Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1902-03-23 / 12. szám

- R • .... ' .- . 3. Nyiregyháza-nagyhalászi ut: Nyíregyháza,Pazony, Kótaj, Kemecse, N.-Halász, Raád, Vasmegyer és Beszterecz községek, mint érdekeltekkel. 4. Kemecse—nagy-halászi ut: Kemecse, Nagy-Halász, Ibrány és Raád érdekelt községek csoportosításával. 5. Thass—nyir-baktai ut : Thass, Laskod, Petneháza, Karász, Jákö, Kércs, Lórántháza, és Nyir-Bakta községek csoportosításával. 6. Dombrád—kisvárdai: Dombrád, Kanyár, Kékese és Kisvárda községek valamint az ezen községek határába eső három műtárgyra nézve a felső szabolcsi tiszai ármentesitő és belvizlevezető társulat mint érdekeltek bevonásival. 7. Eszeny—szalókai: Eszeny és Szalóka községek, mint érdekeltekkel. 8. Mándok—v.-naményi: Mándok, Benk, MezőLsdány, Cs.-Kenéz, K.-Apáthi, B.-Áranyos, Gyüre, NagyVarsány és Kis-Varsány községek csoportosításával. 9. Napkor—nagy-kállói: Napkor, Nagy-Kálló és Oros község, mint érdekeltekkel. 10. Szt.-Mihály—t.-lök-tokaji: T.-Bűd,Szt.-Mihály, T.-Lök, Tardos és T.-Ladány községek valamint a T.Lök—tardosi név tulajdonosok Gróf Dessewffy Miklós, Neuwirlh János, Lissauer Ignácz, Reviczky József mint érdekeltek bevonásával. 11. Taktakőzi-ut: Tardos, Gsobaj, Báj, Pthrügy és T.-Lök községek, mint érdekeltekkel. 12. T.-Dada, plhrügy-tarczali ut: T.-Dob, T.-Dada, Takta-Kenéz és Pthrügy községek csoportosításával. 13. Zsurk, Mándok, Jéke, kisvárdai ut: T.-SzentMárton, Zsurk, Mogyorós, Mándok, T.-Pálcza, MezőLadány, Cs.-Kenéz és Kisvárda községeknek, valamint ezen uton a Kisvárda község határában levő két műtárgy fentartására vonatkozólag a felső szabolcsi tiszai ármentesitő és belviz levezető társulat, mint érdekeltek bevonásával. 14. Nyir-Mada-gyulaházi ut: T.-Dobos, Ny.-Mada, Gyulaháza és Anarcs községek, valamint az Anarcs község határában lévő egy műtárgy fentartására vonatkozólag a felső szabolcsi tiszai ármentesitő és bel vízlevezető társulat csoportosításával. 15. Pap-lövői-ut: Kisvárda, Pap Lövő, L.-Petri, Gyűre, Nagy-Varsány és Kis-Varsány községekkel és a Pap község határában lévő műtárgyra nézve az előbbi pontban emiitelt társulattal, mint érdekeltekkel. 16. Kemecse-Vasmegyer-dombrádi-ut: Kemecse, Vasmegyer, Beszterecz és Dombrád községek és az ezen községek határában fekvő 7 műtárgy fentartására a felső tiszai árm. társulat csoportosításával. 17. Nagy-Kálló-ujfehértói-ut: Nagy-Kálló, Hugyaj és Ujfehértó községek mint érdekeltekkel. 18. Viss-Kenézlő-balsai-ut: Viss-Kenézlő és Balsa községek csoportosításával. 19. Hugyaj-nyiregyházi-ut: Geszteréd, Hugyaj, N.Kálló községek és Nyíregyháza város csoportosításával. 20. K.-Semjén-gyulaji-ut: K.-Semjén, P.-Petri, M.Pócs, Gyulaj és 0-Fehértó községek, mint érdekeltekkel. 21. Demecser-székely-leveleki-ut: Demecser, Székely, Ramocsaháza, Ibrány, Kércs, Téth és Levelek községek, valamint a Demecser község határában levő s műtárgyra vonatkozólag a felső-szabolcsi tiszai árm. és belvizlevezető társulat, mint érdekeltekkel. 22. Lövő-b.-aranyosi-ut: Lövő, B.-Aranyos és beregvármegyei T.-Vid községek csoportosításával. 23. Nyir-Adony-nyir-bélteki: Nyir-Adony,, Ny.Lugos és Ny.-Béltek községek bevonásával. 24. Nyir-Béltek-nyir-bátoriNyir-Béltek, Encsencs, Piricse és Nyír-Bátor községek csoportosításával. 25. Kis-Léta-encsencsi-ut: Kis-Léta, Bogát, Encsencs és Ny.-Béltek községek mint érdekeltekkel. 