Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1902-03-30 / 13. szám

Gintel-féle órás boltba törtek az udvar felőli ablakon át, s körülbelül 500 korona értékű tárgyakat emeltek el. Mint értesülünk a zsiványt Beregszászban elfogták egy Schwartz nevü czipészsegéd személyében s az értékek nagy része is megkerült. ~ A 410,000 koronás városi kölcsön ügyében a képviselő testűlet legutóbbi közgyűlésének megbízásá­ból Májerszky Béla polgármester, a vármegye főispánja és alispánja előtt köszönetét tolmácsolta a város közön­ségének, hathatós közbenjárásukért e kölcsön felvételénél. — Jóváhagyott választás. A kereskedelemügyi miniszter a nyíregyházi ipartestületnél a mult évi julius 5-én megtartott jegyzőválasztást, amely alkalommal Szarvady Mihály nyert többséget a beadott felebbezések elutasításával — megerősítette. — A vasúti ut rendezése. A vasúti állomáshoz vezető útnak rendezése, t. i. a kocsi ut és gyalogjárda kiépítése és a villamvilágitás behozatala ügyében e héten, pénteken délután képviseleti gyűlés lesz a városházán. E kérdésben Májerszky Béla polgármester már tárgyalá­sokat folytatott a m. kir. államvasutak kiküldötteivel. — Műkedvelői színielőadás. A helybeli tűzoltó egyesület javára f. évi április hó 5-én és 6-án műked­velői színielőadás lesz a városi színházban. A „Niobe" czímü bohózat kerül színre. Mindkét előadásra jegyeket váltani és előjegyezni, már ápril 3-tól kezdve lehet Jakobovics Fanny k. a. dohánytőzsdéjében. Az érdeklő­dés már is oly nagy a minden ízében kitűnőnek Ígér­kező előadás iránt, miszerint figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy jegyeikről, minél előbb — idejekorán gondoskod­janak. — Csikólegelő. Ebben a fontos és régóta napi­renden levő ügyben, a képviselőtestület megbízásából a polgármester a Császárszálláson ujabb területet szemelt ki, a küldöttség tagjaival — a Markó lapos részből. E területei a jelentkező csikók számához arányban fog megállapit.tatni. — A mintákért értékesítés. A debreezeni utcza végénél elterülő úgynevezett Mintakertben levő szőlő daraboaként, a gyümölcsös pedig egy darabban ápril 7-én délután 3 órakor fog a helyszínén árverés utján a folyó évre bérbeadatni. — Amerikai kivándorlók nyomorúsága. Alkal­munk van ismét közölni egy kivándorlott honfitársunk levelét, telve panaszszal. Ime: Z„ Majdnem fél kanadát beutaztam. A 'él itt irtó­zatos. Most Perijákon (a sivatagokon) tartózkodom, ahol úgyszólván tájékozni sem tudom magamat, hogy hol vagyok. Nem tudom merre van észak, dél, kelet, avagy nyugat. A nyomorúság itt iszonyú. Egy kis falucskába érkeztem, hol a vasútnak végállomása van s minden más útnak is itt vége szakad. A mi népünk e helytől legkevesebb 25 mértföldnyire lakik. Iszonyú nehéz élni itt kanadában. Még csak rövid ideje vagyok itt s már eddig is magam mostam, főztem, mosogattam és magá­tól értetődik, tüzelőfát is szedtem. Teli vagyunk féreg­gel. Hogy mennyit szenvednek a nők és gyermekek, az irtózatos. Nem a mi telünk az! Ha oly melegem volna, mint az ó-hazában az udvaron, boldog lehetnék. A többi papoknak is iszonyú életűk van. Majdnem mindennap máshol éjszakáznak. Házról-házra, helyről-helyre szalad­gálnak a pusztákon, mértföldnyi távolságra, mert egyik ház a másiktól pár mértföldnyire van a nép szegény s hozzá még útjaik sincsenek. Nagy nyomorúság minden oldalról! A nep majdnem vad, mert hit és oktatás nél­kül él. Ha az Isten nem könyörül e szegény népen, ugy nemsokára nyoma sem marad Kanadában. Kivész, el­pusztul végképpen. Mennyi magyarnak domborul itt ed­dig is jeltelen sírja! És esztelenek ! Még most is ipar­kodnátok ide ? . . Szabó Péter. — Szép, tiszta, llde arezbőr a legkönnyebben és legbiztosabban a Földes-féle Margit-Grém használata által érhető el. A közkedvelt és világhírű Főldes-léle törvényesen védett arczkenőcs semmi ártalmas anyagot nem tartalmaz; szeplőt, májfoltot, pattanást es az arcz mindennemű tisztátlanságát pár nap alatt eltávolítja, a ránezokat redőket kisimítja es az areznak finom, fiatal, rózsás színt ad. Nagy tégely 2, kicsi 1 korona. Szappan 70 fillér (3-féle színben) 1 kor. 20 fillér. Kapható a készítőnél: Földes Kelemen gyógyszerésznél Aradon és minden gyógyszertárban. 