Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-08-31 / 35. szám

NYÍR v T r> TC Andrásnak lapunk szerkesztőjéhez intézett levelét : Nagy-Halász, 1902. augusztus 28. Igen tisztelt Szerkesztő úr! A napokban vettem dr Horváth József öcsémnek meghívását, amelyben arra hív fel, hogv egy — a bigdányi járás területén felállítandó Kossuth szobor létrehozása érdekében, a besztereczi várban tartandó értekezleten vegyek részt. Meg nem jelenésemet azzal indokoltam meg, hogy magának ennek az áldozatkészséget és erót elfogyasztó eszmének határozottan ellene vagyok. Elvégre nincs annak értelme, hogy ily szobrot állítsunk fel minden járásban, valamint annak sincs, hogy az egyikben igen, a másikban nem. Kossuth Lajost nem szabad apró tallián szobrokkal megörökíteni akarni, amelyek ugy is csakhamar az enyészet tárgyai lennének. Kijelentettem egyben az értekezlethez irott levelemben, hogy a vármegyének minden erejét oda kell irányítani, hogy a vármegye székhelyén létesítsünk egy monumentális emlékszobrot és hogy e czélra 100 koronát ajánlok fel. Amint tudom, ez érvek nem használtak és ama helytelen terv határozatba ment. Tudom, hogy ennek Szerkesztő ur nem barátja, s ha e feltevésemben nem csalatkozom, kérem lapjának jövő számában aunak kifejezést adni. Meg vagyok róla győződve, hogy ez a vármegye értelmisége 3|i«-ed részének tetszésével fog találkozni. Tisztelő híve Kállay András. E levelet, Írójának direkt kijelentett felhatalmazása nélkül tettük itt közzé. Kállay András leveléuek a publikálásával, e levél közzétételének a nyilvánvaló hatásával szolgálatot teszünk, — hisszük — a nagy ünnep nálunk való megülése jelentőségének, — és — talán — megakadályozzuk azt, hogy M igyarországon, Szabolcsvármegyében —mint ahogy Kállay András mondja — „talián' szobrocskát állítsanak Kossuth Lajosnak Kossuth születése napja századik évfordulójának megünneplése ügyében Szikizay Pál alispan, mint azt már jelentetettük e hó 25-dikére értekezletet hivott össze a törvényhatósági bizottmány tagjai sorából. Megjelentek az értekezleten : Szikszay Pál alispán, mint az értekezlet által egyhangúlag felkért elnök, Mikecz Dezső főjegyző, mint jegyző, Somogyi Gyula, Borbély Gáspár, Fejér Imre, Beniczky Miksa, Darvas István, Mikecz Miklós, dr. Meskó László, Górömbei Péter, dr. Kovách Elek, Paulik János, Menyhért János, Májerszky Béla, Bltuer Lajos, Fekete István, Bákonyi István, Bartók Jeni, Veres Ferencz, Liptay Jenő biz. tagok. Szikszay Pál alispan az értekezletet megnyitva, lelkes szavakban utalt arra, hogy a jövő hó 19-dikén lesz századik évfordulója annak, hogy a gondviselés a magyar nemzetnek nagy fiai egyik legnagyobbikat: Kossuth Lajost ajándékozta. E nevezetes évforduló alkalkalmából minden magyar embernek ünnepelnie kell azt, ki e hazát — mondhatni — másodszor megalapította. Ünnepet fog e napon ülni Szabo!csvármegye is. mánból, imádkozás közben valóságos G .