Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1902-03-09 / 10. szám

NTÍRVIDÉK ad, és elhatároztam, hogy miután a 200 forintból a szokásos 4 helyen : Nyíregyházán, Szent-Mihályon, NyirBátorban és Kis-Várdán első, második és harmadik diját kiadni nem lehet, szopós csikóval bemutatott kanczának is, három éves csikónak i=, mert olyan kicsi egy díj, hogy még itt-ott szégyenli is az ember kiosztani mint államdijat, (hiszen azt a 200 forintot a 4 helyre 6—G dijat számítva, 24 fele kellett osztani) ; hát mondom, mikor láttam, hogy ez milyen kicsi adomány, a mivel Semmit sem érek, elhatároztam, hogy csak minden második éviién tartok díjazást és megtakarítottam az egyik év 200 forintját s lett igy a másik évben 400 frt, magam hozzá tettem 100 frtot, és igy 1000 koronám volt díjazásra. No és akkor jól is sikerült, mert a legjobbnak itélt 3 éves kancza csikó 100 korona jutalomban részesülvén, hatalmas serkentő volt a következő évre az egész megyében, már a díjazást mind a 4 helyen megtarthattam. A következő évben már a 200 forint is megtagadtatott azzal az indokolással, hogy azt egyik évről a másikra átvinni nem lehet, mert az számadási zavarokat idéz elö az állam háztartásában!!! s abban az évben volt szerencsém a magim pénzéből dijaztatni a megye jónál jobb csikóit, miután én arra számítottam, hogy kapok segítséget és nagy falragaszokon hirdettem, hogy ekkor és akkor nagy csikó díjazás lesz, hát nem szíhattam vissza. Az általam kiadott összeg a következő évben kiutalványozott összegben megkerült. Legelőkre pedig, a mi mindennél fontosabb a lónevelésnel szintén nem birtam a boldogult alispán úrtól kivasalni semmit. Hiába hivatkoztam az ebadó rendeltetési czéljára, t. i. az ebadó, mikor megszavaztatott, állategészségi és állattenyésztési czélokra adatott — nem kaptam semmit. Pedig ha vármegyei segítséggel fel lehetett volna állítani legalább csak egy közös csikó legelőt, ugy már igen sokkal előbbre lenne tenyésztésünk. Mert, hogy milyen fontos a lónevelésben a legelő, azt alig kell ecsetelni, inert azt tudja mindenki, hogy ha szabad levegőt szí az a növendék állat, egészségesebb tüdeje lesz, mini ha a bűzös, gőzös istállÓDan éli iljusjgát és hogy bizonyosan szabadabb mozgása lesz, ha lo koráig mindig gyakorolja, szaladgálván kénye-kedve szerint, mintha gúzsba kötve a/, útfélen keresi kenyerét vagy jó esetben az anyja mellé kötve sétál, mint itt Nyíregyházán. Az ilyen közlegelő intézményeket már a földmivelésügyi minisztérium pártfogolja kellőképen, amennyiben egy rendezett kőzlegelőn levő csikó után 10 korona subventiót, segítséget ad. Miről külömben már egynehány nyíregyházi lótenyésztő gazda meggyőződött tavaly, mikor a bodrogközön volt egy magán jellegű ménesen néhány csikója s mindazon állal közbenjárásomra serkentésül, buzdításul, megkapta a 10 korona segitsjget. És én még erre a közlegelőre sem birlam a megindulásra szükséges alapot megkapni. Azt a formáját és módját pedig, hogy üres kézzel s csak beszéddel hogy lendítsek rajta, legnagyobb igyekezetem melleit sem sikerült megtalálnom. Hát mint mondom, nem hogy előbbre nem ment a köztenyésztésben lótenyésztésünk, de ha szigorú in, elfogulatlanul vesszük szemügyre magának a köztenyésztésnek ügyét, sajnos, azt mondhatjuk, hogy vissza ment! (Folytatása következik.) A Bessenyei kör művész estéje. Márczius elsején tartotta meg a Bessenyei kör az 1901—1902. évi saison utolsó estéjét. A közönség a legmelegebb érdeklődéssel várta az estét, melynek főczélja az volt, hogy a Szabolcsban