Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-08-31 / 35. szám

XXIII. évfolyam. 35, s/s ni, Nyíregyháza, 1902. augusztus 31, LAPJA SZABOLCS VARMEGYE HIVATALOS A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZÓK és A SZ4.B0LC3MEGYEI ÁLTAL 4.N03 TANITÖ-SGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Mear.jelenik h<>t«>nU in t p^vnior, vn*<Arnnpon. ' Elotizet.fal lel ló te lek : po8tén vagy helyben házhoz hordva: Kgéirz évre 8 korona. Kél évre 4 „ Negyed évre 2 „ A ko/.ségi jegyző és tanít." uraknak egész évre csak n"irv korona Kirv 4/sm •!'» 'I llrír. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tírgyában leendő felszólamlások Jóba Elftt kiadó-tulajdonos kó iy vnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jinószky ház) intézendők. Hirdetési dijak: A lap szellemi részét képező küldemények, a nzerke-ztö czime alatt kéretne< beküldeni. ... , „^ ...... , ., Minden négvsier h&stbiott petit sor earsze i '

eTele

k ^ l9m6rt ketektol 1 ' G""'- M>bb».ari közié* esete ,en S fill. " atna

K A nyílt-téri kö. emények dija soronkint 60 fillér; A kéziratok csak világos kívánatra s az Aprú hirdetések 10 s*óig4 i til , minden további szo illető költ-égérí küldetnek vissza. 4 fi. Vastag beiüvet siedett kétszeresen számii.. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-ulcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V.. Eckstein Bernát és Általános Tudósító alul BaJapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaib in es Dorn & Comp. alt il Hamburgban. Hivatalos rész, 1.0105—1002. K. Szabolcsvármegye alispánja. A 4ti2—1902. Bgy. számú határozat alapján felhívom, hogy a marl.inqní katasztrófa áldozatainak felsegelyezése czéljából hatósága lerühlén gyűjtést indítson, s a begyült összeget pyűjtőiv kíséretében f. évi október hó 30 ig hozzám terjessze be. Nyíregyháza, 1002. augusztus 22. Szikszay Pál, alispán. Kos: u li Lujos. Szeptember 19-dikén száz esztendeje lesz, hogy Kossuth Lajos megszületett. Minden, ami magyar, megérzi fuvallatát unnék az ünnepi évfordulónak. Nem gyásznak, örömnek ünnepét! II ilaadásuak az ünuepe lesz ez a nap, hogy minket magyarokat áldott meg a Gondviselés, hogy Kossuth Lajos született. Két stációja van Kossuth Lajos életének : az egyik: született, élt és meghalt; .1 másik: meghalván, él közöttütik! Kossuth Lajos halhalatlanságának az ünnepe a szeptember 19-diki üunep. Minden mag}arnak megjelenik a magyar horizonton Kossuth Lajos alakja. S megmozdul a magyar nemzet szive, ez a lomha, mert lassan, csendesen őrlő, koptató időkre nem edzett. Meghalt a tested Hazahoztuk, eltemettük! Sok mázsás kőlapot raktak a sírodra és .... még sok egyebet! Es ime még is föltámadt a lelked ! Mint a hogy koporsóba zárt, kihűlt testeidet száguldozva hozta haza Turiuból a gyorsvonat, — és — mint ahogy akkor éreztük, tárcsája Siirnjovo az occupat.o előtt. Délről a Mojmilo meg a Trberic, északról az Ozra határol nyelv alakú nyúlványaival egy gyönyörű katlant, melyet kelet nyugoli irányban a Miljacka patak oszt két egyenlő részre. Mígnem inukat f-1 > eltűnik a katlan s helyet ád egy széles fen síknak, a „Strajevsko Folje"nak. Ebbe a kathnba van elrejtve a bosnyák főváros, itt kaczérkodik az emberrel : hogy akárhonnan nézi is, csak kis részét tárja fel, a többiliv. csak fificus utánjárással lehet csak közeledni. A Poljeról nézve, a felső város, mint egy korona árnyékolja be a völ^yszorost a hegyekről viszont olyan, mintha igéző pongyolabin kelne ki a habok közül . . . Sarajevo kevéssel ezelőtt még a legeredetibb és legtisztább törők város vo't, csaknem egyetlen a maga nemében, ha ugyan hinni leli t IVokesef-ostennek, ki azt állítja, hogy az összes török városok, sőt maga Konstantinápoly is, uj és régi elemek vegyüléke, ugy építészeti, mint etlmologiai szempontból, mely szorosan nem viseli jellemző bélyegét srmilyen kornak, embernek, vagy stylnek. A bosnyák fáváros 4 évszázados emléke a török uralomnak, s ezt hirdeti