Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1903-03-22 / 12. szám

!N Y I R VI O E H bölcsen, szeretettel, atyai jóindulattal, hogy ez nem jól van, ebből kára, romlása lesz az illetőnek s kikérdezte: minő lábas jószága vau stb. stb. s utasitotta, tanácscsal látta el, mikén? segítsen magán és az észlelt romladozásokon. Nem is volt Eperjeskén akkor kerítetlen udvar, rongyos épület, hanem olyau volt a falu, mint egy Kis miuta-telep. Igaz. hogy ő is példával járt elő nemcsak saját kúriáján, hanem gazdaságában is. ügy tudom, hogy az eperjeskei nép ma is munkás, egyszerű, jó módú, rendszerető és tisztességtudó. Ezen kivül a községi képviseleti gyűlésből és az eklézsiai — a praesbyteri — gyűlésekből sohesem maradt el, sőt ha otthon nem volt s nem jöhetett, nem is mertük nélküle a gyűlést megtartani. Meglátszott az ő bölcs és atyai gondoskodása Eperjeske községén és népén s közdolgain egész életében, sőt megláts'/ik ma is. Hány-féle kisebb-nagyobb pénztárt (iskolai alap, óra-alap, magtár-alap stb. slb) teremtett kis összegekkel, az evangyeliomi mustármagot véve például, melyek mind szépen felszaporodtak s áldásukat éreztettek a lakossággal már az ő életében is! . . Azonban talán nagyon is messze meutem a részletezésben; de hát nehéz annak, aki őt ismerte, megválni az ő nemes alakjától s például vehető viselkedésétől! Oly sok szépet, üdvöst, követendőt lehetne róla beszélni ! Az én lelkemnek jól esett, hogy róla nyilvánosan ennyit elmondhattam. Ave pia anima! . . . De mondhatnánk ilyen példákat, mint t Andrássy Kálmán barátom a minap, e becses lapokban már jelezte volt, a községi jegyzők s en hozzá teszem a falusi papok és tanitók (minden keresztyén felekezetből) életéből is De az a baj, hogy e szép s jó példák még mindig csak szórványosak. Ott vannak p. a szövetkezetek, melyeket majdnem a legtöbb helyen, falun t. i. a jegyzők, a papok és tanitók hoztak létre s tartanak fenn nagy muukával, önmegtagadással és önzetlenséggel . . . De ezek is sokhelyt téves irányba tereitettek ; nyerészkedési, üzleti ügyletekké sülyesztettek s nem jótékonyságot gyakoroltak, nem annyira a betétekre, a takarékosságra, mint a kölcsönadásra, tebát a nép eladósodására voltak és vannak befolyással; dehát ezeken segiteni lehet is; kell is! . . . Azonban ez a fajtája a néppel való foglalkozásnak nem elégséges, nem eléggé boldogitó; erkölcsi és kulturális értelemben is kell a néppel foglalkozni, mivel erkölcsi alap s műveltség nélkül a pénz és a vagyon is sokszor inkább átok, mint áldás, igenis ! Erkölcsalap és jó példa! Hogy is mondta egy clasi sikus iró: „qui profiéit in seidas, sed deficid in moribu3, plus deficit, quam profiéit* ; azaz, aki nyert vagy előhaladt a tudományokban, beszéd közben föl-alá csúszott a kiálló gégeporcz. A kis fiu ezt a dolgot mulatságosnak találta s egyszerre csak ráugrott a nőre s ugy kapott a gégéje után, mintha lepkét akart volna fogni. A gyönge ütés földre terítette az asszonyt, ki pár pillanat múlva halott volt. Ilyen szomorúan végződött két gyermek pajkos játéka is. Egy kis fiu ebéd ulán jóllakottan leheveredett a földre, pajtása tréfából rátérdelt s igy hunczoroztak egy darab ideig. Az alul levő fiu vegre megelegelte a dolgot, föltápászkodott s e közben a fölötte térdelő gyereknek a gyomra tájékába rúgott. A rúgás nem történt nagy erővel, mégis hirtelen kioltotta a fiu életét. Ezen és ezekhez hasonló más esetek arra indították a tudósokat, hogy kutassanak abban az irányban, hogy melyik a fiziologial processus, mely itten végbe megy s amely a hirtelen halált maga után vonja; Brown-Sequard a nemrég elhalt liires franczia fiziologus végre rá jött a dolog nyitjára s megtalálta a choc keletkezesének az okát . . . A choc, azaz a szivműködésts lélekzés hirtelen megszakadása reflex utján jön létre. Reflex-mozgás tuvalevőleg az olyan mozgás, mely az öntudat, az akarat közreműködése nélkül támadt. Ha a test valamely részét ütés vagy egyébb külső behatás éri, a bőrben fekvő érző id-gek izgalomba jönnek, ezt az izgalmat az idegtk tovább vezetik a nyúlt velőhöz, amelyb n a reflex mozgások központja van, itt az érző ideg izgalma áttétetik e

