Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1903-01-11 / 2. szám

N Tf 1 B V i D KK a tanteremben nevetséges ellentétben van a tanitó azon eljárásával, mikor az egyik, vagy másik tanulót az iskola helyisége vagy r uhuja és mindenféle eszközei tisztaságának a fontosságára, ékes rábeszélő szavakkal figyelmezteti Sót ha a gyermek a tanitó oktatásai és cselekedetei között folytonos ellenmondást tapasztal, a tanitó hitele teljesen semmivé lesz. A tauitó ámitónak. tanítása hazugságnak tűnik fel. Ellenben ha az iskola környéke és b-lsejp cziczoma nélküli tisztaság és rend képét mutatja, önkéntelenül is tiszteletet ébresztenek a gyermekben, s megszokják a rendet és tisztaságot. De hogy remélhet sikert a tanitó, ha maga csak prédikálja és a mondottakat meg nem tartja? Hiszen a tiszta iskola a lelket felvidítja, s a gyermekek is jobb kedvet kapnak az iskolába való menetelhez; mert neveli szép érzésűket s fokozza örömüket. Igy lenne a falusi tauitó igazi áldás, ha az itt elmondottakat megtartaná és megtarthatná. Igen, ha a tanítókat ebbeli törekvésükben — az iskola fentartó hatóságok kellően támogatnák és az iskola egészségügyét éber figyelemmel kisérnék. És ha a szülők is igyekezui foguak azon, hogy a családi tűzhely mindeü tekintetben a tisztaság mintaképe legyen. A hatóságok pedig, ha az Andrássy Kálmán úr által elősorolt arauy igazságokat érvényesíteni is fogják, ugy az egészségügy javulása az egész vonalon észrevehető is lesz az által, — hogy a félelmet gerjesztő statisztika kevesebb számmal fogja a gyermek halálozást kimutatni. Rácz Barnabás, ny. tanitó. A felsö-szabo'.csi ev. ref. tanító-egylet közgyűlése. A felső-szabolcsi ev. ref. tanitó-egylet 1902. év deczember 30-án tartotta évi 11-ik rendes közgyű é=ét Kis-Várdában László Gyula mint régebbi egyleti alelnök elnöklete alatt. E közgyűlést ezen lap deczemberi számában az egyleti tiszlujitasból kifolyólag heves tainadások előzték meg, melynek mind két részről — mint az a közgyűlésen konstatáltatott — az újonnan alkotott — nyugdij-, özvegy- és árva-gyaminlézeti alapszabály hiányossága, imitt-amott nem eléggé világos paragrafusai, továbbá a tanitó-egylet alapszabalyainak elkallódása volt az előidézője. E harcz — mint az a gyűlésen is igazolást nyert — nem személyek ellen irányult, hanem alapszabályok ellen, s ebből kifolyólag esik a választási eljárásra, a választás megejtésére, hogy csakugyan arra, fényesen igazolja, hogy az ellentáborból felszólalások alkalmával többen bizalmat szavaztak az újonnan választott tisztikarnak. László Gyula elnök, a mint a gyűlést rnegnyitá, előadja, hogy az özvegy-árvagyám intézeti uj alapszabály elkészitesére kiküldött bizottság midőn bizatasában eljárt, az elkészített alapszabályt megerősítés végett az e: megyei gyűlésre felterjesztette; Az e. megyei gyűlés az alapszabályt javitás végett, — különösen azért, hogy mint az e. megye, ugy a tanitói özvegy árva gyámintezet is az ő tisztviselőit ne 6, hanem 10 evre, valassza, égbolt világokat megreszkettető menydörgését, puska ropogását, ágyú bömbölésél, a rendíthetetlen akaratnak és törhetetlen erőnek országokat és embereket földre tipró hatalmát! Nyelvünknek e bűbájos zenéje valóban annyira hatalmas kincsünk, hogy örök időkre kiapadhatatlan forrása és eszköze lesz dalköltőinknek, zeneiróinknak, előadó művészeinknek. Azután meg nem is azt mondja a magyar ember, hogy „hangzik" a zene, hanem azt, hogy ,szól" a muzsika. Ez is sokat megmagyaráz. A zene édes testvére a dalnak, nielylyel azonegy tőből, a nemzet érzelem- és kedélyvilágaból hajiolt k- ; hatása tehát akkor a legnagyobb, ha vele együtt es egyszerre indul igazán a vlag meghódítására. Természetes azonban, hogy sokoldalúságának minden vonását úgy fejtheti ki legiökeletesebben, ha szohoz nem kötötten, tehát minden korláttól szabidon, mint abszolút zene érvényesül. De még ennél is természetesebb dolog, hogy az abszolút magyar zenenek e meletét is csak népköltészetünk sajátos vonásainak fölismerése és kifejt 'se után lehetett felállítani. Jegyezzük meg, hogy a magyar zenének ezen az alapon egybeálitott rendszere annyira új keletű, hogy szinte megfoghatatlannak látszik előttünk, miért nem akadt évszázadokon át annyi művelője közt egyetlenegy fejtegetője sem. De engem meg az újdonság ingere sem csábit arra, hogy zenénk alapvető sajátságait ebben az előkelő társaságban részletezzjm, hol több-kevesebb joggal bárki is odavethetné att az immár nem új megjegyest, hogy „ki nem ért ma a zenéhez ? !" Felhozhatnám e sajátságok közt, hogy zenénk periódusainak alapegysége, az ütem, rendszerint párosrészü, tehát »/<, </s vagy «/« taktus ; hogy az úgynevezett üUmelőzőt (Auftakt) a magyar zene nem ismeri; hogy a kemeny és lágy skála mellett sajátos skálaja is van; hogy az intervallumokhoz szorosan ragaszkodik, illetőleg nem használja önkényszerüleg a skála összes hangközeit stb. Mindezen tudományosan tárgyalt (P. Thewrewk Emil), tankönyvekben is kifejtett (id. Ábrányi Kornél), fejlődesének történetében is részletesen ismertetett (id. Ábrányi Kornél), tehát könnyen megszerezhető és megerthető elvek fejtegetése helyett azt a sajátszerű tényt jegyzem meg csupán, hogy a klasszikus ó-korban, ami— vissza küldötte. Ez időtájban érkezett az alapszabálykészitő bizottsághoz, Andrássy Kálmán 1 lkész ur tájékoztató levele az önálló kezelésről. — Ennek felolvasása után jelenti, hogy az emiitett -k alapján készttetett el. illetve javíttatott ki az alapszabály s terjesztetett fel az ősz