ma is a Bjelavra negyed, a lladsi—Ibris—M ij da mór hársával, a déli Míjmilóvölgy gesztenye allééival. Ma a közös kormány valóban óriási és bámulatba ejtő tevékenysége már európai várost alkotott ebből minden izében keleti Községből, s legfeljebb a ma is negyedek, meg a mecsetek neveiből lehet kihámozni, az eredeti, az ősi állapotokat. A „sarajevoi híres 100 mecset' igaz lehetett, mert még ma is áll belőlük 92, 4 pedig a gyakori tűzvész és méggyakoribb szabályozás áldozata Ion. A legtöbb mecset azonban csak egy közönséges zsindelyszerü t :tövel s egyszerű alacsony fából készült, viharoktól meghogy látunk téged, hogy megjöttél, hogy itt vagy közöttünk: megjeleusz újra, síkságain és hegyein a magyar hazának, mint egy átrohanó árnyék, mint egy jelenés Es megtelik a szivünk: érezzük, tudjuk, hogy szeretjük a hazát; megac.élozódnak karjaink, hogy ki ne hullhasson belőlük a kard; s vérünk vesztésére is készen állunk, mint akkor, abban a nagy időben, apáink. Pedig egy egész Óceán választ el minket azoktól a nagy időktől! Óceánja gyászos, förtelmes időknek! Akasztófára került martirjaiuk vére, börtönbe dugott hazafiak kínszenvedése nemzeti közvagyonunk Hatalmas, elpusztíthatatlan nemzeti tőke. amelyből — mert a történelem logikája szerint a mi történetünk újra meg újra ismétlődik — csaknem négyszáz esztendeje, boj;y — a kihullott vérből és kínszenvedések sóhajaiból — táplálkozott az a magyar Genius, amelynek te, Kossuth Lajos véréből való vér vagy, mert ime élsz közöttünk. Szabolcsvármegye tö^ jyhatósága a na^y nemzeti ünnep jelentőségéneK legmegfelelőbb módján, hivatalos formák között ünnepeli meg a száz éves évfordulót. A vármegye alispánjának kezdeményezésére ünnepi gyűlésen fogja megülni a vármegye közönsége ezt az öröm-napot s emlékezetessé tenni az utódoknak. A Kos3uth-ünnep ügyében az alispán által összehívott értekezlet lefolyását és határozatait alább részletesen közöljük. Semmi kétség nem fér hozzá, hogy a szeptember 19-dikén tartandó közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogja elfogadni a javaslatokat és különösen azt, mely Kossuth rongált és szürkére festett fa Minar.ltpl bir, mely a hasonló színű házak közt teljesen eltűnik. Sőt soknál Minaret sincs, s ez esetben Medzsid (ima hely) iiek hívják, megkülömböztelésül a Dzsámia (gyülekező hely) lől. A város zömét a Miljacka jobb oldalán lévő vásártér, a Carsija alkotta s e körül csoportosultak a többi város részek. Igy a nyugoti oldalon volt a Kosers negyed, mellette a Bjelava és Kováci, melyek egészen az erődig terjedtek. A Fasimbodo lejtőin volt a Bikije — hol a legelőkelőbb mohamedámok temetkeztek — s kissé feljebb a híres két bástya: a fehér, meg a sárga. A patak túlsó pariján volt aHrvalin, s a gyűrűt bejárta a Cobaujma. Ez a 7 városrész 10G „Mifala* (házcsoport) rj osztott, melyek nevei azonban nyomtalanul enyésztek el. Állítólag az occupalio előtti időkben volt egy kis irattár, m°ly ad ltokat szolgáltathatott volna a város ősi jellegére, de ez áldozata lelt a gyakori tűzvészek egyikének. Az a fellevés, mintha a török invasio előtti főváros a Boázna patak forrásánál lett volna, nem valószínű, daczari, hogy maradtak romjai egy szent Blasincsnak szentelt templomink, melyet később a törökök leromboltak s köveit a Ghasi — Húiref Big M ascbceba építették be. Sokkal valószínűbb, hogy a visegrádi kapu a törököknél is koraibb eredetű s hogy az a kimagasló pont, melyen ma a feli -r bástya áll, mely az egész várost, harczás'aü szemponlbil uralja, meg volt erődítve s állítólag Vrhbosznának nevezték s hogy ennek mint egy védő szárnyai alatt terült el a város. A hagyomány azt tarlja, hogy Mehmed Fatif 14G3ban Bosznia ellen indított győzelmes hadjárata alkalmából, ezt a pontot elfoglalta. Még pedig egy keresztény asszony árulása folytán, ki is azt egyií vezérének Kiral tatár Khánnak kez-re játszotta. A vitéz khánnik első dolga volt innen a Miljaczka defiléet ősszebonibáztatni s az árulót megjutalmazni