c'y mozgató idegre, mely az izgalmat ahhoz az izomhoz vezeti melylyel összeköttetésben van, az izom ennek következtében össze-huzódik, azaz mozgást végez. Ez a reflex mozgás. Rendesen nem egyes izmok, hanem egész izomcsoportok jönnek mozgásba. Ha az idegek különböző behatás folytán izgalomba hozatnak, ez az izgalom a nyúlt velő közvetítésével reflex áttétel utján átmegy arra az idegre, mely a szivet mozgásában akadályozza s a szív hirtelen megáll. Ha pedig a sziv működni megszűnt a tőle függő iélekzés is a következő pillanatban abban marad. A sziv és a tüdő működésének megszűntével beáll a choc : a hirtelen halál. Azok a kritikus helyek a testen, amelyek bántalmazása choc-ot idéz elő: a gege tája, ahol a gége idegek fekszenek, a gyomor tájéka és míg más egy-kit érzékeny testrész. Összekülönbözések alkalmával azért tanácsos e helyeket gyöngéd fijiy lenben része^ieni. Csikós István. de veszitett vagy hátramaradt erkölcsi tekintetben, az többet vesztett, mint nyert. Tehát az anyagi támogatás mellett erkölcsi alapot is teremteni lelkében, gondolkozásában a népnek; mivel — erkölcs nélkül Róma ledől s rabigába görbed. De hát ennek feszegetése már inkább a kulturával, vallás és erkölcsiséggel foglalkozó emberek elé tartoznék! Ámbár én sietek megjegyezni, hogy a néppel foglalkozó, érintkező valódi művelt emberekre nézve szinte elkerülbetlennek tartom, hogy főleg a köztisztviselők erkölcsi tekintetben is némileg kiállják a birálatot, hogy erkölcsileg is kifogástalanok legyenek; mivel — szerény tapasztalásom szerint — legtöbbet árt s legnagyobb romlás és rombolással van a uép életére, — a rossz példa ! . . . Az erkölcsi alap és műveltség tekintetében azonban meg kell mégis jegyeznem, hogy ezeket az iskolán és templomon kivül, fejleszteni s növelni lehet és kell nemcsak szövetkezetek alakítása, hanem kulturális és hu ranistikus társulatok és egyesületek létesitése, sőt a jótékonyság mellett p. az iszákosság megakadályozása végett mértékletességi egyesületek stb. alakításával is Ezekhez az igaz — türelem kell nagy mértékben s ez bizony csak a Jármy József-féle kitartó és bölcs emberek kiváltsága; mert ugy mondja egy amerikai iró, hogy: „a sikerhez megkívántatik a türelem is, vagy a várni tudás " Lassan mennek az effele dolgok, a mint lassan mentek s lassau mennek más népeknél, angolok, amerikaiaknál stb. stb ; de a ki szereti hazáját, faját, nemzetét és szereti ennek szabadságát, haladását, fejlődését s aki szereti az embert és fel tudja gondolni, tudja számbavenni az emberi gyarlóságokat, gyengeségeket, annak nem szabad megrestülni, hátra állani Tehát dicsőült Szilágyi Dezsőnk szerint csak „foglalkozzunk a néppel* ! . . Annak anyagi megélhetése, művelődese, erkölcsi haladásával; főleg a köztisztviselők, jegyzők, elöljárók, papok, tanitók ; s ne huuyjunk szemet panasza, ügyesbajos dolgai, anyagi küzdelmei előtt; oktassuk, tanácsoljuk ; munkáljuk boldogulását minden kitelhető módon és eszközzel s ezzel a nemzet téstét, a nemzeti test törzsét erősítjük, a hazát boldogítjuk s arra is közre fogunk dolgozni, hogy ; a magya,r megtalálja honját e hazában! . . . Csak foglalkozzunk a néppel. (xörüwbei Péter. Konvertálunk, vagy nem konvertálunk. Ezen kérdéssel foglalkozik már