Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1902-03-23 / 12. szám

4 Aztán volna egy verseny négyes fogatoknak, gazdasági szekérben hosszabb útra, mondjuk Rakamazra és vissza. A harmadik, teher húzásban, kettős fogatoknak, mondjuk 10—12 métermázsával, homokon. Ezekre a versenyekre dijak adása czéljából megkerestetnék a kormány, a vármegye, a város, a gazdasági egyesület s a magánosok. Megvagyok róla győződve, mindenütt nyitott ajtókra találna kopogtatásával s mindenütt készséggel teljesítenék kérelmét. A rakamaz — nyíregyházi versenyre, melyen négyes fogatok vennének részt, magam is aláírnék 100 forintot. És most, igen tisztelt barátaim és lótenyésztő Kollegáim, bocsássanak meg, hogy türelmükkel ennyire visszaéltem és kérem, legyenek elnézéssel fogyatékos előadásom iránt, hiszen én ide nem dikciózni jöttem, de az ügyszeretet, a lótenyésztés emelésére való törekvés hozott az Önök körébe. Bocsássanak meg, ha a keserű igazságokat, talán túlságosan leplezetlenül mondottam szemükbe és legyenek meggyőződve, hogy a lehető legjobb akarat vezérelt. Adja Isten, hogy annyit használjak vele Nyíregyháza lótenyésztésének, mint a milyen igazán szivemből kívánom, hogy ez a derék város, a vármegyének díszére és büszkeségére virágozzék és gyarapodjon. Adja Isten, hogy ugy legyen! Nyíregyháza egészságügye fcbruírban. Egészségügyi jelentés. A folyó év február havában az egészségügyi viszonyok, tekintve a beérkezett halottjegyzőkönyvek adatait, valamivel kedvezőbbek voltak, mint a mult év megfelelő havában. — Az elmúlt február havában elhalt 47, addig ez év február havában a halálozás 45-öt mutat, kevesebb tehát 2-el. Nem szerint elhalt fi 25, nő 20. Családi hovatartozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályához tartozók közül 27, földmíves gazda 7, iparos és kereskedő 9, értelmiségi 2. Ezeken kivül halva született 4, kora szülött volt 1. Idegen határbeli el lett Nyíregyházán temetve 1. Törvénytelen ágyból származó elhalt 2. Élve született 124, és pedig 61 fi és 63 nő, ezek közül törvénytelen ágyból származik 11, és pedig 6 ti, 5 nő. Az elhaltaknál több tehát az élve szülöttek száma 79-el. Házasságot kötött 28 pár. Vallásra nézve elhalt: róm. kath. fi 3, nő 6 = 9, ág. ev. fi 13, nő 7 = 20, helv. hitv. fi 2, nő 0 = 2 gőr. kath. fi 5, nő 4 = 9, izraelita fi 2, nő 3 =5 Életkor szerint 0—1 évig 18, 1—5 évig = 5 5—7 évig = 0, 7—20 évig = 5, 20—30 évig = 1 30—40 évig = 0, 40—60 évig = 6, 60 -80 évig = 10 80 éven felül 0; összesen 45. A város belterületén elhalt 29 egyén, ezek közül 7 éven alóli volt 10, kik mind gyógykezelve voltak, 7 éven felüli volt 19, ezek közül aem lett gyógykezelve 1. A város belterületén elhalt 29 egyén közül tehát nem lett orvosolva 1 egyén. A város külterületén elhalt 16 egyén, kik közül 7 éven alól volt 13, ezekből gyógykezelés nélkül elhalt 3, 7 éven felül volt3, ezak mind gyógykezelve voltak, a külterületen elhalt 16 egyén közül tehát gyógykezelés nélkül elhalt 3. Az összes 45 elhalt közül tehát 4 nem lett gyógykezelve. Rendőri hulla szemle egy tehén elgázolás által okozott halál esttében eszközöltetett. Orvos rendőri bonczolás nem volt. Törvényszéki bonczolás a fent említett rendőri hulla szemle után végeztetett. Orvosi látleletet egy erőszakos nemi közősülésről adtam ki. Piacz és élelmi szerek vizsgálatánál semmi szabálytalanság nem észleltetett. Nyíregyházán, 1902. évi márczius 5-én. Br. Trajtler Soma, városi