Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1903-03-29 / 13. szám

N Y t I? V < D R H 3 „Foglalkozzunk a néppel" A „Nyirvidók* legutóbbi számában megjelent vezérczik .Foglalkozzunk a néppel* igen megörvendeztette az én lelkemet gondolván, hogy nagytiszteletü Görömbei Péter főesperes úr az imént lefolyt sztrájk mozgalomból kifolyólag hiv.ji fel figyelmünket arra, mik volnának a teendők, hogy a szoczializmus e méregfogával : a sztrájkkal többé megyénkben ne találkozzunk. A gyönyörű czikk átolvasása után azonban csalódtam, de mind e mellett sokat okultam belőle és az ebből leszürődött tanulság adla meg az impulzust arra, hogy vezérczikke cziméhez odabigyesszem „ennek bajával". Tehát ne csak a néppel és ennek bajiv.d foglalkozzunk, hanem hassunk oda, hogy ezen segítsünk is. Ezen czikkecske keretén éppen ez a czélom. Itt, niint már köztudomásu a kőmivesek és az ácsok sztrájkoltak. Panaszuk leginkább abból állott, hogy a rendelkezésükre álló idő nem elégséges arra, hogy annyit keressenek, hogy családjuk it e.tarlhassák. [Iát e panaszuk szegényeknek nagyon is jogosult ! Még igy is, a hogyan már a sztrájk alatt munkaadójukkal megegyeztek, lehetetlenné teszi családjuk fentarlását. Mert megegyezésük szerint keres a legjobb, az első munkás 10 órát naponként számitva (mert 10 órai munka volt az első föltétel) egy h;ten (órabér filér) 26 kor. GO fillért. Ez az egész idényre, 20 hetet számítva mert többet nem dolgozha'ik, a közbeeső ünnepek, esős idők miatl, — kilesz 532 koronát. Lehet-e ebből egy családot fenntarlani ? Ugy-e bár nem ? De ha ezen iparosok egy évben 40 —45 helet dolgoznanak, úgy nemcsak megelhelnének, de még félre is rakhatnának valamit. Számtalan az olyan iparág, a mely munkását egész éven át az időjárás és más okok miatt nem képes foglalkoztatni. E/.ekhez nem is számitva a mezei munkásokat, a kik ha betakarítottak egész őszön és télen át napszámba járhatnak. Jarnak is: kukoriczát morzsolni, fát, nádat és jegel vágni, rostálni stb. stb. De mit csinálhat az iparos? Falun még ő is napszámba jár, de a városokban ott derogál is neki, meg aztán nem veheti el a mezei munkások elől a keresetet. Ezeken mulhatlanul srgíleni kell, még pedig gyorsan! De hogyan? Megmondom a módját. A megye legfőbb tisztviselői, a fő- és alispán karöltve megyénk földbirtokosaival hassanak oda, hogy ezen eszmének megnyerjék a többi köztisztviselőket, a városi tanácsot, jegyzőt, papokat, tanítókat stb. stb.-eket és létesítsenek humanistikus társulatokat, egyesületeket. Ezen társulatok, ezen egyesületek állítsanak fel különféle műhelyeket és foglalkoztassák azon iparosokat, a kik a téli időben sajat iparágukkal nem foglalkozhatnak. Pl. a konkrét esetben 300 iparos, kőmives és ács ugy nyerhetne munkát, hogy ha itt teszem fel kivihető lesz — a mihez vérmes reményem van — az, hogy egy játék és csecse-becse gyárat állítanának fel. A kőmivesek végeznék az agyag, az ácsok a faragászati munkát. Van itt városunkban ezeken kívül 60—80 szobafestő. Ezek is ugyan ebben az időben foglalkozás nélkül vannak, belevonalnának. Ezek végeznék a festészeti munkát. Más helyütt, a hol lápos a vidék, táisadalmi uton lenne felállítható: gyékény-kosárfonó gyár. Egyebütt mást, úgymint azt a vidék földrajzi fekvése megkívánja. El nem vitatható, hogy ezeknek életbeléptetésével ki\álóan fontos szocziális kérdést oldanánk meg. Ne várjunk mindent az államtól! Segítsünk