Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1902-05-11 / 19. szám

Ö NYIRVIDÉK Szobrot Rákdczynak! A vármegye közönségének nagy és nevezetes alkalma lesz a kedden megnyitandó tavaszi közgyűlésen, hogy a magyar társadalom régi mulasztásával szemben kezdeményezője leszen egy országos mozgalomnak: összegyűjteni a szükséges pénzt a II. Rákóczy Ferencz emlékét megörökitő szoborra s felállítani is ezt a szobrot! Nemzeti történelmünknek legendás hőse II. Rákóczy Ferencz. A történetek, amik az ó neve, az ő vezérlete alatt vivott függetlenségi harczainkról szólnak valóságos hősköltemény, amelynek Ő igazi ideális hőse. Küldetve volt arra, amit tett és végzett. És élete tragédiája egy egész nemzet temetője, ahol azonban a sírokon a szabadság virágai nyilottak mind azon időtől fogva. Elbukott; kibujdosott, meghalt idegenben, egy ívásu nemzedéke kitagadta, proskribálta, — sütkérezők a győző hatalom verőfényében — de amíg szabadságot szerető lélek lakozik ebben a nemzetben, amig nem mondunk le arról, í ogy .... Magyarország Magyarország, a Rákóczy Ferencz neve zászló Tesz mindig, s kegyelettel, hálával és büszkeséggel őrizzük meg az ő emlékezetét. Hevesvármegye közgyűlésének azt az átiratát fogja tárgyalni a keddi közgyűlés, amelyben kimondotta, hogy a Thököly Imre, Rákóczy Ferencz és Bercsényi Miklós proskribálását kimondó 1687. V. és 1715. XLIX. t.-cz. hatályon kivül való helyezését kérik a képviselőháztól, a e helyett az ó érdemeiknek és a Kossuth Lgjos érdemeinek törvényben való megörökitését. Ennek az átiratnak az állandó választmányban való tárgyalásánál tette meg azt az indítványt a vármegye főjegyzője, hogy Szabolcsvármegye közönsége — pártolva a fölírást, a II. Rákóczy Ferencznek emelendő szoborra gyűjtést indítson, keresse meg ez iránt a társ törvényhatóságokat, a maga kebelében utasítsa a főszolgabirákat, községi elöljáróságokat, s mint törvényhatóság szavazzon meg erre a czélra 500 koronát. A Rákóczy szobor eszméje nem uj dolog, de mi azt hisszük, hogy a szükséges pénz egybegyülésére a vármegyei főjegyző indítványa a leghelyesebb utat jelöli meg. Az állandó választmány lelkesedéssel fogadta ezt az indítványt, hasonló lelkesedéssel fogja azt határozattá emelni a közgyűlés is. Az állandó választmány a következő javaslattal terjeszti az ügyet a keddi közgyűlés elé: „Szabolcsvármegye állandó választmánya hazafias kötelességének tartja sürgetni, hogy elődeink mulasztását helyrehozva, törvénykönyvünk lapjairól az 1687. évi V-ik és 1715. évi XLIX-ik törvényczikkeknek, melyek Thököly Imrét, II. Rákóczy Ferenczet, Bercsényi Miklóst, nemzeti történelmünk legdicsőbb alakjait, kik szabadságunk és ősi alkotmányunk megvédésében, életöket, véröket és minden földi javaikat Két borzas fejű gyerek sivalkodva hempereg a földön, a másik szobában piszkos kezű emberek hangos szóval tárgyalnak s Dangueville a bankár, kétségbeesetten igyekszik tul kiabálni őket. Hector elegáns lakkczipői keskeny nyomokat hagynak a hóban. Bess. Ő visszajött. A mint elgondolkozva sétált a park kavicsos utain, visszaemlékezett arra a szép tavaszi napra, midőn lágyan csengő, édes hangján szóllott hozzá a szép, fekete fiu. ,Három év múlva kicsi Nessi végzett ember leszek" s azután ..." Igen, ő (Nessi) tudta, hogy mit jelent azaz .azután" s most, hogy csigalépésben eltelt az a három év, várja, rendületlen bizalommal, bár már egy kicsit türelmetlenül, hogy egy napon betoppanjon, megfogja a keiét s igy szóljon hozzá, erős férfias hangon : .Visszajöttem édes kicsi Nessi . . . Mondja, ürül-e jöttömnek ? . . . Emlékszik e még arra a szép