Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-09-14 / 37. szám

XXIII. évfolyam. 37. szóm. Nyíregyháza, 1902. szeptember 14 SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZÓK és A SZABOLGSMEGYEI ÁLTALÁNOS TANITÖ-EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE >íeerjelenik; hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: A

z diflzetési pénzek, megrendelések s a A lap Kellemi részét képező küldemények, Hirdetési dijak: postán vagy helyben hézhoz hordva: , „ , • -u 1 j- r 1 • a szerkesztő czirne alatt kéretne* beküldeni. VuA.i évr« H korona. l

al' UetKÜlaete turgyaban leendu feliZO- „. . , . . . . ...... Minden negvszer ha«4b«ott petit sor egvs:.eri Féi évrJ ;: •. •. : :;: : : t T Zaáuk jú

b

a ÉŰ* LdóWdono, fog&aW

,eTe,e

k Ím."* w m^u^n ^J, Negyed évre 2 „ könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám A községi jegyző «. tanito uraknak egő.z érre (Jinószky ház) intézendők. esftk n^lfy korona. Egy szám Ara 20 fillér. v _ Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V.. Eckstein Bernát és Általános Tudósító altal Budapesten, Haasenstein és Vogler irodajában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. altal Hamburgban. A nyílt-téri költemények dija soroukint, 60 fillér; A kéziratok csak riláro* kiránatra s az Apró hirdetések 10 szóig4 > fii..minden további HÓ illető költségére küldetnek vissza. 4 ti . Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Hivatalos rész. 7854 — 1902. K. Pályázati hirdetmény. Szabolssvármegye nyir bogdányi járásához tarlozó Nagy-Kalász nagyközségben nyugdíjazás folytán megüresedett jegyzői állásra pályázatot hirdetek. A betöltendő állás javadalmazása: 1. A község pénztárától fizetendő 800 korona törzsfizelés. 2. A nagy-halászi 401. sz. tjkvben foglalt 2 hold 535 négyszögöl területű és a 40á. sz. tjkvben foglalt 2 hold és 1113 négyszög öl területű szántó föld haszon élvezete. 3. Természetbeni lakás kerttel. 4. Hivatalos utazások alkalmával 4 korona napidíj és megfelelő fuvardíj. 4. Magán munkálatokért vármegyei szabályrendelettel nn gállapitolt munkadíj szedhetése. Felhívom mindazokat, kik ezen állásra pályázni óhajtanak, hogy az 1883. évi I. t.-cz. 6 §-a illetve az 1900. évi XX. t. cz. 3 §-ában előirt képesítésüket, valamint eddigi alkalmazásukat és erkölcsi magaviseletüket igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket folyó évi október hó 1-ső napjáig hivatalomnál adják be, mert később érkező kérvények figyelembe vétetni nem fognak. A választás Nagy-IIalász község házánál folyó évi« október hó 4-ikén fog megtartatni. Kemecse, 1902. évi szeptember hó 10-ikén. 2—1 Okolicsányi, főszolgabíró. 7845—1902. K. Pályázati hirdetmény. Szabolcsvármegye nyir-bogdányi járásához tartozó Kemecse nagyközségben nyugdíjazás folytán megüresedett jegyzői állásra pályázatot hirdetek. A betöltendő állás javadalmazása : 1. A község pénztárától fizetendő 1200 korona jegyzői törzsfizetés. 2. 5 hold (1200 négyszög öles) szántóföld. 3. Természetbeni lakás kerttel. á „Hjíraiők*

