Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1902-03-30 / 13. szám

6 Az utcza, az egész ház csöndes és nyugodt volt és egyszer csak megcsörren az ágy végénél függő lámpa, egyszer, kétszer, háromszor, ! . . és aztán újra csend mélységes csend következett! . . . . Homlokom gyöngyözött a verejtéktől és a nélkül hogy tudtam volna miért, magamra kaptam ruháimból a legszükségesebbet és szaladtam, mintha kergettek volna az Oktihoz. .... Jobb keze ökölbe szorítva, szemei nyitva — megüvegesedve meredtek rám. Megtapintottam még meleg volt! Búcsú nélkül nem tudott itthagyni, jelt adott magáról : .Megyek, Isten veled" ! . . . Mintha tegnap történt volna KÖZGAZDASÁG. Hogyan tehetjük gyümölcsöseinket jövedelmezó'vé. Magyarország gyümölcstermelőinek egyik roppant nagy hibája, hogy egy-egy gyümölcsösben száz meg száz faj gyümölcs termelését kultiválják. — Magától ertetődik, hogy a termelés ezen rendszere mellett nagy jövedelmet produkálni nem lehet, mert egy-egy fajból kevés termeltetvén, az összekevert különféle fajú gyümölcsöt a kereskedő nem szívesen veszi meg még akkor sem, ha az igazán prima minőségű, mert azok faj szerinti szétkülönitése neki költséget okoz, s inert nem lévén egy féléből nagy készlete, vevőit nem birja állandóan egy már megkedvelt fajtából kiszolgálni, s mert ejsy és ugyanazon gyümölcsfélének több termelőtől és tőob vidékről való összegyűjtése nagy nehézséggel jár. A gyümölcstermelés terén létező eme viszás állapot megszüntetését czélozza földmivelésügyi miniszterünknek azon rendelete, melyet a törvényhatóságokhoz intézett, s melyben felhívja őket, hogy a mezőgazdasági bizottság utján a kevésbbé értékes gyümölfajtakat a termelésből vonják ki és kevesebb fajtában állapodjanak meg, különösen olyanokban, melyek azon vidéken bőven teremnek és kedvezően értékesíthetők. — Örömmel üdvözölhetjük földmivelésügyi miniszterünknek ezen intézkedését s reméljük, hogy a mezőgazdasági bizottságok mihamarább iparkodni fognak kipuhatolni azt a gyümölcsfajt, mely a vidékükbeli talaj és klimatikus viszonyoknak s kereskedelmi igényeknek legjobban megfelel. Ha megtörténik a megállapodás a termelendő fajra, s iparkodnak termelőink mindazon szabályokat betartani, melyek a termelés kérdését, jelesül: a gyümölcsfák ültetési módját, ápolását, az istálló és külömböző műtrágyák alkalmazásának mikéntjét stb. hasonló dolgokat érintik, ugy meg vagyok győződve, hogy gyümölcsöseinkből millió és millió koronát érő mennyiség fog a külföldre vándorolni. Szabad-e a gabonát gabona után vetni. Nálunk sajnos, ínég nagyon elterjedt szokás nemcsak kisbirtokosoknál, hanem a középbirtokokon is, hogy gabonát gabona után termelnek; s ha akad egy-egy tanácsadója a gazdáknak, a kik ezen eljárás helytelenségét kézzelfoghatóan bebizonyítani iparkodnak, rendszerint azon választ nyerik, hogy azt meg neui fogadjak, mert hiszen hosszú évi tapasztalataik elég bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a gabona gabona után is sikerrel termelhető a nélkül, hogy a talaj kimerülne. Szó sincs róla, lehetni lehet gabonát gabona után termelni, de az már más kérdés, hogy ez az eljárás czélszerü és helyes-e ? Mi határozottan a mellett foglalunk állást, hogy a mennyiie a viszonyok engedik, iparkodjunk a termelésben változatossagra, s ne termeljünk gabonát gabona után, mert az megboszulja magát. — Hogy mi árt? Azt az elmondandók igazolják. Ha mi egy és ugyanazon talajon egy és