Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1902-03-09 / 10. szám
XXIII. évfolyam. 10. szám, Nyíregyháza, 1902. márczius 9, w SZABOLCSVARMEGYE hivatalos LAPJA A SZAB0LCS7ARMEGYEI KÖZSÖQI JEGYZŐK és A SZÍB0LC3MEGYEI ÁLTALiNOS TANITÖ-EGYESÖLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Meg jelenik hetenUint ogryszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: poetén vagy helyben házhoz hordva : Kt;eak évre 8 korona. Fél évre * „ Negyed évre 2 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre cnak ueyy korona. Kgy szám ára 20 flllér. Hirdetési dijak: Minden négyszer haaaboiott pstlt sor egys-ei Az előfizetési pénzelt, megrendelések s a A l aP szellemi részét képezd küldemények, lap szétküldése targydban leendő felszó- * "ZlZ^T" "ÍÜ^Í "^"'T , „ , ™ ..„..,„.„ „ «„ nyys• r> lamldsok Jóba Elek kiadó-tulajdonos f 01tl ldt t 1° C8 S "" k—ktői i8 l| é„ e , 0 flné r. H b,,, liri kiil l„ g könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám " e' i ..ihjw .1;;. -— •>*<«»(Jánószky ház) intezendők. A nyilt-téri köileméuy.-k Jiia soron:,int 60 fillér A kéziratok csak világos kivá'ii«ru . a? \nr<i hirdetések 10 st iig 40 fii., mindéi további t>'.ó illető kóilsegere kil.dBtUíK >iutt 1 dl. tieid' -J-iM k ii r s ta I. Hirdeiesek elfogadtatnak lapunk részere a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldboruer A V E";stei j 3-V." "w -ÁÍ »' in »s Tu h -< A által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prímában és Budapesten, valamint tfá.-iietorszag és Sveicz fővárosaiban és D->r-i íi. m alul il t íu'a" 11 i Hivatalos rész. .342 — 1902. Szabolcsvármegye főispánja. Pályázati hirdetmény. A kormányzatomra bizott Szabolcsvármegye törvényhal óságánál évi 1100 korona törzsfizetés, 120 korona lakpénzzel rendszeresített közigazgatási gyakornoki állásra e2ennel pályázatot nyitok. A pályázni kívánókat felhívom, hogy az 1883. évi 1. t. czikk a és 6 §§-aiban előirt minősitvényüket, valamint eddigi alkalmaztatásukat és életkorukat igazoló okmányaikkal felszerelt kérvényüket hozzám folyó évi umi'c/.íus hó 25-ig, mint záros határidőig nyújtsak be. Nyíregyháza, 1902. február hó 2G-an. 2—2 Báró Feilitzsch Berthold, főispán. 5957 — 1902. K. Szabolcsvármegye alispánja. Minden bizottsági tagnak. Főispán ő méltósága Szabolcsvárrnegye törvényhat ósaganak rendkívüli közgyűlését folyó évi márczius hó áO-ik napjának délelőtti 10 órájára Nyiregyhazára a vármegyeháza nagytermébe összehivári: arra a t. bizotsági tag urat a tárgysorozat kö/.lése mellett tisztelettel meghívom. Nyiregyházi 1902. márczius C. Sziks/.ay Pá), alispán. (A tárgysorozatot külön mellékleten közöljük.) A hitelszövetkezetek és a kivándorlás. Igen tisztelt Szerkesztő ur' Igazságszeretetére apellálva, egész tisztelettel kérek helyet az alábbi soroknak. A „Nyirvidék" 9-ik számának vezető czikkében. a tömeges kivándorlások okairól elmélkedvén, egyebek közt a következő okot is felemlíti: „Csak közbevetőleg és egészen röviden emiitjük itt meg, hogy az országos központi A „NYlRVIDÉft* TÁHCZÁ)A. Szabolcsmegyel mű- és zonevlszouyok a 19-dik században. (Visszaemlékezések.) irta: id. Ábrányi Kornál. A „Bessenyei-Kör" e hó l én tartott estélyen felolvasta Ságh Jó»sef, a Zenelap szerkesztője. Magyarország 52 vármegyéjének a területén, a letűnt 19-dik században egyet sem lehet a magyar művészet és zenével szemben oly nagy horderejűnek kijelölni, mint Szabolcsmegyét, mjly az én drága szülőföldem is, egyszersmind. Ez állításomat nem üres bók, nem kiszámított hízelgés hozza ajkamra ez ünnepség alkalmával, hanem a tis/.iii valóság, mely tényekkel beszél. Szabolcsmegye, a mult század elején még olyan ős lalaj volt e tekintetben, mint az a debreczeni határ m'.ervastagságu fekete humusza, mely emberemlekezet oi i termeli évről-évre az öles magasságú kukoricza szárak it, kimerülés nélkül. A régi rendi alkotmány legelőkelőbb családtagjainak a képviselői mind e megye területé í voltak feltalálhatók, kik sajátságos étikai