Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1902-05-11 / 19. szám

XXIII, évfolyam. 19. szám, Nyíregyháza, 1902. május 11, SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZÓK és A SZABOLGSMEGYEI ÁLTALÁNOS TANITÖ-EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. IV Megjelenik; hetenbint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 8 korona. fél évre 4 „ Negyed érre 2 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak négy korona. Egy H/ám ára 20 flllér. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képezd küldemények, a szerkesztő csime alatt kéretnek beküldeni. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak e'. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábozott petit sor egysic közlése 10 fillér; többszöri közlés esetében S fi-. A nyílt-téri közlemények dija soronkint 60 fillér Apró hirdetések 10 sióig 40 fii., minden további sió 4 fll. Vastag betűvel szedett kjtszeresen sz&mn. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza -8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Ecksten Bernát és Általános Tudó jl tő által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Huniu'-gluii Hivatalos rész, 6329- 1902. K. Szabolcsvármegye alispánja. Pályázati hirdetmény. A folyó év szeptember havában Nyíregyházán meg­nyílandó ev. ref. leány internálásnál, a vármegye kö­zönsége által, vagyontalan szülők gyermekei részére val­lás felekezeti különbség nélkül létesített négy ingyenes alapítványi hely betöllese czéljából pályázat hirdettetik. Az alapítvány kezelését és felhasználását szabályozó szabályrendelet értelmében az alapítványra első sorban szülőtlen árvák, másodsorban törvényhatósági alkalma­zottak gyermekei, harmadsorban önhibajokon kivül elsze­gényedett szülők gyermekei tarthatnak igényt. Felhivatnak azon szülők és- gyámok, kik ezen ala­pítványi helyek egyikét gyermekeik, illetve gyámoltjaik részére elnyerni óhajlj ik, miszerint pályázati kérvényei­ket az „Erzsébet királyné leányinternátus alap" kijelölő bizottságához czimezve, a vármegyei alispáni hivatalnál, az 190.'. év junius 10-ik napja delulán 5 óráig, mint záros hatáiidőig nyújtsák be. A pályázati kérvényhez csatolandó a gyermek szü­letési és eddigi iskolai, egészségi és himlő oltási bizony­latai, a szülők vagyoni és illetőségi bizonyítványa; árva­gyermekeknél e ket utóbbi körülmény szintén igazolandó. Nyíregyháza, 1902. május 2. 3—2 Szikszay Pál, alispán, mint az Erzsébet királyné leány­internátus alap kijelöli) bizottságának elnöke. 550—1902. sz. Szabotcsvármegye főispánja. Pályázati hirdetmény, A kormányzatomra bízott Szabolcsvármegye tör­vényhatóságánál évi 1100 korona törzsfizetés, 120 kor. lakpénzzel rendszeresített közigazgalási gyakornoki állásra ezennel pályázatot nyitok. A pályázni kívánókat felhívom, hogy .az 1883. évi I. t.-cz. 3 §-ában előirt minősitvényüket, valamint eddigi alkalmaztatásukat és életkorukat igazoló okmányaikkal felszerelt kérvényüket hozzám folyó évi május hó 15-ig mint záros határidőig nyújtsák be. Nyíregyháza, 1902. április hó 28-án. 2—2 Báró Feilitzseh Berthold, főispán. AJülRVlDM* TÁRIZÁJA, Viszontlátás. Blanche Dangueville 32 éves. Hektor Ponsard 40 éves. Este 5 óra. Sötétedni kezd. Az északi szél hegyes szúrós havat hordoz magával s a járókelők arczába csap kódja. Az utolérhetetlen távolbol egy két gázláng pislá­kol egymásra. Blanche Dangueville gyors léptekkel siet a havas kövezeten. Nyúlánk karcsú alakjára kopottas, de kifogástalan szabású kabát simul és a fátyola, a keztyüi, a kalapja tollai — mind lelünt szebb időkről beszélnek. Szinte összeütközik egy magas czilinderes úrral, kinek pompás drága bundáját tiszteletteljesen bámulják meg a járókelők. — Hector! — Blanche! (Egy két inas gyerek, irodából hazasiető irnok, kik kedvelik a látványosságot megállnak s kíváncsian nt zik őket, a mint egymásra bámulnak meghatottan, magukon kivül.) — Hector — Menjünk innen! — Blanche — Igen, menjünk. — Hector — Tiz éve hogy utoljára találkoztunk. — Blanche — Tiz éve. — Hector — És különös viszontlátás ! Hogy van maga itt egyedül e ronda fészekben ! A papája egykor még kocsin sem engedte egyedül járni. — Blanche — (zavartan) Az uramnak apró kelle­metlenségei voltak. Oda hagytuk Párist rövid időre. — Hector — És a palota, a fogat, a toallettek J Szegény-szegény Blanche. (Az asszony lehajtja a fejét). — Hector — Miért nem szól őszintén? Hiszen 10 éve is megmondták; nekem az igazságot. Emlékszik? 