született és idegenben nagygyá vált művészeket vendégül lássa, vagy azok szellemét egy pár kedves órán át közzénk varázsolja. A varázslása legteljesebb mértékben sikerült. Czóbel Minka, Ábrányi Kornél, Andor József szelleme közöttünk volt. A művészet hatalmával megidézték a kedves interpretálok. Lindh Marczella, Bibor Olga, Füredi Sándor, Tarnay Alajos pedig minket varázsollak át egy bűbájos birodalomba. A zene csábos hullámain átringatták lelkünket a muzsika országába. Bibor Olga és Füredi Sándor is nyíregyháziak. A Korona dísztermében egybegyűlt nagy és szép közönség előtt Sdgh József a Zenelap-szerkesztője jelent meg először. Idősbb Ábrányi Kornél munkáját olvasta fel, a szabolcsmegyei mű- és zene viszonyokról a XIX. században. Lapunknak sikerült az értékes munkát megszerezni, ugy hogy abban egész terjedelmében gyönyörködhetnek kedves olvasóink. A nyíregyházi dalárda történetéről összeszedett adatokhoz volna csak egy kiegészilő megjegyzésünk. A nyíregyházi dalárda 1864-ben oly mértékben virágzott, a mint azelőtt soha és azután is sokáig nem. Régi irományok közül kezünkbe került névsorból látjuk, hogy akkor 56 működő tagja volt az egyletnek, köztük Nyíregyháza legelőkelőbb ferfiai. A pi\sti dalárversenyen is sikerrel vett részt a derék dalegylet 1864-ben. Ságh József rokonszenves lebilincselő modorú felolvasása, a felolvasott munka érdekes irálya és tartalmassága bőven jutalmazták a közönség figyelmét. Sürü taps közölt egy kis lány lépelt azulán a közö iség elé. A kurta szoknyás kis Bibor Olga, a ki a művésznő czimet már ma is megérdemli. A fővárosi konzervatórium növendéke. Budapesten már Int koncerten lépelt fel szép sikerrel. Zongora számai közül egy a Bessenyei emlék saját szerzeménye volt. Fejlett teknika, finom ízlés és tudatos előadás jellemezték a kis művésznő játékát, kire reménységgel tekintünk s már most is méltán büszkék lehetünk. Magyarországnak ő a legfiatalabb zongora-művésznője. Egy kis leány a ki egy ágba fonva hordja szőke haját és azt a szép szőke hajat már baba frizura korában is komoly babérok ékesítik. Segítse a jó sors minél magasabbra azon a lépcsőn diadalokat érve, a hol a művészek haladnak küzdelemmel és szenvedéssel áldozva a múzsáknak. Lindh Marcella a mexikói csalogány énekelt ezután. Erről a művésznőről csodákat irnak. H ingja nem erős, de előadása oly tiszta

, hogy énekének legkisebb drágasága sem veszett el a nagy teremben. Torkában egész orkeszter van. Szellő sirás, palak csevegés, madár csicsergés egy sorban. Arany-ezüst csengés, kaczagás és zokogás. A közönség ehagadlalva hallotta a kápráztató koloraturát. Lapunk jövő heti tárczájában avatoltabb toll méltatja Lindh asszonyi, igy még csak Tarnay Alajos bnlliáns zongora kíséretének juttatok eiismerő szót. Dr. Ferlicska Kálmánná An tor József (Cyprián) ez alkalomra irt monológját adta elő. A kedves előadást általános figyelem közt hallgatta végig a terem. A filozofikus árnyalatok, melyek sűrűn mutatkoztak a monológban próuára tették a dr. Ferlicska Kálmánné színművésznői talentumát. A próbál fényesen állta ki a kedves előadás. A féijével meghasonlott és végül összebékült nő szerepet oly közvetlenséggel emelte ki a magán beszéduen, hogy a végűi felzudult taps csak igen kis részben viszonozta azt a nagy gyönyörűséget, a mit előadasa okozott. Gro'ik Ödönné, Czóbel Minka Vesta szűz czimü költeményét szavalta el. A halaira ítélt Vesta-szűz törtenete sikerült lélekfestés. Az átérzett előadás, hatását nagyban fokozla. A szűnni nem akaró