181 — 5 — 1. — A pikáns képeslapok. Mióta a bélyeggyüjtés szenvedélyét a képes levelezőlapok láza váltotta fel, a tájképes lapokat egészen kiszorították a modellek után készült képeslapok, melyeknek nagyrésze nyilt sértés a jóizlés és szeméremérzet ellen. Galad visszaélések, aljas erkölcsi kirohanások tették gyűlöletessé ezt a hóbortot. A pénzügyminisztérium most igen erélyes rendeletet bo­csátott ki ennek az Ízléstelen divatnak megszüntetésére. A nyíregyházi kir. pénzügyigazgatósághoz a napokban érkezett le ez a rendelet, mely a legkitűnőbb orvossága a pikáns lapok elharapózott mételyének. E rendelet ér­telmében ezentúl egyetlen tőzsdében és italelárusité he­lyen sem szabad forgalomba bocsátani a szemérmet sértő képeslapokat. Ha valaki e rendelet ellenére ily kihágást követne el, attól a pénzügyigazgatóság nyomban meg­vonja a dohány- vagy italengedélyt. És ez a rendelet hisszük nem lesz papirosra irolt malaszt. — Nagyon fontos, hogy felhívjuk a csuz és kösz­vényes betegek figyelmét a világhírű Zoltán-léle kenőcsre, melynek páratlan kitűnő hatásáról ezer és ezer elismerő levél tesz tanúságot. Igy pl. Laficzár ezredes, Zsendovits József kanonok, Dr Wégh Jánosné, Dr. Richnavszky, Fodor Gábor, Stranszky báróné, gróf Nyáry, gróf Keg­levich, gróf Auersperg, stb. fejeztek ki köszönetüket es hálájukat e kitűnő kenőcsért, mely őket régi csuz és köszvényes bajuktól megszabadította. Üvegje 2 kor. Zol­tán B. gyógytárában Bpesten. — Az 1406 sz. reggeli zsolnai gyorsvonat. A Buda­pest ny. p. udvarról reggel 7 óra 30 perczkor induló és Duna­keszi-Alag állomásra reggel 7 óra 46 perczkor érkező 1406 sz. gyorsvonat, a teli menetrend hátralévő tarta­mára, azaz bezárólag f. évi április hó 30-ig az utóbbi állomáson utasoknak leszállása végett feltételesen meg­fog állani. Budapest, 1902. márczius 25. Az igazgatóság. — Kép-inellókletiiuk, a melyet a mai számunk­ban adunk, Katbreiner-nek egy kép-tárgyát nyújtja. E IN YIRVIUEK kép eszméje épen olyan eredeti, mint az előző években nyilvánosságra hozott és emlékünkben vésett Kathreiner képeké. E képek gyűjteménye, Adams reményteljes bécsi művész eredeti compositióival örvendetesen gyarapíttat­nak. Egy vidor parasztleány, a csattanó egészség és munkakedv jelenképe, aratásról hazatérőben a napérette, gabonatelt kalászok között halad. Maga a tárgy, valamint annak művészies szép kivitele egyformán elragadó. Ujabb bizonyítékát adja annak, hogy a Kathreiner czég mennyire törekszik propagandájának eszközét a kellem követel­ményeivel összhangba hozni. Azért nem is csodáljuk, hogy ha egy ily kitűnő czikket, mint a Kathreiner-féle Kneipp-maláta kávé, oly ízléses és rokonszenves módon a közönségnek ájánlják, a törekvés jutalmául szép és állandó siker is bekövetkezik. — Wassermann Sámuel lí> év óta fennálló üzle­tében, a legjobb minőségű gazdasági és vetemény mag­vak már kaphatók. Különös figyelmet érdemelnek továbbá kitűnő permetező gépei. A legújabb szerkezettel, azaz kiszedhető szélkazánnal. Ez az uj találmányú permetező gép, igen olcsó és a legjobb az összes létező permete­zők között. Mai számunkban található Wassermann úr hirdetményére, ez uton is felhívjuk olvasóink figyelmét. — Ne hlgyje, hogy