Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-24 / 47. szám

-f ü I XXII, évfolyam. ö II?- :,! fUM-iüV.v/1 j 47; szám, Nyiregyháza, 1901, november 24> IDEK HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és A SZABOLCSMEGYEI ÁLTALÁNOS TANITÖ-EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: poétán vagy helyben házhoz hordva : Exéiz évre 8 korona. Kél évre 4 , Neeyed évre 2 „ A. köuégi jegyző és tanitó nraknak egész évre osak mégy korona. Egy siám ára 20 flUér. Az MfiM vérnek, megrendelések s a I, JSaí-2 itiVrS SES2F* lap szétküldése tárgyin leendő felsso- Bérm e.teUe B levelek csak ismert kezektói lamlasok Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. fogadtatnak e . A kéziratok csak világos kívánatra s as illeti költségére küldetnek vussa. Hirdetési dijak: Minden négyszer kssákoxstt potlt sor egysie­költése 10 illér; tibbzxirl közien eietéoen 8 fi). A ayllt-térl kSslemények di|» sorookint 60 (UUr. Apró hirdetések 10 sióig 40 61., minden további szó i 4 fll. Vastag betárel ssedett ketuoresea szimlt; Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére által Budapesten, Haasenstein és Vogler Hivatalos rész. 25295—1901. K. Szabolcsvármegye alispánja. Minden bizottsági tagnak ! Főispán Őméltósága Szabolcsvármegye törvény­hatóságának rendkívüli közgyűlését folyó évi deczember hó 4-ik napjának d. e. 10 órájára Nyíregyházára a vár­megyeháza nagytermébe összehíván: arra a t. bizottsági tag ural, a tárgysorozat közlése mellett, tisztelettel meg­hívom. Nyiregyháza, 1901. november 21. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Ecksten Bernát ós Altalános Tudósító irodájában Bécsben, Práoában és Budapesten, v alamint Németország és Svelcz fővárosaiban és Dorn 4 Comp. által Hamburgban. és szolgál. Nincs tehát a megalakulás formák­hoz kötve. Hatásköre kimérhetetlenségébeu is szabályozható, kerete általános emberi, melyek­be mindenki beigazodhatik, a saját lelkének formája szerint. Vannak ennek is elnökei, alel­nökei, tisztségei, de özek a szerepek csak a megnyilvánulásban élnek, mert maguk a szerep­lók a kuliszszák mögött maradnak. Ott, hol a társaságok időnkint elveszítik jellegüket és egy hivatásban összeolvadnak, összevegyülnek, ott van társadalom és társa­dalmi élet. (A tárgysorozatot külön mellékleten közöljük.) Társaság és társadalom. Sokszor volt már szó itt e lap hasábjain arról, hogy a mi közönségünk nem teljesiti társadalmi kötelezettségeit. Hát bizony nem volt igazunk, mert társadalmi kötelezettségek­ről csak ott lehet szó és kell is hogy legyen, ahol társadalom, mint ilyen, egyáltalában lé­tezik. - — Nálunk nincs. Társaság van, sót még tár­sadalmi czélzattal megalakult több rendbeli társaságunk is van, de társadalom, a maga szociologus értelmében nincsen. Vannak cialá­dok, kávésnénikés familiák, érdekkompániák, születés és foglalkozás szerint erősen elsánczolt A. „NYIR VIDÉK" TÁRCZAJA. Szabolcsmegyei öshalinok kérdéséhez. ív. A kisebbik helytelenül gyulaházinak nevezett, de kalászi határban lévén, helyesebben mondva karászi halomba egy keletről nyugotra vonuló tizenhét méter hosszú, 5 méter széles, 4'/» méter mély árkot huztunk. Mellékesen megjegyzem, hogy a szabolcsmegyei eddig felásott halmokban a fősir és a közép magasságban levő sir, mely valószínűleg a nagy halottnak tiszteletére áldozatul le ölt embernek nyughelye, kevéssel tér el a halomnak fügélyes tengelyétől. Az eddig megásott 15 halom közül csupán a nagyobb gyulaház—karászi Tetem halomban találtunk 2 1/, méter eltérést északnyugot felé. Ezen tapasztalati körülménynél fogva tartottam felesle­gesnek az egész halomnak lehordását. Mellék vagy közép sir ezen halomban nem volt. Már az ásatás elején a gödörnek déli és északi falán megjelöltem a közép vonalat, melyben a halom alapján