magunkon, akkor az Isten is megsegít ! Az állam legföljebb, belátva ezen lártadalmilyg éli tbe léptelett intezmények humánus voltát, bőségesen segélyezné ezeket. A kinek melegen érző szive a sok nyomor láttára még nem tompult el es a kinek a haza és az ebben lakó szegény nép sorsa csak kissé is szivén fekszik, az — szeri nytelenseg nélkül mondhatom — örömmel üdvözölheti eszmémet, a mely uj irányt van hivatva jelölni a szocziális kérdések megoldása tekintetében . Kérem tessenek hozzá szólni! Ego. Muzeutmnk gyarapodása. Tudvalevőleg a graphyt (irla) a legtüzálóbb anyagok egyike és ezen lul íjdonsájáníl fogva nem csak plajbász. keszitéshez használják, hanem agvaggal vegyítve főleg érczolvasztó tégelyeknek, még pedig nem csak m,i, hanem nálunk 3000 ev e őtt is az u. m. bronzkorsíakban igy volt. Erről muzeumunkban két épen maradt igen vastag durván készült grapliytos agyagcsésze tanúskodik, melyeknek külső oldalára a megolvadt és kifutóit bronz itt olt ma is oda van tapadva. Az egyik Nyíregyházáról Kubacska István taniló urnák, a másik Kisvárdáról Werncr Gyula polgári iskolai igazgató urnák ajándéka. Tudtommal a graphytot mai napság csupán plajbász és nagy tüzet igénylő olvasztó tégelyek készítéséhez hasznalják, a Nyírben pedig minlegy 3000 év előtt az akkori ízlés szerint szépen díszített edényeket is készítettek belőle. 1897. évben Megyery Géza kúriai biró, törvény széki elnök hozott be két darab lüggélyes hornyol-atokkai díszített grapliytedénytöredéket kemecsei bir: okáról, ma pedig Kállay György küldött muzeumunknak egy nagy rakás ilyeneket, melyeket alyjanak, Andrásnak kallósemjéni birtokán, a községtől észjkra mintegy két kilométer távolságra eső tanyáján ?párga-talaj rigolirozás alkalmával 50 Clm. melységben talállak. A munkások áll tása szerint ép edény nem akadt sem egyébb melléklet. A grayhyt töredékek között van hét darab olyan melyek 01 különböző edénynek p

t remét képeztek. Az egyik mintegy 60 ctm. átmérőjű szájadéku óriási edénynek peremmaradványa; 55 mm. széles, 25 mm. vastag. Az edénynek fala nem belső széletői nyúlt lefelé, hanem közepéről, a mi minden eddig általam ösmert ősedénynél szokatlan körülmény. 14 drb. ilyen hornyolt edény falának löredeke egy pedig fenekéé. Ezenkívül hat darab sima graphit edénynek apró maradványa. Akadtak meg durva közönséges cserepedény töredékekre is. A leletnek semmi legkisebb anyagi értéke nincs ugyan, de a vidékünket az u. n. bronzkorszakban lakó népek kullurájának megvilágítására nem csak érdekes de igen fontos is. Nézzünk csak körül. Európában csak Angliában, Spanyol, Bajor, Cseh, Morva országokban és Siléziában vannak számba vehető graphit telepek. Hoszadalmas lenne ismételten felsorolni azon bizonyítékokat, melyeket a szabolcsmegyei nnueum őriz, és a melyek szerint az ősidőben az u. m. bronz, hallstadti és La Tene cultura, nem nyugolról hatolt be hozzánk, hanem a keleti művelődést a mi vidékünk közvetítette az akkor még barbárságban felrengő közép Európával. Tőlünk keletre legközelebb Szibériában Irkuczk és Jeniszeiszk közelében vannak terjedelmes és kitűnő graphyt telepek, melyek ma is csaknem k zárólag elégilik ki Európának graphyt szükségletét, mert a kitűnő angol bányák már kimerültek. Mit bizonyítanak a szabolcsi graphyt leletek ? Kétségtelenül azt, hogy bronzkori lakóinknak a legtávolibb kelettel élénk kereskedelmi összeköttetésük olt. Valamint