: e. m. közgyűlésre. A közgyűlést megelőzőleg az alapszabaly áttanulmányozás, referálás végett kiaditott egy lelkészikből és tanítókból alakított bizottságnak. E bizottság tüzetesen, pontról-pontra megvizsgálta az alapszabályt; e bizottság alkotta a § t, — mely a lanitó-egylet kebelében levő ön illó kezelésről szól, — e bizottság javítása, javaslata alaojáu fogadta el s erősítette meg az e. mesye „A felső-szabolcsi eo. ref elemi népiskolai tanítótestület kebelében levő nyugdij-, özvegy- és árva-gyámintézet alapszabályait." . . . Feltárja, hogy i z alapszabály értelmében mint intézkedett az elnökség a t'sztújításról, fejtegetve a régi elnök elj írását, az első szavazás eredményéről számol be. Majd ebből kifolyólag a lemond isok alapján elrendelt ujabb szavazás szükségességet, helyességet fejtegetve, fel Ivastatja jegyző által az e szivazás eredményerői számoló szavazatbontó bizottság jegyzőkönyvét. E'.után felkéri a jelenlevőket, hogy ez ügyhöz, mely — mint a „Nyirvidek" számai igazolják, — annyira elmérgesedett, in nden felszólaló higgachan, személyes él nélkül mondja el véleményét. Először Balogh Tamás — ki legelsőbben emelte fel tiltakozó szavát ez ügyben a „Nyirvidék" lapjain — kért szót, igyekezett bebizonyítani — a „Nyirvidek"-ben megjelent közleményekkel szemben, — hogy ő nem tette későn felszólalását, majd a választás szabálytalanságát bizonyította. Következő szónok : Magoss József is a lefolyt választás szabálytalanságát és a gyámintéz.iti alapszabálynak nem helyes értelmezését konstatálja, de a tisztújítás megsemmisítését nem kívánja kimondani, annyival inkább nem, mivel itt nem a megválasztott személyek ellen, hanem csak egyrészről a tanitó-egyleti alapszabály tekintetbe nun vételéről, másrészről pedig az újonnan alkotott nyugdíj-, özvegy-, árva-gyámintezeli alapszabály nem helyes értelmi zéséről s ebből kifolyólag nem helyes alkalmazásáról van szó. Óhajtja kimondatni a közgyűlés által, hogy az elnökség máskor a tisztújítás megejlését a szabályok tekintetbe vételevel s helyes alkalmazásával eszközölje. Keresztessy Sándor és Gyüre Péter eltekintve a Balogh Tamás és Magoss József által mondottaktól „ A felső szabolcsi ev. ref. elemi népiskolai tanitó testület kebelében levő nyugdij-, özvegy- és árva-gyámintézet alapszabályai'

