Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1902-05-11 / 19. szám
Miniszter ur utasította a kamarát, hogy e szállitásban való részvételre a kisiparosokat hivja fel. A magy. kir. honvédség részére szükséges bakancsokból 16,300 pár és a könnyű czipőkből 6700 pár a kisiparosoknak tartatott fenn, a Miniszter ur által közlött s a kamara hivatalában megtekinthető feltételek értelmében, oly kikötés mellett azonban, hogy a szállitásban kizárólag adófizető és az ipartestületi kötelékben levő kisiparosok és ilyenekből alakult szövetkezetek, avagy iparosok oly községből, hol a törvényben megkívánt szám hiányából ipartestület nem létesülhetett, — részesülhetnek. A bakancsok páronkénti ára 10 korona 15 fillérben, a könnyű czipők ára pedig 8 korona 65 fillérben lelt megállapítva, mely lábbeliek legkésőbb 1903. évi márczius hó végéig a honvéd-központi ruhatárba Budapestre lesznek beszállitandók, a netalán már az 1902. év folyamán történő szállításért esedékes kereseti összegek csak 19^3. évi január elején, — a jövő évben a kitűzött határidőben bármikor beszállított lábbeliekért igényelt keresmények azonban a szállítmányra vonatkozó átvételi bizonyitv ny számvevőségi érvényesítése után azonnal fognak kifizettetni. Ezen szállitásban résztvenni akaró kisiparosok értesíttetnek, hogy az általuk közösen aláirt ajánlat, tekintet nélkül az aláírók számára, ivenkint csupán egy koronás bély ggel látandó el. Ellenben azok az iparosok, kik külön-külön ajánlatokat nyujtanik be, kötelesek külön-külön leróni az egy korona bélyeget. — Az esetben, hi egyes iparosok vagy alkalmi szövetkezetek a részükre juttatott bakancsok és könnyű czipők k'szitésítől a megrendelés után bármi okból visszalépnek, kötelesek erről a kamaránál haladéktalanul jelentést tenni, hogy az eként rendelkezésre maradó lábbelieknek mások által leendő szállítása iránt intézkedés tétethessék. A kamara irodájában megtekinthető szerződési feltételekben foglaltak figyelembe vételével kiállítandó és szabályszerű bélyeggel ellátott írásbeli ajánlatok legkésőbb folyó évi junius hó l-ig — ahol iparestület van, annak utján, különben pedig közvetlenül — az alulirt kamarához nyújtandók be. Debreczen, 1902. május 1. A kereskedelmi és iparkamara nevében: Szabó Kálmán, elnök. Szávay Gyula, titkár. — Névmagyarosítás. Futerzák Béla, Farkas és Hermina nyiradonyi lakosok vezetéknevöket belügyminiszteri engedélylyel ,Földesi"-rc átváltoztatták. — A négy filléres levelező-lapok forgalomból! elvonása. A kereskedelemügyi in. kir. miniszter ur 0 Nagyméltóságának f. évi április hó 23-án 942'L sz. a. kelt leirata értelmében a régi négy filléres levelező-lapok folyó év április végével érvényüket vesztették. A kir. posla (távírda) hivatalok az ily levelező lapokat folyó év május 1-sől kezdve még 1 filléres pótjegygyei ellátva sem fogadhatják el szállításra, illetve csak 1 fillér erejéig bérmentesítetteknek vehetik s ennélfogva az 1 fillér pótjegy értékének beszámításával azokat 8 fillér portóval kötelesek m gtörhelni. Folyó évi május 1-től 31-ig bezárólag a 4 filléres levelező lapokat a posta (távírda) hivatalok uj értékjegyekkel teljes értékükben a közönségtől beválthatják, május vége után pedig már beváltásra sem fogadhalják el. A régi kiadású 1 filléres postautalványok érvényességét azonban 0 Nagyméltósága fennt emiitett leiratával folyó évi junius hó végéig meghosszabbította. A kir. posta (távírda) hivatalok tehát addig az ily lapra irt utalványokat, ha I filléres pótjegygyei el vannak látva, elfogadják. Julius 1-től azonban ezek az u(.alvány|apok sem fe|üdá-ra. sem beváltásra rqáf heq fogadhatók el. Nagy-^árad, lí)02. május 3-án. Scfyöpfjin, s. k— \ lipiki gyógyfürdő, A jelm fürdőidény alkalmából, ugy mint eddig