azt is, hogy a grabhytot nem csak mint bronznak megolvaszthatá^ára Ciiknem feltétlenül szükséges anyagot szereztek be, hanem nemileg fényűzésből is. Tudjuk, hogy a cs;répedény nem tartós, mert a tűznél hamar szétrepedezik, míg a graphytos agyagból készült edeny a leghevesebb tüzet is kiállja ; sokkal inkább még mint a porczellán is. Aránylag gazdagabb nép lehetett tehát az, a mely h'kuczkhoz folyamodott, mint az a ki Bécsből, Meissenből, vagy Sévre-ből szerzi be edény szükségletét. Mellékesen megjegyezzük, hogy Irkutzk n >gyszer olyan távolságra esik tőlünk mint Páris vagy Sévre. Hogy kiflinek valójuk is volt, bizonyítja két nagyobb őrlőkő, mely a graphytos edénytöredékekkel együtt találtatott. Pékek nyomaira azonban nem akadtak. Nyíregyháza 1903. márczius 25-én Dr. .Jósa András. Lapunk e száma utolsó lévén az évnegyedben, tisztelettel kérjük olvasóinkat, hogy a lejárt előfizetéseket a hét folyamán megújítani szíveskedjenek. Előfizetési ár: Egész évre ...... 8 korona. Fél évre 4 korona. Negyed évre 2 korona. Tanító uraknak tél áron adjuk a lapot. Tisztelettel A „Nyirvidék" kiadóhivatala. ÚJDONSÁGOK. — Kinevezés, ü felsége a király Pető Lajos kir. alerdőfelügyelőt debreceni erdőfelü<yelővé navezte ki. — Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Rásó János rendelkezési allapotba helyezett volt hevesvármegyei tiszteletbeli főszámvevőt a rendelkezési állapot fenntartásával a nyíregyházi m kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez helyezte át. — Elnök változás a gör. kath, egyháznál. A gör. katholikus egyház érdemes világi elnöke Popp György kir. tanácsos, több évi faradhatlan buzgalom közt eltöltött év után pozíciójától megvált. Az uj elnök választását e hó 26-an hagyta helybe Firczák Gyula püspök. Kovács György épilőmester az egyház eddigi főgondnoka lett a világi elnök. Az egyháztanács hálásan búcsúzik el volt elnökétől s bizalommal várja az uj elnök működését. — A gégényi ev. ref. egyház uj templomának építését Ungváry Antal és Biró Lajos jászberényi építőmesterek vallallak fel 26,000 koronáért. Az alapkőleté'eli ünnepely a jövő hó 5-iken fog megtartatni, melyre a következő meghívó küldetett széjjel. Meghívó. A gégényi ev. ref egyház folyó 1903 évi április hó 5-en, nagyobbik iskolájában, újonnan építendő temploma alapkövének letétele alkalmabói, teinplomépitési alapja javára tánczrnulatságot rendez. Belépti díj személyenként 1 korona. Felültizetesek a jótékonyczél érdekeben köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtaztatnak. Kezdete este 7 órakor, — Meghívó. A nyiiegyházi elemi iskolák növendékei által 1'. 1903. ápril 5-én virágvasárpján az ág. evang. iskola disztermeben — a tanítók házára tett szobaalapitvanv törlesztésére — tartandó jótékonyczélu szinielőadásra T. czimedet tisztelettel meghívja a rendező bizottság nevében Bakos István Kubacska István rendező. r- elnök. Tulács Gizella Varija György pénztáros. ellenőr. Kezdete: d. u. 4 órakor. Hely árak: I. hely: 2 kor. II hely; 1 kor. 20 fill. III. hely: 80 till. IV. hely: 60 fill. Állóhely : 40 fill. Felülfizetések köszönettel fogad tatnak. Jegyek előre válthatok: Kubacska Istvánnál köz ponti iskola és Bakos Istvánnál róm. kath iskola. Az előadás előtt a pénztárnál. A zavar elkerülese végeit megjegyeztetik, hogy számozott helyek lesznek. Műsor: 1. Népdalegyveleg Eaekli a növendékek vegyeskara. 