1 szerint megejtett választást szabályosnak jelentik ki és a megválasztó! t tisztviselőknek bizalmat szavaznak. Nánásy Gyula szintén a választás szabálytalansága mellett bizonyít, inig László Gvula megválasztott elnök lelkesedéstől duzzadó beszédében a választás helyessége, szabályossága mellett ervei. Szabó Antal megválasztott aljegyző szintén a szabálytalan választás mellett emel szót, s mivel a szabalytalanság : egyrészről a tanitó-egylet alapszabályainak elkallódasa, tehát nem lételétől, — másrészről pedig az uj alapszabály nem kellő értelmezéséből eredt, — mi amellett tesz tanúbizonyságot, hogy annak §§-ai nem elég világosak, korrektek; óhajtja kimondani a közgyűlés által egy tanitó-egyleti alapszabály mielőbbi elkészítését, melyhez mérten a „Nyugdij-, özvegy- és árva-gyámintézet" alapszabályai módosíttassanak, illetve javíttassanak, s ezek megtörténte után legyen egy tiszt ujilás, addig a régebben niegvá asztott tisztviselők vigyek az egyletek ügyeit. Kun Bertalan is szükségességét lalja egy tanitóegyleti alapszabály készítésének. Varga János megválasztott alelnök a választás szabályossága meilett bizonyítgat. Ezután elrendeltetven a szavazás, a választás szabályszei ü, helyes volta mel ett szavazott 27 tag, ellene 5 tag. kor a zene tanítása általános vo!t, sokkal n igyobb volt a zene rhylhmusának változatossága, mint most, a mikor a harmónia és hangszerel s vált uralkodóvá. Ez alap-sajat~ágoknál mind n-se.'re álta'ánosabb érdeklődésre számithatnak a magyar zene müformái, amint azok az idők folyamán egym isból fejlődve és egymást táplálva két évszázad alatt a legnagyobb változatossággal fejlődtek ki. Valam nnyinek alaphangulata a kelet népét jellemző ko noly in .'Itósag, mely a nemzet jó- és balsorsának fordul it ií k'izbjn könnyen fokozódhatott egyfe'ől in lységes fajdalommá, másfelől hetyke rátar'isággá. Szomorú a magyar nóta Háromszáz esztendő óta! Hanem azért : Hej, haj ! magyar ember Összeüti bokáját . . . Nem szólván históriás énekeinknek ma már alig kideríthető s legfeljebb az utolsó lan'osnak, Tinódi Sebestyénnek bús dallamaiból elképzelhető formájáról, bebizonyithatólag mondhatjuk ki, ho„'y a magasabb körökben nagy elterjedésnek örvendő legrégibb zenénk és tanezunk a palotás volt ; de ennek emlékei is csak a kuruczvilág idejéig vezelnek viss'. i. Annyi bizonyos, hogy a n-inz-ti önérzet felébresztésére és ébrentartására egyetlen idő sem volt olyan alkalni is, mint az a dicsőséggel teli, ragyogó korsz ik, melynek határtalan fényét csak n tgy árnyéka teszi megmérhelővé A magyar szabadságérzet fe lángolása volt az a sötetben buj<áló hatalommal szemben; a szabadnak szü!e:ett magyar vitézségének tündöklése az egyéni L Ikiismeret és po ilikai önállóság fölbérelt ellenig- i ellen ; a határtalan elkeseredés féríias megnyilatkozása még a győzles lábai alatt, még a hontal insag szenvedésein:k, még a börtön