Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-09-07 / 36. szám

... XX11I. évfolyam. 36. szám

. Nyíregyháza. 1902. szeptember 7, SZABOLCSVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZS2GI JEGYZŐK és A SZABOLCSMEGYEI ÁLTALÁNOS TANITö-EGYESÜLET HIVATiLOS KÖZLÖNYE. Mearjelenik het^nhint eeyszor, vaxárnnpon. KlMxetéNl feltételek: Az eiófl

Zeté$i pénzek, meqrendelések s a A la,> szellemi részét képező küldemények, Hirdetési dijak: postán vagy helyben haziuz horlva : , .., , , - , .. . a szerke-zto czime alatt kére.net beküldeni. .... . ., »>r« -. lai> uetKüldete targyawn leendő felüt- „. ... , . • . . . , ... Miaden aágytxer bacibiott petit aor (arne-i koion* * J

J .' ller-urntetlen levelek csak ismert keiek ő K , i, ,.,.,,„ k

ín félévre 4 „ lantiatok John Etek kiado-lulajdonos f

0£

? ,,Itatnak ,1 . aoiiest i i niier. több«^i k..ile. o .en H hll "•fiSíi^* * Unir n«j k" i i "év k6 i;

kol

a'

u

l"

a., 8- Ihtlralok csak vitt** kívánatra . a. je

p* * Unít-. noknafc yéy évre (Jonóaky baz mtezendők. illető kftiMgér. küldetnek TÍ««». 4 ti i rel Artett Mtaaen*. pfaüt *í neirv korona r.ifv ars. í'i llllcr. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskota-utcza 8-ik s/ám; továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát és Altalános Tudósító ali.il Budapesten, Haasenstein és Vogler irodajab.ui Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország es Sveicz fővárosai!)in es Dorn & Coaip. altal Hamburgban. 21000 — 1902. K. Szabolcsvármegye alispánja. .Minden bizottsági tagnak. Főispán ő méltósága S/abolcsvármegye törvényhalósának rendknüi disz közgyűlését Kossuth Lijos szüle ésem k századik évl'oidulója megünneplése czéljából folyó évi szeptember hó 19 ik napjának délelőtti 10 órájára Nyíregyházára a vármegyeháza n. gytermében előterjesztésem lolytán egyl ehiván : van szerencsém arra a bizottság tagjait a tárgysorozat közlése mellett tisztelettel meghívni. Nyíregyháza, l!(02 szeplember hó 5-én. Szlkszay Pál, alispán. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. A nyíregyházi dalos-egyletek alkalmi éneke. li. Görömbei Péter bizottsági lag emlékbeszéde Kossuth Lijos születésének századik évfordulója alkalmából és ezzel kapcsolatosan indítványa Kossuth Lajos elévülhetetlen érdemeim k jegyzőkönyveinkben leendő megörökítése iránt. 4-. A megtartott értekezlet indítványa Kossuth Lajos emlékszobrának Nyíregyházán a város közönségével egyelértőleg 10 év alalt leendő létesítése és e végből a gyűjtésnek a vármegye területén leendő elrendelése iránt. 5. Alispán indítványa az iránt, hogy a vármegyei pénztárban, Kossuth Lajos szobor-alap cziinen egy uj pénztári napló nyiltassék, a „Kossuth Lajos szoboralap

1*hoz a vármegye közönsége az 1003-ik évtől keZdődőleg 10 éven keresztül a közművelődési alapból évi 500 koronával járuljon, s hogy az alispán utasiltassék, miszerint a szobor-alapról evenkint a közgyűléshez jelentést tegyen, esetleg annak növelése érdekében a körülményekhez mérten javaslatot terjesszen be. fi. A nyíregyházi dalos-egyesülelek éneke. 7. A közgyűlés berekesztése. A „pírodéit" tárcsája. Mira. Majd egyszer még tán összehoz bennünket A jó szerencse ; egyszer egy napon. Ks akkor majd, ha rám ismersz ugyan még Ami csak ért mind, mind elmondhatom, llogy mikor lesz a mi találkozásunk Azt nem tudom, de vágyam mégis az, Akkor nézzek még egyszer a szemedbe, Mikor búcsúzni készül a tavasz. Ugy legyen majd : fehér akáczvirágok Illatától mámoros alkonyon, Menjek magam és tc olt várj reám majd Csöndesen zúgó árnyas fasoron. Fehér ruhádat vedd fel akkor édes, A melyben legelőször láttalak Ks a miről, ab oly sokszor daloltam, Úgy fond be sötét selyem hajadat. Ks akkor majd kezed kezembe fogva Mig a leiünt napokra gondolok A lelkem mélvén halkan megcsendülnek A késő vágytól áradó dalok. És akkor, akkor elmondom te néked Mind ami csak érte a szivemet. Virág hullását, álmok elmul.is.it, Miket újra álmodni nem lehet. És akkor majd, kezed kezembe fogva Föltámad bennem az a régi vád, S egy elveszített napfényes tavaszból, A mi csak maradi szivembe virág. Akkor ott majd mind, mind eledbe hintem. Ám panasz nélkül szépen csöndcsen. A többit is te vitted el; no ime : A végsőket is te vidd Édesem . . . .! Milotaj (iábor. Leányinternátus. E hét szerdája Nyíregyháza városának ünnepnapja lesz. 10-én délelőtt nyitják meg ünnepélyes;en a felső-szabolcsi református egyházmegye által, a megye és város segítségével alapított leányinternátust. A szép alkalomból ünneplőt öltenek az egyházmegye, a vármegye és a város vezérlöférfiai. Ünnepet rendez Nyíregyháza város társadalma. Mi pedig ezen a helyen tűzzük ki az ünnepi lobogót, szivünkben örülve a szép napnak mely a nőnevelés ügyének diadalos napja Nem tudjuk kiszámítani ez intézet előnyeit, de érezzük, hogy azok igen nagyok. Megnyílásával megszüntetett egy kiáltó hiányt. Kiegészítette a községi polgári leányiskolát. A felsőbb leányiskola nem egész hlkotás, mig tanítványainak őriző hajlékot nem tud adui. Ház-, födél nélkül, kert-, vegetáció nélkül! Most ez a hiány megszűnik. A vidéki szülék aggodalom nélkül taníttathatják tovább leánykáikat. A szent-mihály • ntezai barátságos h

