Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1902-05-18 / 20. szám

\XHI. évfolyam. 20, szám, Nyíregyháza, 1902. május 18, SZABOLCS VARMEGYE HIVATALOS A SZABOLCS V ÍR MEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és A SZ^BOLCSMEGYEI ÁLTAL ÍNOS TANITÖ-SGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenlzint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: poet&n vagy helyben házhoz hordva : Effétz érre 8 korona. évre 4 „ Negyed évre 2 „ A községi jegyző én tanító araknak egész évre csak négy korona. Egy szám ára 20 fillér. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő csime alatt kéretnek beküldeni. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak e . A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségere küldetnek vusza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasibozott petit sor egyszer közlése 10 fillér; többszöri közlas esetébpn s fii. A nyllt-téri közlemények dija soronkint 60 fillér; Apró hirdetések 10 szóig 40 fii., minden további szó 4 fii. Vastag betűvel szedett ketszeresen szimit. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Ecksten Bernát és Általános Tudni tó által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Haaihurj'm Hivatalos rész, 10249 — 1902. X. Szubolcsvármegye alispánja. A kisvárdai szolgabírói járás teiül tére kiterjedő hatáskörr. 1 megüresedett járási faiskolai felügyelői állás betöltése érdekeben kibocsátolt hirdetmény szövegét közhírré télel végett közlöm. Nyíregyházán, 1902. április 30-án. Szikszay Pál, alispán. Pályázati hirdetmény. A kisvárdai szolgabilói járás területére kiterjedő hatáskörrel rendszeresileti járási faiskolai felügyelői tisztség betöltése érdekében ezennel pályázatot hirdetek, s pályázni óhajtókat felhívom, hogy eddigi működésüket, életkorukat s végze t tanulmányaikat igazoló okmányok­kal felszerelt kérvényüket hozzám a folyó év máus hó 25-éig beterjesszék. Pályázati feltételek s egyéb tudnivalók: A járási faiskolai felügyelők addig is, amig az e tekintetben újólag megalkotott szabályrendelet állá­sukat állandósítani és fizetésüket rendezni fogja, a járás­beli községektől esetenként, vagyis rendes körülmények között esetenként 4—4 korona napidíj és a főszolgabíró által jóválngyott uti-terv alapján kilométerenkint 32 fillér utiátalányban részesülnek, melyért a járás területén lévő községi faiskolákat évenkint ketszer megvizsgálni s azok­nak állapotáról saját felsőbb halóságaikhoz jelentést tenni kötelesek. Faiskolai felügyelőiül a járás területén lakó, ok­leveles községi, állami vagy felekezeti tanítók pályázhat­nak, kik közül a gyürnölcsészeti vagy kertészeti tanfolya­mot sikeresen végzattek előnyben részesülnek, s amennyi­ben még el nem végezték volna, annak egy év alatt leendő pótlására kötelesek. Nyíregyházán, 1902. április 30-án. 2—2 Szikszay Pál, alispán. 017—1902. sz. Szabolcsvármegye főispánja. Pályázati hirdetmény, A kormányzatomra bizott Szabolcsvármegye „Er­zsébet" közkórhízánál évi bOO korona törzsfizetés, szabad lakás, fűtés, világítás és teljes ellátással, bent lakás köte­lezettsége mellett rendszeresített alonosi állásra ezennel pályázatot nyitok. A pályázni kívánókat felhívom, hogy az 187G. évi XIV. t.-cz. 63: 3-ik bekezdésében előirt minősítésüket, JUNYIRVIDEI* TÁKCZÁJA. • * Mért késlekedel még . . . ? Mért késlekedői meg mindig magyar nemzet, Helyre hozni azt a pótolhatlan hibát; v. Hogy idegen földben engeded porlani Hazádnak legdicsőbb, — legmagyarabb fiát ?! ÓK ! mond — k i tett érted annyit, mint ő, aki Kezébe vette a szabadság zászlóját ? . . És — mégis ; mert érted mindent feláldozott: — Idegenben porlik máslel szazadon át! Hontalanná tetted . . . Vagyon, s fejvesztésre Iiéltcd azt, a ki dicső és nagy vala! Magyar nemzet szinc! . . büszke nemes urak ; Méltán ver c tettért a sors nagy haragja ! — Megérdemlitek ha sulytoló kezével Rálok nehezül a jóságos nagy Isten ; — Miért is, hogy