2. É őkép. (Rendezi Halász Mórné ) 3. A tavasz tündére színmű egy felvonásban (Rudnyánszky Gyulától.) . Személyek: Gizella, Margit teslvérek Libaj M. IV o. t., Sesztai E. IV. o. t. Anna szegény leány Pivnyik M. V. o. t. Egy kis leány Gyurcsány J. II. o. t. A tavasz tündére Lórencz M. IV. o. t. Az ibolya, a gyöngyvirág, a nefelejcs, a szegfű, a rózsa tündérei Handel M. V. o. t„ Benkő Zs. VI. o. t., Lenhorn E. IV. o. t., Halász E. III. o. t., Karner J. V. o. t. Nagymama Helmeczi M. VI. o. t. Mama Streng M. IV. o. t. 4. Előkép. 5. Monológ ,A tóttánezmester, Kubala F. VI. o. t. 6. A sors keze diainolette ket felvonásban (Maszlagky Ferencztől.) Személyek: 1 felvonásban: Angyal Fekete I. V. o. t. Lantai Tamás gazdag polgár: llolczman Gy. VI. o. t. Kálmán, Irma, Andorka, gyermekei Szobor P. IV o. t Vietórisz A. III. o. t Velenczey J. V. o. t. Árva Pál szegény Huraj L. V. o. t. Szolga Lantaynál Klár Gy. IV. o. t. II. felvonásban. Angyal Klapnyik M. IV. o. t. Árva Pál gazdag gyáros Surányi Gy. V. o. t. Lantai Kálmán Kolcsál J. VI. o. t. Mitild Sipos M. VI. o. t. Andorka fiu Szilvási J. VI. o. t. Szolga Kricsfalusi IV. o. t. 7. Élőkép. 8. Népdal egyveleg. Énekli a növendékekvegyes kara. — Budapest uj térparancsnoka. A hadsereg rendeleti közlönyének csülörtökön megjeleni száma közli Rolioncey György eddigi budap"sli térparancsnok nyugalomba helyezését, mely alkalommal a király a lovassági tábornoki rangot adományozta Rohonczynak. Ilelyebe nagysurányi Surányi Ference vezérőrnagyot neveztek ki budapesti térparanc-nokn ik, Surányi I nre poslaés távírda felügyelő, a helybeli posta és távírda hivatal főnökének testvér bátyját. — Színház. Pénteken es szombaton e hó 20. és 21-én, nagy finn estély volt Debrecz.enben és erre a kél estélyre átjött hozzánk Makó színtársulata, hogy két kitűnő újdonságot bemutasson, u. m. a Hal los csönd és a Monna Vannát. Mindkét este megtelt a színház s mindkét előadás s került volt. A főszerep'ők mind kifogástalanul játszottak — de bizony a/, összjáték sok kívánni valót hagyott hátra és mintegy korlátozta a címszerepet játszók siker t. A Halálos csönd-ben első sorban Menszáros Margit ot kell emli énünk. Körülötte fordul meg az egész darab, az ö'.e a teljes elismerés. Méltó par.n.ire volt és semm ben sem maradt mögötte Palágyi Lajos. A Monna Vanna előadása iránt talán még nagyobb érdeklődés mutatkozott. Jeszenszhjné kilünő volt s Palágyi ismét igen jól ját.-zott. A szerep megfelelt Klenovicsnak is, a ki Sebestyénnel együtt csak hozzájárult az est sikeréhez. Igen ügyes és méltánylásra való dolog volt Makó igazgatótól, hogy az alkalmat megragadva átjött hozzánk, ha csak e két estére is. — Debreczeni lóversenyek. Első nap, szombat május 2-án. I. Nyeretlenek eladóversenye. 1000 korona a győztesnek, 200 korona a második lónak. Egyleti dij. Távolság kb. 1600 méter. 3é és id. lovak számára. A győztes 2000 koronáért árverés utján eladó. II. Debreczen sz. kir. város dija. 100 drb. cs. és kir. arany, melyből 90 arany a győztesé és 10 arany a második lóé. Ezenkívül 100 korona (egyleti dij) a második lónak. Távolság kb. 2000 méter. 3é és id. belföldi félvér lovak számara, melyek még 1800 korona értékű sikversenyt nem nyertek. III. Hortobágyi dij. 1500 korona a győztesnek. Adja a földmivelésügyi m. kir. miniszter. 200 korona (egyleti dij) a második lónak. Távolság kb. 1600 méter. 3é és id. lovak számára, melyek 1902 és 1903ban 1800 korona értékű versenyt nem nyertek. IV. Eladóverseny. 