Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1902-01-19 / 3. szám

AX1II. évfolyam. 3, szám, Nyíregyháza, 1902. január 19, © HIVATALOS LAPJA, A SZ ABOLC SVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZÓK és A SZABOLCSMEGYEI ÁLTALÁNOS TANITÖ-EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. •V Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: po8tin vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 8 korona. F<1 évre 4 „ Negyed évre 2 „ A községi jegyző és tanító araknak egész évre c«»k négy korona. Egy szám Ara 20 flllér. Az élőfizetési pénzel:, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő Cíime alatt kéretnek beküldeni. Bérmentetlen levelek csak iamart kezektől fogadtatnak e-. A kéziratok csak világos kívánatra a az illető költségére kílidetnek viasza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábozott petit sor egyszer közlése 10 fillér; tíbksibri közlés esetében 8 fi

1. A nyílt-téri közlemények dija aoronkint 60 fillér. Apró hirdetések 10 azaig 40 fii., minden további sió 1 fll. Vastag betűvel szedett kitszereaan számit: Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstan Bernit ós Általános Tudisitó által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburfllian. Hivatalos rész. 2G731 —1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróságoknak. A Nyíregyháza rendezett tanácsú városnál megüresedett polgármesteri s esetleg megüresedő más állások bel öltésére irányuló pályázati hirdetményt közlőm s a város helyettes polgármesterét utasi'om, hogy ezen hirdetménynek a .Magyar Közigazgatás* czimű szaklapban leendő egyszeri közlése iránt saját hatáskörében intézkedjek. Nyíregyháza, 1901. deczember 30. Szikszay Pál, alispán. Pályázati hirdetmény. A Nyíregyháza rendezett tanácsú városnál lemondás következtében megüresedett s évi 3200 korona törzsfizetéssel és 800 korona lakbérilletménnyel rendszeresített polgármesteri, valamint az esetleges előlépés következtében megüresedő tisztviselői állásokra a szabályrendeletben foglalt javadalmazással pályázatot hirdetek s pályázni óhajtókat felhívom, hogy életkorukat,illetőségüket, eddigi alkalmaztatásukat és elméleti képesítésüket igazoló szabályszerűen felbélyegzett kérvényüket hozzám czimezve a vármegyei közigazgatási iktató hivatalba az 1902. évi január 30-ig bezárólag terjesszék be. Miután az esetleg megüresedő állások megjelölése jelenleg nem áll hatalmamban, az esetleges félreértések elkerülése szempontjából kijelentem, hogy azpkból a kik a fentebb kitett záros határidőig valamely állás elnyerésére irányuló kérvényüket hozzám benyújtották, a polgármesteri állás betöltése után a kérvénynek esetleg más megüresedő állás elnyerésére irányuló módosittattását szóbeli jelentkezés alapján is elfogadom. A választási határidő kitűzése iránt később kiadandó rendeletben fogok intézkedni. Nyiregyháza, 1901. deczember 30. 2—2 Szikszay Pál, alispán. A .NYIRVIDÉK" TÁRCZÁJA. Bódi papa halálakor. Kong a harang temetésre Ott az egész város népe A jó öreg Bódi papát Most viszik a temetőbe Örök pihenőre. Amerre a menet halad, Minden ember könyre fakad Mi volt nekik a jó öreg Igazán csak most érezik, Hogy a sirba teszik. Nem orvos, de édes atya Ki betegét soh'se hagyta Segített hol segíthetett, Nagy tudásssal, szóval, tettel Igaz szeretettel. S ha látta, hogy jelenléte Szükséges uagy betegére Ott virasztott ágya szélén Nem nézte, hogy szegény, gazdag Egyformán ott maradt. Szinte látom szép ősz fejét, A mint nézi nagy betegét Reá borul hallgatódzik Hol fáj neki, mi fáj neki Ugy el kérdezgeti. Nem kérdez már többé semmit, Nem gyógyit meg többé senkit Bezárult az édes ajak Temetiük az öregünket Itt hagyott bennünket. 