-lenks— Übung kat végeztetet velük.) A nagy Sultán Mehmed-Fatif is hódolva sietett eanek a traditionak eleget tenni. Tehát kijelölte a Carzija helyét, hidat vert a Miljackán és a patak túlsó oldalan rövid idő alatt elkészüli a .császár Mecset* (llünkiar Dachami) és mellette, a későbbi renorátorárol, a GasiIsa-Bégről elnevezett fürdő. Állítólag a császár mecset helyén végezte két jámbor, látnoki szellemmel megáldott Dervis, — kik a bosnyák királynál voltak fogva — reggeli ájtatosságát s e közben intette őket Allah magához. Sirjok is ott van a mecset udvarán s a Sultan keresve sem tudott volna méltóbb helyet találni Allah dicsőítésére. A császár mecset ezen első stádiumában fából volt összetákolva s alacsony hat szögletes Minarettel birt, de 200 évig igy is kibirta d.csősegesen, mikor is a nagy tűzvészben elpusztult. Az akkori kormányzó, a jámbor és kegyes szívű Mustaj B;g lGGS-ban újra felepitelte, immáron kőből, karcsú, magas, hatalmas minarettel, gyönyörűen kiékesitette Byzáncbol hozott építészeivel, az udvarára kutat és vizmedenczét épiteit, ugy hogy a csendes, méltóságteljes temetővel együtt, mely udvarát körül veszi, ma is a város egyik legnagyobb ékessége. A fúrdő nem állotta ki olyan sokáig, épitése után alig néhány évvel leégett, miié Ghasi-lsa-Bég, az akkori kormányzó, a kezdetleges tákolmány helyére, egy eredeti minden izében keleti stylben épült, nagy, kőből való kupola termet létesített, felül világítással ellátva — mint a pesti Rudasfürdö — melyben a legutolsó időkig is csak igazhivő lürödhetet. Ez a 70-es években pusztuít el s ma egy modein, fővárosi színvonalon álló, nemileg már stylben épült palota áll a helyén, immár a Landesregierúng keze nyoma. Sarajevo fejlődésének története a Ghasi-lsa-Bég nevével áll szoros összefüggésben. E'. a jó lelkű, nemes, emberszerető kormányzó szüntette meg a keresztények elleni hajszát, s egész életét a közjónak szentelte. (Folytatása kétkezik.) Ez ünnepély módozatainak megállapítása végett látta jónak összehívni az értekezletet. Elnökké egyhangúlag Szikszay Pál alispán, jegyzővé Mikecz Dezső főjegyző megválasztatván, dr. Meskó László hazafias örömét fejezi ki a fölött, hogy a vármegye alispánja ez értekezlet összehívásával is megmutatta, hogy szivével, kegyeielével is együtt érez e vármegye egyetemével. Szikszay Pál alispán előterjeszté ezután, hogy a tőrvényhatóságot Budapest főváros tanácsa meghívta a Kossuth mauzóleum alap kövének szeptember 19-dikén történő letételével kapcsolatos ünnepélyre. K"ri tehát az értekezletet, ho

ry e ea ünnepélynél való résztvételre törvényhatósági képviselőket jilóljön ki. Az értekez'et bár óhajtotta volna, hogy ez ünnepélyen a vármegyét első választott tisztviselője az d ispán képviselje, minthogy azonban az alispánnak a4 itthon tartandó ünnepségről bunyóznia nem lehet, dr. Farkas Balázs és Kallay Lipót orsz. képviselőket tartja felkérendőknek, hogy a vármegyét a székes fővárosi ünnepélyen képviseljek. Ez után a szeptember 19-diki ünnepély módozatai felett indulván meg a tanácskozás, elnöklő alispan az értekezlet felkérésére előterjeszté az általa készített tervezetet, mely szerint a törvényhatóság legméltóbban egy diszgyülés kereteben ünnepelhetne elévülhetetlen érdemeit. Rendkívüli közgyűlés azonban a vármegye főispánját illetvén meg, az értekezlet m;gbizásából Görömbei Péter és dr. Meskó László biz. tagok jelenlek meg a főispán urnái s visszatérvén, jelentették, hogy a főispán ur az értekezlet kérelmének eleget téve, készséggel kijelentette, hogy a rendkivüli közgyűlést össze fogja hivni s azon, ha csak előre nem látható akadály vissza nem tartja, elnökölni fog. A főispán ur válasza örvendetes tudomásul vétetvén, a szeptember 19-dikén d. e. 10 órakor tartandó díszközgyűlés napirendje, az alispán javashtára a következő pontokban állapíttatott meg : 1. Elnöki megnyitó. 