ugyanazt a növényt éveken keresztül termeljük, elvégre is bekövetkezik az az állapot, melyben földünk fizikailag teljesen elromlik, s melyben meg az istállótrágyának forszírozott alkalmazása daczára is, a talaj tápanyagaiban nem lesz meg az egyensúly. — Elromlik a fizikai állapot azért, mert a föld tömött szerkezetű lesz, s hibás lesz a talajerő egyensúly azért, mert a növény mindig csak ugyanazt a tápanyagot vévén igénybe, pl. a gabonaféléknél specialiter a foszforsavat, a másik ket fontos növényi tapanyag a káli és nitrogén feleslegben lesz, s igy a növény táplálkozása nem történik szabályszerűen. — Igaz ugyan, hogy ezt az egyensúlyt műtrágyák alkalinazasával pótolni lehet; de az is tény, hogy ha már alkalmazunk műtrágyát, annak használatánál is ne járjunk el ötletszerűen, hanem a már sok évi hasznos kísérletek eredményei alapján. Hasonlítsunk csak össze két oly talajt, melyek egyikén a buza buza után kapott helyet, másikán pedig zabosbükköny után; s hasonlítsuk össze a két földnek termését is. — Még a laikusnak is fel fog tűnni az a külömbség, a mely a kettő között létezik. — A buzalarló szántásakor rög után rög kerül felszínre, s a munka nehéz is, meg rossz is ; ellenben zabosbükköny, avagy repcze után jó szántás esik, s a munka könnyű is, meg jó is. — Határozottan helytelen tehát búzát buza után termelni, mert a buza elvetéseig rendelkezésre álló idő sokkal rövidebb, semhogy a földet kívánatos állapotba hozni lehessen. — Kivételt a gabananemüek egymásutáni termelesénél legfeljebb akkor lehet tenni, ha őszi után tavaszi gabona következik, mert ekkor van még elegendő idő a föld kellő előkészítésére, s mert a tél fagya sokat javíthat a helyzeten. Egy kitűnő abraktakarmány. Általános szokás nemcsak nálunk, de másult is, hogy a lovaknak nem adnak egyeb abraktakarmányt, mint a zabot. — Kétségtelen, hogv a zab a lóabraktakarmányok között a legértékesebb s igy indokolt is annak használata, de viszont nem jelenti ez egyultal azt, hogy mást mint zabot ne is etethetnénk. — Sőt ellenkezőleg kívánatos is, mert a tápanyagarányt más abraktakarmányok felvételével megfelelőbbé lehet tenni. — Egy ily jelentőségteljes takarmány a lóbab, a melynek termelesét a következőkben ismertetjük. A lóbab a mérsékelt meleg és nyirkos éghajlatot kedveli, de azért hűvösebb helyen is megterem. — Csak az igen hideg klímát nem szereti, amennyiben tenyészideje hosszú lévén, nem képes magot kötni. — A hol az átlagos nyári hőmérsek 18 cels. fok, ott inkább a kisebb szemű lóbabot termeljük, mert az i lőbb érik be, mint a nagy lapos szemű. A lóbabot korán kell vetni és perHg annál korábban, minél szárazabb az időjárás. -- bovany talaj igényeinek meg nem felel, mert sok tápanyagot vesz ki a földből. — Legjobban szereti a humozus agyagföldet, mert ez elég gazdag is s mert megtalálhatja benne ned vesség iránti igényeinek kielégítését is. — A talajból nagy mennyiségben fogyasztja a foszforsavat, nitrogrnt és meszet, épen ezért a szuperfoszfáttal és mészszel való trágyázást nagyon meghálálja. Lóbab alá a földet őszszel okvetlen meg kell már szántani s igy a tavaszi szántást mellőzhetjük. — Tavaszszal egy rnély járású grubber so.kal jobb eredményt biztosíthat, mint egy szántás. — A vetés fészekben történik 40 cm.-es sortávolnál egymástól 20 cm.