helyesen cselekszik, ha egy doboz padló-fénymáznál 20 fillért meg akar takarítani. Igazán tartós és szép padlófénymáz csakis a hires valódi Eisenstádter-féle Linoleu m padló-fénymáz: a törv. bej. .Vaslovag" védjegygyei, melylyel a házi háziasszonyok még a konyhabútorokat is fáradság nélkül tükörfényesre mázolhaják. Minden dobozon rajta kell lennie a .vas­lovag* védjegynek, különben hamisítvány. — A Konstantinápolyban uralkodó pestis jár­ványból kifolyólag elrendelt vesztegzár megszüntetvén, a magy. keleti tengerhajózási részv. társaság hajói Kons­tantinápolyt ismét érintik. Az ezen kikötőbe rendelt külde­mények szállításra ismét akadálytalanul felvétetnek. Buda­pest, 1902. márczius hó 5-én. Az igazgatóság. Szopkó Alfréd-féle Créme d' Orient (Arczcréme). Legbiztosabb szer az arcz és kézbőr finomítására és szépítésére, teljesen ártalmatlan, zsírmentes és megfelel a 71012. számú belügyminiszteri rendeletnek. Eltávolít minden bőrtisztátlanságot, szeplőt, máj foltokat, patta­násokat, megvédi az arezot a nap és szél befolyásától és azt simává, fehérré és üdévé teszi. Ara egy tégely Créme d' Orlentnek 1 korona 40 fillér. Orient arezpor 1 doboz 1 kor. és 1 korona 60 fillér. Orient szappan 1 darab ... — korona 70 fillér. Orient arcz víz 1 üveg . . . . l korona 20 fillér. Postán utánvétellel vagy a pénz előzetes beküldése után küldi a készítő Szopkó Alfréd gyógyszerész Nyíregyháza, főraktár Budapesten Török József gyógy­szertárában, Budapesten Király-utcza 12. sz. 515—25—8. Csarnok. A természet. Ez a munkás természet, óh ! Mennyit munkál, monnyit beszél: Hogy az Isten mindenható ; És te ember mivé lennél Elhagyva őt! Bizony, — hidd el: Nincsen élet, ha nem hittel .... « Napsugár és esőcseppek, Dalló madár, fű, virág, fa, Zümmögő méh miért lettek ? Hova térnek ismét vissza ? — Érted van ez mind! S a végczél: Lenni eszköz az Istennél. 0 Kihal a föld, világ végre ? Hát azon mag, mit elvetél ? Halálban nem lehet vége A létnek : csak éltet cserél. — Letűnt világok nyomában Belőlök új s szebb világ van. * És ez igy megy tovább-tovább Végtelenül, mindörökké. — Mint buborék, mint délibáb Lejünnek és emberekké, Angyalokká lesznek újra. A természet meg nem unja. * Ördögökké, angyalokká Mint szeszélylye hozza épen : — Enged a sziv, — átgyúrhatá Mindeniket szörnyüképen. Erény bukhat. A bün győzhet: Munkálkodik a természet. M És az örök változásban Csak egy arasz földi létünk. És e rövid tudományban Mindent, mindent félre értünk. Bűn erénynyel egymást váltja ! 6 tudja mért, aki látja. Városben. Hejh ! mióta már én nagy városi lettem Sok viruló tavasz repült el felettem. De hogy mikor jött meg, Meddig volt itt s mikor távozott el újra : Nem tudom. Csak szivem egy bánatos húrja Néha sír és remeg. Azt hiszem : ilyenkor fakad egy egy rózsa, Vagy szirmait tépte le a vihar róla. Szívnek és virágnak Van egy összekötő láthatatlan szála. S mindenik megérzi — könnyjeik hullván, ha Egyesülnek s válnak. N s Hol van a városban természetes virág Tiszta, üde, élénk? Ártatlan ibolyák . . . Mesterkélt itt minden! Rejti álszemérem kelyhét a rózsáknak. Senyvedten fejlődnek és halálra válnak; Mert itt tavasz nincsen. m Születéssel halál, szívben és virágban, Művészi tettetés minden alkotásban. Fagyos mosolygások . . . Hizelkedés, ármány, megvetés, gyűlölet, Eré«yvásár, melyben a jó megörülhet, Az áldás is átok! « El vágyom én innen. Rabság itt az élet, — Oda, hol a lélek Istenének élhet: Kis faluba vágyom. Kivül is, belől is hófehér hajlékok . . . Mintha a szivárvány s hajnal születnék ott Viráglombos fákon. • Ott élet az élet! tiszták a kedélyek: Városi azt hinné — ima : hogy beszélnek A falvak lakói. Virágillat tölti bé a tiszta