhatatlanul dolgozik a tagok gyűjtésén s részjegyek jegyeztetésén, s valóban semmi sem lehet kí­vánatosabb, hogy fáradozásukat teljes siker koronázza. A mennyiben a polgárság kellő számban jelentkezett április végén tartándó közgyűlésen az uj egylet végleg megalakul s már ekkor megállapítják a legközelebbi nagy ügető-meeling határnapjait, úgyhogy még, ez évben alkalmunk lesz igazán nagy stylusban rendezett szép ügető versenyekben gyönyörködhetni. Aláírási ivek bo­csáttattak ki a tagok részére s bárki, a ki az ügető ügy barátja jelentkezhetik felvétel végett. B-jelentheti eztlerél­ben is, vagy személyes jelentkezéssel is az Urkocsisok szövelkezelenek az Eszterházy u. 22. alatti hivatalában. — Hirtelen halál. Besenyei Mihály, helybeli ős csavargót f. hó l-én szerdán e=te — szokás szerint — ho t reszegen hozták be a városi börtönbe. Reggel, mikor a bóriönajtót felnyitották, Besenyei Mi rály eltorzult arczcal, holtan hevert a börtön földjén. Mint az orvosi vizsgálat kiderítette, szívszélhűdés okozta halálát. — Tííz Loráutházáu. Ámult hó 26-án d. u. 4 óra tájban meglehetős déli szél mellett a megejtett vizs­gálat szerint minden valószínűség szerint gyermeki gon­datlanságból lűz támadt, a mely alig pár ora alatt 7 lakóházat a hozzá tartozó összes melléképületekkel takar-

Next

/
Thumbnails
Contents