Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1902-02-23 / 8. szám
XXIII. évfolyam. 8; szálil. Nyíregyháza, 1902. február 23, SZABOLCSTÁRMEGTE HIVATALOS A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és A SZABOLCSMEGYEI ÁLTALÁNOS TANITÖ-EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik heten kint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: po8tán vagy helyben házhoz hordva : KgéBE évre 8 korona. Fél évre 4 „ Negyed évre 2 „ A községi jegyző és tanító araknak egész évre caak négy korona. Egy szám ára 20 fillér. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendök. A lap szellemi részét képezd küldemények, a szerkesztő csime alatt kéretnek beküldeni. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektói fogadtatni k e . A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissii. Hirdetési dijak: Minden négyszer hisihazott petit sor egyszer közlése 10 fillér; tibkszirl közlés esetében 8 fii. A nyílt-téri közlemények dija soronkint 60 fillér: Apró hirdetések 10 szóig 40 fii., minden tov&bbi szó |4 fii. Vastag betürel szedett kétszeresen számit. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Ecksten Bernát ós Általános Tudósító által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn L Comp. által Hamburgban Hivatalos riss. 272—1902. Szabolcsvármegye főispánja. Pályázati hirdetmény. A kormányzatomra bizott Szabolcsvármegye törvényhatóságánál évi 1200 korona törzsfizetés, 300 korona lakpénzzel rendszeresisett számvevőségi számtiszti állásra ezennel pályázatot nyitok. A pályázni kívánókat felhívom, hogy az 1883. évi I. t.-cz, 17. §-ban előirt törvényes minősitvényüket, valamint eddigi alkalmaztatásukat és életkorukat igazoló okmányaikkal felszerelt kérvényüket hozzám folyó évi február hó 28-ig mint záros határidőig nyújtsák be. Nyíregyháza, 1902>. február hó 10-én. 2—2 Báró Feilitzsch Berthold, főispán. 3424 — 1902. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabi ráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A Vis községben megüresedett jegyzői állás betöltése érdekében kibocsátott pályázati hirdetmény szövegét közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1902. február 8-án. Alispán helyeit: Mikecz Dezső, főjegyző. 1148 — 1902. K. Pályázati hirdetmény. Szabolcsvármegye dadai felső járáshoz tarlozó Viss nagy községbpn választás folytán megüresedett községi jegyzői állásra pályázatot hirdetek. A javadalmazás: 1. Fizetés 1000 korona. 2. Lakbér 200 korona. 3. Iroda átalány 100 korona. 4. Utazási átalány 100 korona. 5. Nyomtatványokra .... 60 korona. Összesen készpénzben 1460 korona. 6. 2 kat. hold és 1000 négyszögöl föl 1 haszonélvezeti joga. 7. A magánmunkálalokért szabályrendeletileg megállapított díjak szedhetési joga. Felhívom azokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy az 1883. évi I. t. cz. 6 §-a szerint felszerelt és A „NYÍR VIDÉK* TÁRCZÁJA. A magasban. Irta: Vajdal Szabó István. I. Küzdelem nélkül jutott fel a fényes márvány lépcsőkőn, s csak igéző szépsége és jeles tulajdonai folytán kapott helyet a hatalmasok és gazdagok között, de a nélkül, hogy e miatt becsülete szenvedett volna. Nem tudták, honnan került a fényes termekbe, csak itt-ott suttogták, hogy talán a százezrek legalsóbb söpredékéből emelkedett eddig. A nagyváros egyik szegényes utczájában, a nyomor és bűn körében nőtt fel, olyan viszonyok között, a melyeket csak azok érlenek meg igazán, kik ott élve átszenvedték a véginség minden kínjait. Olyanok, a kik az efféle életet csak leirás után, elbeszelésekből ismerik, esik ködszerűen halvány fogalmat alkothatnak a léptennyomon található szörnyű erkölcsi és anyagi Ínségről. A romlott és posványos légkörben, csak órák kérdése volt már bukása. Félni lehetett minden pillanatban, hogy mikép hálózza be a bűn óriási gépezetének iszonyatos kereke, elkapván a közelében lebegő védtelen teremtést, s éhes közepe felé ragadva, addig forgassa a szégyen és megalázás rémséges kinjai kőzött, mig összetört lelkét, testét apró parányokba nem szedi szét. Azonban