2. A nyíregyházi dalegyletek alkalmi éneke. 3. Emlekbeszéd Kossuth Lajos születése napjának 100-dik évfordulója alkalmából az emlékbeszéd megtartására az értekezlet egyhangú határozata folytán Kállay András bizottsági tagot fogja fölkérni az alispán. 4. Indítvány Kossuth Lajos elévülhetetlen érdemeinek jegyzőkönyveinkben leendő megörökítése iránt. 5. Indítvány Kossuth Lajos szobrának Nyíregyházán, a város közönségével egyetértőleg, 10 év alatt leendő létesítése s e czelból a gyűjtésnek a vármegye területén leendő elrendelése iránt. 6. indítvány az iránt, hogy a vármegye alispánja .Kossuth Lajos szobor alap" czimen egy uj pénztári naplót nyisson, a szobor alapról évi jelentéseiben kimerítő jelentést tegyen, esetleg az alap növelese érdekében a körülményekhez mérten javaslatot terjesszen a törvényhatósági közgyűléshez. 7. Alispán javasig, hogy a .Kossuth Lijos szobor alap"-hoz a vármegye közönsége az 1903 ik évtől 10 évig mely alapból, mily össieggel járuljon. 8. A nyíregyházi dalárdik alkalmi éneke után 9. Elnök a díszközgyűlést berekeszti. Bleuer Lajos értekezleti tag kívánatosnak tartja, hogy miként Kossuth Lijos nagy alkotásainak gyümölcsét a haza minden fia élvezi, ugy ünnepelje is az ő emlékezetét minden magyar ember, még a legtávolabb eső falvakon és tanyákon is szükséges lenne tehát, hogy ez év szeptember 19 dike a nép minden rétegében emlékezetes maradjon s e napon lehetőleg mindenki ünnepeljen, gazda és cseléd egyaránt. Indítványozom tehát, hogy az értekezlet az alispánt kérje föl, miszerint intézien a vármegye lakosságához egy fölhívást, melyben felkéretnek minden munkaadó, cselédtartó gazda, hogy szeptember 19-dikén alkalmazottainak, cselédeinek munkaszünetet adjon s ez által is járuljon hozzá e nagy nap jelentőségének emeléséhez. Az indítványt az érlekezlet egyhangúlag elfogadta. Nyíregyháza város képviselőtestülete, mint azt már jelentettük, dr. Meskó László indítványára szintén elhatározta, hogy Kossuth Lajos születésének százidik évforduló napját megünnepeli A képviselet az ünneplés módozatainak megállapítására bizottságot küldött ki, mely e hó 25-dikén délulán és folytatólag 29-dikén ülést tartott, Májerszky Béla polgármester elnöklete alatt. Az értekezlet mindenek előtt megállapodott abban, hogy a nevezett évfordulón szeptember 19-dikén d. e. 11 órakor a képviselet diszközgyülést tartson, amelyen az elnöki megnyitó után dr. Meskó László fogja mondani az emlékbeszédet, még pedig, ha esik rossz idő ezt meg nem gátolja, a városháza erkélyéről. Indítvány fog tétetni továbbá Kossuth Lajos szobránuk, a vármegye közönségével együttesen való felállítása iránt. Erre vonatkozólag a 29-dikén tartott értekezleten dr. Vadász Leo indítványozta, hogy a szept. 