léget, Szabad röptű madár dalából igézet Tud a szivhez szólni. * Itt meg örök zajba, ködbe vész az ember. Ott a fáradt lélek ujabb szárnyakat nyer, Hogy az égbe szálljon. Óh! hogy nem is tudtam megmaradni benne! Óh ! ha az embernek oly vágya nem lenne, Mely örökké fájjon ! . . . ld. Bandár Miklós. Okti meghalt. (Igaz történet.) . . . Még most is borzongatja a hátam, ha rágon­dolok ! Már van egy éve a dolognak és még is oly élén­ken emékezetemben van minden mozzanata, mintha teg­nap történt volna. Lesznek, kik hihetetlenül rázzák majd fejüket s ha nem történt volna velem a dolog — talán én is azok közzé tartoznék! .... Szegényen betegen, elhagyatva, minden támasz nélkül jött és vett ki egy félre eső kis udvari szobai a kis Okti. Ezen a néven ismertük meg s meg ma sem tudok többet róla. Beteg volt, szegényke, le is feküdt, ugy látogattam be hozzzá — hátha segíthetek valamivel az árva terem­tésen. Három jó barátnémnak, kik szintén a házban lak­tak, elmondtam a dolgot az uj lakóról s mindjárt el is határoztuk, hogy gondjaink alá vesszük a szegény le­ánykát. Mindannyian megszerettük. Hogyne, hisz oly ragasz­kodóan tudott nézni az emberre, uvvul a ket okos mely­seges szentével, hogy az ember szive megesett rajta. De volt valami a nézésében, a szeuiében, valami fény — vagy arnyek, (nem tudom minek nevezzem), a mit még eddig soha, senki szemében nem vettem e-zre s a mely barátnőimnek is feltűnt, sőt beszed targjat is képezte közöttünk. Azonban minden ápolás és gondoskodás mellett is, Okti napról-napra sapadtabb es gyengébb lett, csak szemei maradiak meg csodás ragyo^ásusban a regiek­nek, csak az a fény lelt elegebb, inelyrehaióub ! Ha több időm volt, egész délutánokat töltöttem kis pár logokunk agyánál, ki mar úgy ragaszk idolt hoz­zánk, (különösen hozam) hogy szinte meghaló volt. Honnan jött, hogy hívtuk, nem tudtuk, de nem is kérdezte egyikünk sem soha. Magarol soh'sew beszelt, un pedig, kérdéseinkkel nem akartunk esetleg fájó sebeket felszakgatni, beteg szivecskéjében. Par het alatt úgy hozzá szoktunk a mi kis Oktink­hoz, mint a hogy az uzsonna kávét megszokja az em­ber. Nem volt nap, hogy gondoskodásunk, ha valami csekelységre is, ki ne terjedt volna. Igy tartott ez 5 hónapon keresztül. A doktor av­val biztatott, hogy tavaszra kutya baja sem lesz, csak ő razta hihetetlenül mindég halvany, dús fekete -hajjal borított fejecskéjét. Egy este igen jó kedvűnek találtam, sokat nevei­gélt, fecsegett össze-vissza, egyszer csak hozzam fordul, a következő szavakkal • „Ugy szeretnek még addig élni, mig mint jó baratuék a per-tu-t megihatnánk!* Megvallom meglepett a kérés, de siettem rá vála­szolni: „Tudod mit, szóltam megcsókolva, nem kell azt meginni, tetuk lehetünk, sőt vagyunk már igy is*! Hálásan szorította meg feleje nyújtott kezemet és azt a nézést leirni nem lehet, nem fogom tudni el­felejteni soha sem ! . . . . Mielőtt le akartam feküdni, beszaladt a szobalány, hogy a beteg kisasszony rosszul van és engem szeretne látni. Tüstént leszaladtam hozzá. Egész testében egett, nagy láz gyötörte szegénykét. A mint hozzája léptem megragadta kezemet, s miközben könnyei hullottak, mi­előtt megakadályozhattam volna egy hosszú csókol nyo­mott a kezemre. Megvoltam ijedve az orvosért küldtem s egész éj­félig mellette voltunk. Énkor ő maga küldött el, hogy most már újra jól érzi magát. Azt lehetne mondani, hogy megnyugodva tértem haza, de az álom sokáig kerülte szemeimet. Reggel felé azonban, midőn erőt vett rajtam az álom, valami koppanásra rezzentem fel, miközben ferjem szintén felébredve a szokatlan zajtól kerdőleg nézett reám. Egy pillanatnyi szünet következett, ránéztem az órára, pont 4 volt.

Next

/
Thumbnails
Contents