is, újólag a lipíki gyógyfürdőre hívjuk fel tisztelt olvasóink figyelmét, annál is inkább, minthogy ezen csodatevő forrásai és kitűnő berendezésénél fogva tendkivü i gyógyhatásúnak ismert jódfürdő az utóbbi évekbon még olyan irányban is nagy gyógysikereket ért el, melyn.'k eddig egyetlen gyógyfürdőnél sem tapasztaltattak. Ismeretes volt ugyan hogy e forrás gazdag nátron-tarlalommal bír és hogy ezen tulajdonságánál fogva érvényesítette csodatevő hatását csúzos és köszvényes bántalmaknál. A tudományos vizsgálatok, melyek az utóbbi években Németországban folytak, azt mutatták, hogy minden hires külföldi források melyek mind a csuz és köszvény gyógyvizei tekintetnek ezen hatásukat csak éppen e natron-tartalomnak tekinik. I y történt, hogy a wiesbádeni, einsi, plombierti stb. hason vegyhalással biró fürdők, mint a köszvény gyógyításra való specifikus hírébe jutottak. Magyaroszágon nincsen több hasonnemü forrás, mely ilyen mig is hőfoknál fogva (64. G.) annyi nátront tartalmazna, mint éppen üipik és azért azon tény, miszerint az említett köszvényeS'és csúzos bajokban szenvedő betegek Lipiken visszanyerték egészségüket, miután másutt hiába kerestek bajuk ellen gyógyulást, csak az ulóbbi időben találta a tudomány megfejtését. A mi a lipiki fürdőnek gyógyjavaslatait illeti, t. i. görvélykórnál, bőrbántalinaknál, izzadmányoknál, vérbetegségeknél stb., azokról fölösleges volna még külön megemlékezni, amennyiben ez köztudomásu s jgy nem szükséges arra az olvasó figyelmét különösen felhívni. A lipiki fürdő a legmodernebb építkezésekkel, gyógyépületekkel, szállodával, kényelnrs és czélszerü belső berendezéseivel egy színvonalon áll a külföldi nagy fürdőhelyekkel. A nagy kiterjedésű angol parkban levő gyógyépületekben nagy és gyönyörű gyógyterem, kávéház, vendéglő, olvasó- és játszótermek, valamint színpad van, ugy hogy a fürdő közönség a kura idejét kellemes szórakozással tölthetik ki. Az összes fürdőépületük és az egész telep villamos világítással van ellátva. — A budapesti kertészeti kiállítás, mint tudósítunk érresit, nemcsak a nagyközönség, hanem a legelső szaktekintélyek véleményei szerint minden eddigit felülmúl és vetekedik bármely világkiállítással. Ezen siker oroszlánrésze Mauthner Ödön cs. és kir- udvari magkereskedőé, akinek kiállítása oly szép és fenséges, hogy e czég tulajdonosa nem győzi fogadni az elismerő nyilatkozatokat, melyek valóságos óváczió számba mennek. A megnyitás napján József főherczeg személyesen gratulált Mauthner Ödönnek és bemutatta Klotild főherczegnőnek. Kedden Ő felsége is meglátogatta a kiállítást és minden egyes csoportnál elismerését fejezte ki Mauthnernek. E világhírű czég, mely eddig 22 külföldi kiállításon az első dijakat vitte el, ezúttal versenyen kivül jelent meg, hogy mellelte főképp a vidéki czégek is érrénye^LIKVIDEK sülhessenek, sőt ő maga is 3 tiszteletdijat ajánlott fel a kiállítás ügye érdekében. Mauthner csoportjai 15 főhelyet foglalnak el az iparcsarnokban és az előtte levő területen. Olyan gazdag babér erdőt, pálmaligetet és szindus virágokat még nem látott a budapesti közönség, a minőt Mauthner varázsolt oda. Kiállított többi között viruló 1000 Crimson Bambler rózsát, 3000, 3000 nagy virágú Gineráriát, több mint 4000 babérfat, melyek a kiállítás ulán eladasra kerülnek. 800 szegfűt 175 változatban stb. stb. Még a szakemberek is oda nyilatkoztak : .luituk, hogy Mauthner nagy, de hogy ilyet is tud uyujtani, az már igazán páratlan!" A zsűri egész zavarban volt, hogy mivel fejezze ki elismerését és megbízta az elnökséget, hogy magasztaló hangú levélben mondjon köszönetet Muthnernak, amiért a kiállítást oly magas színvonalra emelte. — 6i iáii azok száma, kik anyagi boldogulásukat a magy. kir. szau. osztálysorsjáték intézménynek közönhetik. Ő^Z'n'én örvendünk, hogy közn'ök ig-n sokan Bihari Ele tői l :rusitónak (Budapest, IV. V uoslui'.