-re eső részkekben. — A kat. holdankénti vetőmagszükséglet 130—150 kg. Vetés után két hétre rendszerint kicsírázik s mihelyt fejlődésében annyira haladt, hogy a kapával benne kart nem tehetünk, hozzálátunk megkapálásához, a melyet a talaj gyoinosoda^ához képest egyszer vagy kétszer megismételjük. — Aratási idejének megválasztására nagyon kel! ügyelni, mert ha túlérik, hüvelye felpattogzik s belőle a mag kipereg. — Legjobb akkor aratni, ha a hüvelyek többsége érik. — Valamennyinek teljes beérését megvárni nem tanacsos. Kicsiben sarlóval aratják, nagyban pedig vagy kaszával, vagy nyüvik. — A letakaritás után kis kéveb? kötve utószaradás czéljából felállítandó, majd keskeny kazlakba rakandó. — A hoidankénti terméseredmény 7 — 12 q. között ingadozik. — A magban igen sok a protein, több mint a zabban, kukoriczában, avagy a buza és rozskorpaban. A répa száraz rothadása. A „Kisérleli közlemények" legutolsó számában egy igen érdekes czikksorozat jelent, meg a m. kir. növényélet és kórtani állomás részéről, a melyben a czukorrépát az elmúlt 1Ü01. évben ért betegségek, azok okozói és részben az ellenük való védekezés vannak nagy szakavatottsággal tárgyalva. — A közleményből különösen egy ragadta meg figyelmemet, nevezetesen az, melyben a czikkiró a répa száraz rolhadását tárgyalja. Teljesen egyetértek czikkiróval abban, hogy e betegség elleni védekezes elsősorban egészséges répa mag vetesében s helyes vetésforgó alkalmazásában áll; de gazdatársaim érdekében állónak lartom megemlíteni azt is, hogy midőn öt esztendővel ezelőtt e bajt czukurrépával beültetett tábláimon tapasztaltam, feltettem mag. niban, hogy a jövőben is esetleg bekövetkezhető hasonló veszély kikerülése czéljából megprobálom czukorrepaföldjeim egy részét műtrágyázni, hogy vájjon a növényi taplálóknak nagyobb készletbeni jelenléte mellett fellep-e isinét a száraz rothadás vagy sem. — Műtragya gyanánt meszet használtam, s meglepetve constatáltam, hogy ott, ahol a meszezés foganatosíttatott, a száraz rothadásnak nyoma sem volt; — míg ellenben a mészben ugy látszik hiányt szenvedő földeken nemcsak szórványos jelleget öltött a baj, hanem nagy kiterjedésű foltok alakjában jelentkezett. — Következő esztendőben a kísérletet újból folytattam s az eredmény ismét hasonló kedvezőseggel nyilvánult. Ugy látszik teliát, hogy miként a gyöküszöknél is jó hatást gyakorol czikkiró szerint a meszezés, ép ugy a száraz rothadásnái is, amennyiben azok az ismeretes barna follok, a melyek nálam rendszerint az egész répa rothadásával végződték, a ineszezett földeken teljes n eltűntek. . * Lehet-e a sörárpa jóságát befolyásolni. Tudvalevő, hogy a sörgyárosok nem minden árpát tartanak jo sörárpanak, hanem csak azt, a melyiknek hektoliter súlya 62 kg.-on felül van, a melynek szine egyenletes szalmasárga, a mely vékony héjú, lisztes törésű, egészséges szaraz tapintatu, szagtalan és gyom mentes, s a inely nem vén, hanem legfeljebb két esztendős. — Ismerve a sörgyárosok e kívánalmait, nem jelentéktelen annak tudása sem, vájjon módjában áll-e a gazdának a sörárpa iránt támasztott eme kívánalmakat befolyásolni ? Á kérdésre határozott igennel lehet válaszolni, s a tényezők, melyek e tekintetben figyelembe veendők, következők: Gsapadékdus, ködös és rozsdajárta vidéken, továbbá völgyben fekvő földeken sörárp.it producálni nem lehet. — A közvetlen istállótrágyázás, továbbá a laza humozus föld a sö:á.'pá'iak nem való, mert könnyen megdűl és másod sarjhajtásai lesznek s igy az a legjobb időjárás mellett is egyenetlen érésű és egyenetlen színű lesz. — Legjobb