feltételezett sirra akadni fogunk. Négy és fél méter mélységben — pontosan a dél-északi középvonalban megtaláltuk ugyan a sirt, de a kelet nyugoti közép vonaltól egy méternyire délre eltolva. Négy méternyi mélységben már rendetlenül elszórt kisebb nagyobb össze-vissza hányt tölgyfa korhadékokat találtunk, ugy hogy attól tartottunk, hogy ezen sir is teljesen ki van fosztva. Szerencsénkre nem igy volt. Rövidre vonom a lelet körülményeket. Csak azokat említem meg, melyekből következtetéseket lehet levonni. A szabolcsi — most már tizenötödik — őshalmoknak megásatása körül szerzett tapsztalatok kétségtelenné teszik azt, hogy mindegyik halom egy hatalmas embernek síremléke; hordott földből áll és az Okolicsányi Menyhért kertjének végében levő széles és mély árokkal körített Gara halomnak kivételével — a környékről lehámozott főidből lettek felhordva, a mely földtömegben előző korszakból származó cseréptöredékek, külömböző állati és emberi csontok is előfordultak, de a melyek a halom emelésének idejére világosságot egyáltalában nem derí­tenek; tehát a halommal organikus összefüggésben egyáltalán nem lévén, teljesen értéknélküliek. szakaszok, és, mert ezek vannak és nem közös czélért küzdő, egyetemleges érdekeket védő és istápoló társaság: hát nincs társadalom, nincs társadalmi élet, igazi értelmében ennek a szó­nak és fogalomnak. Hogy ninc3: az tagadhatatlan. Évek sora óta keressük kutató szemmel a munkálkodást jelző czölöpöket, az akciók nyomán támadó út­mutatókat, — de hiába. Egy párszor csalóka fény vetődött fel. Lidérczfény, mely megtéveszthette a könuyen hivőket, de nem a mélyebbre látókat, kik nem egy-két lázas nap hevesebb érveréséből csinál­ják meg az általános diagnózist. Talán szofizmának tetszik az első pilla­natra, pedig nem az, hogy mig a társadalom megteremtése egyesektől függ, addig a meg nem születése nem egyesek hibája, azaz csak annyira, amennyire egy ember kiveheti a ré­szét a közös vétekből. Egyetlen egy valaki, le­gyen bár milyen istenáldotta is, nem teremt­het társadalmat, Mert mi sz a társadalomi Alapszabályok nélkül működő és mégis minden részletében szervezett emberi egyesü­lés, mely egyénileg csak alig, vagy csak milliárd részre értékelhető, de mindeneket érdeklő, sőt messze jövőre kiható czólt, eszmét teremt 667-4—?? Az emiitett mélységben és helyen, mintegy 30 ctm. hosszú, 20 ctm. széles területen, 5—6 ctm. vastagságban égetett ember csont-töredékre akadtunk. Ezen területen kivül ilyenek nem találtattak. Ezen élesen határolt csontrakás alig egy tized vagy huszadrészét képezhette az elégetett hulla csontvázzának és igy csak formalitását képezhette az akkori temetkezési szokásoknak. A nyíregyházai La Téne kori a Kr. előtti évezred H-ik feléből származó hat különböző területen fekvő urna­temetőben, Thasson, Demecserben, Kótajban és tőbb más — most hamarjában eszembe aem jutó — helyen ugyan ezt tapasztaljuk. Az eddigi tapasztalatok szerint az égetett csontváz­maradványok nem ott lettek el égetve, a hova eltemetve lettek, mert azon esetben bő szén maradványokra is akadtunk volna. A karászi Kishálomban talált égetett csontok mel­let is csak egy kis tölgy fakor hadé kon észleltünk tisztán felösmerhető csekély elszenesedést, a többi sok tölgyfa­korhadék mellett, pedig ilyen nyomok után Okolicsányi Menyhért barátommal és szives támogatónkkal Wein­berger Soma úrral minden mellékkörülményekre éles figyelemmel voltunk. Ugy látszott, hogy ezen csontmaradványok egy 50 ctm. hosszú és 30 ctm. széles tölgyfa ládába lettek a temetés alkalmával elhelyezve, bár a fának teljes el­korhadása miatt ezen állításért mérget nem veszek. Az égetett csonthalmazra közvetlenül — mintegy egybe forva — következő tárgyak voltak — nem reá dobva, de — reá helyezve. A rücskös nemes rozsdával borított