Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)
1902-10-05 / 40. szám
HirUp^onyvtar \X1II. évfolyam. 40. szam, yire^yháza, 1902. október 5. SZABOLCS VÁRMEGYE HIVATALOS A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZÓK és A SZABOLCSMEGYEI ÁLTALÁNOS TANITÖ-EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenbint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben hAzhoz hordva : Kgénz évre 8 korona Cél évre 4 „ Negyed évre 2 „ A köxiégi jegyxő éa tanító uraknak egét/, évre r.«ak Béirr korona Kirv s/ám fira »n fillér. Az elóflietési pénzek, megrendelések s a A lap szellemi részét képező küldemények, lap szétküldése tárgyiban leendő felszó- a " erk e' l t° a l»" kéretne* beküldeni. imidtok Jóba Elek kiadó-tulajdonos ftgJtSS**** leTe l* k Í,m6rt k" ekt<5 1 ónyvnyoradájához iskola-utcza 8. szám ' /J, t „ (Jánószky ház) intézendők. klvanatra . ax illető költségére küldetnek vissxa. Hirdetési dijak: Minden négyiier hasibzott pelit *or í kBiléne 1(1 fillér ; UJbbsxOri köites esetttte A nyílt-téri kCiilemények dija soroukinl ü Apró hirdetések 10 sióig4 ' fii , minden t 4 fi'. Vastag belüvel »x«dett kéUiere* n 8 ti 11 fillér . Uibi xsimii. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a i dó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V.. Eckstein Bernát és Általános Tudósító altat pesten. Haas»nstein es Vogler irodaj an Bécsben, Prágában es Budapesten, valamint Németország es Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. altal Hamburgban. BudaHivatalos rész, 23139—1902. K. Szabolcsvármegye alispánja. Minden bizottsági tagnak Főispán urü Méltósága Szabolcsvármegye törvényhatóságának rendes őszi közgyűlését folyó évi október hó 13. és következő napjainak d. e. 10 órájára Nyíregyházára, a vármegyehaza nagytermébe összehiván, arra a t. bizottsági tag urat a tárgysorozat közlése mellet meghívom. Nyíregyháza, 1902. okt. 2. Szikszay Pál, alispán. (A tárgysorozatot külön mellékleten közöljük.) Szölö és borkiállításunkról. Bocsásson meg a szives olvasó, ha szerény kiállításunkról ennek utánna mástól remélt valamit olvashatni s tőllein — elég szerénytelenül — olvassa, e sorokat, de teszem ezt részint kötelességérzetből — másrészt pedig azért mert nekem volt alkalmam azt leginkább tanulmányozhatni s igy azt képzelem, hogy én láttam abban legtöbbet — ha nem is fogom mind megirni. Hogy elején kezdjem — a bejelentések alapjáu igazán féltem az elrendezéstói, hogy kicsiuy lesz az az igazán remek nagy terem, de a mostoha időjárás aunyira leapasztotta a kiállitandókat — szólókben — hogy még üres hely is maradt — a mi bizony legkevésbbé sem díszítette a képet. — Mindamellett azonban, hogy egy pár bejelentő teljesen kimaradt terményével, — mégis 55 termelő 361 szőlő faj-, és 14S borféléjével volt szerény kezdetünknél képviselve. Kezdetnek ezen nemcsak kedvezőtlen, de szerencsétlen gyümölcs évb^n szám szerint — I „Nyímdték" tárcsája. A Zadruga. A Drí n a vadregényes völgyében, az őserdőktől koszorúzott kj e s falvakban, ott, a hol a rabló romantika még mindjg termékeny talajra talál, egy érdekes es minden izében patriarchális állapot uralkodik. Zadrugának hívjak a bosnyákok és egy bizonyos vagyonközösséget értenek alatta, mely a szó tágabb értelmében vett család tagjai közt fennáll. Tulajdonképeni alapját s Collectiritás képezi és némileg a tőrvény oltalma alatt is áll, a mennyiben a közős vagyon felosztásához az összes családtagok beleegyezésén kívül a halóság interventiója is szü'«séges. A Zadruga tagjainak száma rendkívül változékony és van olyan is — különösen a keleti nem egyesült orthodox kathol kusoknál — mely 60-nál több főre rug. A mohamedánoknál azonban, kik asszonyaik miatt nem elhelnek annyira együtt, csak a legszűkebb családi körre