napok sőt hetek óta a város pénzügyi és gazdászati szakosztálya a végből, hogy a mostani kedvező és olcsó pénzviszonyok mellett Nyíregyháza város törlesztéses kölcsöneit egy olcsóbb kölcsönben egyesítse. Mint minden fontos és kevésbé fontos ügyben, úgy ezen a város érdekeire első sorban felette fontos ügyben is kétfélék a nézetek. — Egyesek a konverzió mellett, mások ismét ellene vannak. A város ügyei iránt érdeklődők figyelmét akarom ezen konvertálási ügyre felhívni annál is inkább, tnivol a varos tartozásainak és hogyanállasát sokan nem is ismerik. Szolgáljon tehát felvilágosítással ezen pár sor mindazoknak, kik a vaios ügyeit szivÜKön hordják s hiszem, hogy a későbben következő számadatok (melyek alapjául az eredeti törlesztési könyvecskék szolgállak) igazolni fogják azon állításomat, hogy Nyíregyháza város a mostani pénz és hitelviszonyok s a jelenleg megajánlott (4'9°/

0-os törlesztés, 50 év és 96-os árfolyam) feltételek mellett a konverziót — tekintetbe véve a kölcsönök mai állapotát — előnyösen ki nem viheti. Ezen körülmény indított engem arra, (mivel sokaktól hallottam azt, miszerint mindenáron konvertálni kell) hogy az egész dolgot számszerűleg kiszámítva, teljesen hű, pontos és tiszta képet állítsak mindenkinek a szeme elé a kölcsönök állásáról. Nyíregyháza városának hat kölcsöne kerülne konvertálás alá és pedig az Osztrák földhitelintézeti 1,220.000 s a Pesti magyar keresked>lmi banki 1.775.200, 'J24.800, 300000, 400.000 és 180.000 koronás kölcsönök. Ezen felsorolt kölcsönök után fizet a vátos jelenleg évenként 224.300 koronát annuitás czimén. Kitesz pedig a fenti kölcsönök u

!árii tőketartozás jelenleg 3.600.601 K. 52 fillért. Ha már most a város ezen fentebb elsorolt kölcsönét konvertálni akarná, úgy 4.000.000 korona kölcsönt kellene felvennie, mely kölcsön után 4-9°/

0 mellett 196.000 korona annuitást fizetne a város. Az évenként fizetendő annuitási összegeket összehasonlítva az első perezben úgy látszik, hogy a konverzió a városra előnyös ; mert hisz évenként mintegy 28.300 koronával kevesebb annuitást kell fizetnie. De ez a nyereség azonban csak látszólagos. Látszólagos pedig azért, miwl a város összes kölcsönei már 38 év múlva teljes ki< gyenlitest nyernek, holott az új kölcsön után 50 évig kell a városnak az annuitást fizetnie. — Fizetnie kellene tehát a városnak még 12 évig évi 196.000 koronát akkor is. mikor a mai állapotok mellett tartozása egyáltalán nem lenne. Ne tévesszük továbbá szem elől azon körülményt sem, miszerint a városnak 29 év múlva egyik legnagyobb kölcsöne az Osztrák földhitelintézeti 1.220.000 koronás kölcsöne teljesen ki lesz egyenlítve, a mely időtől tovább a város már többé nem 224.300 koronát, hanem csak ! 57.200 koronát fog annuitás czimén fizetni Ezen összeg is az egyes kölcsönök kifizetése által hovatovább kisebbedni fog. Szavak helyett azonban beszéljenek inkább a számok, a melyek legjobb bizonyítékai lesznek azon körülménynek, mely szerint Nyíregyháza város a konverzió esetén nemhogy terhén könnyítene, de sőt ellenkezőleg épp ujabb terheket vállalna magára. A konvertálás alá kerülő kölcsönök után fizet a város azok teljes kiegyenlitéseig azaz 38 év alatt: az 12.0000 k. után 58 részletet á. 33550 k. = 1945.900 koronát; az 1775.200 k. után 73 részletet á. 47930 k. 40 fnl. = 3.498.912 k. 20 fillért, a 224.800 k. után 76 részletet á. 6009 k. 60 fillért = 461.289 k. 60 fillért a 300000 k. után 70 részletet: á. 8325 k. =. 