Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1902-05-11 / 19. szám
XXIII, évfolyam. 19. szám, Nyíregyháza, 1902. május 11, SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZÓK és A SZABOLGSMEGYEI ÁLTALÁNOS TANITÖ-EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. IV Megjelenik; hetenbint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 8 korona. fél évre 4 „ Negyed érre 2 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak négy korona. Egy H/ám ára 20 flllér. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képezd küldemények, a szerkesztő csime alatt kéretnek beküldeni. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak e'. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábozott petit sor egysic közlése 10 fillér; többszöri közlés esetében S fi-. A nyílt-téri közlemények dija soronkint 60 fillér Apró hirdetések 10 sióig 40 fii., minden további sió 4 fll. Vastag betűvel szedett kjtszeresen sz&mn. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza -8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Ecksten Bernát és Általános Tudó jl tő által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Huniu'-gluii Hivatalos rész, 6329- 1902. K. Szabolcsvármegye alispánja. Pályázati hirdetmény. A folyó év szeptember havában Nyíregyházán megnyílandó ev. ref. leány internálásnál, a vármegye közönsége által, vagyontalan szülők gyermekei részére vallás felekezeti különbség nélkül létesített négy ingyenes alapítványi hely betöllese czéljából pályázat hirdettetik. Az alapítvány kezelését és felhasználását szabályozó szabályrendelet értelmében az alapítványra első sorban szülőtlen árvák, másodsorban törvényhatósági alkalmazottak gyermekei, harmadsorban önhibajokon kivül elszegényedett szülők gyermekei tarthatnak igényt. Felhivatnak azon szülők és- gyámok, kik ezen alapítványi helyek egyikét gyermekeik, illetve gyámoltjaik részére elnyerni óhajlj ik, miszerint pályázati kérvényeiket az „Erzsébet királyné leányinternátus alap" kijelölő bizottságához czimezve, a vármegyei alispáni hivatalnál, az 190.'. év junius 10-ik napja delulán 5 óráig, mint záros hatáiidőig nyújtsák be. A pályázati kérvényhez csatolandó a gyermek születési és eddigi iskolai, egészségi és himlő oltási bizonylatai, a szülők vagyoni és illetőségi bizonyítványa; árvagyermekeknél e ket utóbbi körülmény szintén igazolandó. Nyíregyháza, 1902. május 2. 3—2 Szikszay Pál, alispán, mint az Erzsébet királyné leányinternátus alap kijelöli) bizottságának elnöke. 550—1902. sz. Szabotcsvármegye főispánja. Pályázati hirdetmény, A kormányzatomra bízott Szabolcsvármegye törvényhatóságánál évi 1100 korona törzsfizetés, 120 kor. lakpénzzel rendszeresített közigazgalási gyakornoki állásra ezennel pályázatot nyitok. A pályázni kívánókat felhívom, hogy .az 1883. évi I. t.-cz. 3 §-ában előirt minősitvényüket, valamint eddigi alkalmaztatásukat és életkorukat igazoló okmányaikkal felszerelt kérvényüket hozzám folyó évi május hó 15-ig mint záros határidőig nyújtsák be. Nyíregyháza, 1902. április hó 28-án. 2—2 Báró Feilitzseh Berthold, főispán. AJülRVlDM* TÁRIZÁJA, Viszontlátás. Blanche Dangueville 32 éves. Hektor Ponsard 40 éves. Este 5 óra. Sötétedni kezd. Az északi szél hegyes szúrós havat hordoz magával s a járókelők arczába csap kódja. Az utolérhetetlen távolbol egy két gázláng pislákol egymásra. Blanche Dangueville gyors léptekkel siet a havas kövezeten. Nyúlánk karcsú alakjára kopottas, de kifogástalan szabású kabát simul és a fátyola, a keztyüi, a kalapja tollai — mind lelünt szebb időkről beszélnek. Szinte összeütközik egy magas czilinderes úrral, kinek pompás drága bundáját tiszteletteljesen bámulják meg a járókelők. — Hector! — Blanche! (Egy két inas gyerek, irodából hazasiető irnok, kik kedvelik a látványosságot megállnak s kíváncsian nt zik őket, a mint egymásra bámulnak meghatottan, magukon kivül.) — Hector — Menjünk innen! — Blanche — Igen, menjünk. — Hector — Tiz éve hogy utoljára találkoztunk. — Blanche — Tiz éve. — Hector — És különös viszontlátás ! Hogy van maga itt egyedül e ronda fészekben ! A papája egykor még kocsin sem engedte egyedül járni. — Blanche — (zavartan) Az uramnak apró kellemetlenségei voltak. Oda hagytuk Párist rövid időre. — Hector — És a palota, a fogat, a toallettek J Szegény-szegény Blanche. (Az asszony lehajtja a fejét). — Hector — Miért nem szól őszintén? Hiszen 10 éve is megmondták; nekem az igazságot. Emlékszik? 