tiszti orvos-főnök. A Magyar Gazdaszövetség és a kisgazdák. A Magyar Gazdaszövetség munkásságának javarészét a kizgazdák helyzetének javítására akarván forditani, egy községi gazdaköri alapszabálytervezetet dolgozott ki, melyben a gazdakör czéljai az alábbiakban vannak felsorolva: a) a község összes gazdasági érdekeinek, valamint Szellemi és erkölcsi életéjek éber figyelemmel való Kisérésé s az ezek javítására vonatkozó intézkedések kezdeményezése ; b) a mezőgazdasági ismeretek terjesztése, az okszerű gazdálkodás előmozdítása; c) a község oktatás, nevelés, iskola, közegészségi, adó, háztartási, közlekedesi, köz- és tüzrendészeti ügyeinek megbeszélése és irányítása; d) a közjótékonyság fejlesztése s a nyomorékok és szegények ístápolása a nők közreműködésének bevonásával ; e) hatósági intézkedések és rendeletek ismertetése, s azok czéljának és hatásának megbeszélése ; f) a községi képviselő-testület ele kerülő összes ügyek fölötti előzetes tanácskozás; g) a községben lakó kisiparosok érdekeinek és bolgolusának előmozdítása ; h) hasznothajtó házi ipar meghonosítása abból a czélból, hogy a mezei munkaval foglalkozóknak télen át is legyen keresetük ; i) a mezőgazdasági munkások érdekeinek fölkarolása s gondoskodás arról, hogy betegség esetén jó ápolásban részesüljenek, s hogy munkakeptelenseg esetén is legyen megélhetésük biztosítva; j) a gazdasági és háztartási szükségleti csikkeknek a tagok részére jó minőségben és a lehető legjutányosabb áron való beszerzése ; k) gazdasági terményeknek, valamint a háziiparczikkeknek, s a községbeli iparosok készítményeinek jobb árak elérése czéljából való közös értékesítése; 1) hitel, fogyasztási és értékesítő szövetkezetek létesítése; IV 'V i P ? ' T

' m) a községbeli mezőgazdasági termények és ipari készítmények jó hírnevének és keresletének fejlesztése; n) jó tenyészállatok és vetőmagvak beszerzése a község és a tagok részére; o) intézkedés az iránt, hogy a tagok mindenféle ügyes-bajos dolgaikban megbízható szakemberektől csekély díjért útbaigazítást kapjanak. E czélok elérése érdekében: a) állandó helyiséget létesít s abba a tagok részére napi lapokat, gazdasági szaklapokat s más tanulságos folyóiratokat járat; létesít továbbá könyvtárt is, mely megfelelő rendszabályok mellett szintén a tagok rendelkezésére áll ; b) állandó összeköttetést tart fenn a Magyar Gazdaszövetséggel, s abba rendes tagul belép; c) összeköttetést tart fenn a vármegyei gazdasági egyesülettel, s belép ennek kötelékébe is, d) a község gazdasági viszonyainak javítása érdekében előterjesztéseket intéz a vármegyei gazdusági egyesülethez; e) a községet érintő gazdasági, nevelési, iskolai, közegészségi, közlekedési, adózási, köz- es tüzrendészeti ügyekben, továbbá a helybeli nyomorékok, elaggott szegények és szegény árvagyermekek segélyezése érdekében a községi képviselő-testületnek javaslatokat tesz s ápoltatásuk, segélyezésük, illetve neveltetésük érdekében társadalmi uton is mozgalmat indit, fölkérvén különösen a nőket, hogy a szegények és árvák nyomorúságát enyhítsék ; f) alkalmas időben előadásokat és felolvasások rendez olyan köz-, mezőgazdasági és társadalmi kerdésekről, melyek iránt a tagok érdeklődnek, s melyek ismerete a tagokra nézve fontossággal bír; g) ismertett a tagokkal előadások és felolvasások utján a hitel, fogyasztási és értékesítő szövetkezetek czélját és hasznát, valamint azok lésesitési módozatait; h) gondoskodik a Magyar