nagynak, dicsőnek és hősnek, Méltó elismerés sohasem volt itten ?! Mért késlekedel hát, — mondjad, magyar nemzet; Leborulni azon elhagyott sír felé, Mely tőlünk a késő, — rosz unokák elől; Hantjával a nagyot örökre elfedé ! — Mért nem sietsz oda, — könnyekkel öntözni Azt az idegenben o 11 hagyott hamvakat? . . •—• Vagy talán, — ki néki nyugvó helyet adott; Az előtt mostan már szégyenled magadat ?! Bizony szégyelheted . . . szégyen reád magyar! — Nem lehet e tetted semmivel menteni! . . Hogy is tudtad annyi éveken keresztül Rákóczy hamvait oda kinn feledni ? . . . . . Idegen nemzetek adtak neki helyet, Mikor, fejedelmi vagyonát i 11 hagyta; Hogy a németekhez átpártolt baráti, — Mint b i t o r jószágon, — osztozzanak rajta! — valamint eddigi alkalmaztatásukat és életkorukat igazoló okmányaikkal felszerelt kérvényüket hozzám folyó évi május 29-ig, mint záros határidőig nyújtsák be. Nyíregyháza, 1902. május hó 12-én. Báró Feilitzseh Berthold, főispán. 11G62 —1902. K. Szabolcsvármegye alispánja. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A Miskolczon folyó év május 31. és junius hó 1-ső napjain a kivándorlás tárgyában teendő intézkedések czéljából megtartandó kongresszus rendező bizoltságának hozzám intézett megkeresését, az az iránt érdeklődőkkel mellékelve közlöm. Nyíregyháza, 1902. évi május hó IG. Szikszay Pál, alispán. 247-1902. fk. szám. Nagyságos Alispán úr! A felvidéki kongresszust tudvalevőleg már e hó 31-én és junius 1-én fogjuk megtartani. Tekintettel az előkészületek czéljából még rendelkezésünké álló idő rövidségére, s arra, hogy a t tgok elhelyezeséről és ellá­tásáról a miskolczi helyi bizottságnak, valamint kedvez­ményes áru vasúti menetjegyekről az elnökségnek még kellő időben gondoskodp a kell, legyen szabad fölkérnünk hogy az alábbi ertesitesi az érdeklő közönséggel alkalmas módon közölni méltóztassék. A felvidéki kivándorlási kongresszus Miskolczon, folyó évi május hó 31. és junius hó 1. napjain fog megtartatni. A részletes programmot, mely magában foglalja az összes szükséges tájékoztatásokon kívül az előadok által bel erjesztendő határozati javaslatokat is, a kongresszus tagjainak kellő időben — a kongresszust megelőzőleg megküldi a központi iroda. A kongresszuson résztvehet mindenki. Tanácskozási és szavazati joga azonban csak a központi iroda által kiállított igazolványnyal ellátott tagoknak van. A kong­resszusnak hivatalból tagjai a rendezésben résztvevő tes­tületek 2 — 2 kiküldöltje és elnöke; tagjai mindazok, akik a é korona részvételi dijat a kongresszusi irodánál lefize­tik. A részvételi dij fizetése alól csak a vendégekül kü­lön meghívandó országos testületek, hatóságok stb. kép­viselői vannak fölmentve. A tagok a kongresszus kiadvá­nyait ingyen kapják meg. De hát hol maradtál te köznép, — a kiért Kibontá zászlaját, — a mely zászló alatt Szabadságunk dicső, — végtelen eszméje Az egész országban olyan szépen haladt! ? Hol maradtál köznép? . . mért nem hozod haza Porladó hamvait, — hazai hant alá ; A melyért, — hisz tudjuk, — családi tűzhelyét, — Mindenét, mije volt, bátran feláldozá. — — Mindent vészit az, ki hazáját vesziti. — Igy járt ő is szegény, a legnagyobb magyar ! Szabadságért küzdött; gondolá — e honban Minden igaz magyar szabadságot akar. Minden igaz magyar?! hiszen azok igen, Szabadságra vágytak . . . szabadokká lenni, S ha kell e z t a hazát életöknek árán A német járomtól függetlenné tenni! Ez volt szive vágya, neki is a nagynak! . . Ámde cserben hagyták, a kikben úgy bizott . . . És ő számkiüzött, hontalanná lett, — mig Vagyonából óh ! hány jövevény meghízott! — Bezzeg ejó urak, — kik élnek birtokán ; Nem törődnek vele, — hagy pihenjen ottan . . . Az ő szivök érte, hiszen áruló volt, — A kobzott birtokon még csak meg se dobban. Nincs rá emlékezés . . . Törvénybe igtatták: Hazaáruló volt! — Hontalanná léve . . O! szégyen, gyalázat magyar nemzet reád, A mért p e 11 e n g é n van Rákóczy