szorítkozik. A Zadruga a család természetes gyarapodása folytán keletkezik, olyformm, hogy a ferlikort elért tagjai családot alapítanak s aztán feleségeikkel, gyermekeikkel, tovább is közös háztartásban maradnak a többiekkel. Az összes ingatlanok egy közös vagyont alkotnak, olyképen, mint egy részvénytársaságnál. De csak olyképen és nem hasonlóképen, mert a Zadruga osztalékot nem fizet, hanem a regie (élelem és ruhazat költségei) fedezése után fennmaradt tiszta nyereség, továbbra is a Zadiuga tulajdona marad s csak végleges feloszlása eselén követelheti minden családtag a törzsvagyon és a kereslet reá eső részét. A magánosoknak azonban örökösödési joguk nincs, és soha, semmi^körülmények kőzi sem reklamálhatják a közvagyon rájuk eső részét, mint magánbirtokot. mert több nem volt — ez is elég, minőségre nézve pedig merem moudani igen sok. Meg vagyok győződve, hogy csak normális gyümölcs év esetén nemcsak bogy el nem maradt volna egy kiállító sem bejelentett mennyisége vagy annak egy részével, de még sok bejelentő jóval többet is hozott volna kiállításunkra, mint a mennyit bejelentett, eltekintve attól hogy a kiállítók száma is bizonyára jóval nagyobb lett volna. De hát mit beszéljünk arról a mi lett, vagy lehetett volna; az érdekel minket a mi van, vagy a mi most volt — ha ugyan érdekel? Tehát volt kevés a szólóból, — mert volt sok előzőleg a hideg, szeles, fagyos tavasz, — perouo3póra, — lisztharmat, különféle rothadás, a jó ég tudná mennyi mindenféle parasita és kedvezőtlen időből. Ha azonban a kiállított szóilöket ezen tények betudásával vizsgáltuk, lehetetlen élném ismernünk azt, hogy ez a mi rosz homokunk mégis csak jó és alkal uas nemcsak a jó, de kitűnő és első rendű ns<»-' wc. lésre szakszerű miveles mellett, a mit különösen egyesek által kiállított gyönyörűen kifejlett és zamatos szőlők eléggé igazoltak. — Minők lettek volna ezek kedvező időjárás mellett?! Nem hallgathatom el azonban a termelők által elkövetett azon lényege hibákat, mit részint itt tapasztaltam, másrészt már régebben tudunk és itt beigazoltaknak láttam. Leglényegesebb ezek között a termelt szőlőfajok nagy száma. Ennek hátrányát bizonyára érzik ugy, és különösen a kisebb — mint a nagyobb termelők is. — Mert eltekintve attól, hogy a sok között bizonyára akaduak kevésbbé termők, A hajadon leányzók, a mennyire azt a Zadruga anyagi viszonyai megengedik, egy bizonyos hozományt kapnak, mely aztan az asszonyok privát tulajdona marad, éppen ugy, mint az a pénz, melyet a férfiak szabad óráikban keresnek. A privát vagyon (Osobina) tehát nagyobbára pénzből, kecskéből és kelengyéből áll. A Zadrugi feje a „Starjesina, a tagok által szavazat többséggel lesz megválasztva s ez által a családfő illetve bonorum-director jogaival felruházva. Erre a diszes méltóságra egy fiatal családtag is megválasztható s ez esetben az öregebbek, ugy szülei j.int testvérei, önkényesen és szívesen vetik magukat rendeletei alá. Ö osztja szét a munkát és osztja fel a munkaerőt a sajat belátása szerint s gavallér voltáról tanúskodik, hogy az asszonyok csak könnyű munkát kapnak. Igy a dohánytermelés, mely ilt csak gondot és türelmet igényel, csaknem mindenütt a gyöngéd kacsok munkáját dicséri. Telen az asszonyok fonnak és szőnek s a legerényesebb közöttük, tiein kap ugyan solymári erénydijat, hanem a mi ennél jóval tekintélyesebb: a generál comandot a háztartás vezetését illetőleg. A lakás viszonyok naaryon gyengék, a mi különben már abban is lelhet nérai magyarázatot, hogy a bosnyák paraszt, a folytonos belvillongás alkalmaból, mindég ki volt szolgaititva az eresebbnek, ugy, hogy e miatt az ingatlanaira seqmi súlyt sem fektetett, sót készakarva húzódott meg egy-egy rozoga házikóban, hogy esetleges jó módját eltitkolja. A boldog