tapsra Kiss József — Simon Juditját szavalta el a szép asszony, kinek u s avuláshoz remek organuma van. Lélekbe járó szines alt bang. A hol felcsattan érczes, csaknem férfias. A hol ellágyul puha, az ass onyi szó minden bűbájával. Hallgatóit belerin^alja a mesébe, melyet élőid. Mintha erdőzúgás lepné körül az embert mikor hallja. Nem csoda, hogy a Simon zsidóék története igy előadva, kőnyeket csalt a szemekbe. Füredy Sándor hegedű játékában gyönyörködött ezután a közönség. Füredit ismerjük mindnyájan, külön m Itatni fölösleges. Ez estén disponálva volt. Művészetében haladt mióta nem hallottuk, hálásak vagyunk a mért eljött azt esi nívóját emelni. Tarnay Alajos kisérte zongorán szabatosan művészeltel. Lezajlott hát a saison utolsó Bessenyei eslélye is. A Bessenyei kör beváltotta a mii megfogadott a njgy közönség szivében íelebr sztette a szép szeretetét. Tartsa ébren ezután is. Páfrány. TANÜGY. Pályázat ösztöndíjért. A nyíregyházi ag. hitv. ev. főgymasiuin kormányzó tanácsa pályázatot hirdel a néhai „Nikelszky Jenő nevét viselő 2000 koronás alapilvány két évi kamatainak elnyeréseér t. Pályázhatnak az egyetemet látogató nyíregyházi születesü, ág. hitv. evang. ifjak, első sorban azok kik a tanári pályára készülnek, másodsorban bármelyik szakot vigzők; cl-őbbség illeti mindkét esetben a rokont. Egyetemi hallgatók hiányában, az alapítvány kamatait a heybeli ág. h. ev. főgymna;iuin legfelsőbb osztályába járó, ugyancsak nyíregyházi születésű, ág. hitv. evang. két, szorgalmas és jómagaviselelü ifjú nyeri el. Teljesen fel-zerelt pályázati kérvénvek f. évi ápril hó 6-ig a nyíregyházi ág. h. ev. lőgymn. igazgalóságához nyújtandók be. Leifler Sámuel, Dr. Meí-kó László, főgymn. tanácsjegyző. főgymn. felügyelő. 1848. márczius 15. Nemzeti történelmünk e nagy jelentőségű napja évfordulóját az idén is a hagyományos kegyelettel és lelkesedéssel fogja megünnepelni városunk közönsége. Az ünneples részleteinek megbeszélése és megállapítása czéljából, Májerszky Béla polgánnesler értekezletet hivott össze a városházira, mely az ünnep programmját a következőleg állapította meg: Megnyitó beszéd, tartja Májerszky Béla polgármester. Ünnepi beszéd, tartja Paulik János ág. ev. lelkész. Alkalmi költemény, irja és szavalni fo^ja dr. Vietórisz József főgimnáziumi tanár. A közreműködésre fölkérik a városi és a főgimnáziumi dalárdákat. Az ünnep 15-én délután 3 órakor kezdődik s jó idő eselén a városház-téren, rossz időben a városi színházban fog m gtartatni. Este a Koronában bankett lesz. — Báró Fcilitzsch Berthold főispán úr őméltósága, hivatalos ügyek elintézése czéljából, e hó 7-dikén néhány napra a fővárosba utazóit. — Rendkívüli közgyűlés a vármegyénél. A vármegye törvényhatósága e hó 20-dikán délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart, a sürgős természetű ügyek elintézése czéljából. A közgyűlés tárgysorozatát lapunk e számában külön mellekeljük. Az állandó választmány, a közgyű és tárgyainak előkészítése czéljából 17-én d. e. 9 órakor tart ülést. — Választások a városnál. Nyíregyháza városánál négy jelentékeny lisztviselői állás van ez idő szerint üresedéiben, nevezetesen : a Soltész Gyula h liálával megüres dett árvayyámi, a Sexly Gyula haldával megüresedett tanügyi tanácsosi, a Bogir Lajos főjeg zővé megválasz á-a folytán megü' esedett árvaszéki ülnöki s a Kovács P. Pál halálával megüresedett gazdasági és katonai tanácsosi állás. Ez állások közül háromnak: az árvagyámi, árvaszéki ülnöki és gazdasági és katonai állásoknak betöltései április hó 3-án délelőtt 10 órára tű/.te ki a vármegye alispánja. A pályázók kérvényeiket ehó21-éig adhatják be az alispáni igtató hivatalban. A tanügyi tanácsosi állás, a városi szabályrendelet ez állásra vonatkozó módosításának folyamatban léte miatt nem tölthető még be. — A vármesrye közigazgatási bizottsága e havi rendes ülését 13-dikán délelőtt tartja meg. — A fegyelmi választmány u.