Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1903-03-22 / 12. szám

N Y I R V 1 D É K elég és tekintettel arra, hogy hároui négy hónapon át nem dolgoznak a tél és esős ősz miatt s ezen idő alatt is a nyári kereset félrerakott morzsáiból kénytelenek megélni a 32 filléres óradij sem horribilis. A válasz a kérésre ez volt. 1. Munkaidő reggel 6-tól és 7-ig tartson a kivánt megszakítással. 2. Fizetség érdem szerint. Az ipartőrvény alapján 8 napi próba idő után, az addig szabad egyezkedés tárgyát képező munka dij kötelezővé válik. 3. A szombaton tőrlénendő fizetés óhaját egyhangúlag elvetik. 4. A segédmunkás elbocsátása ügyében ragaszkodnak a törvényhez. 5. Az akkord munkát a segédek érdekében fenntartják. 6. A munkarend kifüggesztését elfogadják. Hát bizony ez nesze semmi fogd meg jól volt. Az a része a határozatnak, hogy a munkabért szombaton készpénzzel ki ne fizessék különösen nagyon sérelmes volt, mert akadt olyan mester, a ki segéd munkásait csak tessék-lássék fizette ki. A kialkudott dijból tetszés szerint levont. A mesterek álláspontját itt csak az védte, hogy ők a kik esik a vállalt munka befejezése után kapják meg a pénzüket, honnan fizessék szombatonként a munkát ? így került kenyértörésre a dolog. Az elégedetlen segédek márczius 15 én akarták a sztrájk ügyében a gyűlést megtartani, de a rendőrség igen htlyesen, tekintettel a nemzeti ünnepnapra az engedélyt megtagadta. Hétfőn aztán beszüntették a munkát mindenütt. A katholikus te-nplom építésénél pedig a vállalkozók maguk hagyták abba a munkát, nehogy a .pihenő" tagtársak közt rosz vért szüljön a részvétlenség. Délután tartották meg a sztrájkolok a gyűlést az ipartesület nagytermében Három négyszáz ember szorongott a nagy teremben. Szörnyű lárhia és kavarodás volta sztrájk tanyán. Szónok volt fölös számmal. Tüzeltek és tüzelték egymást a jo fiatalok. Bizony igaz az, hogy sok beszéd szegénység. Az elhangzott beszédek közt akadt olyan kivetni való is, hogy a rendőrség bízvást nyakoncsiphette volna a himis prófétát, gonosz szóözönével, mely szaturálva volt a nemzetközi szédelgők téveszméitől. Micsoda varga betűje a megtévedt elmének ? A nyíregyházi ács és kőmüvts segédek béremelési mozgalma alkalmából a furorizmus őrületeit, a meghibbant elméjű Grave hazaellenes gondolatait és a kommunizmus társadalom felforgató szándékait pertraktálni. Valami pesti illetőségű volta nagyszájú szociológus. A nevét nem irom ide, elég ha a rendőrség tudja, az ilyen név ne kei üljön forgalomba. Fogyatékos dolog az is, hogy a főváros túlságosan elnéző sajtója révén olyan nevekkel ismerkedhetünk, meg a kik haza ellenes tanokat hirdetnek. Az olyan konczért é.ő alakok, a kiknek a zsebük a hazájuk, maradjanak a társadalom szemétdombján. A ki magyarországon a haza szót áruló szándékkal könynyelmüen veszi a szajára. csak akkor érdemli meg, hogy az ujsagba irják, mikor az akasztófára jutott. Az ilyen szörnyekre a gyilkosok es rablók titulusa — a gtzeojber — hizelgő megjelölés. A vidékről el kell pjjsztülniok. A zavarosban halászgatóktól ilyesmit is elhallgattak a mi iparosaink. Nem kárhoztatom azokat a fiukat,; hogy nem dob'ák ki az, álprófétát, mert nem órfccSjték meg. Az elfajzott' szociáldemokrácia