10249 — 1902. X. Szabolcsvármegye alispánja. A kisvárdai szolgabírói járás területére kiterjedő hatáskörrel megüresedett járási faiskolai felügyelői állás betöltése érdekeben kibocsátolt hirdetmény szöveget közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1902. április 30 án. Szikszay Pál, alispán. Pályázati hirdetmény. A kisvárdai szolgabírói járás területére kiterjedő hatáskörrel rendszeresített járási faiskolai felügyelői tisztség betöltése érdekében ezennel pályázatot hirdetek, s pályázni óhajtókat felhívom, hogy eddigi működésüket, életkorukat s végzett tanulmányaikat igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket hozzám a folyó év május hó 25-éig beterjesszék. Pályázati feltételek s egyéb tudnivalók: A járási faiskolai felügyelők addig is, amig az e t' kintetben újólag megalkotott szabályrendelet állásukat állandósítani és fizetésüket rendezni fogja, a járásbeli községektől esetenként, vagyis rendes körülmények között esetenként 4—4 korona napidíj és a főszolgabíró által jóváhagyott uti-terv alapján kilométerenkint 32 tiller utiátalányban részesülnek, mélyért a járás területen lévő községi faiskolákat évenkint ketszer megvizsgálni s azoknak állapotáról saját felsőbb hatóságaikhoz jelentést tenni kötelesek. Faiskolai felügydékül a járás területén lakó, okleveles községi, állami vngy felekezeti tanítók pályázhatnak, kik közül a gyümölcsészeti vagy kerteszeti tanfolyamot sikeresen végzettek előnyben részesülnek, s amennyi ben még el nem végezték volna, annak egy év alatt leendő pótlására kötelesek. Nyíregyházán, 1902. április 30-án. 2—1 Szikszay Pál, alispán. 10084—1902. K. Szabolcsvármegye alispánja. A községek elöljáróinak. Felhívom annak közhírré tételére, hogy a m. kirhonvéd hadapród iskolákban a jövő tanév kezdetén betöltendő helyekre vonatkozó pályázati hirdetmény a járási főszolgabíróknál a hivatalos órák alatt megtekinthető. Nyíregyháza, 1902. április 30. Szikszay Pál, alispán. Éppen ilyen havas esle volt. Maga belebujt a bolyhos ktndőjébe és szerelemről beszélgettünk. Aztán jött a papája — reánk nézélt apró szúró szemeivel s magát kiparancsolta a szobából. Nekem p:dig értésemre adta, hogy elmehetek — hogy hallatlan merészségnek tartja egy szegény hivatalnok résziről kinek özvegy édes anyja van, ki a manchettáit két nap a ki, két nap a befordított oldalán viseli — hogy a miliomos Blanche kisaszszony fehér kezecskéit szorongassa — hogy az inas az előszobában készen áll — fölsegíteni a kabátomat — melyet bizonyára részletfizeté re vásaroltam a „Bon marché"-ben. Odabentről a maga elfojtott zokogása hallatszott és két hét múlva az újságok ritkított belükkel jelenít tték hogy a papája eladta magát Dauguevillenak a milliomos bankárnak — hogy az visszarántsa őt gyémántgyürüs ujjaival a tónk széléről .... — Blanche — Miért kinoz ? miért mondja nekem e kegyetlen dolgokat? — Hector — Az esküvő napján egész nap ott lézengtem a Mideleine templomban. A kárpitosok hosszú létrákon mászkálva narancsfákkal myrlusgalyakkal díszítettek a templom belsejét. Ide-oda taszigáltak és a maga szőke hajáról beszéltek egymás között. Hogy hosszú sorban kezdtek a kocsik felvonulni — elmenekültem — elkábulva a narancsfák bóditó illatától. Félőrülten csatangoltam egész éjjel a Szajna partján — de valahányszor a vízbe tekintettem — egy fehér hajú öreg asszony pillantott vissza reám — szemrehányóan szomorúan — ki talán éppen a fiáért imádkozik ott lent a gesztenyefás gascogni faluban. Aztán gyakran láttam, a mint ragyogó fiatal szépségében, drágakövektől csipkéktől borítva hajtatott a boulevardokon keresztül. Az emberek szájtátva bámultak maga után és én pedig lázasan kóválygó fejjel rohantam haza — fel nyomorúságos kis mansarde kamrámba — s a fejemet verdestem a falhoz őrült fájdalmamban. — Blanche — Emlékek már mind-mind fájó emlékek! Miért nem hagyja őket nyugodni Hector? Szabolcsvármegye közönségének az 1902. év márczius hó 21-én folytatólag báró Feilitzseh Berthold fói-pán elnöklete alatt Nyíregyházán tartott rendkívüli közgyűléséből felvett jegyzőkönyv kivonata. 