Gazdaszövetség támogatása mellett olyan szakemberekről, kik a gazdakör tagjainak adó, illetek, katona, örökösödési es peres ügyeköun, a hétnek egy meghatározott napján csekéiy díj fizetése mellett tanácsot, útbaigazítást es felvilágosítást adnak; i) gondoskodik a Magyar Gazdaszövetség támogatása mellett a felolvasások és előadások megtartásához alkalmas szakemberekről. Az alapszabály-tervezet kapható márczius hó közepétől kezdve Meskó Pálnál, a Magyar Gazdaszövetség titkáránál (lakik márczius hó végéig Nyitrán, azontúl Budapesten. ÚJDONSÁGOK. — Deputatió a főgimnázium ügyében. Főgimnáziumunk kormányzó tanacsának korábbi határozata értelmében küldöttség járt a napokban Budapesten Wlassics Gyula vallas és közoktatásügyi miniszternél, hogy államsegélyt kérjen szűkké vált iskolánk tovább építésére. A tiz tagból álló küldöttséget Bencs László országgyűlési képviselő vezette a miniszter elé, az iskjla kérelmét dr. Meskó László főgimnáziumi felügyelő tolmicsolta. A miniszter szemmel látható méltánylássá! hallgatta a küldöttség szónokának meggyőző beszedét, s válaszában ismételve hangsúlyozván azt, hogy mindenkor sziveden hozott áldozatot a felekezeti iskolák segelyezésére, megígérte, hogy igyekezni fog teljesíteni az iskola óhajtását. A küldöttség ezután Zsilinszky Mihály államtitkárnál tisztelgett, kitől a felügyelőnek és Martinyi József főgimn. igazgatónak a kérdést behatóan ismertető szavaira szintén biztató választ nyert. Különösen kiemelte az államtitkár, hogy a közoktatásügyi kormány a középiskolai paedagogía terén nem uj intézmények felállítására ás szaporitasára, hanem a meglevők erősitesére és fejlesztésére törekszik. Miután még az igazgató Boncz Ödön miniszteri tanácsost is fölkérte a kérelem támogatására, a küldöttség a legjobb reménynyel jött haza a fővárosból. — Tisztújítás a városnál. Nyíregyháza város tisztikarában három jelentékeny megüresedett állást fog betölteni az április 3-ára összehívott képviseleti tisztújító szék: a gazdasági tanácsosi, árvagyámi és az egyik árvaszéki ülnöki állást. Az e hó 21-én lejárt pá yázati határidőig ez állásokra és a választás eredménye szerint megüresedő mas tiszti állásokra a következők adták be pályázati kérvényeiket: Bijdik György árvaszéki ülnök, Kőmives Béla ar/aszéki ülnök es az esetleg megüresedő állásokra, Hibján Ferencz adópánztári, esetleg adop. ellenőri állásra, Nagy Gyula közgyámi állásra, Csapkay Géza az arvaszeki ülnökire, Tahy István alszámvevő, esetleg adóp. ellenőri állásra, Janószky Endre adóügyi tanácsosira, Klainik Karoly adópénztári ellenőri, esetleg írnoki állásra, Sexty József közgyámi állásra, Jagicza Károly adópénztari ellenőri áilásra, Palaticz Jenő adópénztarnoki állásra, Géczy Géza árvaszéki ülnöki állásra, Sipos Lajos közgyámi állásra, Balla Jenő a gazdasági és katonaügyi tanácsosi állásra, F. Papp János a közgyámi és az esetleg megüresedő állásokra, Gerhard Jenő az alszámvevői és esetleg a gyámpénztári ellenőri állásra, Sipos Árpád mezőrendőri tollnoki állásra, Vay Jenő száratiszti, esetleg írnoki állásra, Ruzsonyi Endre alszárovevői, esetleg adóp;nztari dlenöri állásra, itj. Gaál Ede az adópénztári állásra és ifj. Jóba Eiek az alszáinvevői állásra. ' — Iskolai ünnepély. A nyíregyházi központi ág. h. ev. elemi IV-ik leány osztály, márczius hó 17-én — ének és szavalattal — egybekötött iskolai ünnepélyt rendezett, 20 filleres belépti-díj m;llett. Ez alkalommal a „Tanítok