terminológiájával' dobálózott az a szónok. Azzal nem volt tisztában,'^hogy ezt. a főidet, a mely őt tartja, becsülnie kell, de '/az 'internacionálét a marxizmust ugy látszott értettevZftjban^és tariápstafanul voltak a sztrájkolok, mikor ma|tjdjéf)t köztük Májerszky Béla polgármesterünk. A tanatólalanság és á sok badar beszéd még könnyelmű zavfttgásra ösztönözte völna a nagyrészt bajusztalan iftákát, mikor a Mpjerszky Béla atyai szeretettel és a város első polgárának .higgadtságával elmondott szavai megjelölték a követendő helyes irányt. < Az ipartörvétiy 168. §-a rendelkezése szerint csaklurhiar toegválasztották a békéltető bizottság tagjait. Ma Buk"" közül kiküldték'6' segédet. A mesterek közül is félkértek hatot.. Erre a me*terek is megtartották az ülést. A megjelentek előtt Kovács György feltárta a helyzetet. Megválasztották egyhangúlag Barzó Mihály építészt eluökükké és ők is megválasztották a békeltető bizottság tagjait. Elfogadtak a reggel 6-tól este 6-ig tartó munkaidőt. A munkadíj minimumát 26 fillérben állapították meg és a szombat este történő fizetést is megadták. Ilyen előzmények után ült össze a békéltető bizottság a városháza kis termében 17-én délután. Májerszky Béla elnökölt. Jelen voltak a választott békéltetők és Stoller Ferencz ipartestületi elnök. A város részéről Moesz Béla, Trak.Géza és Kertész Bertalan főkapitány. Lenn a városháza előtt nagy tömegben várták az eredményt a sztrájkolok. Eredmény: munkaidő 6-tól. 6-ig. Díjminimum óránként 28 fillér (ezt másnap 30-ra emelték) vidéken 4 fillérrel több. Az akkord munka marad, de a vállaló segédek, hogy gyengébb társaikat ki ne szipolyozhassak egyformán kötelesek a munkadijat felosztani. A határozat mindenben egyhangú volt. Késő este lett mire a tárgyalást befejezték. Az eredmény kihiidetésére a nagyterembe invitálta a polgármester a lenn varakozó tömeget és szép tanulságos beszéd kíséretében kö ölte a tárgyalás eredményét. Ez a története a kőműves és ács segédek sztrájkjának. Kár, hogy sztrájk nélkül nem kaphatták meg a munkások, a mit most elértek. Könnyebben lélegzünk, hogy a zavaros állapotok elmultak. Bár ne ismétlődnének soha. A dolgok élére állítása nélkül is boldogulhatnak, ha bajuk van, iparos te-tvereink. Egy egy ilyen hecc nem emeli jó hírnevüket és a mint a 16 iki gyűlésen tapasztaltuk, még az is előfordulhat, hogy a zavarosban halászgató, minden józuiisa^ot és tisztessegel nélkülöző sötétség lovagjai oda settenkednek közéjük és szórják a konkolyt, a mit bár józanul undorodva dob el magatói minden becsületes magyar iparos, de a felkavart indulatok közt még is könnyen meg fertőzheti egynémelyöket. Ezért felejtsük el a közénk nem illő első és utolsó sztrájkot. Adjon az Isten iparunknak haladást és mindnyájunknak békességet. Szabó Lajos. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. Az osztrák és magyar műtrágyagyárosok megújított kartelljével szemben az Országos magyar gdzdasági egyesület úgyis mint a gazd. egyesületek orsz. szövetsége — a gazdaközönség érdekeit közös beszerzessel kívánja a lehetőségig megóvni, miért is egyelőre az Orsz. magy. gazd. egy. kebslében szervezendő iroda berendezését határozta el. A műtrágya beszerzés végleges szervezése érdekében f. év márczius 28-án (Köztelek) tartandó értekezletre egyesületünk is azzal a megkereséssel hivatott meg, hogy kiküldöttjét — a gazdaközönsége részére ez évben szükséges műtrágyák megrendelésére nézve — meghatalmazással lássa el. Hangsúlyozásával a közös beszerzés eléggé ismert előnyeinek, felhívom a t. gazdaközönséget, hogy ez évi műtrágya szükségletét — fentjelzett módon a központ által való megrendelés czéljából — egyesületünk titkári hivatalánál f. hó 25-én reggel '/,10 óráig annyival is inkább jelentse be, mert a 25-én tartandó igazgatóválasztmányi ülésünk — kiküldendő képviselőnknek — későbbi megrendelésekre meghatalmazást nem adhatna. A megrendelések feladásánál kéretik a mennyiség és különösen a minőség pontos kitétele. A hevesmegyei gazdasági egyesület folyó év és hó 25-én Gyöngyösön dijjazással egybekötött bikakiállitást rendez. Felhívás a gazdasági egyletek tagjaihoz ! A VII. nemzetközi mezőgazdasági kongresszus folyó évi április hó 19—23-ig terjedő időben fog Bómában megtartatni. Akik a gazdasági egyletek tagjai közül a kongresszuson résztvenni hajlandók és e szándékukat az OMGE. tilkári hivatalánál (Budapest. IX. Kőztelek) márczius hó 31-ig bejelentik s felteve, hogy legalább 40-en jelentkeznek, az OMGE-nek a magyar kir. államvasutak központi menetjegyirodájával kötött egyezsége értelmében kedvezményes áron tehetik meg az utazást Rómába és vissza és pedig a következő árban : Budapest—Fiume—Ancona—Róma és vissza: I. oszt. gyorsvonat 130 korona. II. oszt. gyorsvonat (hajó I. oszt.) 100 korona. A menetjegyiroda a római tartózkodás idejére kívánatra ellátásról is gondoskodik, amely ellátás a következőkre terjed ki : kocsi a pályaudvarról a szállo| dába és vissza, lakás (elsőrangú szállodákban), reggeli, ebéd és vacsora. Az elsőrendű ellátás a kongresszus tartamára, vagyis 5 napra személyenként 90 koronába kerül. Tekintettel azon körülmenyre, hogy a kongresszus a húsvéti ünnepek után való hétre esik, amikor Rómát a világ minden részéről, odasereglett zarándokok és turisták tartják megszállva, igen ajanlatos, hogy a résztvenni kívánók idejekorán jelentsék be ebbeli szándékukat, hogy a menetjegyiroda megtehesse a szükséges intézkedéseket. Az utazás egyes részletkérdéseire nezve maga a menetjegyiroda (Budapest, Vigadó-tér 1.) bármikor készségesen szolgál felvilágosítással s a résztvevők felszólittatnak, hogyha részvételi szándékuk bejelentése után bárminemű kívánságaik volnának az utazás techni kai kivitelét illetőleg, erre vonatkozó kérdéseikkel közvetlenül a menetjegy-irodához forduljanak. A kongresszus tagsági dija 20 korona, mely összeg a részvételi nyilatkozatokkal együtt az OMGE. titkári hivatalához küldendő be. A hibás szölőoltványokkal való kereskedés meggátlása, illetőleg a szőlőbirtokosoknak a hibás oltványok beszerzéséből származó hátrányokra való figyelmeztetése czéljából az 1902-ik év május hó 25-én 49343. szám alatt a másolatban idecsatolt körrendeletet bocsájtotlam ki az összes szakközegekhez, mely körrendeletet azzal küldöm meg a Czimnek, hogy a szőlőmivelő közönség érdekeinek megóvása czéljából az alábbiakat minél tágabb körben, és a czim altal legalkalmasabbnak vélt módon hozza az érdekeltek tudomasara, A