ösztön és érzéknél fogva a magyar zenével első sorbin forrtak összE megyében vannak még ma is családo.?, melyek első t'ogklási földeket bírnak, mint Kállay, Vay, Zoltán, Elek, Iorányi s több családok. Dj mi teszi leginkább nevezetessé a vármegyet? Sok oly körülmény, melylyel más megye nem dicsekedhetik. C-ak néhányat említek fel. * * * A magyar zene ős megalapítója s képviselője: nemes és vitézlő Lavotta János, a szabolcsmegyei uri csaladoknál volt leginkább otthonos s leginkább ott is tartózkodott, lakott, komponált. Az én néhai atyain Eördögh Alajos házánál tíz évet töltött, tanára voli a hegedűben, sőt végrendeletileg neki hagyományozta, unikum szamba «melt Straduváriusz hegedűjét is, melynek egész külön hitelszövetkezet, a melynek itt vármegyénkben is sok, úgynevezett fiók-intézete vau, a „kisember" hitel igényeinek ellátás i szempontj iból, mic.soda pusztitóan rettenetes eljárást és gyakorlatot követ azzal, ho^y jelzálogra alapítva a kölcsön-adást, azt a „kis embert" nemcsak telekköuyvi ingatlanának hiteles kimutatására s ezzel együtt kataszteri birtokivéue* szintén költségbe kerülő beszerzésére kötelezi, de még azt is megkívánja, hogy a kért kölcsön előzetesen betabláztassék. Es azután njegtörténik az is, hogy az igy előkészített s a szegény embernek SOK néhány forintjába került kölcsönt megtagadják s akkor az a szegény ember megint csak forduljon az ügyvédhez, hogy töröltesse le a nem sikerült kölcsön betáblázását". Még most sem akarom elhinni saját, szemeimnek, hogy ez igy van lenyomtatva, A hitelszövetkezet pusztitóan rettenetes eljárást és gyakorlatot követ' . . A 'kölcsön-udás jelzálogra van alapítva !! . . Hát mióta vannak ezek így?? Mielőtt még az Országos Központi Hitel szövetkezetet létesítette az országos törvényi ozás bölcsesége, én már létesítettem Bajon egy hitelszövetkezetet, aztán vándor-apo-italává szegődtem e uernes és humánus intézménynek, szóval és tollal, a mit csak tehettem s ma is teljes meggyőződéssel hiszem és hirdetem, hogy a „kis ember." érdekében üdvösebbet, hasznosabbat, humáuosabbat képzelni sem tudok, mint, a szövetkezetek létesítését, nemcsak közgazdasági, hanem társadalmi és erkölcsi tekintetben is, s ime szememmel olvasom, kc> noly vezető czikkben, hogy ez az intézmény pusztitóan rettenetes eljárást és gyakorlatot követ. története lelt az én kezemben. 0 y.in volt az Iilek-cs ilád feje: Elek István is, hol szintén szerelett tartózkodni. Lavotta az én atyám akkori hazánál komponálta a magyar zene netovábhi ős tipu-.it.- a „Cserebogár" czitiui magyar nótát. Tudja-e a t. halig(tósag, mit kell érteni, ha az ember ajkára veszi a „Cserebogár" nólát? Azt a mit a régi egyptomiak értettek mikor írisz istennőjük templomára azt irták: „a mi volt, van és lesz: az mind én vagyok.' 1 A „Cserebogár" dallama, harmóniai gazdagsága s rhytmikai eredeiiségéb^n is, benne van már minden, ami a magyar zenében csak elképzelhető, ugy a mult, mint a jelenben. * * * Szabolcsmegyében termettek, még mikor Nagy-Kálló volt a megyei székhely, egészen 40— (50-as évtizedekig, a legnótásabb gentry ifjak, kik egy ültő vagy álló helyükbe száz nótára is rátudtak gyújtani. Hit ahoz mit s/.óiuak a mai, nem elegge táj ko/.ott szellemi korrajzolók, ha elmondom, hogy a „Cserebogár" nóta után, a második legmintaszerübbet: a „Káka tövén költ a tu;za" ismeri czimüt s kezdetűt, senki más nem rög önö/.te, mintegy hires szabolcsmegyei nótás nibob: Ibrányi Ferenc a 40-es évek körül, egy debreczeni országos vásár alkalmával, a hires Aranyiné asszonyom < sárdáj iban ; nyíri vinkó és elkeseredes közben Bokn Károlynak ezres bankót nyomván a homlokára ily felirattal : .Ibrányi Ferencz nótája." Hanem azt is meg kell ám adni, hogy olyan magyar ember szivéhez szdni tudó nngy.ir czigányt is csak egyszer teremt az Úr Isten jókedvében, mint az első igazi Boka Károly volt, kinek „ Boka kesergője" czímü ábrándja is, ama unikumjai köze tartozik, a a m'gyar zeneirodalomnak, melyet nem lehet többé utóiérni. (Megjelent Rizsa völgyinél, az én eredeti leté'em alapján.) Olyan magyar czigany volt Boka Károly, hogy mikor az 5'-es években még csak Szolnokig járt a vasút s azután kezdődött a feneketlen sár s 5— 6 napig tartott, míg az ember ü breczenbe került: én mégis négyszer évenkint, minden debreczeni vásárra leutaztam esik azért, hogy Boka Károlyt hallgassam s felfrissült magyar gondolatokkal térhessek vissza. Hol?? . . Sohasem történt ilyen eset az én tudásomra. Sem alapszabálya, sem gyakorlata ilyet meg nem enged.