Háza" javára 11 kor. 50 lillér jött be. Fogadják a keJves, jó szülik hilás köszönetünket. Bivnyik Mariska és Szmolár Etel, mint megbízott pénztárosok. — A felső-szabolcsi ev. ref. tauitó-egyesület f. hó 20-án Nyíregyházán tarlolta meg ez évi rendes közgyűlését, Délczeg Sándor elnöklete alatt. A gyűlés egyedüli tárgyát a f. szabolcsi ev. ref. tanítói nyugdíj, özvegy, árvagyám egyesület alapssabilyaina'i revisiója képezte, mely alapszabályok módosíttattak s annak az e. m. közgyűléshez leendő felterjesztésével elnökség bízatott meg. Az alapszabályok feletti tanácskozás d, u. 1 és fél órakor ért végett, a mikor is a közgyűlés tagjai a Kis-korona vendéglőben gyűltek össze közebédre. — Uj vasúti indulóház Nyíregyházán. Nyíregyháza város polgármestere kérvényt adott be a vármegye közigazgatási bizottsága utján a kereskedelemügyi miniszterhez, a nyiiegyházi vasúti állomás mai épülete helyett egy más, a fejlett forgalmi viszonyoknak megfelelő állomás épület felépítése iránt. A kérelmet, illetőleg kívánságot megokolja és jogossá teszi az a körülmény, hogy a jelenlegi állomás épület még a volt tiszavidéki vasút keletkezésekor, az 50-es években épült és az akkori forgalmi viszonyoknak meg is felelt. Azóta azonban óriási méretekben fejlődött a n iregyházi vasúti állomás személyforgalma, különösen pedig a zónarendszerü díjszabás behozatala óta, mert ez az uj rendszer a régi személyforgalmat két és félszeresére szöktette fel. A közigazgatási bizottság legutóbb tartott ülésében tárgyalta" ezt a kérelmet s egyhangú határozattal kimondotta, hogy pártoló felirattal terjeszti azt fel a kereskedelemügyi miniszterhez. — Házi ipar létesítése a vármegyében. A vármegye közigazgatási bizottsága a mult hóban tartott rendes üléséből felterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, a házi iparnak Szabolcsvármegye népe körében való meghonosítása érdekében. A kereskedelemügyi miniszter a napokban értesítette a bizottságot, hogy a vászonszövés és himzés meghonosítására vonatkozo előterjesztést közölte a debreczeni kereskedelmi és iparkamarával és a kerületi iparfelügyelővel, felhiván azokat a kérdés tanulmányozására és ennek alapján javaslatok tételére. A kosárkötést illetőleg felhívja a miniszter a közigazgatási bizottságot, hogy erre vonatkozó javaslatával forduljon a földmivelésügyi miniszterhez. — Gyászrovat. Alólirottak a szív legnagyobb fájdalmával jelentik, hogy a szeretett férj, édes apa, jó testvér és rokon Kézdi-almási Ulyés Gyula pénzügyi segédlitkár, folyó hó 21-én reggel 6 órakor, éleiének 40-ik és boldog házasságának Il ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségek felvétele után jobb létre szenderült. A megboldogultat, a fáradhatatlan munkaszeretet s övéihez való törhetlen ragaszkodás jellemezte. Hűlt tetemei folyó hó 22 én d. u. 4 órakor a Rózsa-utcza 2-ik számú halottas háznál tartandó rövid szertartás után fognak a pazonyi-utezai sírkertben az anyaföldnek átadatni és az engesztelő szent-mise áldozat a róm. kath. templomban folyó hó 24-én d. e. 8 órakor fog megtartatni. Nyíregyháza, 1902, márczius hó 2l-én. Legyen emléke áldott és nyugalma csendes! Kézdi-almási Illyés Gyuláné szül. Kövendi Gaál Vilma, mint neje. Illyés Erzsike és Sárika mint gyermekei. Özv. Illyés Jánosné szül. Nagy Karolina, mint anyja. Kövendi Gaál Zsigmond, mint após és Gaál Zsigmondné szül. Sipos Juliánná, mint anyós. Karsa Elemérné szül. Gaál Gizella, ifj. Gaál