190/902. Bgy. 5897/902. K. Olvastatott Epstein Karolina nyíregyházai lakos kérvénye, melyben a nemzeti zjnede negyedik osztályát végző Bibor Olga nevű leánya tovább képzésére a közművelődési alapból, segély kiutalása iránt folyamodik. Határozat. Tekinteltel arra, hogy folyamodó, mint teljesen szegény asszony zongora leczkék adásával k> pes csak magát fentartani és leányát, ki jelenleg a nemzeti zenede növendéke, neveltetni a vármegye segélye nélkül nem tudná és a közismert nagytehetségű gyermek talentuma kiképzés hiánya miatt érvényre nem juthatna, a kérelemnek hely adatik, belügyminiszteri jóváhagyástól feltételezetten a közművelődési alapból 200 korona segély kiutalása határoztalik. Ezen határozat közhírré teendő lévén, Nyíregyháza város polgái mestere és a községi elöljárók felhívatnak, miszerint a közhírré tételt haladéktalanul eszközöljék és ennek megtörténtét igazoló bizonylatokat Nyíregyháza város polgármestere közvetlenül, a községi elöljárók illetékes főszolgabiráik ijlján a vármegye alispánjához mielőbb terjeszszék be. A vármegye alispánja felhivatik, miszerint jelen határozatot a vonatkozó iratokkal a vármegyei közmivelődési alap jelenlegi állását feltüntető kimutatással a közhírré tételt igazoló bizonylatok beérkezte után a nagyméltóságú m. kir. belvgyminiszter úrhoz jóváhagyás végett terje'szsze fel. Miről á vármegye alispánja az iratokkal, számvevőség, járási fős/.olgabirák, Nyíregyháza város polgármestere a „Nyírvidék" hivatalos lap utján, a községi elöljárók és végül Epstein Karolina nyíregyházi lakos a város polgármestere ulján ertesittetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Járiny, tb. aljegyző. — Hector — Aztán .... — Blanche — Aztán már rövid lesz elmondani a többit. Az operából az ábrándos szemű Marion szabónői borsos számlákat kü dözgettek az uramnak. A fitos orrú Yvette — ki annak elölte virágokat árult a Concorde téren — kiváló sport hölgynek bizonyult. A boldogságot a legkülönfélébb race-beli lovakban igyekezett feltalálni. Egy napon összetalalkoztak kocsiink a a „Bois'-ban és a°bakon az a vörös frakkos groom trónolt, kit előző nap óriás követelései miatt én vollam kénytelen a szolgálatból elbocsájtani. A monle carlói kirándulás a vörös hajú Miss Ellen tárraságában a Boulevard i palotánkba került. A bankház megbukott és a kifosztott részvényesek — a világ szidalmaitól követve — menekültünk ide. (Blanche elhallgat. A fátyolát igazgatja, mely teljesen átnedvesült a hideg sajtolta könnyektől. Kis idő múlva alig hallhatóan megszólal.) És maga ? — Ileclor — Sokat küzködtem eleinte, aztán egy szerencsés ötlet felszínre vetett. Azontúl rohamosan emelkedtem most igazgatója vagyok a vállalatnak, melynek egykor alig djazott irnoka voltam. Fent élünk Parisban az édes anyámmal — nyugodalmas — meleg otthonunk van s boldogok vagyunk mind a ketten — Üzleti ügyben jöttem ide. (Ezalatt szűk sötét utczába érnek. Blanche megáll egy alacsony kormos ház előtt, tétovázva nyujlja a k. zét s bizonytalan hangon rebegi:) Jöjjön látogasson meg bennünket. (Hector nehéz arany óráját kémhli a gázláng pislogo fényénél) Nem lehet — valóban sajnálom — a préfethez vagyok hivatalos vacsorára — Janche — szomorú mosolylyal) A préfetnek szőke karcsú leánya van. (Elválnak. Blanche belép a szűk ajtón. A cseléd vacsorát melegít, a légszesz erős szaga tölti be a lakást. Itt-ott egy értékesebb bronzé váza, márvány statuette még kirívóbbá teszik a lakás szegényes berendezését. \ •