19-ki diszgyűlésen 10 éven át fizitendő évi 1000 kor. ajánltassék föl erre a czélra, az értekezlet azonban az összegre nézve határozatot nem hozott. A díszközgyűlésen a dalárdák is közreműködnek. A város polgársága fel fog hivatni, hogy az ünnepi napon házait fellobogózza s este világilsa ki ablakait. A nyirbondányi járásban megindított mozgalomról közöljük a következőket: Jegyzőkönyv. Felvétetett Besztereczivárban 1902. augusztus 24-én Kossuth Lvjos nigy hazánk fia 100 ik szü'etés napjának méltó és kegyeletes megünneplése czéljából a nyirbogdányi járás ^hazafias közönsége által alakult szobor bizottság értekezletén. Jelen voltak: Nyir-Bogdány községből: Szalánczy Ferencz, Besztencz községből: Duci György és dr. Horváth József. Kemecse községből: Pethő Gábor, Vidovich Menyhért Dem c-er községből: Nemes Imre. Tura községbőt: Adorján István. Vasmegyer községből: Pásztor Endre. Az értekezleten összegyűlt jelen levők bizottsággá alakulván: Ügyvezető elnökké: Szalánczy Ferencz, alelnökké: Kállay Emil, jegyzővé: Pásztor Endre, pénztárnokká: dr. Horváth József egyhangúlag megválasztattak. A bizottság dr. Horváth József urnák, mint a hazafias mozgalomnak kezdeményezője lelkes és buzgó tagjának közelismeréssel találkozott levékenységeért egyhangúlag meleg köszönetét nyilvánítja. Bizot'sági elnök a dr. Horváth J v.sef ur kezeihez eddig elé befolyt adományok összegét nyilvánosan felolvastatván, ennek eredményéhez képest a bizottság 791 kor. 46 fillér készletet állapit meg. — A még eddig be nem szolgáltatott gyűjtő ivek száma mintegy 40 drbban állapíttatott meg. A nyirbogdányi járás területére megalakult .Kossuth* szobor bizottsá? Kossuth Lajos nagy hazánk fia elévülhetetlen érdemiinek méltatására és annak az utókor számára kiterjedő m görökitése czélzatával Kossuth Lajosnak, mint a magyar nép milliói szabadságáért küzdő felkent bajnokának 100 éves születési évfordulóját méltó kegyelete igaz kifejezéseként szobor felállítása és leleplezésével határozza megünnepelni. Ennek minél sikeresebb biztosítása iránt a dr. Horváth József ur által kezdeményezett és folyamatba tett közadakozást minél szélesebb körben a járás egész területen kiterjedőleg a nép jó indulatu pártolásában buzgó honfiúi érzéssel ajánlja. Miután pedig a szobor bizottság lelkes örömmel győződött meg a felől, hogy a kegyeletes hálától fakadó áldozatkészség a szobor felálitását lehetővé tenni, határozza, hogy Kossuth Lajosnak fiatalkori, tehát az ő hazafias tevékenységét leghüebben kifejező oszlop melszobra 1050 korona költséggel ezen járás közönsége szamára megszereztessék. A szobor beszerzésével járó teendők teljesitesére dr. Horváth József ur kéretett fel. A szobor felállítási helye, továbbá egyébb kapcsolatos teendők megtétele iránt ezúttal intezkedés nem tétetik. E czelbol bizottsági elnök ur f. évi augusztus hó 30. napján d. u. 2 órakor Kemecsere kiterjedt köri tanácskozás megtartására es a közgyűlés egybehívására felkéretett s ugyan az alkalommal felkéri a bizottság a járás területéhez tartozó összes községeket, hogy az egybehívandó közgyűlésen községenként 2—2 taggal megjelenni sziveskedjenek, mennyiben minden község csak 2 szavazatot gyakorolhat a közgyűlésen. A bizottság gyűlésének folyamán megjelentek: Raád község részéről: Zsindely Jenő, Ramocsaháza községből: Borsó Imre, Ráad község: 