házasparok rendszerint kisebb, néhány négyzetméter, de lehetőleg kevés — beépített területtel biro. az ólakkal szorosan egybefüggő szobácskában húzódnak meg s csak egy egy hevesebb szel üldözi be őket a családi házba, a hol kéjjel szívjak be a 30" Celsiusra hevített szobalevegőt. Szóval a Zidruga még ma is olyan, mint a buldog emlékű török uralom idején volt s trlán kívánatos is, hogy olyan maradjon, mert a Zulrugában becsület, tisztesség és jó erkölcs otthonos, mert tagjai mind szor— nem a mi éghajlatunk, talajunkra valók é> kevésbbé jók — de a kezelést is roppant megnehezítve — egy-egy fajnak csekélyebb termését értékesíteni is jóval nehezebb, mint i számottevő mennyiséget. — Ne képzelje a/t senki, hogy a vevő ott áll meg a hol a szőlőknél csak azok nevei tarkábbak, — hanem ott a hol egy jó fajból nagy táblát, azon jól megrakott tőkéket s kifejlett szemet lát. Már pedig ezt csakis kevés faj termelésével érhetjük el. Es aztán van-é jobb a mi egyszerűbb Chasselaí fajainknál a blauc croijuant vagyis ropogós fehér gyöngy, — Tokaji augevine, — fontainebleau és különösen a musijue blaus alias Passatuttinál 1 — bizony nincs. Mert ha egyik szebb vagy zamatosabb, vagy talán keményebb tehát szállithatóbb, ugy bizonyára vagy csekélyebb annak termőképessége, vagy finyásabb az időjárásra, vagy más az igénye talajt és éghajlatot illetőleg. A morál tehát: lehetőleg ne sok fajú, de jó híztna. liót.ermö csemegeszőlőt Itermeli, hogy zsebed duzzadjon. ° 1 Egy másik csekélyebb hibát abban láttam. — a mit ugyan én sem tartok oly nagy véteknek mint az előbbit, de mivel ezzel a termelő szintén magának árt leginkább, de félre vezeti egyszersmind a tanulni kívánókat hogy a termelők nem ismerik a fajok igazi és helyes neveiket. Láthattunk egy és ugyanazon — és pedig nem is uj és rántás számla meuó — név alatt három kiállító által három teljesen eltérő magmás faj szőlőt kiállítva, lény az bog} egy é> ugyanazon faj különböző talaj, fekvés éghajlat és mivelés mellett esetleg színben, nagyságban galmas, munkaszerető emberek, kik vállvetve iparkodnak a közvagyon gyarapitasán. Másrészt azonban természetes, hogy a mindinkább magasabb fokra lépő közművelődés a/. idruga tagjaiban felkölti az önállóság utáni vágyai, s wy mindinkább kezdenek kisebbedni, ugy, hogy csak rövid idő kér,lé-'', mikor fognak olyképen az arany onesi szép napok sorsára jutni. J 15. Yirágfakadás. A völgyecske, ahova Dobiék elmeneküllek a forróság elől, egy kis falucskához tartozott a lotnniczi csu> alatt. Nem lakott benne senki s a Dobiék kis parasztházikóján kívül csak egy magányosan álló nagy szurka épület volt benr.e. Átjárt rajta a szél, kis rácsos ablakairól lepattogzott HZ üveg s ha kiömlött falai közül a levegő, penészt hozott magával és pinczeszagot. I „')' látszik, hogy sohse korrigálta meg rajla senki a hibákat. Egyszerre csak elkezdett vedleni s azóta folyton pusztul vén összerepedezett falán és mohas tetején minden. Nem is volt benne egyébb, mint néhány kapa <••< ásó, meg czövekek, a melyeknek már majdnem lerohadt az alja; egy pár másfelőles vászon, a mire kék és sárg i katonákat pingált a regiment valamelyik művészi hajlamokkal felruházott káplárja s a melyeket ugy összelődöztek már a bakák, hogy több van rajluk a r.-irizes papír, mint a festék s a fal mellett egymás folytában deszkapalánkok, a melyekből varat lehet összeszegezni háborús időkre. A völgy felett van pedig az a mező, a hova kijártak a katonak lőni. Az övék volt a ház is s hogy nem szándékoznak lemondani a jussokról, azt bizonyítgatták is mindenuap. Heggel nyolezkor végigmarsirozott a völgyben a három baka. A ház elölt megállottak gtédába, a káplár kommandirozott és sok hókusz-pókusz után kivált az egyik baka s odaplántálta magát az ajtó ele, a mi