a meseszerű gondviselés nem engedte őt igy elveszni. Egy mágnás „felfedezte." Mint tizenhárom éves leányka a főutezán szaladt át; útban volt egy sötét padlás szoba felé, hol egy asszonynál dolgozott, ki báli virágokat készilett. Nemcsak feltűnő szépsége, hanem mozdulatainak m glepő kecse, az arcz különös kifejezése, a félig kifejlett vonásokban észlelt szende jóság, és a felvillanó merész hányivetiség, a gyermek és öntudatos szép hajadon vívódása — ragadták meg a főurat. eddigi alkalmaztatásuk s erkölcsi magaviseletökről tanúskodó okmányokkal kiegészített kérvényüket hozzám folyó évi márczius 5-éi adják be. A választást Viss községben folyó évi márczius hó 12-én d. e. 10 órakor fogom megtartani. Gáva, 1902. február hó 6-án. Olchváry Pál, főszolgabíró. 377—1902. K. Tárgyalás alá vétetett a kereskedelemügyi m. kir. miniszter 624 l/l. 902. számú leirata melyben 2376—2380— 2408—901. Kb. szám alatt hozott határozatára értesiti a vármegye közig, bizottságát, hogy a debreczen—ungvári tvh. közút nyíregyháza—ujfehértói szakaszának kiépítését a Reichman Ármin debreczeni lakos vállalkozó által beadott felebbezés elutasítása és a bizottság idézett számú határozatának jóváhagyása mellett tarczali trahit kőnek építési anyagként való alkalmazása melleit Fűhrer Zsigmond fiai nyiregyházi czégre bizta. Véghatározat. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 6241/1.—902. sz. a. vett rendelete tudomásul vétetik s másolatban a kir. építészeti hivatalnak, Führer Zsigmond fiai nyiregyházi czégnek s Reichman Ármin debreczeni lakos építészeti vállalkozónak illetékes hatóságaik utján kiadatni rendeltetik s Führer Zsigmond fiai czég utasittalik, hogy a mult évi október hó 31-én megtartott zárt ajánlati versenytárgyalás alkalmával letett biztosítékot 8 nap alatt a vállalati összeg 10 Vára egészítse ki s egyidejűleg nevezett czégnek kötelességébe tétetik az is, hogy amennyiben a kereskedelemügyi miniszter által építési anyagul egyedül a bemutatott s ide visszaküldött minta kőnek megfelelő kőanyag lett elfogadva s amennyiben továbbá a tarczali vasúti állomáson nem csak ezen mintakőnek megfelelő, de a bánya felső rétegéből származó kő is lett a f. évi január hó 15-én foganatosított helyszíni szemle szerint összehalmozva, ezen gyengébb minőségű kőanyagot azonnal választassa külön, a szállításból zárja ki, mert az uiépitkezéshez elfogadtatni nem fog. A vármegye alispánja felhivatik, hogy a Führer Zsigmond fiai czéggel a szerződest, a m. kir. államépitészeti hivatal közbenjöttével a kereskedelemügyi m. kir. miniszter által kikötött összes feltételeknek a szerződésbe való beillesztésével azonnal kösse meg, az építési munkának kitűzése és vállalkozó czég részére leendő átA mágnást, dologtalanságból eredő szeszélye — nemes tettre ingerié, s elhatározta, hogy az ártatlan gyermeket a veszélyes légkörből kimenti. A leánynak szegény lelkére senki sem tartván igényt, könnyű volt a mágnásnak őt egy zárdába elhelyezni, hol fényes nevelésben részesült. Kijővén onnan, hol lehámozták róla a bűnre való hajlamok még legcsekélyebb gondolatát is — a mágnás neje lett. A nő, bár boldog nem volt — igen nyugodt életet élt. Hálás jelleme, bőven minden alkalomkor — igyekezett kimutatni, hogy férje nem méltatlan teremtésre pazarolja jóságos kegyeit. A fényes körben, hol minden előny, természetes és önként jövő — előkelő és biztos tudott lenni. Imponáló fellépése, bájos magatartása mindenkor elnémitá a kíváncsi ajkakat. Feledte múltját, ugy mint mi szoktuk feledni az elsárgult leveleket, az elszáradt rózsa bimbókat, miket bezárunk egy szekrény fiókjába, hogy többé soha fel ne nyissuk. Ámde, ha véletlenül egyszer mégis bepillantunk, azonnal észrevesszük, ha csak egy rózsa levél, vagy egy hajfürt hiányzik is, és újra felrajzanak az édes vagy keserű emlékek . . . Olykor rémséges álmai voltak. Azt álmodta, hogy a vén boszorka, kivel gyermek éveit átszenvedte — újra megjelent . . . Felrázta édes, mély álmából, hirtelen talpra állitá és űzte ki a hideg, ködös, téli éjszakába, hogy újra oda