lánczainak közepette is. Győzelmében lebilincselő és mértéket tartó, bukásában fölemelő és megvigasztaló, s a gyors egymásutánban változó sors közepette a szó legszorosabb értelmében vett sírva-vigadás! Idegen ezt meg nem éitheti, s ha megértené is, nem méltányolhatja, — magyar ember nem felejtheti, s ha felejtené, nem lesz magyar ember soha! Csodálkozhatunk e, ha ettől a korszaktól számithatjuk a magyar zene történetét is, mikor ez foglalta Igy a megválasztott tisztviselők elnöklő alelnök által 22 szótöbbséggel szabályszerűen megválasztott tisztviselőknek mondattak ki. Ezután László Gyula,, mint elnök tartotta meg székfoglaló beszédét, majd Varga János alelnök előadta, hogy most midőn a harcz be van fejezve, a választás helyben h igya'olt. mivel sohas m vezette az a czél, hogy vezessen, azaMnöki tisztségről lemond. Szabó Antal aljegyző is, — mivel már régebben kijelentette, de meg ugy is .-zavazott, hogy a választás szabálytalan, s most mivel ezt tartja, nem tekinii magát szabályszerűen megválasztott tisztviselőiek — az aljegyző állásról lemmd. Hasonló érzelemben nyilatkozik : Balogh Tamás is, ki a felügyelő lii'.otlsáüi la,'ságról inoad le. Varga János és Szabi Antal lemondását a kö/.gyüés nem fogadta el. A Bdogh Tamás lemondására a közg)ülés n;m nyilatkozott. Líszló Gyúla elnök felolvastatja a gyámintézeti bizottságnak ty02. év nov. 27. felvett jegyzőkönyvéi, melybjn 16 rézben elhdt, rézben in is vidékre költözött egyleti tagnak beveáeteden tartozásai varnak felsorolva, — s kéri ez ügyben az egylet intézkedését. Mind a Ili tartozásra a törlés mondaioLt ki. Töröltetett továbbá egy 613 kor. 62 filléres kölc ön tartozás is. Szóbahozatott, hogy többekre a nyugdij , özvegyés árva-gyámintézetbe még fizetendő összeg, — hogy tagok lehessenek — nem helyesen van ki rova. A közgyűlés kimondta, hogy azok kis ezt nyugtákkal vagy bármifele iralokkal tudják igazolni, majd egy napon, mikor erre az elnök által felszólítatnak, a gyámpénztárnál igazolványaikkal személyesen jelenjenek meg. Felolvastatott Racz Birnabás nyugalmazott tanitó kérvénye, melyben 10 korona nyugdij-özvegy-árvagyámintézeti tartozasa elengedését kéri. A kérvény eluiasittatolt. Pelhő Zsigmond sz>p jelét adta kartár^i szeretetének, mivel a fent emiilett összeg kiegyenlítéseie vállalkozztt. Majd László Gyula elnök az 1902. évi decz. 29 én Debreczenben tartott Orsz. Prot. tanitó egylet választmányi gyűlés határozatát, annak czelját ismertette a tanitói fizetés emelés tárgyában. A tolmacsoltakat az egylet egyhangúlag magáévá tette. A „Temetkezési-egylet" ügye — az idő előre haladottsága miatt — a legközelabbi gyűlés 1. pontjául tüzetett ki. Ezután a gyűlés feloszlott s kezdetét vette a kisvárdai nagyvendéglőben a közebéd, hol a tósztokban nem volt hiány ! ... . Szabó Antal, tanitó egyl. aljegyző. A/, í/r. nőegylet „Estélye". A nyíregyházi izr. jótékony nőegylet január