4

, ttra&ja, A nönövelde megnyitásakor. Im' áll az. otthon ! Sziveink nagy álma Beteljesült, az ige test leve. Szercny hajlék, de szent, miként a templom Oldott saruval lépjetek bele. Mert templom ez, búr karcsú tornya nincsen, Sem rajta csillogó arany kereszt . . . A prédikátorok forró szivének Egő szerelme hozta létre ezt. És létre hozta — hála-hála érte ! — Ezer nemes sziv, áldozatra kész, Kikben a lélek fel magasba szárnyal, A jóra-szepre nyitva áll a kéz. Megáldva légyen az, ki e falakhoz Maroknyi port vagy egy darab követ Vitt; oltárára tette az az Urnák, Kinek jutalma jót igazt követ. Lelkek vezére, halld meg óhajunkat: Világaidban e kicsiny helyet Ezerszer áldd meg, légy te őrizője. Bölcs gondodat erről te cl ne vedd ! Törvényed itt törvény legyen örökké, Imádva lég^- itt mindenek felett I . . . . . . Ne, oh ne hagyd: a csábító, a Vétek. Hogy martalékot itt keressenek . . . Képes Te vagy, hatalmad csak Neked van: E hely legyen, mint egy kicsiny sziget, Melyben a nagy világ sarától óva Es mentve tudjanak minden szivet. Mint fergetegtől, vésztől őrizett kert. Melyben a nyiló, illatos virág Nem hervad a nap égető hevétől. Megőrzi szinét, kedves illatát. 4. Magán munkálatokért vármegyei szabályrendelettel megállapított dijak szedése. Felhívom mindazokat kik ezen állásra pályázni óhajtanak, hogy az 1883. évi I. t.-cz. 0 §-a illetve az 1900. évi XX. t.-cz. 3-ik §-ában előirt képesítésüket, valamint eddigi alkalmazásukat és erkölcsi magaviseletüket igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket f. évi október hó 1-ső napjáig hivatalomnál adják be, mert később érkező kérvények figyelembe vétetni nem fognak. A választás Kemecse községházánál folyó évi okt. hó 2 -án délelőtt 10 órákor fog megtartatni. Kemecse, 1902. év szeptember hó 10-én. 2—1 Okolicsányi, főszolgabíró. A Kossuth szobor. Vármegyénk és társadalmunknak egy szellemi vezérfértiától veszem a következő sorokat: „Készt a lélek, hogy egy müveit, gondolkodó emberrel szóba álljak, illetve fölkérjem egész tisztelettel, hogy álljon velem szóba, egy nagyon komoly, hazafias, emberies ügy felett. A Kossuth-szobor ügye ez . . . Magyarország mostanában szobor-lázban szenved. Az emberiség életfolyamatában, a társadalomban, vagy egyes nemzeteknél, sől lejebb szállva : egyes osztályoknál, vannak időszakok, midőn bizonyos eszmeáramlat hullámzik át a lelkeken s tevékenységre ösztönzi a lelkeket. Az ilyen eszme-áramlat, lehet termékenyítő, fölemelő, nemes tettekre sarkaló, áldásos, vagy egyszerűen divatos áramlat, minden mélyebb ok és eredmény nélkül. Ilyen eredménytelen, divatos áramlatnak tűnik fel gondolkodó lelkem előtt, a mai szobor-láz. Lapokat olvasva, alig van hónap, hét, nap, hogy itt, vagy ott, felhívást ne olvasnánk adakozásra, szobor emelese czéljából. Hagyján ha egy általános, nagy lélek áldásos emlékezetéről van szó ! . . Hiszen a lelkek tápláléka : a nagy lelkekre való emlékezés! Anyák reménye és komoly apáknak Dicsekedési éljenek csak itt, Tündér leányok: ifjú sziveikben Ártatlanság lakozzék cs a hit; Gyémántul rajtok az ercny ragyogjon, A hon szerelme ékesítse fel; Bűvös szerénység, tiszta öntudattól Dobogjon a sziv, égjen a kebel. Versenyre kelnek akkor ifjaink is, Támad közöttük szent vetélkedés: A jellem és a szorgalom homokján E'őre tör mind, hátra csak kevés. Hő vágytól égnek: bűv körébe jutni A szende, drága lénynek ők, akit A dőre hiúság, léhaság helyett a Vallás, erény zománcza ékesit. Igy áldd meg, óh atyánk! igy ezt a házat, Verejtékből emelt e szent helyet. Akkor betöltöd édes álmainkat. S te leszel áldva mindenek felett. Támaszsz a rögből és a föld porából Az építőkhöz méltó oszlopot, Hogy el ne rontsa ezt idők viharja, De érjen itt sok hosszú századot. Szikszay András. Scrajevo az oceupalio e