11 kor. 90 fill. Ramocsaháza 34 kor. 10 fillér adományt számolt be, melylyel az eddig befolyt adakozások összege 837 kor. 20 fillérre emelkedett. Dr. Horváth József, Okolicsányi Dezső járási főszolgabíró, Kállay András őméltósága és több ezen ügy iránt érdeklődő uraktól vett levélbeli óhajtásokat és értesítéseket a bizottság tanácskozása tárgyává tevén, miután ezekből bizottság arról nyert értesülést, hogy egyesek az ezen járási bizottság czélzatait a törvényhatóság egész területére hasonczélu, de még a kezdeményezés első stádiumába sem lépett mozgalommal óhajtják kapcsolatba hozni. Tekintettel arra, hogy a már folyamatba tett és előre haladt közadakozás kizárólag a járás területén felállítandó szobor beszerzésére indult meg, és áll folyamatban. Tisztelettel fogadva és pártoló allásponlra helyezkedve ezen bizottság a megindítandó körmegyei mozgalommal szemben hatarozatilag kimondja, hogy a saját kezdeményezestől tervezett „Kossuth" szobrot kizárólag ezen járás területén kívánja felállítani s az e czélra befolyt es befolyó közadakozási összegeket a törvényhatósági szobor alap javára át nem engedheti. Ezel a jegyzőkönyv felolvastatván helyben hagyatott és aláíratott. Pásztor Endre, Szalánczy Ferenez, b. jegyző. elnök. Dr. Horváth József, Kállay Emil, pénztárnok. alelnök. TANÜGY. A nyíregyházi ev. ref. egyház elemi iskoláiban az 1902 — 1903 iskolai évre szóló beiratások folyó évi szeptember hónap 1—7 napjain délelőtt 8 —11-ig délután 2—4 óráig tartatnak. Az iskolai év Isten szent lelkének segítségül hívásával és az iskolai rendszabályok felolvasásával és megmagyarázásával veszi kezdetét szept. 8-án. Kérem a hitfelekezetünkhöz tartozó, helyben lakó szülőket, hogy G évet betöltött, 12 évet el nem ért, iskola köteles fiu és leány gyermekeiket a fentebb kitelt idő alatt iskoláinkba beíratni sziveskedjenek. Azon szülék, kik első ízben íratják be gyermekeiket, beiratás előtt kéretnek megjelenni a lelkész és iskolaszéki elnök előtt, hogy a lelkésznek alkalma legyen megismerni az ő híveit, a hivek is ismerjék meg az ő lelkipásztorukat. Az 1 vegyes és II fiu osztályba lépő gyerekek L -n gyei József tanito előtt, a III —VI fiu osztályokba lépők Bán Lajos tanító előtt, — a II—V osztályokba menendő leány gyermekek Horváth István előtt iratkozh ilnik be tanulóul. A beiratás alkalmával fizetendő beiralási dij czimen 2 korona. Az egyház részére félévi tandij czimen 2 korona 50 fillér, a második felévi tandij a tanév folyamán február hónap elején, nyugdij alapra 30 fillér. Idegen és más hitfelekezethez tartozó szülék a landijat kétszeresen fizetik. A szegény sorsú hitfelekezetünkhöz tartozó szülék tandij elengedés írt lolyamodhatnak ; de ebbeli kérelmüket szeptember hónap 21-ig tartoznak az iskolaszéki elnök, Dr. Bartók Jenő úrhoz beadni, a későbbén érkező folyamodványok figyelmen kivül hagyatnak. Az 1902 —1903-dik iskolai év üonepelyes megnyitására a szüléket tisztelettel meghívom. Isten szent lelkének s áldó kegyelmének segítségül hivása a templomban, — az iskolai rendszabályok felolvasási és megmagyarázása a kicsinyek templomában a lanterembm fog tartatni. Kelt Nyíregyházán, 1902. évi augu-zlus 2S-án Horváth István, ev. ref. ig. tanító.