Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-18 / 33. szám

jtjyjtj LLIH, iKux.r.uuxu > /. eJőszám drb. mell y^Xttrév t üijTnnr / • /yy'— sz a* 33, szam, Nyíregyháza, 1901. augusztus 18 v SZABOLCSVARMEGYE HIVATALOS LAPJA, A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZÓK ós A SZA.B0LC3MEGYEI ÁLTALÁNOS TANITÖ-EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. IVlegrjelenik: hetenlxint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Kj'éaí évre 8 korona. Ml érre 4 „ Negyed évre 2 „ A községi jegyző és tanító araknak egész évre énük négy korona. Egy »zám ára 20 flllér. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képező kdldemények, a sxerkesztó c»ime alatt kéretnek beküldeni. Bérmentetlen terelek csak ismert kezektől fogadtatnak e'. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek visBia. Hirdetési dijak: Minden négytxer basiboiott petit sor egysif r közlése 10 fillér; többszöri közlés esetében * ül. A ny II t-t éri közlemények dija zoronkint 60 fillér: Apró hirdetések 10 szóig 40 fii., minden torlbbi s/ó 1 fll. Vastag betűvel szedett kétszeresen síi mit Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére által Budapesten, Haasenstein és Vogler a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Ecksten Bernát ós Általános Tudósító irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Oorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos rész, 14734—1901. K. Szabolcsvármegye alispánja." *. • ^ községi elöljáróknak. A magy. kir. belügyminiszter 53738—VI. b. 1901. számú rendeletének másolatát tudomásul vétel, alkal­kazkodás és a legszélesebb körben leendő közhírré té.tel végett kiadom. Nyíregyháza, 1901. julius 19-én. Alispán, főjegyző szabadságon: Szikszay, t. főügyész. (Másolat.) 14734. K. számhoz. Magy. kir. belügy­miniszter 53738—Vl-b. Körrendelet valamennyi törvény­hatóságnak. Fragner prágai gyógyszerész Dr. Rosa féle uh'lbalzsam név alatt oly titkos szert hoz forgalomba, mely aloét is tartalmaz. Erre való tekintettel az országos közegészségi tanács véleménye alapján szóban forgó titkos szerek forgalomba hozatalát ezennel eltiltóin. Miről a törvényhatóságot szakközegeinek kellő utasítása végett azzal értesítem, hogy a szóban levő titkos szer­nek forgalomba hozója ellen szabályszerű eljárást indítok meg. Budapesten, 1901. évi junius hó 19-én. A miniszter helyett: Gulner, sk. államtitkár. Tüdővósz. Tudós orvosok gyülekeztek Londonban, hogy az Európaszerte pusztító tuberkulózis ellen való védekezés módjai fölött tanácskozzanak. Az egész Európa aggódó reménykedéssel várta, leste. mit végeznek a tudósok, lesz-e mód a gyilkos kór pusztításának véget vetni. A tudósok tanácskozásának nem lett meg a várva várt eredménye, sőt az a leverő tény vált bizonyossá, hogy a tüdővész ellen nincs gyógyszer s a védekezésben továbbra is palliativ módszer mellett kell megmaradni. Akit tehát, vagy szeretteit megtámadja a tuberkulózis, az tegyen le a reménységéről, mely eddig biztatta s az orvosok tanácsát csak olybá tartsa, melyek a beteg életét és kinjait ideig­óráig hosszabbíthatják meg. A „NYIRVIDÉK" TÁRCZÁJA. A megedzett szivek. A kalázi fürdőbe egyik fő évadon négy előkelő vendég érkezett a szélrózsa két különböző irányából. A fürdő biítos a következő adatokat jegyezte fel róluk — bevallás után. Báró Barna keztyügyáros ós leánya Ilma — Zajzon Ferenczné magánzó és fia DJZSŐ. A földszinten váltottak lakást a bár keveset jártak kint, mégis állandó megfigyelés tárgyát képezték. Báró ur mindennap változtatott keztyUvel a kezén, levett kalap­pal, megvedlett fejét fjlyton törülgetve és erősen lihegve jelent meg a lámpa oldalán, aki sugár szőke szépség volt s pazar öltözetével minden szemet magára vont. Zajzonné csak a fürdés idején és vacsorakor hagyta el a szobát s ilyenkor négyszög aJaku termetét egy nagy kék koczk&s mantilba burkolta s alaposan ráfüggesz­kedett a fia karjára. Különös gyöngédséggel viseltettek egymás irányában a nyilvánosság előtt, de mihelyt a négy fal közzé értek, mindjárt akadt valami