-utcza 14) köszönhetik ^.erencséjüket. Érdekeim lógj i az • lvasót, hogy hol nyerlec azo': a a •„'•,ménye'i 4. m-lyoket a nevezett főelarusitó tizetett ki I ne itt köv- tkezik : Az első sor^jatekban a 60U.00 l koronás jutalomdíj ' 9-át Maros-vásárhelyen, J| 8 át Medgye en, 1 ,-át Ujp -sten, 4 9ál Budapesten. A hatodik sorsjá'ékban nyert 600.000 koronás juia'om lij 2,-él Gsikmeg, -ben. ' ,-ét Bicsinegyében, ' et G ímörm ;gyéb n A 20) 000 koronás lő íyeremény ' 9-ál PozsonyLan, s 9 at Wszprémmegyében, át Kolozsvárott, ' ,-át C'.inkotán, 1 ,-át A'sá-Fejérm ígyében, és 3 9-át Budapesten. A többi főnyerem ;ny szintén az oiszág különböző helyén jutóit kifizetésre. F. Ihivjuk a t. olvasó figyelmét Bihari E le szerencsés fői Iárusító mai hirdetésére, kihez megrendelések — tekintettel a nagy keresletre — mielőbb intézendők. A húzás f. hó 22-é.i kezdődik. 'I 8 so-sjegy 1.50 koront, - 3 kor. •I, -=» 6 kor., = 12 korona. Szopkó Alfréd-féle Créme d' Orient (Arczcréme). Legbiztosabb szer az arcz és kézbőr finomítására és szépítésére, teljesen ártalmatlan, zsírmentes és megfelel a 71012. számú belügy ini.iiszteri rend .lelnek. Eltávolít minden bőrtisztátlanságot, szeplőt, máj foltokat, pattanásokat, megvédi az arezot a nap és szél befolyásától és azt simává, fehérré és üdévé teszi. Ára egy tégely Créme d' Orientnek 1 korona 40 fillér. Orient arezpor 1 doboz 1 kor. és l korona 60 fillér. Orient szappan l darab ... — korona 70 fillér. Orient arezvíz 1 üveg .... 1 korona 20 fillér. Postán utánvétellel vagy a pénz előzetes beküldése után küldi a készítő Szopkó Alfréd gyógyszerész Nyíregyháza, főraktár Budapesten Török József gyógyszertárában, Budapesten Király-utcza 12. sz. 515—25—8. A Színház hete. Nem hiába jár a hűvös idő, jégvihar, de nem is tud ez a kis város fölmelegedni. Fűtik is a színházat, sok melegséggel játszanak is a s'.inpidon, mi mégis hidegek vagyunk. Be vagyunk fagyva valami rémes jéghegybe, a mit köznyelven közönynek hivnak, a mi azonban több egyebet jelent. . , . A 'nqsar pedig valóban változatos volt. Mintha kjsérletezni akart volna Makó direktor, hogy vájjon az Operejtte, népszínmű, a franczia bohózat, vagy a dráma fog-e jobban vonzani, jobban tetszeni. Hogy a kísérlet milyen végeredményt tanúsít, azt érezzük, de nem mondjuk ki . . . Az ilyen változatos műsorhoz ki kell állítani, ugy az operette, mint a dráma szereplőinek a csoportját, egyesíteni kell a társulatban a Népszínházit, a Njmzeti es a Vígszínházát dióhéjban. A specialismus csak a nagy város fényűzése lehet, a színészeiben épugy, mint más egyébben. A vidéki színésznek valósággal univerzál zseninek kell leni.ie. Meglehetné azonban a közönség is, mondjon le a speciesek szeretetéről. Vidéken ez a szeretet talán leginkább az operette felé húzódik, részint mert a legjobban van reklamirozva, részint mert a zene utján egyes részletei már azelőtt ismertekké válnak mielőtt az egész elérkeznék. Bizonyos, hogy nálunk is az operettek fogják leggyakrabban a „telt ház"-akat üdvözölni. Volna ebben valami kis röstellni való, ha nem lenne a kor iránya. Ma a könnyüvérüség, a pillanatnyi fenyességek, a gyors és intenzív étet dominálnak. Az excentrikus, a különös kell ma, ha részben bolond is . . . Akárcsak az operettek. Ép oly gyorsan fejlődtek és alakultak át, mind az emberiség élete az utolsó évtizedek alatt. Legnagyobbrészt tartalomnélküliek, üresek, a Svihákokban például egy valódi és egy hamis ékszer köt ül forgolódik az egész cselekvény, de közben vagabunduszokból lesznek herczegek, herczegekből vagabunduszok ; a Katalinban egy horribilis magasságban álló czárnő