1200 korona a győztesnek, 200 korona a második lónak. Égyleli dij. Távolság kb. 2000 méter. 3é es id. lovak számára, melyek 1902 es 1903-ban 1800 korona értékű versenyt nem nyertek. V. Hadseregi gátverseny. 1000 korona a győztesnek, 300 korona a másodiknak, 100 korona a harmadik lónak. Egyleti dij. Távolság kb. 2400 méter. A cs. és kir. közös hadsereg és a m. kir. honvédség tényleges állományú lisztjei és tiszthelyettesei tulajdonaban levő oly 4é és id. lovak számára melyek a folyó év január elseje óta nyilvános idomár keze alatt nem voltak és a melyek 1902 és 1903-ban t800 korona értékű gátversenyt nem nyertek. VI. Eladók akadalyversenye. 1000 korona a győztesnek, 200 korona a második lónak. Egyleti-dij. Távolság kb. 3200 méter. 4 es id. lovak számára, melyek 1902. és 190i-ban 1800 korona értékű versenyt nem nyertek. Második nap. Vasárnap, május 3-án. 1. Nyeretlenek versenye. 1000 korona a győztesnek. Adja a földmivelésügyi m. kir. miniszter. 200 korona (egyleti dij) a második lónak. Távolság kb. 1200 méter. 3é és id. lovak számára. 11. Totalisateur-verseny. 1500 korona a győztesnek. Adja a földmivelésügyi m. kir. miniszter. 200 korona (egyleti dij) a második lónak Távolság kb. 2400 méter. 3é és id. lovak számára, melyek 1902. és 1903ban 1800 korona értékű versenyt nem nyertek. III. Nyúlási gátverseny. 1200 korona a győztesnek, 200 korona a második lónak. Egyleti dij Távolság kb. 2400 méter. 4é ésid. lovak számára, melyek 1902. és 1903-ban 1800 korona értékű versenyt nem nyertek. IV. Hadseregi akadályverseny. 1000 korona a győztesnek, 300 korona a másodiknak, 100 korona a harmadik lónak. Egyleti dij. Távolság kb. 4000 méter. A cs. és kir. közös hadsereg és a m. kir. honvédség tényleges állományú tisztjei és tiszthelyettesei tulajdonában levő oly 4é és id. lovak számára, melyek a folyó év jiuuár elseje óta nyilvános idomár keze alatt nem voltak, es a melyek 1902. és 1903-ban 1800 korona értékű akadályversenyt nem nyertek. V. Szent-Györgyi akadály versen. 1500 korona a győztesnek, 300 korona a másodiknak, 200 korona a harmadik lónak. Adja a „Magyar Lovaregylet" a m. kir. földmivelésügyi miniszter úr által engedélyezett subventióból. Távolság kb. 4800 méter. 4é és id. lovak számára, melyek 1902. és 1903-ban 1800 korona értékű versenyt nem nyertek. VI. Vigaszverseny. Eladóverseny. 1000 korona a győztesnek, 200 korona a második lónak. Egyleti dij Távolság kb. 1600 meter. Oly lovak számára, melyek a folyó évi debreczeni meetingen indultak, de sem sik-, sem gát-, sem akadaly versenyt nem nyertek. Nevezés kötelező mindazon lovakra, melyek a folyó évi debreczeni sík-, gat- es aka dály-versenyekre nevezve leltek. VII. Mezei gazdak (földészek) versenye. 220 korona. Egyleti dij. Futhatnak a hajdumegyebeli és Debreczen sz. kir. városi mezei gazdáknak saját oly lovai, melyeket a bíróság elfogad. Távolság a pályán egyszer körül, nyereg nélkül lovagolva Nveremeny az elsőnek 100 korona, a másodiknak 60 korona, a harmadiknak 40 korona, a negyediknek 20 korona. Bejelentés lélórával a futás előtt. Legalabb 4 különböző tulajdonos lovának kell indulni, hogy a dij kiadassák 1. Nevezési zárnap és zárbejelentesi hatandó : 1403 április hó '22-én esti 10 órakor. 2. Nevezni lehet Eneeszer József egyleti titkár urnái Debreczenben, SzentAnna-utcza 31 sz. alatt. A táviratilag történt nevezesek