108—1902. Szabolcsvármegye főispánjától. Pályázati hirdetmény. A kormányzatomrabizott Szabolcsvármegye törvényhatóságánál évi 120) korona törzsfizetés, 200 korona lakpénnzel rendszeresített központi irnoki állásra ezennel pályázatot nyitok. A pályázni kívánókat felhívom, hogy törvényes minősitvényüket, valamint eddigi alkalmaztatásukat és életkorukat igazoló okmányaikkal felszerelt kérvényüket hozzám folyó évi február hó 5-ig mint záros határidőig nyújtsák be. Nyíregyházán, 1902. évi január hó 10-én. 2 -1 Br. Feilitzscli. 1 120—1902. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Főispán ur ő méltósága a megüresedett irattárnoki állásra Fuchs Ignácz központi írnokot nevezte ki. Nyiregyháza, 1902. jannár 14. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. Szabolcsvármegye közönségének az 1901. évi decz. hó 7-ik napján báró Feililzsch Berthold főispán elnöklete alatt Nyíregyházán tartott rendkívüli közgyűléséről felvett jegyzőkönyv kivonata. 891 —-901. Bgy. 23514-901. K. Olvaslatott a Dobó-szobor bizottság megkerasése a Dobó István és Eger-vár védelmezői emlékére Egerben állítandó emlékszobor költségeihez leendő hozzájárulás iránt. Határozat. A törvényhatóság kifejezést óhajtván adni azon kegyeletének, a melylyel nemzeti történelmünk nagy és dicső alakjai, ezek kőzött Dobó István és ennek vitéz társai iránt viseltetik, ezen szobor létesítését anyagi támogatásával előmozdítani hazafias kötelességének tartja, s ezért a szobor alap czéljaira belügyminiszteri jóváhagyástól feltételezetten a közművelődési alapból 200 korona kiutalását javasolja. Húzzák is már az utóisót Elhantolták a koporsót Bánatosan oszlunk széjjel Könyek között mondogatva Szép álmokat Bódi papa ! tiaál Sándor. Ostcria antica. A ki a római népéletet meg akarja ismerni, annak be kell térnie valamelyik zugutezai antik korcsmába, valamelyik osteri antícába, a hol különben maguk a törzsvendégek nem látják nagyon szívesen az idegeneket. Néhány magyarországi utas ismerkedett meg Rómában, és elhatározta, hogy hétköznap belátogat egy osteria anticába. Ott van a római utcza, az igazi szegénység, a piktorok és szobrászok mod"llje, minden zavargás és utczai forradalom dinamitja. A ragyogó Via Nazionale villamos világításából bekanyarodtunk a sötét zugutezák labirintusába, a hová ritkán tévednek idegenek. Sötét sikátorban találtuk meg az első osteriaanticát. A vendéglős az ulczán állott es lámpaüveget tisztogatott. Odabent a korcsmában három durva, teritet en asztal, a fal mellett széles faiócza, az asztal előtt egykét súlyos szalmaszék. A falon füstös falképek, Garibaldi jelenetek és tájképek, melyeket valamelyik szomjas vendég mázolhatott oda; mert a katonák a háborúban vinnorossoval koccintanak s a tájképen a szüretelők blancot kinálnak egymásnak. Az egyik sarokban áll a pincze. Néhány nagy agyagcseber, néhány öblös szájú üveg s egy kis asztal, melyen a poharak unatkoznak, borraktár fölött Mária kép. A másik sarokban ég a hosszú vékony tűzhely, a hamu alatt most is leskelődő parázszsal. A nyílt tűzhely fölött szurokfényességü koromréteg, a menekülő füst utja. A téglával borított talajon az egész napi fogyasztásra emlékeztető részletek, össze hagdosott rákollók, és halgerinczek, csigaházak és dinnyehajak, tojáshéjak és kenyérdarabok. Az osztéria tisztasági felügyelői: a campagniai borzas parasztkutya s a vedlésnek indult sovány szürke macska, boldog egyétértésben szunnyadoznak a Ezen határozat közhírré tétetni s jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter ő nagyméltóságához felterjesztetni