álljon a bálterem elé, s kínáljon szép virágot. Ilyenkor felriadt. Szörnyű félelem fogta el, de mély gyönyörteljes sóhajjal győződött meg, ékes selyem paplanjának érintéséből — hogy csak nehéz álom volt . . . II. ... A vágtató hintóban dagadó párnák között hátradőlve hajtatott a főispán fényes báljára. adása iránt rögtön intézkedjék, hogy a munkálat már most a tavaszi gazdasági munka megkezdése előtt foganatba vehető legyen. Amennyiben végül a kereskedelemügyi m. kir. miniszter idézett számú rendeletében világosan kikötötte azt is, hogy az építési munkánál a lehetőség határán belől első sorban a környék keresetnélküli lakossága s általában szabolcsvármegyei s másodsorban tokaji munkások alkalmazandók s ezen feltételnek a vármegye területén leendő közhirrétctelét is elrendelte, Nyíregyháza város polgármestere és a községek elöljárói felhivatnak, hogy ezen körülményt a hatóságuk alá tarlozó területén rögtőn tegyék közhírré s a lakosságot utasítsák, hogy a munkálatban való részvételöket nevezett czégnél jelentsék be. Miről a vármegye alispánja a vonatkozó iratokkal, a kir. államépitészeti hivatal, a miniszteri rendelet másolatával, Nyíregyháza város polgármestere és a községek elöljárói a „Nyirvidék" vármegyei hivatalos lap utján, Führer Zsigmond fiai nyiregyházi czég, Reichman Ármin debreczeni lakos vállalkozó Nyíregyháza város polgármestere illetve Debreczen sz. kir. város rendőrfőkapitánya utján a jelen véghatározaton értesítettnek. Kelt Szabolcsvármegye közig, bizottságának az 1902-ik évi február hó 13-án Nyíregyházán tartott üléséből. Báró Feilitzsch Berthold, főispán. 4318—1902. K. Szabolcsvánnegye alispánja. A járási föszolg&biráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Sényő községben Szitrai Péter kutyáján a veszettség megállapitatott s ez okból a község összes ebeinek 40 napig kötvetarlása elrendeltetett. Nyíregyháza, 1902. február 19. Szlkszay Pál, alispán. 4065—1902. K. Szabolcsvármegye alispánja. Értesítem, hogy Nyíregyháza városhoz tartozó Sima pusztán Pampuch András kárára 1 drb. szarvasmarha lépfenében elhullott s ez okból a fertőzött udvar ezen betegség iránt fogékony állatállománya 14 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1902. évi február hó 19-én. Nzikszay Pál, alispán. Minél közelebb értek a nagy megyeházhoz, annál méltóságteljesebben ment a fogat. A téren, hol fényes világú lámpák és száz águ fáklyák lobogtak, bevilágítva, az ezrekre menő embertömeg sóvár, irigy és izgatott arczát — ott már a hintó csak lépésben haladt. A büszkén feszítő kocsis hahogatása nem sokat használt; a tömeg, mint jégár, némán és fenségesen állt ellen, minden gyors haladásnak. A dologlalanul sétáló tömeg összeverődőit a kéteshírű némberekkel és a munkások nagy tömegével. Szorosan egymás mellett álldogálva bámulták a fényes fogatokat. Ledér megjegyzések, durva, vad élczekkel gazdagon tűzdelve, kíméletlen kaczajjal harsogva röpkedlek szét a tömeg felől, az előkelő világ közéjük préselt egyéneihez. A mágnás hölgy oly kifejezéseket hallott, minőket még soha. Lángra gyúlt arczczal gondolá el, hogy ő talán az egyetlen e hosszú kojsisorban ülő fényes társaságban, ki ennek a népsöpredéknek nyelvét érzi. Vizsgálni kezdé az arezokat maga körül; ugy tűnt fel neki, mintha mind ismerősök lennének. Tudta, hogy mit gondolnak, min jár eszük. Égető kinnal tapasztalta, hogy az emlékek egész raja támad fel fejében. Küzdött, a hogy csak birt ellenök, de egész es'e nem sikerült visszanyernie szokott gondtalan hangulatát. A bezárt szekrény kulesát tehát hiába dobta el, keresetlenül kezébe akadt az újra ... Az emlékek legyőzték. Itt most maga előtt újra látja a kíváncsi, telhetetlen, szemtelenül aljas irigységet. És azok a sötét, komor arczu férfiak mind ismert alakok előtte. Lenéző, megvető tekintettel vizsgálják a diszes hintóban .... Óh, mind ismerik őt! Nem közöttük élt-e égykor, mint kisleány? Tágra nyilt szemekkel hallgatva egy sarokból mételyező — szavaikat ? Nem lázadt-e fel annyiszor az ő szive is az igazságtalan sors ellen? . . ,