bronztárgyak az égetett csont rakásra nem oda dobva, hanem szépen egymás mellé voltak helyezve. Ezek közt találtuk a szín­arany fülbevalót és picziny arany gyöngyöt is. A pár­huzamosan egymás mellé helyezett tárgyak északkelet­delnyugati irányban feküdtek. A lelet kővetkező tárgyakból áll: 1. Egy bronztőr a markolat felett már a temetés­kor ketté törve, melynek egész hossza 338 mm. Penge­hossza 240; a markolaté 98 mm Az ép pengének leg­nagyobb széllessége a markolattól 95 milliméternyire 38, a markolattól 35 milliméternyire csak 25 mm. A mar­kolat jobbra balra kifelé hajló, kihegyesedő 25 milli-^ brassói, gácsi, zsolnai; vetek, uri és gyári árban kaphatók előbb A mi társaságaink bezzeg ezt nem teszik. Sót valahányszor az egyik belekapott a jobbik eszébe és kinálta békejobbját a másiknak, az a másik rácsapott érdes öklével és nem hogy betömte volna, de még szélesítette, de még mélyítette a határvonó árkokat, megerősítette a sánezokat, amelyeken belől az indolens és fagyos büszkeség, a magosabb arrogancia ta­nyáz Mert abban megegyeznek a mi társasága­ink, hogy passe partout nélkül be nem eresz­tenek senkit. Vagy sok pénzed legyen, vagy „születésed," vagy annak hiányában szűkölködjél a szerint amilyen társaságba kerülsz. Egyik társaságban tárt karokkal fogadnak azért, amiért egy másik társaságból kinéznek. méter hosszú szarvban végződik. Ehez némileg hasonló tőr Steier országban találtatott. Ábrája Dr. Hampel József „A bronzkor emlékei Magyarhonban" czimű mun­kájának Il-ik kötetében a CLXXX-ik táblán, a 8-ik szám alatt látható. A mi tőrünk unicum, a mennyiben lapos, de szélein erősen kiálló peremének csont vagy fa boritéka az Okolicsányi és általam a legnagyobb gonddal történt kiemeléskor teljesen ép és fényes fehér volt. öt akla szeggel volt a markolathoz erősítve, kettő a penge tövénél jobbról, balról, három pedig a marko­latnak hosszában egymástól egyenlő távolságban. A markolatnak boritékát középen hosszában szép körvonalú bronzlemez díszítette az akla szegekhez erősítve, vala­mint a markolat szarvalaku végének közét is. A boríték bár azt a legnagyobb gonddal helyeztem el muzeumunkban, — megszáradván magától porrá esett szét. 2. E mellett egy harczi csákány feküdt; egész hossza 21 ctm. pengéje pedig 12 ctm. vaskos éle csak 3 ctm. hosszú. 45 mm. átmérőjű korongjának tövise 33 mm. hosszú. Minden diszités nélkül. Párját ritkítja, mert daczára annak, hogy analógiák szerint a Kr. szüle­tése előtti II ik évezredből származik, a nyéllyukból a temetés alkalmával letört nyelének maradványa teljesen ép állapotban nyúlik ki 15 mm. hoszuságban. A muzeu­munknak őrzött 22 csákánytól igen eltérő. 3. 4. Két fülecskével ellátott kőpüs balta. Annyi­ban páratlanoknak mondhatók, mert kőpüjőkbői temetés­kor letört nyélnek épen meg maradt fa-nyél részlete az egyiknek 6, a másiknál 2 ctméternyire nyulin ki a köpü­ből. Köpüjökkel egymáshoz fordítva feküdlek ugy, hogy a nyél darabok egymást érintették. Az eredetileg könyökre alakított nyél haránt ágának nyoma sem volt, tehát letört nyéllel lettek a sírba elhelyezve. Díszítése mind­kettőnek mindkét lapfelületén hosszan nyúló bemélye­dett háromszögű mező, a milyenhez hasonlót eddig csak Krasznán Szilágymegyében, Máramarosban és Ispán­lakán Alsó Fehérmegyében tehát tőlünk keletre találtak. Az egyik IS, a másik 10 ctm. hosszú. 5 Egy két darabra tört tőr. Lapjára erősen meg hajlilva töretett ketté a temetés alkalmával. Hegye hiány­zik. Eredeti hossza 24 ctm. lehetett, öt aklaszeggel át­ütött markolata igen rövid 6 ctm. leheteti, de csak 4 ctm. hosszúságú rész maradt meg. Boritékának nyomá t nem észleltük. Pengéjén itt-ott szövetnek nyomai voltak valamint angol és brűni szó­választékban czégnél 8t«rn Emánuel fia Nyíregyházán.

Next

/
Thumbnails
Contents