-yan ez nap délután szintén ülést tart. — Előlépés. Dr. Szent-Györgyi Ernő főispáni titkárt, a X. fizetési rangosztály 11-dik fizetési fokozatából az i-ső fizetési fokozatba léptette elö a belügyminiszter. Nálunk való működésé óta a titkár úr másod izben rész sült — megérdemlett előléptetésben. — Gazdasági tudósítók. A földmivelésügyi miniszter Erdőhegyi Ferencz gyürei és Httey Bertalan eperjeskei lakost, a tiszai járás területén a gazdasági tudósítói tiszttel megbízta. I- S IIP 1' — Az uj városi főjegyző: Bogár Lajos, a főjegyzői hivatalt a hét folyamán, valószínűleg kedden veszi át. — Második gyógyszertár Nyir-Bátorhan. A belügyminisztertől a napokban érkezett le az engedély a nyírbátori második gyógyszertár felállítására. A jogot Boldizsár Imre oki. gyógyszerész, a nyírbátori járás nem reg elhunyt nagyérdemű orvosának, dr. Boldizsár Imrének fia kapta meg, kinek érdekében Nyírbátor intelligenciája — küldöttséget is menesztve a belügyminiszterhez — buzgólkodott. — Iskolai ünnepély. A nyíregyházi ág. h. ev. tanítótestület vezetese alatt álló ifjúsággal márczius 15-én szombaton reggel fél 9 órakor iskolai ünnepélyt tart, a melyre az igen tisztelt szülőket és Janügybarátokat tisztelettel mghivja, Bazár István, igazgató. — Uj ügyvédi iroda. Dr. Pilisy István, a vármegye tiszti alügyészévé választatván, ügyvédi irodáját Budapestről Nyíregyházára tette át s azt itt a napokban megnyitotta. Ajánljuk őt a jogkereső közönség figyelmébe. — Halálozás. Nagy Mihály, előkelő nyíregyházi gazda, e hó 5-én meghalt. — Anyakönyvvezető helyettes. A belügyminiszter Szép Mihály jegyzői Írnokot, a pnzonyi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki. — Esküvő. Vidor Marczi ma délután vezeti olt&rhoz Pavlovits Rózsikát. — Öngyilkos lelkész cziin alatt lapunk egyik számában megírtuk Mezőssy Pal ev. ref. lelkész szerencsétlen esetét. Most Molnár Balázs lövői főbiró arról értesít bennünket, hogy a szerencsétlen lelkészt elve mentették ki a kútból s azután még két napig élt. E helyreigazításnak a legnagyobb készséggel tettünk eleget. — Eljegyzés. Király Sándor helybeli építész kedves leányát Mariskát eljegyezte ifj. Veres Ferencz földbirtokos Domahidáról. — Az orosi utcza csatornázása. Ugy hírlik, hogy a küszöbön álló kőburkolás alkalmával az orosi utczál nem földalatti azaz zárt, hanem földszintes, azaz nyílt csatornával, úgynevezett egyszerű nyilt folyókával szándékozik a városi tanács ellátni. Ili ez csakugyan igaz, akkor nemcsak helytelen, de közegészség szempontjából ártalmas es veszedelmes terv volna. Nem szeretnénk hinni, hogy városunknak jól rendezett tanácsa ily rendetlen állapot megteremtője kívánna lenni. Mert hiszen ketsegtelen, hogy ez az utcza a város egyik legelénkebb forgalmú utvonala, mely sok községnek, léhát nagy vidéknek közlekedésére szolgál és kikövezve még czelszerübben fog szolgálni. Bizonyára e nyomós ok komoly megfontolása bírta rá a város képviseletét s győzte meg a felettes hatóságot is az iránt, hogy ez az irányánál fogva alkalmas útvonal egy nagy vidék és városunk forgalmának megnyittassek; melynek költségeihez ez ulcza háztulajdonosai is szép összeggel járulnak. Hát most már ezt a megnyitása óta szemmel láthatólag élénkülő, mindjobban fejlődő és természetes fekvésénél fogva rövid idő multán nagy arányú föllendülésre hivatott utczát akkor, midőn a mind sűrűbbé váló közlekedés számára kőburkolással szükségképen alkalmassá is kell lenni, nyilt csatornával, holmi folyókákkal ellátni, nem szörnyűség ? 