Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-15 / 37. szám

olyarn 10638 z.Erk. 180l.SEP.15 eloszáfí) drb.melÖ7i szám, Nyíregyháza, 1901, szeptember 15, SZABOLCSVARMEGYE: HIVATALOS LAPJA A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZÓE és A SZABOLOSMEGYEI ÁLTAL A.N0S TANITÖ-SGYESÖLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Mesfjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. I!

5^ Előfizetési feltételek: postán ragy helyben házhoz hordva : Egé*/. érre 8 korona. Fél e* re * . Megj >-d érre 2 , «, A k»-<ógi jegyző é« tanitó uraknak egés/. ívre csak Bt'icr korona, Egy szám Ara '20 flilér. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő ciirae alatt kéretnek beküldeni. Bérinentetlen terelek csak ismert kezektől fogadtatnak e . A kéziratok csak világos kívánatra a az illető költségére küldetnek yi-szv Hirdetési dijak: Minden nó jyszer hasibozott p tlt sor egyszer közlése 10 fillér; többszöri közlés esetében S fii. A nyilt-térl közlemények dija sornnlcini 60 fillér: Apró hirdetések 10 azóig 40 fii., minden további szó 4 fii. Vastag bellire! szedett kitiz.-ressn számit Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Ecksten Bernit ós Általános Tudósító által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Conp. által Ha nbu-gban. Hivatalos rész. 20184 — 1901. K. Szabolcsvármegye alispánja. A községi elöljáróságoknak és Nyiregyháza város polgármesterének. Az országgyűlési képviselő választások feletti bíráskodásról szóló 1899. évi XV. t.-cz. ezen törvény 178 §-a értelmében az országgyűlés berekesztései követő napon egész terjedelmeben életbe lépvén, hatályba lépett a törvény 163 §-a is, mely törvény szakasz rendelkezése szerint a vármegye alispánjához s illetve a polgármesterhez intézet kérelem folytán az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 88 §-ban emiitett általános választási jegyzőkönyv, a szavazat szedő küldöttségek jegyzőkönyvei, a szavazási rovatos ivek, nemkülömben a választók névjegyzékének a törvényhatóság vagy város levértárában őrzött példányáról teljes vagy részletes másolatot a szokásos irásdij lefizetése mellett bárki kérhet. A kért másolatok a kérelem előterjesztésétől számimitott 8 nap alatt kiadandók. Miután a m. kir. belügyminiszter 98976—1901. sz. leiratában a másolatok irásdijjának megál apitására a törvényhatóság első tisztviselőjét jogosította fel, az igy nyert felhatalmazásom alapján: Az általános választási jegyzőkönyv, a szavazatszedő küldöttségi jegyzőkönyvek, a szavazási rovatos ivek, egyes iveinek lemásolási diját 2 koronában, a választók névjegyzékének lemásolásáért járó dijat minden 100 név után bO fillérben állapítom meg, a mely összegben a papír ára és az összeegyeztetés dijja is bent foglaltatik. A másolatok bélyeggel csak az esetben látandók el, ha nem magán használatra, hanem Mávatalos beadvány czéljaira szükségeltetnek. Felhívom ezen rendeletem azonnali szabályszerű közhirré tételére. Nyiregyháza, 1901. szeptember 12. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 20184—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Valamennyi községi és körjegyzőnek. Az országgyűlési képviselő választások feletti bíráskodásról szóló 1899. évi XV. t.-cz. 178. §-a szerint az A „NYlfiVlDÉK* TÁKCZÁJA. A Beszkidektöl az Uraiig. Dr. Pröhle Vilmos. II. Újra zakatolás, holdfényben meg-megvillanó tájak szakadatlan váltakozása, a vasúti kocsiban ismét uj környezet. Ugy látszik, mindenki hosszú utazásra számit, mert a szószoros értelmében otthoniasan kezd berendezkedni. A tömérdek és nagyméretű csomagokból, melyeknek csak a tágas orosz vasúti kocsikban juthat hely, ágylepedők, vánkosok, pokróezok, bundák kerülnek elő, a kosarak zsúfolva vannak útravalóval, theáskannákkal, csészékkel, poharakkal. A vasúti kalauz karvastagságú gyertyát tesz a kocsi két végére akasztott üveges lámpákba, milyeneket nálunk jól administrált lalvak bakterjai hordanak, — s aztán kiki készül az éjszakai nyugodalomra. Dicséretére légyen mondva az orosz vasutaknak, hogy azokon még a harmad-osztályú kocsi is valóságos „sleepingear" — legalább a fővonalakon — s ahány utast számítanak egy kocsira, ugyananyi alhatik is kinyujtózva, amit úgy érnek el, hogy az ülések hátulja felemelhető és alátámasztható s ilyen módon a helyek száma megkétszereződik. Erre,-meg a szamovárra, mely, mint