E keresztény asszony utódai egészen a legutolsó ídikig élveztek bizonyos kiváltságokat . . . Lajosnak a vártnegye központján, Nyíregyházin emelendő szobrának létesítéséről szól. * * * Bár mennyire sajnáljuk is. még is kénytelenek vagyunk disszonáns hangot vegyíteni e nagy nemzeti ünnep nálunk való megölésnek összhangjába Nevezetesen: nem tudjuk megérteni, hogy a vármegye egyetemének, az alispán által kezdeményezett akciója mellett, miért kell a ny rbogdányi főszolgabírói járás területén külön Kossuth-ünnepre, külön Kossuth szoborra való agitációit indítani. A „besztertezi vár"-ban tartott értekezletről fölvett jegyzőkönyvet alább közöljük. Ebből a jegyzőkönyvből három pozitív dolgot konstatálunk: I hogy ezt a mozgalmat a kerület 48-as Kossuth párti orsz. képviselőjének mellőzésével kezdeményezték 2. hogy 1050, mond 1050 korona költséggel akarnak szobrot állítani Kossuth Lajosnak*, 3 hogy; ugyan hol állítják föl ezt a szobrot a járásbau, ahol publikm tehát értékes legyen'} Mert ilyen község nincs! Kossuth Lajosnak szobra netn lehet gipszfigura: momumentálisnak kell anuak lennie, nem pedig nevetségesnek! Az egész Szaholcsvármegye az alispán bölcs előrelátásával és megfontolásával, 10 esztendőre szabja meg azt az időt, mig erre a szoborra a megfelelő ősszeg egybegyűlhet. Bár összegyűlne! A bogdányi járásbau megiuditott akcióra vovatkozólag különben közöljük itt, Kállay Maga Mehmed Fatif Jajce felől nyomult előre s a bosnyákok — noha már királyuk akkor eleset, vitézül védelmezték magukat és két török „llisél* (csapalo ) semmisitellek meg a völgyszoros bejáratánál, nem meszszire a mai Landesregierúng palotától. Itt esett el Kiraj Klián meg Kawga Sullán is és sírjaik még ina is fenállanak a vasúti palolával szemben elterülő Stadlparkban. S mindjárt melleltük a csata színhelyén van eltemetve kél, ugyanakkor megölt jámbor dervis, Ajui Dede és Semsi Dede, kivnek sírhelyéhez a babonás, együgyű és jole kü török nép még ma is azt a hitet fűzi, hogy olt a legsötétebb éjszakán is világosság dereng . . . IIl táborozott a török sereg, a mai Stadlpark helyén, a Kosers patak parlj in, a hol a völ^y kiszélesedik, mig mag i a Sullán L"ibyaréj ival valamivel feljebb a mai Koraci negyedben ütötte fel sátrat. Állítólag rendkívül jó lelkű, poéticus természetű ember volt, ki összes idejét egyetlen feles gének szentelte. Hozott ugyan háremei magival, de nem valami sok asszonyi s azokat is inkább ósi szokásból, mint passióból tartotla. A .Salamlikol* azonban hűségesen be larlolla ; s a cs>pilok minden pénteken teljes kdonai pompával, lengő zászlókkal és lófarkkal felvonultak a Sullán tábor helyére, (ülőhelyére = Serail) a déli ituadság és csapatszemlere. Innen ered a főváros mai neve is: A Sultán lábor helyét ,Seraíl"-nak hivlák, ebből keletkezet a BosznaSaraj; majd később Saraj-vo. A hová a török a lábát betette, első dolga mecsetet és fürdőt ép leni : (S ez a nagyon tiszteletreméltó szokás az A koránban leli magyarázatit. A török vallás e s irkalatos dogmáinak gvüjtemenye, nem egyébb, mint csupa egészségi szabály. Mohamed a legbölc-ebb férfiú volt, azok közt a kik valaha Mekka és Medina közölt sé áltak. Ismerte népének finaticus lustaságát és traditiosus piszok szereielét, tehát elrendelte, hogy 5-ször kell napjában imádkozni s ima elölt meg mosakodni S hogy a In-la-a.'ot kiá/./.'- a jámbor iiiu-iili

; Éppen most készütt el könyvnyomdámban és kapható, a miniszter álla' elrend-ll, ú kö-.ös hadseregbeli^ és honvédségi Tartózkodási jelentkezési lapok, lovábbi az njmnm erenl.lt iskolai felvetel. előmenetel, es mulasztási naplók, népoktatási tanintézetek, elemi, ismétlő, felső, nép és polgári iskolák s a polgár, iskolákká! kapcsolatos női kereskedelmi tanfolyamok számira, a 2 minta kül és beliv (Ws nyomtatvány raktaramat k,bov.tve aj anlom a t. jegyző urak b. figyelmébe. Valamint jol berendezett könyvnyomdámat minden e szakba vajo munkák elkeszitesere. I iszteletiei: jóba Elek.