26. Nyiregyháza-Szt.-Mihály-t.-polgári-ut: Nyíregyháza város, T. Bűd, T.-Lök és T.-Polgár községek csoportosításával. 27. Anarcs-nyirbaktai-ut: Anarcs, Karász, Petneháza, Lórántháza és Ny.-Bakta érdekelt községekkel, valamint az Anarcs és Karász községek határában lévő 3 drb. műtárgyra nézve a felső szabolcsi tiszai ármentesitő társulat bevonásával. 28. Nyiregyháza-t.-lőki-ut: Nyíregyháza város és T.-Lök községek csoportosításával. 29. Nagy-Kálló-bógdányi-ut: Nagy-Kálló, Hugyaj, Geszteréd és Bököny községek mint érdekeltekkel. 30. Gelse-Balkány-téglási-ut: Gelse, Balkány, Geszteréd, Szakoly és Bököny községek csoportosításával. 31. Nyir-Bakta-ny.-bátori-ut: Nyir-Bakta, Gyulaj 32. Ó-Fehértó-m.-pócsi: Ny.-Bakta, Ó-Fehértó és M.-Pócs mint érdekeltekkel. 33. Miskolcz debreczeni-ut: T.-Polgár község és az egri r. k. kápialan mint érdekeltekkel. 34. Ibrány-turai-ut: Ibrány, Téth, Sányő és Tura községek csoportosításával és az ezen uton lévő műtárgy fentartásához még Székely és Ramocsaháza községek bevonásával. 35. Apagy-nagy-kállói-ut: Apagy, Napkor, Nagyés Kis-Kálló községek, mint érdekeltekkel. 36. Besenyőd-nagy-kállói-ut: Besenyőd, Magy, Napkor, K.-Kálló es K.-Semjén községek csoportosításával. 37. T.-Büd-t.-dob-t.-luczi-ut : T.-Bűd. Szt.Mihály, T.-Dada, T.-Dob községeknek és H.-Nánás rend. t. váro3 mint érdekelteknek bevonásával. 38. T.-Dada-t.-polgári-ut: T.-Dada, T.-Dob és T.Polgár községekkel. 39. Beszterecz-nyir-bogdányi-ut: Beszterecz, Keék, Demecser és Nyir-Bogdány községek csoportosításával. 40. Kemecse-demecseri ut: Kemecse, Bogdány, Vasmegyer, Keék és Demecser községekkel. 41. Balkány—nyir-adonyi ut: Balkány, Nyir-Adony, Nyir-Acsád, Mártonfalva és Nyir-Ábrány községek csoportosításával. Nyíregyháza lótenyésztése. — Lipthay Béla felolvasása. — III. Már most az a fő kérdés, ha egy gépet akarunk csinálni, miből csináljuk, mert van gép puha fából keWYIRVIDÉH ményfából, vasból, aczélból, egyszóval jó és jobb, vagy rosszabb anyagokból. Azt hiszem, megérti mindenki, ha azt mondom, hogy az aczélból készült gép munkaképesebb, erősebb, tartósabb, hogy egyszóval mondjam jobb mint a vasból való. Azt is megérti mindenki, hogy a kőrisfából készült szekér jobb, mint a bükkfából gyártott, pedig kinézésre lehet egyik éppen olyan, mint a másik, sőt a szebbik lehet a rosszaboik anyagból való, lehet egész egyformán meg csinálva s mégis a ki tud hozzá, inkább azt veszi, a melyik jobb anyagból van, mert tudja, hogy avval többet fog dolgozni messzebb fog menni és tovább fog neki tartani. Da hát kérdezhetné valaki: Honnan tudja, aki tudja, hogy jobb az aczél gép, mint a vas, vagy a kőrisíaból készült szeker, mint a bükkfából csinált. Megmondom. Tudja, mert vagy megpróbalta maga, vagy elhitte olyannak, aki már tudta. És ez megfordítva is igy van, aki sem nem próbálja, sem a próbált embernek el nem hiszi, hogy melyik a jobb, az tenyleg nem tudja. És evvel kilyukadtam értekezésem egyik főpontjához, a hol azt állítom, mely áhitásom különben csak visszhangja az általános véleménynek, hogy ugyanis a nyíregyházi ló egyik íőhibája az, hogy t enyesztője nem tudja hogy p u h a. Mert soha sem próbálta, másnak pedig, a ki próbálta, annak nem hitte, s nem tudja és nem hiszi, hogy nem olyan munkaképes, mint más jobb irányelvek szerint tenyésztett és keményebben felnevelt ló. Értve ez alatt azt a munkát, a mire az egész világ az