1öt

f. ív. A Ghasi-Ida-IIusref bég legnagyobb érdeme azon ipar és kereskedelem fejlesztésében áll. A Carsija megélénkült, különböző kereskedők és iparosok építettek deszkából, fából összetákolt sátrakat s mindinkább kezdenek utczák, terek, sikátorok kibontakozni a tágas térségből. Megalakullak egészen Konstantinápolyi mintára az Esnafok, czéhek, melyek részben még ma is fenn állanak. Habár a legutolsó háború óta elvesztették holdas csillagos zászlóikat és lófarkot, melyek aegite alatt De miként a világélel bolygó-rendszerében központi nap nem sok van, — legalább a bolygók számához viszonyítva — ugy embervilágunk értelmi és erkölcsi cselekményeinek bolygó-rendszerében, a világító, melegítő, termékenyítő napok, nincsenek oly pazarul elszórva, hogy lépten-nyomon egy-egy szoborral kellene jelölni állandó fényüket. Jó, ha egy nagyobb határt, udvart bevilágító, tisztafényü lámpásra találunk, mely tiszta fénynél irányt találhat a helyi működés s áldás fakadhat nyomában! . . Kossuth Lajos, kétségkívül az Ég kegyeltje volt. Próféta, ihlettel telve. Mérlföld-mutató a legnemesebb emberi és hazafias tevékenység országútján. Óh, ha azt a lelket, mint egy központi fényt, éles szikrákra osztva, be lehetne lopni egy uj Prometheus-ként, minden magyar ember szivébe! . Hogy lenne ott élő szobor. Nincs könnyebb, sivárabb, mint néhány fillérrel, vagy koronával, leróni a hazafias kötelmek szent adóját. Mire való ez a Kossuth-szobor, akár Nyíregyházán akár a besztereczi várban ? ! . . Én tudom, érzem, hogy müveit lélekre ható erővel bír egy nagy lélek porhüvelymása; — a muló alak, mely az örök szellemre emlékeztet. DJ vajon oly fokán áll-e e nemzet az igaz művelődésnek, hogy a szoborról sugárzó emlékezet fénye termékenyítőleg lő vei a szivek és lelkek fenekére! Nem csupán bámulat, hideg bámulat tárgya nálunk a szobor I Ugy általában mondom. Mert hogy egyes művelt lelkek a hazafias szent lelkesedés harmatával ápolják keblükben a teltre törő eszményeket: ez örömmel tapasztalható. De a kör még nagyon szűk s nem lehet szentebb föladata az igaz hazafiságnak, mint e kört tágítani, a munkás hazafias érzést minél több kebelben fölszitani, állandó lángolásban tartani. Az lenne a legszebb s egyedül méltó emlékszobra Kossuth Lajosnak, ha lehetőleg minden nép- és felsőbb iskolánál alapítványok volnának a Kossuth nevére, akkor tehetséges, törekvő ifjak segítésére, kik ily módon, mintha a Kossuth lelkét örökölnék s ilyen uton lennének mindannyian az ő emlékoszlopai. Ára legyen egy méltó szobra Budapesten. vezérek elé kivonulni szoklak volt ünnepélyek alkalmából, még ma is meg van 7 főből álló, bizonyos jogokkal felruházott elöljáróságuk és egyik tagtárs sem mulasztaná el üzletnyitás előtt isten és a saját Esnafja védszentjének nevét kiabálni. (Megjegyzem, hogy az üzletnyitás ekkor tájt még elég cordiális volt. Az üzlet előtt keresztbefektelett kötelet kioldozták, s az üzlet nyitva volt. Ha a kőtél ki volt feszítve, az üzlet zárva volt.) Igy keletkeztek a különböző czéhek, gazdák, szatócsok, kávésok, főzök, rézművesek, kovácsok, suszterek stb. stb. Ma 39 ily czéh van és a Nakib, az előljáró a rossz munkát készítő iparost ma is megbünteti, olyformán, hogy ráterit a szerszámaira egy nagy szőnyeget (Bosca) s igy kell a szomszédnak dolgoznia, a mig csak magát nem rehabilitálja. A Carsija egyáltalán keveset változott, legjobban megőrizte a maga egyszerű, ősi, eredeti jellegét. A Carsija kellő közepébe Husref bég nagyszerű emléket emelt magának: a róla elnevezett Mosehéet, mely pompájánál fogva röglön a Konstantinápoly AjaSófia után következik. Háromszáz éves óriás hársfa árnyékolja be udvarát és a gyönyörű vizmedenczét, melyben az igazhivők az előiit mosakodást végzik, mielőtt az Alhambra motívumokkal és drága szőnyegekkel ékesített, minden izében byzanczi stylben tartott, rnyrrfa illatú szentélybe lépnének. Köröskörül rózsaszín és fejér márványba vésett emlékiratok Allah dicsőítésére, a Khorán első mondatai: a török Miatyánk. A szinpompát, melylyel a nagy kupolaterem bír, leírni lehetetlen, azt csak egy igazi török képes összeállítani. A kupola csarnokban nyugszik az uj aéra első polgármestere Mustafa Beg-Faril-Pasié. Az udvart körülövező magas kőfal nyílásain egy dervis kiabál szüntelen, a mellette levő iskolából ájtatos, nyomott ének hangzik, mig a Minareről a jámbor Mueffím hirdeti Allah dicsőségét, alant a seterbet és dulcsásza árusok kiabálásába belevegyül a rézművesek és kovácsok kalapács lármája, s ez együttvéve egy különös bábeli hangzavart alkot. A Begera Dzsámia udvara tele van különböző érdekes dolgokkal az Arschinkő, a bevésett hiteles rőffel,