szeret belé az útjába került hadnagyocskába. E'.ek a különlegességek a mese bájával ragadják meg az élet fáradalmaiban kimerült embert. Aztán alkalmat nyújtanak csillogó ruhák, fényes jelmezek, hatásos tableuk bemutatására, a mik a függöny legördülésével együtt halnak meg. A zenéjük vékony, gördülékeny, fényesre van kefeive és pillanatnyj életre van szánva, addig mig a kefélés hatását a levegő el nem homályosítja. Mint az uj rézpénz, a mit szeretünk a mig ragyog, de alig fogja meg néhány kéz, meg)arnul, ócska lesz. Valóságos meteor-szerü eletük van a mai operetteknek, ragyognak mig futások közben a föld légkörét hasítják át aztán újra a sötétségbe merülnek. De ahhoz, hogy ilyen meteor lehessen az operette, valami különös, valami természetfölötti kell, a mi excentricításával egy pillanatra fölizgassa a sokat tapasztalt idegeket A mi operette-szeretetünket mutatja, hogy a hét legsikerültebb két estéjét az operettek nyújtották. Mindjárt előre bocsáljuk, hogy nem maga a szöveg, sem maga a zene, hanem ezek mindkettejének összhangzatos, friss, életkép-s érvényesítésével a szereplők. Felliö Ilózsival a Sviháíokban ismerkedtünk meg s ennek az ismeretségnek igazán megörültünk, mert mintegy ígéretet nyertünk belőle néhány pompás primadonna-alakításra. Kis terjedelmű, de igen kellemes hanjj i van, a mivel ugy tud játszani, oly könnyedén hajlítja egyik témából a masikba, mintha csak beszélne. A játéka pedig élénk az alakja mozgékony, fürge, olyan a színpadon, mint a madar Ez a szepen megindult ismerkedés azo iban abba maradt, szegeny Felhő Rózsit a legféltettebb részén, a föí kellett forgatni. 3^" 1 1' t é" ^^ * mŰ S° rt Í S Csak egy vigasztaló volt ebben a szomorú körülmenyben, az, hogy Áldor Juliskát láttuk majdnem mindennap. A legzajosabb sikert a Katalinban aratta a minek okait már fentebb emlegettük. Ez az előadás egyaltalaban dicséretére válik a társulatnak. Az összjáték, a kar — melynek ilyen jó betanítása elképzelhetetlen faradsaggal jár - az egyes szereplők, a kiallilás mind igen jok voltak s nem zavarta ezt a kellemes összbenyomást semmi sem. (Azt a kis izléstelenseget, hogy a szalmaszál nótát énekelték az urak. a nélkül, hogy a darabban előírva volna, gyönge botlásnál egyebnek nem tekintjük.) beogyi Gma nagyon szép iskolázottságot tanusitolt precíz énekével, de AIdor Juliska sokkal rokonszenvesebbe tudta lenni játékát. A hangja édes, csengő es tele van melegséggel, a szerepét pedig olyan keresetlen természetességgel, bájjal tudja fölruházni, hogy szinte azt hiszszuk, nem is a nézőtérnek játszik. Az egyszerüseg, a mely tetszésre talál, sokkal nagyobb művészetet tanúsít, mint a mesterséges fogások. De éppen művészetének ez az iránya teszi öt alkalmasabbá azoknak az embereknek az ábrázolására, akik szivük nemességével lesznek a társadalom egy -egy kimas'o tenyezői ; az olyan tartalmas bár éppen nem moder lányok ábrázolására, mint a milyenek a népszínművek hősei. Áldor Juliska a Germa n hadnagy gyenruhájában is megmaradt annak a jószivü, gyöngéd nőnek, a milyen ö a lányszerepeiben. Hogy olyan lágy volt a katona-zerepben, megbocsaljuk neki, mert az tulajdonképen nem oly hiba, a melyről lehet. — Krémemé szintén igen jól énekel - hahstenek e részben nagyon képzett a társaság — a mi kis színházunk ugy sem követel erős, nagy hangot senkitől. Krémemé s sokat játszott e héten, mindig kiváló volt. Milyen ócska bútor már ezekhez a nagyhangú operettekhez képest a szegény megkopott népszínmű. Korszakalkotó volt, a mikor föltűnt, nemzeti jelentősége volt, mikor diadalt aratott, de bizony manapság már olyan, mint az öreg honvéd, a ki emlékekből, a mult dicsőségéből él. A népszínmű megállt azon a fokon, a melyen haladni készült és nem lépett tovább. Belőle