köztudomásu, szintén speciális orosz találmány, büszkék is a muszkák talán még büszkébbek, mint a németek a könyvnyomtatásra meg a puskaporra. Reggel aztán meg is lehet mosdani ugyancsak a vasúti kocsiban s az első rendesebb állomáson reggeli is akad. A pályaházak mellett rendesen található egy kis kemenczeféle „kipjatok" felíratta/, hol vizet forralnak. •Odasietnek az utazók theás-kannáikkal forró-vizért. A theát már a kocsiban készítik el. Van aki czitrommal iszsza, van aki almát aprit belé, akad olyan is, aki — ha már a theája elfogyott —• három-négy pohár melegvizet ereget le a szájába fogott ezukordarabon. országgyűlés berekesztését követő napon egész terjedelmében életbe lépvén, életbe lépett annak 167. §-a is. A törvény ezen szakaszának rendelkezését, tekintettel arra, hogy a m. kir. belügyminiszter a 98976. számú körrendeletével utasított, miszerint a thatósági és városi tisztviselőket, valamint a községi és körjegyzőket a törvény szigorú betartása czéljából megfelelőiig figyelmeztessem, egész terjedelmében alább közlöm: 167. §. .Állami és törvényhatósági közhivatalnok a rendezett tanácsú városok polgármestere és rendőrkapitánya s a községi (kör) jegyző nem vehet részt politikai párt gyűlések összehívásában, nem lehet azoknak elnöKe, vagy jegyzője és tőlük megbízást el nem fogadhat, nem vehet részt a képviselő jelöltek körutazásában, továbbá valamely hatáskörébe eső cselekménye vagy mulasztása, illetőleg ezekre vonatkozó ígérete, vagy fenyegetése által, vagy általaban hivatali állásának felhasználásával valamely választót bizonyos jelölt melletti vagy elleni szavazásra, vagy a szavazástól való tartózkodásra nem bírhat; nem rendezheti a választók összeszedését és a választás székhelyére vezetését és azoknál nem működhetik közre; a csendőrséget, rendőrséget, vagy a fegyveres erőtt más czélból, mint a csend és rend fenntartása és a választói jog szabad gyakorlatának oltalma érdekében (3. §. 11.) igénybe nem vehet', sem pedig az azok feletti rendelkezési jogot másra, mint hatósági közegre sem egészben, sem reszben át nem ruházhatja, végre a hivatali í'elebbvalo a g^p^rend^ köztisztviselőt nem utasíthatja arra nézve, hogy melyik jelöltre szavazzon vagy ne szavazzon, hogy szavazási jogát egyáltalán és mikor gyakorolja vagy a szavazástól tartózkodjék, vagy hogy befolyását valamely más módon az egyik vagy másik jelölt mellett vagy ellen, vagy a választóknak a szavazástól való tartózkodása érdekeben érvényesítse. A hivatolt törvényszakasz megalkotásakor a törvényhozást azon czélzat vezérelte, hogy a választói jog szabad érvényesülésének hatályosabb biztosítása, a hivatali hatalommal való esetleges visszaélés megakadályozása és a hivatali állás tekintélyének megóvása érdekében is a közhivatalnokok a képviselő választások és politikai párt élet irányításától, a vezető szerepléstől távol tartassanak. Lehet aztan akár milyen meleg, a forró theázást nem hagyják abban egész nap. Akad aztán az állomásokon mindenféle enni és inni való. Parasztasszonyok almát, körtét, nyersugorkát, napraforgó magot, szárított és sülthalat, tejet, kvaszt árulnak. Az utóbbinak főalkotórésze méz s az oroszok nagy élvezettel iszszák, bár kellemes ízűnek egyáltalában nem mondható. Az állomások vendéglőiben akad ugyan sör, bor, pálinka, illetőleg vodki, csak egy hiányzik: a jó friss ivóvíz. Ennek, ugy látszik kevés a becsülete orosz földön. A vidék kevés változatosságot mutat. A nagy városokon kívül, mint Rjazan, Riazsszk, Morsanszk, melyek mint kereskedelmi, ipari és forgalmi központok jelentékenyek, de általában csak az órosz vidéki városok színvonalán állanak, csak kisebb nagyobb falvak tűnnek föl időnként, hol közelebb, hol távolabb a vaspályától. A hivatalosan szelo-nak nevezett nagyobb falvakban, valami emelkedettebb helyen templom is van és pedig a faluhoz képest rendesen oly díszes, rikító zöldre vagy kékre festett, hogy az ember szinte azt hiszi, véletlenül pottyant oda a felhőkből, annyira nem illik környezetébe ; mert bizony a legnagyobb szelók házai is csak olyanok, mint a gyerevnyá-nak nevezett, templom nélkül szűkölködő falvacskáké! A falak sárgafölddel vakolt nyirvessző-fonadékból, a legjobb esetben hirtelenjében összerótt fenyü gerendákból állanak. Ritkán van bennük egynél több szoba s tél idején az állatok is nem egyszer ott találnak menedéket. Hanem