10249 — 1902. X. Szabolcsvármegye alispánja. A kisvárdai szolgabírói járás területére kiterjedő hatáskörrel megüresedett járási faiskolai felügyelői állás betöltése érdekeben kibocsátolt hirdetmény szöveget közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1902. április 30 án. Szikszay Pál, alispán. Pályázati hirdetmény. A kisvárdai szolgabírói járás területére kiterjedő hatáskörrel rendszeresített járási faiskolai felügyelői tisztség betöltése érdekében ezennel pályázatot hirdetek, s pályázni óhajtókat felhívom, hogy eddigi működésüket, életkorukat s végzett tanulmányaikat igazoló okmányok­kal felszerelt kérvényüket hozzám a folyó év május hó 25-éig beterjesszék. Pályázati feltételek s egyéb tudnivalók: A járási faiskolai felügyelők addig is, amig az e t' kintetben újólag megalkotott szabályrendelet állá­sukat állandósítani és fizetésüket rendezni fogja, a járás­beli községektől esetenként, vagyis rendes körülmények között esetenként 4—4 korona napidíj és a főszolgabíró által jóváhagyott uti-terv alapján kilométerenkint 32 tiller utiátalányban részesülnek, mélyért a járás területen lévő községi faiskolákat évenkint ketszer megvizsgálni s azok­nak állapotáról saját felsőbb hatóságaikhoz jelentést tenni kötelesek. Faiskolai felügydékül a járás területén lakó, ok­leveles községi, állami vngy felekezeti tanítók pályázhat­nak, kik közül a gyümölcsészeti vagy kerteszeti tanfolya­mot sikeresen végzettek előnyben részesülnek, s amennyi ben még el nem végezték volna, annak egy év alatt leendő pótlására kötelesek. Nyíregyházán, 1902. április 30-án. 2—1 Szikszay Pál, alispán. 10084—1902. K. Szabolcsvármegye alispánja. A községek elöljáróinak. Felhívom annak közhírré tételére, hogy a m. kir­honvéd hadapród iskolákban a jövő tanév kezdetén be­töltendő helyekre vonatkozó pályázati hirdetmény a já­rási főszolgabíróknál a hivatalos órák alatt megtekinthető. Nyíregyháza, 1902. április 30. Szikszay Pál, alispán. Éppen ilyen havas esle volt. Maga belebujt a bolyhos ktndőjébe és szerelemről beszélgettünk. Aztán jött a papája — reánk nézélt apró szúró szemeivel s magát kiparancsolta a szobából. Nekem p:dig értésemre adta, hogy elmehetek — hogy hallatlan merészségnek tartja egy szegény hivatalnok résziről kinek özvegy édes anyja van, ki a manchettáit két nap a ki, két nap a befordí­tott oldalán viseli — hogy a miliomos Blanche kisasz­szony fehér kezecskéit szorongassa — hogy az inas az előszobában készen áll — fölsegíteni a kabátomat — melyet bizonyára részletfizeté re vásaroltam a „Bon marché"-ben. Odabentről a maga elfojtott zokogása hal­latszott és két hét múlva az újságok ritkított belükkel jelenít tték hogy a papája eladta magát Dauguevillenak a milliomos bankárnak — hogy az visszarántsa őt gyé­mántgyürüs ujjaival a tónk széléről .... — Blanche — Miért kinoz ? miért mondja nekem e kegyetlen dolgokat? — Hector — Az esküvő napján egész nap ott lézengtem a Mideleine templomban. A kárpitosok hosszú létrákon mászkálva narancsfákkal myrlusgalyakkal díszí­tettek a templom belsejét. Ide-oda taszigáltak és a maga szőke hajáról beszéltek egymás között. Hogy hosszú sorban kezdtek a kocsik felvonulni — elmenekültem — elkábulva a narancsfák bóditó illa­tától. Félőrülten csatangoltam egész éjjel a Szajna part­ján — de valahányszor a vízbe tekintettem — egy fehér hajú öreg asszony pillantott vissza reám — szemrehá­nyóan szomorúan — ki talán éppen a fiáért imádkozik ott lent a gesztenyefás gascogni faluban. Aztán gyakran láttam, a mint ragyogó fiatal szép­ségében, drágakövektől csipkéktől borítva hajtatott a boulevardokon keresztül. Az emberek szájtátva bámultak maga után és én pedig lázasan kóválygó fejjel rohantam haza — fel nyomorúságos kis mansarde kamrámba — s a fejemet verdestem a falhoz őrült fájdalmamban. — Blanche — Emlékek már mind-mind fájó emlé­kek! Miért nem hagyja őket nyugodni Hector? Szabolcsvármegye közönségének az 1902. év már­czius hó 21-én folytatólag báró Feilitzseh Berthold fói-pán elnöklete alatt Nyíregyházán tartott rendkívüli közgyűléséből felvett jegyzőkönyv kivonata. 