tavaszi napra? . . . Várta-e hogy visszajöjjek, hogy aztán ne hagyjuk el egymást, egy hosszú életen keresztül . . . . Szép, szomorú őszi délután volt .... A sárguló, hulló levelek, halk zizegéssel borították a park kavicsos utait, a költöző madarak megszámlálhatatlan sokasága szállott, egy szép, meleg, viruló, messze idegen hazába, hogy a természet ébredésekor visszafelé újra megtegyék ezt a hosszú utat . . . Nessi hátradőlve ült egy kényelmes kertiszékben, s elmerengve nézte a sárguló, hulló leveleket, a távozó ismert madarakat, a szálló felhőket, s egyszerre vágy támadt lelkében: menni . . . menni . . . valami ismeretlen, messze tájra, hol talán boldogabbnak érezné magát . . . a haza oltárán feláldozták s a hontalanság keserű megpróbáltatásai után idegen földön fejezték be pályájukat: hazaárulóknak, felforgatóknak bélyegzi meg s amelyeket csak egy nagyjairól és önmagáról megfeledkezett nemzedék alkothatott meg — törvény utján törültessenek s ez által ama dicső férfiaknak, kik — hála a történelem elfogulatlan Geniusáuak — immár mindnyájunk szívébe mint a haza leghűbb fiai vannak bevésődve, teljes elégtétel és kiengesztelés adassék. Készséges örömmel járul az indítványnak Kossuth Lajos és az 1848 — 19-diki honvédek emlékének törvényben való megörökítésére irányuló részéhez is, javasolva, hogy Hevesvármegye felirata hasonló szellemben pártoltassék. De fel akarja egyúttal az állandó választmány használni ez alkalmat arra, hogy a nemzetet Rákóczy Fereuczczel és az ó dicső korával szemben fennálló s mind addig ki nem egyenlített tartozására figyelmeztesse. Ugyanis, míg erőnkhöz képest igyekeztünk, hogy ama jeleseinknek érdemeit, kik akár karddal szolgálták a hazát, akár a költészet varázsával szereztek nemzetünknek dicsőséget, az utókor előtt emlékszobrok felállításával örökítsük meg, a kurucz-kor dicső fejedelmének, a hazája szabadságáért elüldözött, hontalanná vált, fejedelmi birtokaitól megfosztott Rákóczy Ferencznek emlékezetére még egy szerény műalkotás . em figyelmezteti a közönyös utókort. Ugyanazért javasolja az állandó választmány, miszerint a törvényhatóság indítson mozgalmat, hogy II. Ríkóczy Ferencz emlékszobra, melynek felállításán Kassa sz. kir. város eddig sikertelenül fáradozott, mielőbb méltó alakban létesüljön is; rendelje el, a főszolgabirák, polgármester és a községi elöljárók hazafias buzgalmába vetett hittel — vármegye-szerte a gyűjtést, aján'jon fel ezen czélra közművelődési alapjából 500 koronát és hasonló szellemben való eljárásra az összes törvényhatóságokat átiratban kérje föl." Letfny-internátus. A jövő iskolai évvel nevelés ügyünknek egy nagy jelentőségű intézménye nyilik meg Nyíregyházán s adatik át rendeltetésenek: a leányinternátus. A diszes épület csoport, ahol ez intézet eihelyezcst nyer, csaknem teljesen készen áll már a Szt.-Mihály utczai nagy telken s az internátusi bizottság az intézet közeli megnyitása alkalmából a következőket teszi közzé: Értesítő, a felső-szabolcsi ev. ref. egyházmegye nyíregyházi leányinternátusának berendezéséről és a felvételnek módozatairól. A felső-szabolcsi ev. ref. egyházmegye Nyíregyházán, közel a város központjához az ezen czélra Nyíregyháza várostól ajándékozott több, mint egy holdnyi területen újonnan emelt épületében egy, a modern kor minden igényeinek megtelelő leányinternátust szervezett, mely 1902. szeptember 1-én tényleg meg fog nyílni. Az internátusba olyan növendékek vétetnek fel, a kik legalább négy elemi osztályt kielégítő sikerrel végeztek és jó magaviseletet tanúsítanak. Az internátus növendékei első sorban a helybeli polgári