lerzámolni valójuk a mivel a hangot nem igen válogatták, a por ás nak kikerült ellesni bizonyos diszkrét részleteket, melyek lassacskán ki ia szivárogtak. Ugy látszik, hogy az én mézes heteim inkább mérges hetek — monológizált B&ró ur indulatosan. Minden nő ártatlanul kezdi a hűtlenséget. Azt hiszi nem vettem észre a mosolygását ? Eddig tartott a megbecsülés ? Minden kérését teljesí­tem csak azért, hogy hű legyen Mennyit áldoztam már is a kívánságának. Eltitkoltam, hogy nőm, mert igy akarta és ez a viszonzás! Addig figyelmeztetem mig nem késó, hagyjon fel a kaczérsággal, mert .... A BEép asszony közbe kaczagott s nevetgélő epés hangon felelt vissza. Ezer bocsánatot kérek édes aranyos fér j cském a hűtlenségemért. Nem tudtam, hogy a mosoly­gás is vétek. Egyébként erre nem kötötiünk szerződést Az áldozatokat pedig nagyon korai már hánytorgatni. Azt mondják, abszolút lázmentes helyen való tartózkodás — legyen az szaharai égalj, vagy a magas hegyek tiszta és száraz levegője — az egyedüli mód a betegség leküzdésére. De hát hány ember teheti azt meg! . . . A tuberkulózis öröklő vagy fertőző beteg­ség; a fertőzés pedig a szegény embert fenye­geti leginkább, ki életmódjánál fogva alig képes azt elkerülni. A lakás, életrend, táplálkozás és ruházkodás mind figyelmes megválasztást igé­nyelnek; ezt pedig a szegény ember nem teheti. A tudósok csak annyit tudnak tanácsolni, hogy a tüdőbetegekkel való közvetlen érint­kezést kell kerülni s a lakásban és ruházat­ban a feltétlen tisztaság ajánlatos. Ebből folyó­lag ajánlják a nyilvános helyeken és magán­lakásokban a vizzel telt köpőládák alkalmazását s ezzel aztán kimerül minden jó tanács, mit adni képes. Sokkal hatásosabb volna ennél a tüdővé­szesek országos szanatóriúmainak felállítása, hova minden beteget törvény alapján kellene berendelni, volna az szegény vagy gazdag. Tekintve a pusztító kór terjedésének óriási árnyait, egész lázmentes vidékeket kellene ki­merittetni s az ott épülő, hygienikus szempon­toknak megfelelő pavilonokban az összes betegeket elhelyezni, mig betegségök tart. Ez a szeparáczió az egyetlen módszer tovább és tovább harapódzásának megakadályozására. Bizonyos, hogy drasztikus módszer ez, mely nagyon sok embert szakitana ki családja köré­ből meg a nyilvános élet kellemeitől; ámde a czél humánus voltát s az emberiség védeke­zésének jogosultságát nem lehet eltagadni. A beteg, kit tudomány alkalmasabb gyógyitó szerekkel az élet, a munka és élvezetek szá­mára megmenteni nem tud, szívesen lemondana Hát én nem áldozom magáért? Hűségesen kisérem min­denütt, egy lépést sem teszek egyedül. Azt hiszi, hogy nekem olyan roppant kellemes hallgatni a szuszogását, mintha a keztyügyárnak nőtt volna lába s az mozogna mellettem. Ha pedig, azt sajnálja, hogy nem iratta be, hogy a felesége vagyok, hát menjen és igazitassa ki. Ez a gyerekség volt az első kérésem, csak azért, hogy próbára tegyem és már ezt is a szememre veti. Szégyelje magát! Zsarnok! — Kinyitotta az ablakot s kihajolva rajta az orrán keresztül dúdolgatni kezdett. A tizen­egyes szobában csaknem egyidejűleg a következő pár beszéd folyt le. Zajzonné: Ha még egyszer ugy fogsz bámulni arra a frivol nőre a vacsorát is ide hozatom és nem megjünk többet az ebédlőbe. Valóságos szem távirdázás amit véghez visztek. Vagy talán el akarod hitetni velem, hogy azt a kopasz urat bámulod? Ennyire csak nem tartasz bolondnak? Ugyan Matild hagyjon fel kérem ezzel a szekatúrával, nagyon korai még ez — vágott közbe a fiatal férj. Miféle hagyjon fel!? Talán a férjem vagy? Mar ezzel is kiakarod mu'atni az elhidegUlést? — E várom, megkövetelem, hogy tegezzél. Látom, hogy nagyon könnyen bele tudnád magadat élni szerepbe, de többet nem ugratsz be, nem fogunk anyás­dit játszani Ha elvettél hajolj meg a törvényes köte lezettségek elótt és hagyj fel a fiatalos kalandokkal. Az áldozatokért ezt megérdemlem. Vegye tudomá 8u', vagy vedd tudomásul Matild — ha igy jobban tet­szik, — hogy nem vagyok hajlandó megszokni féltékeny kedó vádjaidat. — Ei már indulatos hangon volt