1 Talán csak nem akarunk akkor, mikor az egyik kezünkkel építünk valamit, a másikkal nyomban rontani is rajta?! Hiszen ahoz semmiféle magyarázat nem kell, hogy egy élénk forgalmú közlekedésre hivatott utczán — a milyen az orosi utcza — a nem csupán eső vagy mosóvizet, hanem sokszor mindenféle bűzös mosadékot, sőt nem litkán más természetű különféle piszkot is vezethető nyílt folyóka, posványos iszapjával, a b-mne rothadó maradványok bűzös kipárolgásával az ártalmas és ragalyos betegségeket terjesztő merges bacillusok seregével te itett légkörével nemcsak az utcza lakóinak, hanem az azon közlekedő vidéki embereknek egézségét is veszélyeztethetné. Vagy talán a: „Miga kárán tanul a magyar" féle közszolás szerint majdcsak akkor okulnánk és raknank le a zárt csatornát, ha az imént érintett egészségtelen állapotnak esetleg néhány áldozata volna ? Nem, ilyen a közérdekre és közegészségre nézve annyira fontos ügygyei probakisérletezni sem saját romlásunkra városunknak fukarkodnia nem szabad.Elégnagy közköltségét fizetünk és ennek az útvonalnak rendes földalatti zári csatornával leendő ellátása bizonyára nem múlja felül városunk anyagi erejét. Különben hisszük, hogy a városunk lakóinak közegészségügyét is szivén hordozó tanács inegszivlelendi ezt a dolgot és a nyilt folyóka ijesztő rémképét az orosi ulczáröl eltünteti. — Kérelem a fogatot tartó közönséghez. Az iskolába jövő és haza menő gyermekek — bármennyire figyelmeztetjük is őket — nap-nap mellett ki vannak téve az elgázolásnak. Ugyanis az egyes udvarokról oly gyorsan hajtanak ki a logatokon, hogy az ott elmenő gyermekeknek alig van idejük elmenekülni. Előzzük meg a bajt. Gondoljon kiki saját gyermekére, hogyha egyszer összetört tagokkal vinnék haza. A/on szíves kérelmünk volna, hogy a fogat tulajdonosok figyelmeztessék alkalmazottaikat — az udvarból kijövet — a lassú hajtásra. Az átjáró utczákon és az egyes iskolák elölt pedig tartsák be a .lassan hajts" figyelmeztetést. Mert a város belterülete neui versenytér. — Azt hisszük, hogy az ezrekre menő gyermekser,g, a mely nap-nap mellett sokszor kellemetlen időben jön az iskolaba es onnan vissza — megérdemli ezt a figyelmei. A tanitói-kar. — Tenyészállatok beszerzés állami támogatással. A földmivelésügyi miniszter fölhívta a vármegyei törvényhatóságokat, hogy értesítsék a községeket, hogy a mennyiben allami támogatás igénybe vétile mellett óhajtanák tenyészállat szükségleteiket beszerezni: e hónap végéig forduljanak az illetekes állattenyésztési felügyelőséghez. Megjegyzi a rendelet, hogy a már eddig is igényben volt részletfizetés, valamint a szegényebb községeknek adandó árkedvezményen kivül a kiosztott tenyészállatok az áladás napjatói számított egy évre az államkincstar terhére, ellenben a községek javára, mindennemű elhullás és kényszervágás esetére bztosiltaltak. — Köszönet nyilvánítás. A nyíregyházi gazdasági és kereskedelmi hitelintézet a nyíregyházi vöröskeresel fiók-egylet javára 50 korona összeget adományozott. Fogadja az intézet tekintetes igazgatósága ezen viüany Kisterek 1—2—3 águ gyári áron alól eladók. — Ugyanott villany izzók kaphatók. us-i-?