szent neve! De nagyobb szégyen ez reátok nagy urak; Kik az elkobozott vagyonban most éltek . . . Hát a bosszúálló, haragvó Istentől Ezideig kö z ö n y é r t még csak nem is féltek ?! Mért nem hozzátok hamvait ti, — haza. Hogyha már e nemzet nem tesz semmit érte; Hiszen e kegyelet, — ez a kis fáradság, A kapott birtokot talán csak megérte? . . . Az elnökség az elmondottak alapján fölkéri nvnd­azokat, akik a kongressnis tigjai közé belépni óhajtanak, hogy ebbeli szándékukról s egyúttal arról is minél előbb értesíteni szíveskedjenek a központi irodát (Budapest, IX. Köztelek) vájjon kívánják-e, hogy elhelyezésükről a Mis­kolczon székelő helyi bizottság gondoskodjék. Ugyan­ekkor a részvételi jegy kiállithatása és a tagok czimére 1-endő elküldhetése végett a 4 kor. részvételi dij is be­küldendő az iroda fenti czimére. A hazafias czólra való tekintette] van szerencsénk végül felkérni, méltóztassék odahatni, hogy a vármegye területéről a közönség sorából minél többen támogassák mozgalmunkat részvételűk által is. Kiváló tiszteletünk nyilvánításával maradunk Budipest, 1902. míjus hó 10. napján. Miklós Ödön, a rendező-bizottság elnöke. G329— 1902. K. Szabolcsvármegye alispánja. Pályázati hirdetmény. A folyó év szeptember havában Nyíregyházán meg­nyílandó ev. ref. leány internátusnál, a vármegye kö­zönsége állal, vagyontalan szülők gyermekei részére val­lás felekezeli különbség nélkül létesített négy ingyenes alapítványi hely belöltese czéljából pályázat hirdettetik. Az alapítvány kezelését és felhasználását szabályozó szabályrendelet éltelmében az alapítványra első sorban szülőtlen árvák, másodsorban törvényhatósági alkalma­zottak gyermekei, harmadsorban önhibájokon kivül elsze­gényedett szülők gyermekei tarthatnak igényt. Felhivatnak azon szülők és gyámok, kik ezen ala­pítványi helyek egyikét gyermekeik, illetve gyámoltjaik részére elnyerni óhajtják, miszerint pályázali kérvényei­ket az „Erzsébet királyné leányinternátus alap" kijelölő bizottságához czimezve, a vármegyei alispáni hivatalnál, az 1902. év junius 10-ik napja délután 5 óráig, mint záros határidőig nyújtsák be. A pályázati kérvényhez csatolandó a gyermek szü­letési és eddigi iskolai, egészségi és himlő oltási bizony­latai, a szülők vagyoni es illetőségi bizonyítványa; árva­gyermekeknél e ket u'óbbi körülmény szinten igazolandó. Nyíregyháza, 1902. inájus 2. 3—3 Szikszay Pál, alispán, mint az Erzsébet királyné leány­internátus alap kijelölő bizottságának elnöke. Ó! hozzátok haza . . . és volt birtokából Csak ép' annyi helyet adjatok most neki A mennyi e honnak utolsó polgárát E g y ö 1 területtel végkép megilleti ! — Izsó György. Csurgó Bíni földje. i. Azt verte volna meg az Isten, a ki a tagosítást legelőször kitalálta . . . Evvel fejezte be a szóvitát János gazda abban a kis „pisze zsidó" korcsmában, mely a falu házának ép­pen átellenében fekszik. Csak kelten idogáltak az egész­ben. János gazda, meg Csapi Balázs. Az egyik amolyan zsíros gazda, a másik meg affajta szegényember. Mind a kettő deres gyerek a maga idejében. De hogy a dolog velejét megértsük, előre kell bocsájtanoin, hogy János gazdának ugyancsak kijutott a tagosításból, mert eddig ő tartotta a legtöbb jószágot. De biz, hogy felosztották, fele se legelhetett rajta, Csorba Gáspárnak meg nem volt marhája, se apró, se nagy, hát megkínálta földjével János gazdát. — Hát, hogy adod öcsém? — A hogy megveszi! — Derék, — csak az a baj, hogy nem az enyém mellett fekszik. — Sebaj, János gazda, kelmed segíthet azon is, csak éppen a Csurgó Béni földje van közte . . . — Az is igaz. Hát hogy adod ? — Megmondtam. — Ugy harmincz hold körül csak meg van ugy-e? — A körül lesz. — Három ezret megadok érte. Köll ? — Itt a kezem, csak pizt lássak . • • Hát igy történt, hojry a sok jószág miatt két rész­ben lett földje. Csupán Csurgó Béni hat holdja csut'on­dároskodolt közte. Megvette volna ezt is, de haragban

Next

/
Thumbnails
Contents