megtrágyázni istállótrágyával az előveleményt pl. a burgonyát, a kukoiiczát, vagy a répát, a sörárpa alá pedig foszfordus műtrágya alkalmazandó. A föld ősszel okvetlenül megszántandó, s tavaszszal a szántás mellőztetvén, helyette vajiy az egyszemű fogas borona, vagy az extiipátor, illetve grubber alkalmaztassák. Ha sörárpát akarunk termelni, akkor azt ne használjuk a lóhere vagy a luczerna védő növényéül, mert mint könnyen fülledők, az árpa vörösödését mozdítják elő. A vetést mélyen kell alátakarni s kikelése után meghengerelni, nehogy megdűljön. — Ha fejlődése nagyon buja volna, okvetlenül sarlózni kell. — Aratásával várni kell addig, mig a szalma a kalászon alól legalabb 10 centiméterre megsárgult s az árpa szemei anynyira megkeményedt k, hogy körömmel még ketté lehet vágni. — Óvakodni kell a lúlérestől, inert a kalász nagyon törekeny lévén, a legjobb szemek kárba vesznek. — Az aratás veghez vitelére legmegfelelőbb időpont a reggeli és dé utáni órák. Ezek azon szabályok, a melyek figyelembe vételével sikerülhet oly árpát előillitani, melyet a sörgyáro sok mindenkor szívesen megfizetnek. Vasúti iteyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 3726/002. sz. Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak zágrábi üzletvezetőségének 1902. evben szükséges mintegy 5000 m

3 tört kavics szállítása iránt ezennel nyilvános pályázatot hirdetünk. Megjegyezzük, hogy fenti mennyiség, csak megközelítő szükségletet képez, ennélfogva az üzlet vezetőség lenntaitja magának azon jogot, hogy a kiirt mennyiségnél 30'Vo-al kevesebbet vagy többet vegyen igénybe, kiköttetik azonban, hogy a biztosítottnál kis.bb vagy nagyobb mennyiség megrendeléseből szállító a magy. kir. államvasutakkal szemben semmiféle igényt nem támaszthat. A szállítás a magy. kir. államvasutaknál érvényben levő és az 1896. évi 12291. sz. általános szállítási feltételek szerint eszközlendő és feltételeztetik, hogy az ajánlattevő ezen íéltételeket jól ismeri. Ajánlat a kiirt egész mennyiségre és a fiumei vonal részére szükségelt 1500 m'-re külön is tehető. Az ajánlatban világosan és határozottan kiteendő, hogy a szailitás bermentve mely állomásra, illetve mely állomások és szelvények közt, kocsikba rakva mily egységárban ajánltatik. A különleges szállítási feltételek következők: 1. A fent kiirt uiennyisegből a kaposvári oszt. mérnökség részére szükségelt mintegy 1260 ni

3 tört kavics 30 kocsibol álló zart vonatokban f. ev május hó első telében megkezdve naponta ily vonattal szállítandó a fiu mei oszt. mérnökség részére szükségelt 1500 ni* darabolt kavics, fele reszben Fiume és felerészben Delta es Brajdican szükséges és közúti szekerrel a helyszínre szállítandó. A beszállítás április hó II-;k felében kezdjndő meg és 8 naponként legalább is 100 m» szállítandó. A többi kavics pedig az egyes osztály mérnökségek szükségletéhez képest, esetről-esetre kibocsátandó megrendeléseink alapján záros hataridőre szállítandó, miről különben a nyertes ajánlat tevő, megrendeléseink alkalmával esetről-esetre értesíttetni fog. 2. A darabolt kavicsnak 5—7 % átm rőjü darabokból kell állania és földdel vagy egyébb idegen anyaggal vegyítve lennie nem szabad. A felajánlott kavicsból az ajánlattal egyidejűleg megfelelő minta küldendő. 