190/902. Bgy. 5897/902. K. Olvastatott Epstein Karolina nyíregyházai lakos kér­vénye, melyben a nemzeti zjnede negyedik osztályát végző Bibor Olga nevű leánya tovább képzésére a közművelő­dési alapból, segély kiutalása iránt folyamodik. Határozat. Tekinteltel arra, hogy folyamodó, mint teljesen szegény asszony zongora leczkék adásával k> pes csak magát fentartani és leányát, ki jelenleg a nemzeti zenede növendéke, neveltetni a vármegye segélye nélkül nem tudná és a közismert nagytehetségű gyermek talentuma kiképzés hiánya miatt érvényre nem juthatna, a kérelem­nek hely adatik, belügyminiszteri jóváhagyástól feltétele­zetten a közművelődési alapból 200 korona segély kiuta­lása határoztalik. Ezen határozat közhírré teendő lévén, Nyíregyháza város polgái mestere és a községi elöljárók felhívatnak, miszerint a közhírré tételt haladéktalanul eszközöljék és ennek megtörténtét igazoló bizonylatokat Nyíregyháza város polgármestere közvetlenül, a községi elöljárók illetékes főszolgabiráik ijlján a vármegye alispánjához mielőbb terjeszszék be. A vármegye alispánja felhivatik, miszerint jelen határozatot a vonatkozó iratokkal a vármegyei közmive­lődési alap jelenlegi állását feltüntető kimutatással a közhírré tételt igazoló bizonylatok beérkezte után a nagy­méltóságú m. kir. belvgyminiszter úrhoz jóváhagyás végett terje'szsze fel. Miről á vármegye alispánja az iratokkal, számvevő­ség, járási fős/.olgabirák, Nyíregyháza város polgármestere a „Nyírvidék" hivatalos lap utján, a községi elöljárók és végül Epstein Karolina nyíregyházi lakos a város polgár­mestere ulján ertesittetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Járiny, tb. aljegyző. — Hector — Aztán .... — Blanche — Aztán már rövid lesz elmondani a többit. Az operából az ábrándos szemű Marion szabónői borsos számlákat kü dözgettek az uramnak. A fitos orrú Yvette — ki annak elölte virágokat árult a Concorde téren — kiváló sport hölgynek bizonyult. A boldogságot a legkülönfélébb race-beli lovakban igyekezett feltalálni. Egy napon összetalalkoztak kocsiink a a „Bois'-ban és a°bakon az a vörös frakkos groom trónolt, kit előző nap óriás követelései miatt én vollam kénytelen a szolgálatból elbocsájtani. A monle carlói kirándulás a vörös hajú Miss Ellen tárraságában a Boulevard i palotánkba került. A bankház megbukott és a kifosztott részvényesek — a világ szidalmaitól követve — menekültünk ide. (Blanche elhallgat. A fátyolát igazgatja, mely tel­jesen átnedvesült a hideg sajtolta könnyektől. Kis idő múlva alig hallhatóan megszólal.) És maga ? — Ileclor — Sokat küzködtem eleinte, aztán egy szerencsés ötlet felszínre vetett. Azontúl rohamosan emel­kedtem most igazgatója vagyok a vállalatnak, melynek egykor alig djazott irnoka voltam. Fent élünk Parisban az édes anyámmal — nyugodalmas — meleg otthonunk van s boldogok vagyunk mind a ketten — Üzleti ügy­ben jöttem ide. (Ezalatt szűk sötét utczába érnek. Blanche megáll egy alacsony kormos ház előtt, tétovázva nyujlja a k. zét s bizonytalan hangon rebegi:) Jöjjön látogasson meg bennünket. (Hector nehéz arany óráját kémhli a gázláng pislogo fényénél) Nem lehet — valóban sajnálom — a préfet­hez vagyok hivatalos vacsorára — Janche — szomorú mosolylyal) A préfetnek szőke karcsú leánya van. (Elválnak. Blanche belép a szűk ajtón. A cseléd vacsorát melegít, a légszesz erős szaga tölti be a la­kást. Itt-ott egy értékesebb bronzé váza, márvány statuette még kirívóbbá teszik a lakás szegényes be­rendezését. \ •

Next

/
Thumbnails
Contents