kellett volna kifejlődni a magyar operettinek. Manapság már egyáltalában nem aktuális az a bájos naivság, a mi a falusi jalékokon végig ömlik. Ezekből virágozhatott volna ki a magyar népdráma, de bizony azok az ártatlan tréfák és szerelmi viszontagságok nem elegendő tárgyai egy modern komoly színműnek. Ám a magyar nóták —melyeknek a gyöngyei vannak egy-egy népszínműben összeszedve — rendkívül hatásosak a színpadról is. Áldor Juliska persze gyönyörűen adja elő ezeket a dalokat. A piros bugyelláris és a tót leány sikere egyenesen az ő gazdag 1 lekre valló játékának és vonzó egyéniségének köszönhető. Mezey Andor szintén igen szépen énekel, a mi a legfontosabb a népszínmű előadásánál, mert hiszen a dalok benne a legértékesebb rész, de a játéka nem rokonszenves. Huszárőrmester soha sem lehet oly szentimentális, mint Mezey volt a Piros bugyellárisban, és ha ilyen, akkor — mint anyámasszony katonája — nem számíthat arra az érdeklődésre, a mi egy színmű hőset kell hogy megillesse. Láttuk mi Mezeyt oly szerepben is, a hol teljes kemény férfiassággal, erővel játszott, nos, erre a népszínműben a leginkább van s/ükség. A Katalinban valóban meglepett hangjának nagy értékével. Ha az operettekben ilyen kellemes szórakozási találunk néhány órára, felejtsük el, hogy az áru a mit kapunk törékeny, szemfényvesztés, romlandó. Hiszen ha az átlagot nézzük, a drámai műfaj is degeneralt, gyakran ép oly üres, mint az operette. Gyakran ép ugy a hangzatos elveknek csillogó, de hamis hirde'ése. Az elmúlt hét éppen jó két példát nyújtott: A zsába valóságos kigunyolása annak, hogy a bohózatokban már minden lehető és lehetetlen bolondságot összehordtak az irók, tőlük eltanulták a férjek, az aszszonyok, most tehát már csak valami horribilis lehetetlenséggel lehet a színpadra lépni és kigúnyolni az örökös találékonyságot. A vörös talár nem kevé.-bé abszurd, ha sokkal komolyabban van is a témaja fölmeritve és ha sokkal zseniálisabban van is megírva. Lehetetlen tudományos szempontból, mert a mai bűnvádi perrendtartás ilyen eseteket, ilyen vizsgáló bírót egyszerűen kizár, lehetetlen lélektanilag, meit bármennyire is vágyik valaki az előmenetelre, ez vadílattá mégsem teszi s oly meghaló jelenetek, mint a milyenek a vizsgálóbíró előtt lefolynak, kell hogy őt is megrendítsék, lehetetlen és mesterkélt, hogy egy paraszt ugy büntesse a feleségét, amint Etchepare egy tiz év előtti csekélységért, a miben tulajdonképen nem is bűnös. A Zsábánál azonban mégis jól mulattunk, mert a simán frissen gördülő jelenetek, a színpad folytonos élénkségé magas nívóra emelték az előadást, llahnel iranica e részben megbecsülhetetlen szolgálatokat tett, nem kevésbé Krémer és Bataki. Az előbbi a ki különben régi kedves ismerősünk, az elmúlt héten játékának változatosságával, nagy tehetségéről tett bizonyságot. Mint franczia orvos, mint peleskei nótárius, mint tot legény, mint Blitz Fritz, mint mentő tanú a Vörös talárban igazán zseniális volt. A vörös talár sokkal gyöngébben perdült. Jeszenszkyné és Balágyi gyönyörűen játszottak, nem kevésbé jól mint az ország legelső színészei. Kár, hogy tulajdonképen oly kevés jelenés jut nekik. Sebestyén is sok intelligencziával ruházta fel a szerepét, ha a hangja és mozdulatainak bizonyos modorossága le is vont valamit a sikerből. De az est mégis vontatott volt, sok hiba fordult elő a rendezés körül, a basque nőnek nein kellett volna oly szépen kiöltözködnie, a zsuron nem okvetlenül kellett volna kézimunkáin! s a darabot inkább rövidíteni kellet volna, mint nyújtani. Nagy Dezső, remek, rutinos színésznek mutatkozott, ú„'y a népszínművekben, mint az operettekben, de tévédéit akkor, mikor a törvényszéki elnök szerepét egészen a bohócz. nívóra sulyeszlette. D r- G• Z•