ilyen lovat használja. Mert hogyha például Kisvárdára akarok menni kocsival, egy jó tiszaháti szekeres hamarabb elvisz, mint a legjobb nyiregyházi 5-ös fogat. Tehát gyorsan nem tud ugy menni, mint más vidéki hasonlo kinézésű, de keményebb ló. Napokig tartó, messze útnál megint csak ez az eset áll fent. Lovas alatt szintén, akár katona veszi kezbe, akár civil agarászik rajta. Fennmarad tehát az egyedüli munka köre: a lassú, az állandó mezei munka vagy lassú fuvarozás. No hát kérem, ezt másutt ökörrel végzik, a melyik olcsóbban neveledik fel és ha kisántul meg lehet enni, vagy hidegvérű, lassú esetlen muraközit használnak e czélra, a melyik 2 éves korában már az anyjával egy fogatban szánt, de aztán egyébbre nem is való. Mind a kettő, mind a két gép tehát, mit a lassú munkára másutt használnak, arraaczélra jobb és olcsóbb, mint a nyiregyházi fajta ló. Ezeket persze a nyiregyházi lónevelő ember nem próbálta s hinni pedig nem hiszi olyannak, aki próbálta. Ha őszinte akarok tehát lenni és az akarok — mert azért — jöttem ide önök közzé, hogy az igazságot megmondjam, ne vegyék rossznéven, meg kell mondanom. A főhiba a tenyésztő ferde felfogásában, tanulni okulni nemakaró makacsságában, elfogultságában van. A nyíregyházi ember rőffel méri a lovat felfelé is, de különösen hoszszában és el nem hiszi, hogy nem a nagyságban van okvetlenül a jóság is és parádénak neveli és tartja lovát és azt hiszi, hogy más emberek, a vevők is csak arra vennék, mint a hogy arra nevelték. De helytelenül magyarázza a parádét, mert a helyesen értelmezett parádé az, ha az ember mutogatja, mondjuk fitogtatja hogy tudna tenni, ha akarna és ha a sor rá kerülne és aztán ha a sor rá kerül, hát tud is tenni, de tesz is. No hát éppen ez rontotta le a nyíregyházi ló hírnevét, a mi régen volt, hogy parádézni parádézott és — a ki megvette abban a hitben, hogy tenni is fog tudni, ha kelleni fog — megjárta vele, mert a puhán nevelt állat tenni nem tudott. Ezt próbálták azok, kiknek a tenyésztők nem hisznek — azok az ahoz értő vevők, akik ezelőtt vették a nyiregyházi lovat és a kikre most panaszkodnak, hogy nem vesznek, pl. a katona ló bevásárló assent Commissiók retensiok is megváltoztak, a kívánalom ma sokkal több mint volt régen, a világ haladt, a nyiregyházi tenyésztés pedig maradt. Régen megfelelt ez a fajta ló szép konka nyakával, ma tehetség a fő, mert az idő pénz, ma nem csak parádéból ülnek az emberek lóra vagy kocsira, hinem hogy hamarabb érjenek czélhuz. Ennyi azt hiszem elég lenne az előbb emiitett gép anyagáról, hogy t. i. miből van. Most áttére^ az alkatára, hogy t. í. hogy van megépítve az a gép. A g ő z ről, a mi a jó anyagból, jól megépített gépet hajtja, most nem fogok beszélni, legyen előbb jó a nyagból jól megépített gépünk. Tehát a ló alkatáról. Itt, hogy előadásom érthető és felfogható legyen, igen hosszan kellene kiterjeszkednem a ló testalka'ának magyarázatára, meg kellene világitanom példákkal a ló tagjai alkatrészeinek egymáshozi viszonyát és összefűgését, elejét, melylyel kapaszkodik, hátát, melyen a terhet viszi és a m ly összeköti elejét a hátuljával, melylyel tolja magát. Hasonlítanom kellene az egyes részeket hol egy emeltyühöz, hol egy bolthajtáshoz, hol egy hévérhez és az egész hosszú beszédnek nem sok gyakorlati haszna volna, mert ez a része a lóismének csakis egy előttünk levő állaton tett 'mutogatások és