az aztán rettenetes, mikor egy ilyen faluban tűzvész támad! Olyankor nem marad belőle egyébb, mint por és hamu : oltásra gondolni szinte lehetetlenség. Visszajövet éjnek idején egy pár ilyen égő falu mellett haladtunk el. A látvány egyenesen hajmeresztő volt. Az egész falu fényes vörös lángtengerben úszott, füstje alig volt, de annál rettentőben izzott, mintha valami jó négyzet kilométernyi faraktár égett volna egyszerre mindenütt. Igaz, kogy Közép-Oroszországtól Szibérián át egész Kelet-Ázsiáig oly rettentő szárazság uralkodott az egész nyáron, hogy se az általános rossz termésen, se a sok B&pj számunk ÍO oldalra terjed. Azonban ezen tiltó rendelkezések nem zárják ki azt, hogy a közhivatalnok valamely politikai párt, bizottság vagy egyesület tagja legyen, a párt életben alkotmányos jogait ezen törvény által megvont korlátok között gyakorolja s szavazati jogát szabadon érvényesítse. Midőn tehát az idézett törvénr rendel ezéseire a vármegyei és községi alkalmazottakat figyelmeztetem egyúttal elvárom annak szigorú megtartását, nehogy annak megszegőivel szemben a megtorló eljárás alkalmazása is váljék szükségessé. Nyiregyháza, 1901. szeptember 13. Alispán helyeit: Mikecz Dezső, főjegyző. 20026—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a f. évi augusztus hó 19-én 18278. K. sz. értésítésemro, tudomására hozom, hogy a Nagy-Kálló községhez tartozó Nagy-Ruszka tanyán sertésorbáncz miatt elrendelt zár f. évi szeptember hó 7-én feloldatott. Nyiregyháza, 1901. szeptember 11. Alispán helyett: Mikccz Dezső, főjegyző. 19627 — 1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Á járási főszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróságoknak. A dadai felső járás főszolgabirájának 6904. K. sz^ alatt kelt körözvényét szabályszerű körözés, nyomozás és esetleg intézkedés végett közlőm. Nyíregyházán, 1901, szeptember hó 4. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 6904—1901. K. Körözvény. Béda Margit buji lakos 8 éves kis leánya julius hó 30-án Kótaj községben eltévedt. Személyeirása a következő: neve B;da Margit, született Ibrányban, r. kath., 8 éves, termete közép, arcza kerek, arezszine szőke, szemöldöke, haja szőke, orra, szája rendes, beszél magyarul, ruházata kék karton blus. Gáva, 1901. augusztus 31. Sznnyogh, szolgabíró. erdőégésen nincs mit csudálkozni. A széles szántóföldek ugy porzottak az eke után, mint az országút, a merre birkanyáj halad. Az erdők többnyire nyiresek és fenyvesek, melyeknek széles írlásain tul fel-feltűnik néha egyike ama vidéki orosz földbirtokosok magános lakóházainak, melyeknek sajátságos, eredeti világa és életviszonyai oly sok vonzó tárgyat nyújtanak a nemzeties irányú orosz regény irodalomnak. Nyáron mezei munka, egy-egy berándulas a szomszédvárosba, országos vásár alkalmából, télen szánkózás, szomszéd-látogatás, vadászat, hosszú esték a hangosan forró szamovár mellett, névnapokon egy kis társaság, tánczmulatság, majd hetekig tartó elzártság a nagy világtól. Elképzelhető, mit jelent ilyen helyen a kikelet! Látni aztán háztető formákat, melyeknek eresze a földel éri, vagy egészen lapos gyepes, parányi kéménynyel ellátott alig lábnyi magasságú fedeleket, melyekről csudálkozva kérdezi az ember, hogy mi lehet. Hát bizony ezek is lakóházak, melyeken vagy egyáltalában nincsen ablak, vagy ha van, ugy az egy rézsut beásott szellőző lyuk; az ajtó pedig valóságos pincze lejárat. Egyébként, ha nem is ilyen, hát hasonló nyomorúságot, sajnos, a szekelyek földjén is lehet látni; de az az okos, nyílt eszű erdélyi magyar egy cseppet sem illik bele azokba a rozoga deszkavityillókba ott az Olt mentén, s azért szánalomra méltó ; mig ezeknek az oroszföídi vermeknek lakó a maguk módja szerint talán boldogok is. Penza felé közeledve már mordvinokat is láthatni mezei foglalatoskodásban, az oroszokétól nem nagyon elütő viseletben. Ezek tudvalévőleg a magyarral rokon nyelven beszélnek, de hogy még meddig, az ma már alig lehet kérdés tárgya. Tatárok is vannak már az utasok között. Ezek kereskedők. Van köztük olyan, kínok összeköttetései Bokharáig, a Kaukazusig elnyúlnak, drága selyemkaftánban jár s első osztályos kocsiban utazik, de ott is csak a maga fajtájához huz, a többit figyelemre sem méltatja. Ha eljön az imádság ideje, fogja kis rézkorsóját, leszáll a legközelebbi állomáson, vizet kerít valahonnan