ázb

an távi}) az otthontól, otthont találnak a gyermekek; az anya gondos és szerető kezét pedig pótolni fogja Tamásy Ilona úrhölgy, a szatmári felsőbb leányiskola kiváló tanárnője, ki az internátus alapítóinak meghívására, az igazgatónői állást az intézetben elfogadta. Ez az internátus nagy előnye a közel vidéknek. A leányok szel emi fejlődéséhez nem nyújt elég táplálékot a falusi mesterek tudomány készlete. Nincs szándékomban a derék Sarnjevo az occupatio előtt. (Folytatás és vége). Azon a helyen, a hol a Miljacka a sziklaszorost elhagyja, a mai város keleti végénél, egy partvéd vcdinűvet (Bent) s olt a hol az erődhöz vezető serpentin kezdődik, — valamivel feljebb a Béninél — egy kezdetleges duzzasztó müvet s malmot épített, melyet rövidesen egész sereg követett. E'.ek a mult században pusztultak el, egy magas vízállás alkalmával, csak a hely neve, a Bent-Basi maradt meg s egyike a város természeti szépségekben leggazdagabb részeinek. Kolossalis sziklaóriások árnyékolják ilt be a Miljackát minden lejtőről, minden sziklatömbről barátságos, zöldszinü, magasfedelü házak mosolyognak le a víz tükrére és a szemközt levő felig a vizben álló pilótákra épített, valóban bájos kioskra, a Bim-Basira. A Benten volt egy kis, rozoga fahid — ugyancsak Ghasi-Bég alkotása — melyet egy későbbi helytartó, vagy polg irmesler féle hatalmasság, ,a Seher — Cehaja, egy gyönyörű, ives, téglaboltozatu, meredek lejtékü híddal cserélt ki. Ez a szegény effandi hiúságból tette. Egész életében darócz ruhaban járt, megvont magától minden élvezetett, nem tartott, csak 2 feleséget, hogy egy gyönyörű híd költségeit, mely örök időkön az ő neve dicsőségét hirdesse — összehoz.za. Mikor a híd elkészült, egy oszlop szépen kifaragotl fedő körébe egy nagy gyémántot falazott be, mely a későbbi renovátió költségeit lett volna hivatva fedezni s a kőre szép Gyrill betűkkel rávésette a nevét. De a próféta (Áldassék örökre szent n*ve) nem engedte, hogy a hiúságnak szobrot emeljenek, s addig iparkodott, mig a sors könyvébe előjegyezték, hogy a legéberebb őrizés daczára is, ismeretlen tettesek elemeljék a fedő követ. A fővárosban irtówtos conslernatió keletkezett. Az akkori török detectiv főnök, K irácsonyieff Aga, széles alapokra fektetett nyomozást indított meg Minden férfiúnak tanút kellett állítania, ki ártatlanságát és Alibijét igazolja. Mindenik rá talált a maga emberére, csak egy lányos képű, sugártermetű deli ifjú nem. ki aztán be is vallotta, liOí>y neki kellelt a gyémántot elvinni, hogy imádódjanak vele szerelmet bebizonyítsa. A krónika a/t tanítók érdemeiből lecsippenteni, mikor azt állítom, hogy öt-hat elemi osztály elvégzése kevés a műveltséghez. A tudás ábécéjét megtanulta ugyan a gyermek (bár megtanuluá széhs e hazának minden fiatalja!) de ha az elemi iskola elvégzése után tovább nem tanul, beáll az atrojthia a fejlődés szomorú megakadása. Houut. guveruáutot, frájlájut avagy ínadmoazellt nem szerződtethet minden szüle a leányai mellé, ezért a városi felsőbb leányiskolákba íratja bJ az iskolázás utján félútra ért gyermekét, vidékünk a nyíregyházi polgári leányiskolába. A tovább taníttatás kérdése részekre esik. Egy negyedrésze az: bol tanuljon a leány i Háromnegyed rés>e pedig az, hogy hol lakjék, kinek a gondjai alatt legyen 1 Az iskolánál, a hol tanul a leány, százszor inkább meg kell választani