magyar királyi földmivelésügyi miniszter 8339. szám. VIII—3. alatti következő körlevelét vettük : Mivel az eladó felelőssége tiegszünik, ha a vevő az oly hibás oltványokat már átvette, melyeknél a hiba az átvétel alkalmával megállapítható (ily hibák pl. hibás forradás, rosz gyökérzet ha nincs legalább egy hajtáson 4 kiérett szem, külsőleg felismerhető gombabetegség, peronospora, lisztharmat, antraknosis (jegverés, fagyfoltok stb.) igen ajánlatos, hogy a vevő minden oly esetben, a hol az eladó egyénisége a szállított oltványok hibátlan voltáért nem nyújt teljes biztosítékot, a vevő az oltványok felbontását hatósági közeg (községi elöljáróság, a hol hegyközség van a hegybíró) jelenlétében teljesítse, az oltványokat azonnal a felbontás után vizsgálja meg, s ha azokat nem találja megfelelőknek, erről adasson magának igazolványt. A meg nem felelő oltványokat tegye hivatalos letétbe, de ugy, hogy azok tovább ne romolhassanak, nehogy a netalán követelt szakértői szemle alkalmával a hiányos gondozás lehetetlenné t^gye az átvételnél nehezmenyezett hibák pontos megállapítását. Ezen igazolvány alapján azután követelje a vevő az eladótól a netalán már lefizetett előleget, utánvét utján kifizetett öszszeget és a hibás oltványok küldése által esetleg szenvedett egyébb károk megtérítését. Ha ezzel nem érne czélt legczelszerúbbnek látszik a biró előtt való jogkeresés megkísérlése. Ez utóbbi esetben a kérését a magy. kir. Curián ak 33066—1885. szám alatt hozott alapvető, elvi jelentőI ségü és hasonló vonatkozású Ítéletére alapithitó. A fajazonosság hiányából származó kártérítési követelések (akár ha az alany, akár ha a nemes rész nem azonos fajtájú, mint a mely a vevő által határozottan megjelöltetett, és a melynek szállítása az eladó által elfogadtatott) azonnal érvényesitendők, mihelyt az oltvány rossz, vagy meg nem felelő minősége felismerhető és megállapítható. Hogy a megrendelő az ily esetben netalán felmerülő kárának megtérítését követelhesse, legczélszerübbnek látszik azt az eljárást követni, hogy hatósági bizonyítványt szerez arról, hogy a kérdéses oltványok a kártérítés iránti követeléssel megtámadandó eladótól származnak, tehát a bizonyítás arról szóljon, hogy a N. N. eladótól érkezett ennyi és ennyi ezer darab oltványhoz, semmi más helyről származó oltvány nein keverődött, s azok tisztán ültettettek ki az igazolványban pontosan megjelölt területen. Ha azután az üitetés évében, vagy az azután következő évben is kitűnnék, hogy akár a nemes rész, akár az alany nem azonos fajta a megrendelt és szállításra elfogadott fajtával, a bírói uton követelendő kártérítés szintén a fentidézett Guriai döntvenyre lesz alapitható. De ily esetekben arra is figyelemmel kell lenni, hogy a pontosan megjelölt területen időközben fölültelések ne tétessenek, mert ezzel a telepítési ültetésre vonatkozó hatósági igazolvány értékét veszthetné, mivel az eladó azzal — s esetleg sikeresen — védekezhetnék, hogy a fajtakeveredés a pótlásokból ered. Budapest, 1903. február hó 12-én. A miniszter megbízásából: Lóuyay, miniszteri oszt. tanácsos. Kérelem S^abolcsváruiegyti összes kö/.ségiís körjegyzőihez! Tisztelt kartársak! A vármegyei jegyzői egylet elérkezettnek látja az