mondva. A férfi kötelezettségem ismerem ós az előzékenységem ellen sem lehet kifogásod. Sió nélkül cnpellek, ha sétálni akar, el nem mozdulok egy perezre sem, le­mondtam a sportjaimról és ime még te emlegeted az áldozatokat. Tilán az ékszereket sajnálod amit vettél? Tessék itt van. Lánczot, órát, gyűrűket letette az asz­talra, fölnyitotta az ablakot s elkezdett halkan fütyö részni. mindenről a reménységért, hogy egészsége évek során vissza térhet. Az ily szanatóriumokat pedig az államok­nak kellene létesiteuiök; csak az állam elég gazdag és hatalmas arra, hogy ily nagyszerű intézményt létrehozzon s csak a törvény le­het elég erős, hogy az összes fertőző anyagot összegyűjtse, s elvonja az egészséges emberek társaságából. Amit erészben a társadalom tesz és tehet, az csekélység s nagyon távol áll, hogy a tuber­kulózis leküzdését attól remélni lehessen. Azokból a milliárdokból kell elvonni vala­melyest, melyeket a mivelt népek egymásellen való fegyverkezésre költenek; a kulturnépek humanitása, közös érdekeinek megértése, békés szelleme ós egyetértése volna hivatva arra, hogy az emberiség e nagy veszedelmét törvény­alkotásokkal s közös áldozatkészséggel meg­szüntessék. Az állatkórok széthurczolásának megaka­dályozására vannak n ;mzetközi törvényes meg­állapodások: miért ne lehetne a tuberkulózis ellen hasonló módon védekezni ? A Londonban összegyűlt tudósok is szana­tóriumok felállítását javasolták, de a szanatóriu­mokban való kötelező elhelyezésre nem tehet­tek javaslatokat, mert ez már a közszabadságot érinti, ez már a törvényhozások dolga. Régente a bélpoklosok és leprások Fran­cziaország egy alkalmas vidékére internáltattas. A középkor durvább és személyes jogokknl nem sokat törődő felfogása könnyen megoldotta a szeparálás nehéz kérdését, de egyúttal meg­oldotta a kór terjedése megakadályozásának feladatát is. A mai kor humanismusa se talál­hatna kivetőt abban, hogy a tuberkulotikus betegek alkalmas helyeken szeparáltassanak, Az este csendes volt és szelíd, az ablakok pedig meglehetős közzel állottak egymáshoz s mintha a közös sorsuk tudata szállta volna meg lelköket olyan epedő pillantásokat vetettek egymás felé. Hogy pedig ezek a pillantások nem voltak egészen ártatlanok, bizonyítják azok az apró levélkék, melyek a portás ügyességéből jutottak rendeltetési helyökre. A kőt családban egyéb­ként napirenden vcl ak az apró súrlódások s csak akkor fakadt ki Zíjzonné erősebben, mikor az édes Dezsője el­hozatta a bicziklijét és minden délután magára hagyta pár óráig. Báró Barna is nagyon ellenezte, hogy Ilma a férfiaknak való mulatságot űzze s csakis azzal a titkos gondolattal egyezett bele, hogy ő majd automobilon kisérni fogja. Midőn a gép megérkezett Ilma éppen nem volt már otthon. Annál jobb, gondolta magában Bíró ur, most legalább észrevétlenül meg fogja lepni. Ugy ia ott motoszkált az agyában az a sejlelem, hogy há'ha nem is olyan egyenes annak a bicziklizésnek az u'ji. Kaláz nem tartozván a leghíresebb fürdők közzé, a publikum akkor látta az első önjáró kocsit s alaposan megbámul­ták amint a hosszú platán soron végig futott. A lan­kás ut sárga földjén párhuzamos kerékpár nyomok vezettek végig, csakhogy nem lehetett felismerni, hogy mtlyik a legutóbbi, kérdezősködni pedig restelt. Átku­tatta a terjedelmes sétányt 8 az ország ut mellett vezető akáczos részen már C3ak kettő volt látható. A friss vakond túrások tanúsága szerint pedig nem is volt&k régiek. Meglassította Báró ur a gépet, előre hajolt és kétségbeesetten látta, hogy mindenütt páros a nyom, tehát ketten vannak. Éppen azt tanulmányozta még, hogy honnan ered­nek azok a megtermett lábra valló szóles czipő le­nyomatok, melyek itt-ott nyakát szegik a kerékvágás­nak, a mikor közvetlen maga előtt megpillantja Zajzon, nét a koczkás mantilban. A kitérésről szó sem lehetett Báró ur pedig a nagy ijedelemben nem találta el a féket sót az ide-oda kapkodással még meggyorsította. jutányos árban kapható a volt Török Péter féle üzletben Hirschler Mór czégnál. 495-7—4

Next

/
Thumbnails
Contents