leányiskolába iratkozhatnak be, de beiratkozhatnak a nőipariskolába is, — sőt az internátus olyan növendékeket is felvesz, a kik csak nyelvekben (német, franczia, esetleg angol) mert hiszen itt minden csak a mulandóságot, az enyészetet, a lemondást juttatja eszébe. A közeli, útszéli kis csárdából ide hozta az őszi szél: a hegedű szomorú, mélabús hangjait: „Mind azt mondja: mert csak álom . . . Itt a földön : boldogságom" Alom a boldogság, gondolja Nessi a mint elmereng a hegedű szomorú hangjain, álom a tavasz is . . Álomnak hinném azt is, hogy ő itt volt, ha nem őrizném azt a kis levelet, a száraz ibolyákat, a mit akkor reggel kaptam tőle . . . Akkor még egész gyermek voltam, fűzi tovább gondolatait, s hogy elment, nagyon, nagyon busultam ulánna ... A ruhám is nagyon rövid volt, s majdnem mind matróz . . . Természetesen mulatságba se vittek. Azóta az is egész hosszú lett ... A Mamus elvitt a bálokba is . . . Pedig milyen nehezen, mennyi rábeszélásre mentem el . . . De aztán a fényes, ragyogó teremben, táncz közben, mintha egy kicsit elfelejtettem volna még őt is . , A szünetek alatt azonban, mikor a czigányok, a szép, szomorú, szivigható hallgató nótákat húzták, egyszerre eltűnt minden előlem. A csillogó terem, a kaczagó, sétáló párok, csak ő volt mellettem, csak őt láttam, csak az ő hangját hallottam . . . Álmodozásából vidám beszélgetés, nevetés, a közeledő léptek zaja zavarták fel .... Biztosan Lottiék, gondolta, meg se fordulva, a mint a reá hullott leveleket rázogatta le és szép, hullámos haját igazgatta meg . . . Váratlan vendéget hozok Nessike! kiálltQtt feléje vidám hangon az édes apja, no, nézd . . . nézd: Kálmán érkezett meg ! . . . Isten hozta Kálmán, mondta lángbaborult arczczal, remegő hangon a leány, soká érkezett meg . . . régen várom . . . mért nem jött előbb f zenében és női kézimunkában akarják ismereteiket gyarapítani. Az internátus egészen a modern kor követelményei szerintjvan berendezve. Vizvezetek, fürdőszoba, tágas tanuló-, társalgó-, zene és hálószobák, összesen a konyha és mellekhelyiségeken kivül 16 szoba és terem állanak rendelkezésre s a parkírozást, a játszó- és torna tér, kert s korcsolya pálya stb. alakítását rögtön az épités befejezése után meg fogjuk kezdeni. Az internátus gondot fog fordítani a szorosabb értelemben veit nevelésen kivül a modern nyelvek, zene és kézimunka megtanulasára, valamint arra, hogy a nyilvános iskolába járó növendékek az egyes tantárgyakból otthon felvilágosításokat és magyarázatokat nyerjenek. Az intézet egyik czélja az is, hogy a növendékek ügyes és gondos házi asszonyokká, továbbá vallásos, Luzgó s igaz magyar nőkké neveltessenek fel. J. felügyeletet és ellenőrzést a felső-szabolcsi ev. ref. egyházmegye gyakorolja. A folytonos őrködés és a népnevelés vezetése pedig meghatározott házi és napirend sz rint egy gondos és képes igazgatónőre vau bizva. Az intézetnék rendes házi orvosa van. Az élelem reggel kávé, ebédre három tál étel, az-— Ián tizorai s délutáni ozsonna s este vacsora. Az internátusban néyy ingyenes alapítványi hely van, melyeket Szabolcsvármegye közönsége létesített. Az ellátási dija. felső-szabolcsi ev. ref. egyházmegye területén élő családi ev. ref. vallású gyermekéinek — valamint a tiszántúli ev. ref. egyházkerület lelkészeinek és tanítóinak gyermekei számára 400 korona. Másoknak (a kik nem az egyházmegye területén laknak), valamint ez összegen felül kell fi/.etni bútor hisználat czimen 5 koronát és orvosi tiszteletdíj fejében 8 koronát. Az ellátási díj évnegyedes részletekben fizetendő s az a növendé'í, a ki az intézetből