rendeltetik. Felhivatnak azért a községi elöljáróságok és Nyiregyháza város polgármestere, hogy e határozatot azonnal tegyék közhírré s a kihirdetést igazoló bizonyítványt községi elöljárók főszolgabiráik utján, Nyiregyháza város polgármestere pedig közvetlenül terjesze be. A vármegye alispánja pedig felhivatik hogy a községi kihirdetési bizonylatok beérkezte után jelen hatarozat egy példányát a m. kir. belügyminiszter úrhoz terjessze fel. Miről a vármegye alispánja és számvevősége, Nyíregyháza város polgármestere, a járási főszolgabirák, a községek elöljárói a ,Nyirvidék" végül a Dobó szobor bizottság kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Dr. Kauzsay, hivatalos lap utján s Egerben jegyzőkönyvi aljegyző. 26973 — 1901. K. Szabolcsvármegye alispánja. Háromszékvármegye alispánjának 257—901. s-.ám alatt kelt körözvényét szabályszerű közhírré tétel és nyomozás végett közlöm. Nyiregyháza, 1901. deczember 14-én. Szikszay Pál, alispán. 257G3—1901. Háromszékvármegye alispánjától. Valamennyi vármegye törvényhatóságának. Árapataki Rafiroj Átyim és János gondozása alatt álló Muntyán Koszti, kinek személyeirása: kora 16 év, arcza kerek, haja gesztenye, szeme mázos, orra, szája rendes, különös ismertető jele hülye, ruházata közönséges román viselet, a folyó év nyarán ismeretlen helyre távozott. Tisztelettel kérem a vármegye területén körözését elrendeltetni s eredmény esetén engem erről értesíteni szíveskedjek. Sepsi-Szentgyörgy, 1901. deczember 2. Szentlványl Miklós, alispán. lócza alatt. Senkise volt még az osteriában. A vendéglős a szakács s a pinczér összes tennivalóit elvégező padrone odakint az utczán végezte a mosogatást s a tisztogatást esti vendégei méltó fogadására. Mikor a társaság betévedt, az antica osteria sötéthajú és még setétebb tekintetű tulajdonosa rögtőn meggyújtotta a helyiség egyetlen lángját s odasietett a vendégekhez, hogy terítsen. Az asztalterítő az antica osteriában olyan fényűzés, melyet nem szokás elfogadni. Elég, ha a vendéglős odakínálja, mert sokkal több tájkép van rajta, mint az asztalon. Következik ezután a kenyér, a sótartó s a tányérok felvonulása. Az evőeszközök is csak decoratiók, mert az antica osteriában a papirosra csavart sajtot vagy hust antik módon, tehát stílszerűen kézzel fogyasztják el. Végre odaállítja a gyors vendéglős a vinorossot és biancot jó öblös üvegekben s eléjük teszi még az épen kiöblített nagy poharakat, melyekről még most is folydogál a harmat. Azután kitűnő tüdejével megfujtatja a parazsat, apró fát rak a tűzre s mikor a láng baráltágosan lobog s a füst stílszerűen kavarog kifelé az ajtón, nyájasan kérdi, hogy mit készitsjn. A sikátor kofá nil szokt i minden ennivalóját összeteremteni, nincsen tehát zavarban, mikor uri vendégei akadnak. Alig szaladt el a podrone a megrendelt élvezetekért, a lócza alatt guggoló két jóbarát rögtön előbujt s a vendégek elé telepedett. De ugyanabban a perezben négy lármás munkás lépett az osteriába s félvállról bona serát kívánva az inglisi-kni'k (angoloknak), a szomszéd asztalhoz telepedett. Az olasz nép angolnak, tehát különösnek tart minden idegent, a ki — szerinte — csak azért fordul meg az osteriában, hogy valami nagyon csudálatosát keressen. A munkások nemsokára napirendre tértek a jövevényeken. Mert a mikor leültek mindennapi asztalukhoz, egészen otthon érezték magukat. A megerkezett padrone a kérges tenyerű embererekkel parolát fogott, azok néhány szót ejtettek napi dolgukról és bort rendeltek. Magukkal hozták a kenyeret meg a sajtot. A podrone a mi társaságunkkal mindjárt tisztában volt, hogy nem vagyunk inglisik, mert olaszul tudunk,