582.750 koronát; a 4000''0 k. után 72 részletet á. 11000 k. = 799 200 koronát s végül a 180.000 k. után 56 részletet á. 5175 K. = 289.800 koronát. Vagyis fizetne a város ezen hat kölcsönének teljes visszafizetéséig, azaz 38 év alatt 7.576.851 korona 80 fillért. Ezzel szemben a 4000000 k. után fizetne a város 100 részletet á. 196000 k. — 9800000 koronát ; vagyis fizetne ezen uj 50 éves kölcsönnél 2222148 k. 20 fillérrel többet, mintha nem konvertál. Mit nyer tehát a város konverzió esetén? 1) Konverzió esetén 50 év alatt 2222148 k. 20 fillérrel többet fizet ki a város annuitás czimén mintha nem konvertál. 2) Terheitől 12 évvel későbben szabadul mog. Igen s azt el is ösmerem, hogy konverzió esetén a város polgárainak a terhén némileg könnyítene; mart hisz 28300 koronával kevesebb közköltséget kellene polgáraitól behajtania, mely bizony nagy ősszeg. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, miszerint ezzel csupán a mai generátió terhén könnyítene, mert hisz a jövő generátiót pedig éppen megterhelné és pedig oly teherrel, mely nem konvertálás esetén nem állott volna elő. De meg minek terhelné meg a város a saját pénztárát oly időre, a midőn az terheitől már teljesen fel lenne mentve. Már pedig én azt hiszem, hogy a város érdeke azt követeli, miszerint terheitől mielőbb megszabaduljon; már pedig ez nem a konverzió által érhető el. Csapkay Géza. A kőműves és ács segédek sztrájkja. Márczius 16-án hétfőn rosz reggel virradt Nyíregyházára. A városban rendőrök czirkáltak. Az épülő katholikus templom állványai kihaltan meredeztek a nagy vörös falak körül. A virosháza előtt egy század huszárság állt készenlétben. Zavart arczkifejezésü fiatal emberei csoportosultak itt-ott a városban, ács és kőműves segédek. Nagy készülődés után elhatározó lépésre szánták el magukat e fiatal emberek. Az egész városban beszüntették a munkát, kimondták a strike-ot. A munka abbanhagyására történő összebeszélés szomorú állapotok híradója. Sötét színekkel illusztrálja a mesterek és segédek közt fennálló viszonyt és könynyen veszedelmessé válhatik az illető iparágra. A hatóság által segítségül kért katonaságra nem volt szükség. Az ács és kőműves ifjak a komoly kérdéshez illő komolysággal viselték magukat. Azzal, hogy a segédek kimondták a sztrájkot, nagyszámú napszámos maradt munka nélkül erre a tétlen tömegre és arra gondolva, hogy az ilyen ex lex állapotok alkalmával mindig akad söpredék, mely utczai heccekre kész, épen nem volt a hatosag óvintézkedése fölösleges. A sztrájk története röviden a következő : Február 19-én a kőműves és ács segédek az ipartestület helyiségében a rendőrség és az ipartestületi elnök engedelmével ülést tartottak, hogy nehéz helyzetük javításán tanácskozzanak. Szamosi Sámuel kőműves segéd volt az ankét elnöke és Kis Bálint kőműves segéd a jegyző. Óhajtásaikat a következő pontokban foglalták össze: 1. A munka reggel 6-tól este 6-ig tartson, délelőtt fél óra, délben egy óra szünettel. 2. A fizetés minimuma óránként 32 fillér és fokozatosan a munkás képességéhez mérten több legyen, vidéken 4 fillérrel több. 3. A fizetés szombaton este, fél órával a munka beszüntetése után, az építkezés színhelyén történjék. 4. A segédmunkás hétközben vagy törvényes időközben el nem bocsátható. Elbocsátás esetén egész heti járulékát, kapja meg. 5. Az akkord munka végleg töröltessék (az akkord munka, egy részlete valamely vállalt nagyobb munkának, pl házépítésnél egy front elkészítése). 6. A munkarendet az építkezőiknél ki kell függeszteni. Megállapodásukat közölték az ipartestület elnökségével és az összes építő mesterekkel. Erre márczius 12-én a kőműves és ács mesterek üleseztek a Stoller Ferencz ipartestületi elnök vezetése alatt. A jegyzőkönyvet Buzsik Jenő ipartestületi jegyző vette fel. A mesterek megállapodása a segédek épen nem lulzott követeléseivel szemben meglehetős rideg volt. A segédek 10 és fél ó ai munka időt ajánlottak meg, ez