magyarázatok után volna érthető és azután a gyakorlati életben tett próbák, bebizonyítások után marad meg végkép a tenyésztő vagy lóval foglalkozó elméjében. Vagyis, hogy példával éljek, hogy miért jobb a hosszú — jó sregen fekvő lapocska mint a rövid és meredek, azt egy iskolázott gépésznek meglehetne magyarázni, hogy megértse a géptanból az emeltyű kar emelését tartva elébe, de lótenyésztő csak gyakorlatból fog rá jönni, hogy miért jobb a rövid hat és hosszú far, szép domború bolthajtásszerüen összőkötve — mint a hosszú hát és rövid far lazán össze férczelve, össze akasztva, azt könnyebb ugyan megérteni, de azt is próbálni kell vagy pedig elhinni olyannak a ki próbálta. Azt hogy vékony pipaszárláb nem bír annyi terhet tartani, vagy nem tart olyan sokáig, mint a bokaarasznyi szélességű, azt már tudni véli mindenki, pedig talán sehol nincs annyi fogalmazva mint éppen itten, hol igen . 3 sok ember összetéveszti a dolgot akkor mikor nem veszi tekintetbe egyik állat anyagát, hogy miből van és átviszi az esetet a másik állatra, a melynek más az anyaga Ha ugyanis egy könnyű termetű állatnak minden porczikaja, minden mozdulata, minden lehelet vétele elárulja, hogy az tetőtől talpig aczélból van, annál az a vékony lábszár talán nem kifogásolható annyira, mint egy puha, dudvás, laza szervezetű, nehéz testű állatnál. Sokan vannak, kik azt hiszik, hogy csak széles, vastag legyen az a lábszár, már akkor minden jól van', pedig az csak természetes, hogy többet bir a kemény, szaraz, szikár csont, ha vékonyabb is, mint a kocsonyás porezogó, ha még olyan vastag is. Persze, ha kocsonyás is, vékony is, az már aztán a legrosszabb. S ha kellő széles, erős, jó, szilárd, száraz csontból az a legjobb, a legeslegjobb. Itt a ló alkatánál felhozott a rosznak illusztrálására a pildák mind a nyiregyházi lótypusból, az itten évek óta mindig látott példányokról vannak lerajzolva. Mert az a többször emiitett hosszú hát, az az igen hosszú hát, az a rövid far, az a puha kötés, az a hajlott, gyenge csüd, az mind már faj jelleg. Sajnos, mely alol kivétel már igen kevés van Nyíregyházán. Egy szó mint száz, oda akarok kilyukadni, tisztelt lótenyésztő érdektársaim, hogy meg kell választani az anyagot, a miből nevelni akarunk, hogy az anyaga gépünknek jó legyen, ki kell próbálni, s ha a próbálás alatt rossznak bizonyulna, ki kell a tenyésztésből zárni, mert az csak rosszat nevel. Ez pedig világos kár, mert enni az eszik és pedig csak annyit, mint a jó, de meg nem fizeti a reá fordított költségeket sem, a takarmányt, mit megevett. Tehát inkább nem nevelni, mint rosszat! Nagyon nagy gonddal kell már most, hajó anyagunk van, megválasztani az illető apa állatot, a mént, mert Nyíregyházán is éppen ugy áll, mint mindenütt másutt, hogy nem lehetünk elég óvatosak a szülök megválasztásában. Es itt éppen az volt a föbaj, hogy a nyiregyházi lovak nem voltak elég óvatosak szüleik megválasztásában. Az összepárosítandó állatokat jól össze kell tehát válogatni, hogy az egyiknek hibaj' kireparálja a másik jó tulajdonsága. Hosszú liátu, röv»id farú kanczát, rövid hátú, hosszú faru ménhez oszszunk be; finom csontút, erősebb csontúhoz; hosszú, hajlott csülkűt erős és rövidebb csülkű ménhez és igy tovább, ugy, hogy a jó anyagból jól szerkesztessék meg az a gép, mely hivatva vau minket hurczolni, hogy j ó l hurczolhasson és hogy a kik venni akarnak, látván, hogy