bármi okból időközben eltávozik, a következő évnegyedi dijat is megfizetni tartozik. A/, intézeten kivül töltött szünidőre esedékes ellátási dij a fizetendő részletekből nem vonható le. Egyelőre 24 növendéknél több nem vehető fel. A felvételre való jelentkezés bwzárólóg augusztus l-ig a nyíregyházi ev. ref. egyház lelkészi hivatalánál történik, még pe lig személyesen, vagy kérvény utján, mely alkalommal a növendékeknek születési, iskolai, himlőoltási és orvosi bizonyítványa bemutatandó. A növendékek a következő ágy- és ruhanemüekkel szerelendők fel. I. ágyneműek: paplan 1, gombolható paplaiili'pcdő 2, párna 1—2, párnahaj 2-4, alsó lepedő 2, matrac/, vagy puha vastag pokrócz 1, ágytakaró I, (az utóbbiak az ágy hosszára és a', egy formaságra tekintettel Nyíregyházán az ezek szállításával megbízott kereskedőnél szerzendők be. II. fehérnemüek: nappali ing 6, éjjeli ing 2, hálórekli 6, nyári nadrág 4, téli 2 ; téli és nyári alsó szoknya 1 — 1, téli felső szoknya 2, nyári 4j harisnya 8-12 pár, zsebkendő 12 pár, mosható kötő 4, törülköző 6, abrosz 1, asztalkendő 4, vastng vászonlepedő, vagy kendő 1—2. A fehérnemüek egyszerű anyagból, de jó minőségűek legyenek s a növendék nevének kezdő betűivel látandók el. III. Felső ruha, kabát, kendők, esőernyő, napernyő, kalap, lábbeli az igazgatónő közbejöttével szerzendő be, a ki különösen arra ügyel, hogy ha színben igen, de anyagban és költségek tekintetében a nevezeit tárgyak egyik növendéknél sem különbözhet lényegesen, mert mindenik csak egyszerű, de erős anyagból és czélszerüen készített ruhadarabot viselhet. Egyébb szükségletek, mint öltözködési készletek (tükör, fésűk, kefék szappan) és varró eszközök (olló, gyüszü, czérna, tü stb.) a szülők által szerezhetők be. Minden tárgy 2 példányban kiállított leltárba Írandó be — az egyik az igazgatónő, másik a növendék számára. Ékszereket senki sem hozhat magával s az intézetben nem viselhet. Bővebb felvilágosítással bárkinek szívesen szolgál a a njiregyházi ev. ref. lelkészi hivatal. Nyíregyházán, 1902. évi május hó 7-én. A leányinternátus! bizottság. A kutyák . . . nézzed Kálmán : annyira ugatnak, megyek, s lecsendesítem őket, szólt Nessire mosolyogva az édes apja, jöjjetek utánnam nemsokára! Szép, fekete, karcsú fiu volt most is, s mintha nem három év, hanem csak pár hónap mult volna el találkozásuk óta. Nem jöhettem előbb: édes kicsi Nessim, mondta csendesen, boldogan, s kezébe vette Nessi kezét, de most már ugye? nem hagyjuk el egymást soha . . . soha . . . Soha . . . soha . . . mondja utánna ragyogó arczczal, nézze! kiált fel vidáman az üres ibolya-tövekre mutatva, emlékszik, hányszor kötöttük

1 csokorba az ibolyákat ? S hányszor fogjuk majd ezután ! De jöjj édes,igen jöjj, szólt karjába fűzve a leány karját, Keressük fel azokat a kedves helyeket, hol akkor annyit sétáltunk . .'. Alkonyodott . . . sötétedett . . . A lemenő nap bucsucsókját küldte a földre s megaranyozta az egész vidéket, a szálló felhőket, a sárguló ombok alatt sétáló két bohó gyermeket . . . Újból felhangzott az útszéli kis csárdából, a hegedű mélabús hangja: . . Mind azt mondja: mert csak álom . . . Itt a földön: boldogságom ! . . . Alom, gondolta Nessi, a feketeszemű, karcsú fiúhoz simulva, de azok az álmok, melyeket ébren álmodunk, beteljesedhetnek! ... De miért szólt a hegedű olyan szomorúan, lemondóan ? . . . Miért hullanak a levelek, miért szallnak a madarak messze, messze tájra ? . . . . Miért? . . . Miérl? . . . Mert, — s fölnéz a szép szúrós szemekbe, hisz tavasz van, rügyfakasztó, vágyatkeltő, bűbájos, szép tavasz! . . . Aloé.