Zsigmond, Gaál Juliska és Gaál Jenő, mint sógornői, illetve sógorai. Illyés József és neje, Illyés Irma Muridzsán Kristófné, férje és gyermekei. Illyés Ida férj. Fazekas Bertalanná, férje és gyermekei. Illyés Etelka, mint testvére. A nyíregyházi tn. kir. pénzügyigazgatóság tisztikara mélyen megszomorodott szívvel tudatja, hogy szeretett pályatársuk: Kézdi-almási Illyés János Gyula magyar királyi pénzügyi segedtitkár, folyó évi márczius hó 21-én reggeli 6 órakor, életének 41-dik, érdemdús állami szolgálatának 17-ik évében hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után jobblétre szenderült. A megboldogultnak hűlt tetemei folyó évi márczins hó 22-én délután 4 órakor fognak a Rózsa-utcza 2-ik számú gyászházból, a róm. kath. egyház szertartása szerint a pazonyi-uti sírkertbe örök nyugalomra tétetni, az engesztelő szent-mise áldozat pedig folyó évi márczius 24-én d. e. 8 órakor fog az egek urának bemutattatni. Nyíregyháza, 1902. márczius hó 21-én. Kedves kartárs a viszontlátásig Isten veled ! — A kísvárdai tenyész-állat kiállításról. Lapunk legutóbbi számában közölt tudósítás kiegészítéséül közöljük még a következőket: A kiállításon a földmivelésügyi minisztert Bjrnáth Dezső miniszteri kiküldött képviselte. Megjelent a vármegye főispánja, alispánja és főjegyzője is és minden járásbeli főszolgabíró. Annyi érdeklődést, mint most eddig sohasem tapasztaltunk a hivatalos vármegye részéről. Ez a buzgalom Szikszay Pál alispint dicséri. A nagy siámmal megjelent közönség sorában ott láttuk a vármegye legtöbb számot tevő gazdáját, a megyei gazdasági egyesület küldötteit és igen sok olyan embert, a ki ugyan nem gazda, de a kit a gazdaközőnséggel való érzelmi közösség vonzott a kiállításra. A kiállítás második napján a kis gazdák által kiállított üszők lettek díjazva és pedig akként, hogy két 3 éves, három 2 éves és öt 1 éves üsző dijaztatott. Nem lenne teljes a kiállításról szóló tudósításunk, ha a legnagyobb elismeréssel meg nem emlékeznénk arról a kiváló szakszerűségről és arról az óriási munkáról, a melylyel a gazdakör alelnöke, a kiállítás elnöke, Szalánczy Bertalan ezt a kiállítást „összehozta" rendezte, csinosította és sikerre vezette. A ki figyelemmel kísérte az előbbi években rendezett kiállításokat, az meggyőződhetett arról, hogy a minden évi kiállítás, valóságos tanulmány Szalánczy Berlalan részére a végből, hogy a jövő eszten lőre mit csináljon meg „még jobban". Szinte kíváncsiak vagyunk arra, hogy a jövő esztendei kiállításnál ugyan mi lesz az, a mit az ideinél is jobban képes megcsinálni? A törtenemi hűség ellen vétetnénk, ha ellhallgatnók, hogy a rendezésben milyen buzgó és tevékeny részt vett Nozdroviczky György a kiállítási bizottság tagja. A kiállítás keretébe illeszkedett be az a dicséretes és szép actió, a melyet a munkás és cselédsegély pénztár elnöke gróf Keglevich Gábor, igazgatója dr. Fáy Gyula és Bernáth Dezsó miniszteri kiküldött kifejtettek. A kiállítás első napján a kiállítás közönsége értekezletre gyűlt egybe, a melyet a gazdakör elnöke Liptay Béla nyitott meg. Utána gróf Keglevich Gábor méltatta a pénztár alakításánál kiindulásul szolgáló eszméket, átadván a szót Bernáth Dezső miniszteri kiküldöttnek, a ki beszédet modott, ez intézmény nemzeti és szocziális jelentőségéről. — A nyíregyházi kereskedő ifjak egylete ez évben is megtartotta márczius 15-ének nagy ünnepet saját egyleti helyiségében. Az ünnepélyen a tagok és