a helyet a hol lakik. Rousseau nevelésről írott könyvében a nevelőintézetet igy helyezi a szülőház fólé: azok a zárdák, a hol a növeudékek durva ápolásban részesittetuek, de sokat mozognak, szaladgálnak, szabad levegőn és kertekben játszadoznak, elsőséget érdemelnek ama szülői ház fölüti, a hol az elkényeztetett leánykát csemegékkel etetik, folytonosan anyja szeme előtt szobába zárva tartják, ugy hogy nem mer sem járkálni, sem beszélni, sem jóformán lélekzetet venni és nem reudelkezik egy p^reznyi szabadsággal is, hogy kedvére játszhatnék, ugrálhatna futkoshatna, kiáltozhatna; szóval: hogy korához megfelelően dévajkodni,csintalankodni merne.Űrökké tartja, hogy enyhe büntetési kapott, mert az emberséges Sjlier-Cehaja, oda nyilatkozott, hogy „a kádi a vétkek, s nem a lányok szerelmi bolondságainak megbüntetésére r< ndeltetetl." A híd neve ma is S'her-Cehrtja, de építőjének neve elenyész* tl. A következő hiti a Mehmed-Fatif féle, melynek fa alkatrészeit Hadschi Buli ja cserélte ki 200 év előtt. Erős oszlopokra támaszkodó, üreges boltozott hid volt, int ly nagyobbára egyedül bonyolította le a forgalmat a Mijacka két partja közölt. Kar, hogy ez a massiv, érdekes, minden izeben törők alkotininy 1897-ben a szabályozás áldozata lett. Utódját a közös konniny epiteHe lel ugyan azon a helyen, szinten téglából, de csak egy ivből, a modern technica szabályai szerint. Valamivel régibb keletű a lateiner hid, melynek nemes nyújtott ivét a plerljei műúton lévő Gosija-C ipríjánál (ktcskehid) látjuk megismétlődni. Ei is tipicus török készítmény volt, felköralku dongaboltivjével és 20'„es emelkedésével, mely eredetiségénél fogva is érdekes. Van még vagy 4 hid, de ezek későbbi alkotások, többnyire Iából s a legutolsó időoeu cseréltettek ki a Lindes-Regierúng állal, Alkotójuk neve ismeretlen, valószínű, hogy az uj bosnyák aera idején — értein, tnikor a kormányzóság Binjalukábi készült — épültek. Bo-nia meghódítójának, a jó lelkű Mehmcd-Fatifnak határozott pechje volt alkotásait illetőleg. A mecset a fürdő, mind mások nevéhez fűződik, a hídját lerombollak, szóval pechje volt. Legtovább állotta ki a sarat a lóvásártéren, (a mai Philipporic l r) emelt Bigluk, hová a Sultán parancsán és költs g re a Vrhbosmn megalapítójának, Ktraj Khánnak emlékére egy „Saraj'-t (Kio-zk) epilellek mely az első időben, — mig a kormányzók S irajevoban sz'keltek, r<;sid ntíaul is szolgált. T. rm szelesem hogy ez a kezdetlege lülatke nem elégítette ki a hatalmas Valik igényeit, u<jr hogy OsmanFopal-Pascha tőle nem messze, a csá-zárnucset híta mögé egy győnvörü konokot épített, ni ly m g ni • is megőrizte re idelt-teset, benne likik Bosnii katonai korkormányzója, Biró Appel hadtestparancsnok. A mor stylü Beglukot Mef ned-ltuzdi Pascfarombolt.lt i le, s épített helyere egy kaszárnyát (mely most, |llll'll IIIOS készült el könyvnyomdát kapható, a új köös hads regbel.es honvédség. Tartózkodási jelentkezési lapok, n , l iskolai felveteli előmeneteli és muM«zts>si naplók, népoklalis. lauimézetek, elemi, ismétlő, felső, nép és po'giri iskolák s a polgári iskolákkal kapcsolatos női kereskedelmi tanfolyamok számára, a 2 minta köl és belir. összes nyomtatvány raktáramaikibővitve ajánlom a t. ji gy>ő urak b ügyeimébe. Valamint jól berendezett könyvnyomdámat minden e szakba vágó munkák e<készitásére. Tisztelettel: Jóba Elek.