jól működő gépünk van, nekünk azért a gépért pénzt adjanak. No és ha jó anyagból, jól meg szerkesztett gépectkének van. — nevezzük csikónak — akkor neveljük azt ugy fel, a hogy olyan emberek nevelik állatjaikat, a kik jó lovakat nevelni már megpróbáltak: keményen, nem kényeztetve, de edzve; szabad levegőn, sok mozgással; inkábu nevelő, mint hizlaló táplálékkal étetve, tehát inkább zabon mint tökön, hogy sikerüljön szép, jó munkabíró, könynyen és jól értékesíthető lovat nevelni. Tehát ez volna a czél; no ha ezt a czélt el akarjuk érni, akarnunk kell czél elérésére szolgáló eszközöket is. Erre vonatkozólag engedjék meg, hogy egy pár javaslatot tehessek ennek azért ekezletnek, mit, hogy ha határozttáemelne és a határozat végrehajtásáról is gondoskodna, jól merek állani, hogy rövid pár esztendő alatt, a hozzá nem értők előtt is szemmel látható eredmények lesznek a nyiregyházi lótenyésztésben és kézzel fogható eredmények a tenyésztők zsebeiben. Segítsünk magunkon és az Isten is megsegít! Ha elnem kezdjük az indulást, soha sem érünk czélhoz! Fel tehát előre! Mondja ki az értekezlet, hogy alakit a maga kebeléből, a hozzá értő és próbált emberekből egy bizottságot, mely bizottság kiegészítését kéri a vármegyei lótenyésztési bizottmányból és íőleg a méntelep parancsnokságtól, mely tapasztalt tisztekkel rendelkezik és igen sok és nagy segítségére lehet és lesz is a nyiregyházi tenyésztésnek. Ez a bizottság a nyiregyházi kanczaanyagot megvizsgálja és osztályozza és a kanczákat a hozzájuk való ménekhez beosztja fedeztetés végett. E beosztásnál persze tekintettel kellene lenni a mellék körülményekre is. Alakítson továbbá az értekezlet egy legelőbérlő társaságot, hogy ménest, illetőleg csikó-legelőt alapittasson, hol a csikók az egész nyarat eltölthessék ugy, hogy gyarapodjanak is. Erre a czélra minden csikóra legalabb két holdat kellene persze szainitani, hogy a legelőnek mindig lenne pihentetett udvarban tartott része, hogy változtatni lehessen legalább minden két hétben a legeltetett területet. Da mivel ez több pénzbe kerül, mint a mennyit megszoktak, az állataikat legelőre küldő tenyésztők fizetni csikóikért, keressék meg a várost,a vármegyétésa kormányt, segítség adásért. A kormány, mint ruár mondtam, darabonkint 10 korona segítséget ad, egy rendesen szervezett közöslegelőn járó csikó után. És ha feltéve, de meg nem engedve, ménest, illetőleg csikó legelőt valami ok miatt nem lehetne alapítani vagy valaki, vagy többen valami ok miatt nem küldhetne csikóit legelőre: alapítson magának vagy társaságban legközelebbi tanyai szomszédjaival egy korláttal körül kerített kifutót, — 1-2-3 holdast, — hol a csikók egész éven át szaladgálhatnak a friss levegőn és ne legyenek kénytelenek egész nevekedési idejöket a bűzös, gőzös, tehát egészségtelen istállóban tölteni és az anyjuk, illetőleg testvérjök mellett megkötve, az országúton lépést sétálva tenni meg összes mozgásukat. Utoljára, de nem mint utolsót említem és igenigen fontosnak tartom, hogy a tenyésztők értekezlete kimondaná,hogy anyagának kipróbálása végett évenkint népies versenynek nyélbe ütésére egy bizottságot küld ki. Én ezeket a versenyeket ugy képzelném magamnak, hogy az tisztán csak nyiregyházi gazda, Nyíregyházán tenyésztett kancza lovai számira volna rendezve és pedig: volna egy verseny lovagolt lovaknak, régi szokáshoz hiven, hogy ki tud jobban. í