időt, hogy az országosan megindított mozgalomból, — értve alatta az úgynevezett közigazgatás egyszerűsítését, — a maga részét szintén kivegye. A jegyzői munkadijjak újra leendő megállapítása, mindnyájunk életkérdése.Ezen életkérdésnek megvitatása, — követve az ország legtöbb vármegyéjében már megindított hason mozgalmakat, — mély tisztelettel és kai társi bizalommal hívunk fel, hogy az 1903. évi április 11-én délelőtt 11 órakor, N'yiregvházán a vármegyeháza kistermében megtartandó általános (nem egyleti) közgyűlésen megjelenni szíveskedjetek. Szeretett kartársak! Túdjuk azt nagyon jól, — mert hiszen mindnyájan érezzük, — hogy a mi agyon zaklatott hivatalunk — minden időnket igenybe veszi, hogy nekünk minden napunk, minden óránk, le van foglalva; de azért azt hiszszük, hogy ezen fontos, mindannyiunk vitális érdekét képező tanácskozásra időt kell vennünk. Kell, — hogy mindnyájan áldozzunk egy fél napot, a mindnyájunk közös érdekének! Az a — sokszor elhangzott — 12-dik óra igen ís nagyon elérkezett! Jöjjetek el azért e<.en általános jegyzői gyűlésre mindnyájan, hogy ott, .-z egylet által, Szabolcsvármegye bizottságához, a jegyzői magán munkálatok díjszabása tárgyában, elibélek terjesztendő emlékiratot tüzetesen megvitassuk. A vármegyei jegyzői egylet csak kötelességét teljesíti, midőn titeket erre figyelmeztet. Ha az egyesületünknél tapasztalt közöny — ez alkalommal is dokumentálva lenne — ám akkor ti magatokra vessetek. — Szétforgácsoltán semmit, — vállvetve — egyesűit erővel azonban sokat, igen sokat segíthetünk — igazán nyomorúságos — helyzetünkön. Azon kartársi bizalomban, hogy ezúttal — mindannyiunk közös érdekéből — hozzátok intézett szózatunkat meghalljátok és azt megszívlelitek maradunk Thasson, 1903. márczius 21-én. Kartársi üdvözlettel: Majos Ferencz, Jloravek Gusztáv, e. jegyző. e. elnök. ÚJDONSÁGOK. 1848. márczius 15. Nyíregyházán, és a vidéken is mindenütt a nagy nap emlékéhez méltó kegyelettel ünnepelték meg 1848. márczius 15-ikének 55-ik évfordulóját. Nyíregyházán a városháza udvarán folyt le az ünnepély. Óriási közönség gyülekezett össze a tágas udvaron délután 3 órára, mikor az ünnepély kezdetét vette. A városi és főgimnáziumi iljusági egyesült dalárdák éneke után Májerszky Béla polgármester rövid, hazafias lelkesedéssel elmondott beszéddel nyitotta meg az ünnepélyt. Dr. Szabó László mondotta el ezután az ünnepi beszédet, mely hatalmas szonoki lendületével s mély vonatkozású tartalmasságával óriási hatást keltett. Az egyesült dalárdák éneke után dr. Vietórisz István szavalta el, nagy hatást keltve, szép alkalmi ódáját. A magasztos ünnepet a dalárdák éneke rekesztette be. Este 8 órakor a Korona szálló emeleti dísztermében közvacsora volt, amelyen 200-220-an vettek részt. Az ünneplő közönség soraiban — nagy örömmel jegyezzük ezt fel — ott láttuk a nyíregyházi gazdakői önosg szine-javát. — 50-60 nyíregyházi előkelő gazda vett részt a közvacsorán. Az elmondott pohárköszöntők mindvégig lelkes • hangulatban tartorták a fehér asztalok mellett a közönséget. Májerseky Béla polgármester, dr. Meskó LászU, Halasi János, dr. Szabó László, Beniczky Miksa, dr. Pröhle Vilmos és a gazdák közül Paulusz Márton tartó ttak hazafias felköszöntőket.