1 3

Tán tartott estélye méltóan sorakozik az egyesület szokott kiváló sikerű estélyeihez. A tánezot megelőző hangverseny műsoránál ügyes megállapítása a nőegylet elnökségét, a darabok helyis megválasztása pedig a szereplők jó Ízlését dicséri s nyugodtan mondhatom, hogy az egyes számok után felhangzott hatalmas tapsvihar nem a köteles udvariasság, hanem az igazi elísmeres meg rdemlett kifejezője volt. A hangversenyt dr. Guttmann Zsigmond űr alább egész terjedelmében következő „Prológ" -ja nyitotta meg, mely hatást nem kereső egyszerűségében rejlő közvetlenségével és szellemességével megr igadta s mindvégig lekötve tartot'a a közönség figyelmét. De méltatás, megérdemlett dicséret helyett beszéljen miga a szöveg. Mélyen tisztelt Hölgyek, tisztelt Uraim ! A mai világ modern emberei szerény szavával élve : én nem Ígértem, nem is Ígérek, de nem is adok sokat, nem azért, mini ha nem akarnék sokat, nagyon sokat nyújtani, hanem azért, mert — őszintén szóira — sokat nem nyújthatok. Tehát ha sokat nem, keveset mégis magában a legtöbb érzelem megszületésének és kitörésének mindennemű föltételét?! A régi palotásnak, ez inkább lassú, mint czifrázó, inkább erélyes, mint lágy zenének elemeiből a hallgató és andalgó nóta formálódott ki, melyek kö/ül az előbbi a n\ ugati nocturnne, románcé és ballaüaforuiának, az utóbbi pedig a sonatán ik és symphoniának felel meg. Ezzel már természetüket is jellemeztük volna, ha egyáltalában szóba lehelne fo.'lalni azt az ábrándozásra késztető, gondolatodat keltő, könyfakasztó, elragadó hálást, mehet az iga-i hallgató nóta megfelelő hangszeren és előadásban avatott és nem avatott lélekre egyaránt gyakorol ... * Egynehányat ezek közül a megbecsülhetetlen Káldyféle gyűjtemény tett hozzáférhetőkké, mint olyanokat, melyek szövegükkel és dallamukkal a kor festésére épen oly alkalmasak, mint abszolút élvezet nyújtására. A későbbiek közül elég, ha ezeket említem: ,Gserebogáf, sárga cserebogár

1'. — „ Végig mentem az ormódi temetőn", — „Megvirrad még valaha!" — ,Deres a fü,'édes lovam ne egyél-', — melyekről joggal mondja Ábrányi, hogy bennök „a magyar géniusz pregnánsul megnyil itkőzik, s oly megingathatatlan tősgyökeres magyar rhythmikán alapúinak, hogy ép azért örökké elévülhetetlenek m iradnak." —Kár volna, ha kihagynék e sorból a hires Bokakesergőt, mely tubb mint félszázad óta szintén szívesen hallgatott nótája a magyarnak. Ennek a form inak művelői között eredeti tehetségük, zenei képze'tségük s főleg virtuozitásuk folytán különösen Lavotta János, Csermik Antal, Razicska Ignác 3 és Bihari János érdemelnek említést. Bihari, a czigánykirály, utólérh ítetlen volt a h

sgedü kezeléseben, mel r-en nemcsak az antik magyar zenét interpret dta hasonlíthatatlan tökéletességgel, hanem saját naturalista szerzeményeivel is bámulatba ejtette a világot. Talán nem is csalódunk, ha azt gondoljuk, hogy iránta való csodálatában tévesztette össze „a világ hírhedett zen sze" az előadó m -stert a teremtő költővel; ámbár tagadhatalan, hogy a „Bihari nótája", „Hadik óbester nótája",.s főleg a „Rákóczi-induló" a költőnek is dicséretére valnak .

,

J7 A Rákóczi-induló természetszerűleg vezet rá bennünket a magyar zenének két újabb műformájára: a toborzóra, és indulóra. A toborzót, hivatásának megfele-