3. A kavics mennyiségi átvétele és az átvett mennyiség megállapítása ott a hol a kavics vasúton szállíttatik, a beszállítási helyen vasúti kocsikban történik: Ezen eljárásból a magy. kir. államvasutaknál fennálló utasitas szerint kitöltött s a szállítók meghatalmazottjai által is aláirt síéthordási kimutatások allittatnak fel, melyekben a bejegyzett méretek szállítók teljes bizonyítékot képeznek. Minthogy a kavics felrakásakor csak lazán van a kocsikban felhalmazva, a vonaton való szállítás alatt beálló üllepedés miatt a kocsik köbözési jele minden kocsiban 2 %,-nyi magasság többlet hozzáadásával fog megjelöltetni. 4. Mindegyik szállító köteles a magy. kir. államvasutak nem nyugdijképes személyzete javára létesített külön segely alaphoz a szállításai után érdembe hozandó kereseti összegek V, „%-ával hozzájárulni. 5) Az ajánlatok tisztán olvashatóan irva és ivenként 1 koronás m. kir. okmánybélyeggel és a rendes czimezesen kívül még ezen külczimmel: „Ajánlat 3726 — 902 számhoz" legkésőbb f. év április hó 2. déli 12 óráig a zágrábi üzletvezetőség I (d) osztályához küldendők. 6) Ajánlat tevő amennyiben az egész mennyiségre tesz ajánlalot, tarto/ik f. év április hó 1-én déli 12 óráig 750 korona bánatpénzt készpénzben, vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban a zágrábi üzletvezetőség gyüjtőpénztáránál letenni. RJSZ mennyiséget ajánlók az ajanlott kavics értékének 5%,-át tartoznak bánatpénz gyanant beküldeni. A nyertes szállító pedig tartozik ezen összeget l0'/„-ra kiegészíteni, mely összeg a szaliitás tartamára óvadékként fog gvüjfőpénztárunknál letétetni, miről különben nyertes ajánlat tevő irásbelileg fog annak idején értesíttetni. 7. A zágrábi üzletvezetőség fenntartja magá-iak a jogot, hogy az ajánlatok között, tekintet nélkül az árra szabadon választhat. 8. A szállítási ügyletből eredő minden bélyeg és illeték költségeit a szállító viseli. Az illetekek az 1881. évi XXVI. t. cz. 10 §-ában megállapított módon rovatnak le és az illetéki díjjegyzék 9 tételének értelmében tartozik szállító a kereseti összegek felvétele alkalmával minden nyugtatványt nemcsak a nyugtatványi bélyeg illeték czimén a II. fokozat szerint járó bélyeg jegyekkel ellátni, hanem arra még külön az ügylet után a III. fokozat szerint járó illeték fejében az utalványozott ősszegnek megfelelő bélyeg jegyeket ráragasztani. 9. Oly ajánlatok, melyeken vakarás van, további melyek nem a fennti határidőre hanem elkésve érkeznek be, vagy melyekhez az előirt bánatpénz idejekorán nem küldetik be, nem f'ogn ik figyelembe vétetni. Jelen pályázati feltételek ajánlattavő által aláírandó és az ajánlattal együtt küldendők be. Zágráb, 1902. márczius hó. Az üzletvezetőség. Ad. 13507—1902. Szállítási díjkedvezmény szilárd vázu ketrCczekben vagy rekeszekben feladott élő baromfi küldemenyekre. Abból a czélból, hogy a szállító közönség az élő baromti-küldemények szállításához jelenleg használt nagy átmérőjű, kerek alapfelülettel biró és gyönge szerkezetű vesszőkosarak helyeit, ineiyek alakjuknál és méreteiknél fogva a vasuli szállításra kevésbé alkalmasak, a vasutkezelési igényeknek is megfelelőbb szilárdvázu tartályok használatba vételére ösztönöztessék, a baromfiszállitáshoz alkalmasabb, szilárdvázu, négysdögalapzatu ketreczekben vagy rekeszekben teheráruként feladott élőbarornfi-küldemények a magy. kir. államvasutak össz;s vonalain és a p'csbarczi vasúton sz dlitási díjkedvezményben részesittetnek. Ilyen ketreezek vagy rekeszek hossza a 120 centim ;tert, szélessége a 100 centimétert meg nem haladhatja, mig magasságuk csirkeketreczeknél 35—38 centi-.