*) Egyszerűbben, olcsóbban, biztosabban nem lehet képzelni sem a kölcsönt, mint a h >gy H telszövetkezetünkuél lehet. A meghatározott, perczenten kívül, egy fillért sem költ a kölcsönző. Soha egy fillért sem. Aztán, ha sür gős az ügye, egy óra alatt kezében van a pénz és semmi muukija nem marad emiatt. Es akinek jelzálogi biztosítékra adunk is, a meghatározott, csekély irásdíjon kívül (500 v koronáig + korona, azonfelül minden 500 korouátói 2 korona) tnegiut egy fillér költsége sincs S^mini telekkönyvi kivonat, semmi kataszteri birtokiv. Ismerjük mi egymást nagyon jól * éppen ez a nagy előny. Az tény, hogy ha vala mely tag közvet,leu az országos központtól akai nagyobb összegű kölcsönt felvenni, azt be kell tábláztát,nia előbb; de hogy a betáblázta után is megtagadják a kölcsön kiadását, — ez csal, valamely csalás esetén gondolható. Mert hát >n is tudok esetet,, — nem bit.e|-;/ö\'et ke/etflnl, uél történt — midőn az illető bemutatta telek könyvi tehermentes kivonatát, de mire be lett táblázva, akkorára már takaros kis összeg volt előbb betáblázva. Ha ily esetben betáblázán után is megtagadjuk a kölcsönt, ez csak egészen természetes eljárás a csalni akaróval szem ben s akkor volua kárhoztatni való, lia nem igy cseleKednénk vele. Különben az orsz. központi hitelszövet kezeinél egyáltalán nincs gyakorlatban a *) Ha szerenrsénk lesz nagytiiztelet 11 úrhoz, dőzékkal fogjuk igazolni. Mikor az abszolitizmus korában a muszkavezetők dőzsöltek Debreczen városházán: akkor is kénytelen volt Boka Károly nótákat húzni a hatalmasok fülébe. Nem ízlett nekik, hogy a „Megvirrad méj valaha" szövegűvel kezdte. Elhallgattatták és börtönnel fenyegették. Károly csak annyit felelt, hogy ha inár a muszkák mindenemből kifosztottak, hát vegyék el hegedűmet is, egyedüli kincsemet . . . « * * De még mielőtt a megye székhelye Nyíregyházára lett volna áttéve, már a G i-as évtizedben Nagy-Kálióban a zenészeii viszonyok élénk fellendülést nyertek gróf Vay Dániel főispánsága idejében. Előkelő szabolcsi s finom műveltségű magyar érzésű nők: mint Kállay Xkosné, Bónis Sámuelné, Gencsy Ferenc-ru, Korányinr Bónis Malvin, Péehyné, Kállay Adolfné s mások hölgybizottsággá alakulván, ín-emet ír meghívtak egy jótékony czélra rendezendő nagy hangversenyb n részt venni, mely fényes eredménynyel járt. Változván azután a székh ly, ezen fokozttosan fejlődött a művészet iránti érzék s a komoly eredmények után való lelkesedés. Mindjárt első hírnökül megalakult a „ Nyíregyházi da'egylef, a mely egye-ület azonban tulajdonképeni müiödéíét 1885-beo kezdte meg, a midőn azt, Rícz István, jelenlegi szatmári ev. lelkesz es néhány, a dalért lelkesedő fiatal ember buzgolkodása folytán megalakította. El-ő karmes'ere inaga Rícz István volt, első elnöke p dig Nagy Lajo< jelenleg^ is életben levő nyiregyházi járásbiró volt. Rícz Istvánt, lelkeszi hivatása már egy év múlva elszólítván, lS36-ban az egyesület ka-mesteréül Jóna Géza lett megválasztva, ki szeretetreméltó barátságos modorával a dalos egyesületet megszilárdította. Az 1888-dik évben elnökül Bencs László, 1895-ben dr. FerlicsU Kálmán, 1901 b-n pedig Bogár Lajos (a ki az egyesület ügyeit, már mint ügybuzgo alelnök 1888-tól tényleg vitte) lettek megvátatsztva, és ez utóbbi ma is lelke ez intézménynek. Nagyobb lendületet vett az egyesületi élet. 1901. évtől kezdve, a mikor Santroeh Alajos vette át a karnagyi pilezát A dalárda a fiumei országos verseny alkal i ából, valamint a bpesti
