Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-09 / 23. szám

N Y 1 R V I D É K beavatkozásoknak feltétlen etikai jogosultsága csak akkor lesz, ha egyidejűleg más oldalról a visszatartott egyének jobb megélhetése érdekében is goudoskodás történik. Az ebbeli gondoskodást provokálják a mezőgazdasági nép jólétét czélzó javaslatok, amelyet a memorandum igy összegez: Tegye a kormány tanulmány tárgyává a birtokminimum kérdését a földbirtok túlságos elaprózásának megakadályozása czéljával, mert a földbirtok megoszlása a megyében odáig megy, hogy végre is az okszerű mivelést lehetetlenné teszi s egy c-al.idot eltartani képtelen Rendezzék a telekkönyveket, mert ezeknek és a kataszteri birtokiveknek megbizhatlansága sok pörre, pörveszteségre és keserűségre ad okot. Az erdőtörvények végrehajtását alkalmazzák a helyi viszonyokhoz, még pedig legelők létesítésének elősegítése érdekében. Hajtsák végre a legeltetési és a mezőrendórségi törvényt; törvények az üzérkedőkkel, hatóságok pedig az erósebbekkel szemben jobbau védjék meg a uép érdekeit és végre is az adóterheket ne fokozzák. Ezek a sárosi memorandu n lübb javaslatai, amelyek helyt állanak országos szempontból is, nemcsak Sirosvármegyére nézve. A javaslatuk nem is produkálnak a kivándorlás súlyos és abnormis tünetére alkalmazandó különleges intézkedéseket, hanem csak olyan intézkedéseket provokálnak, amelyek lelkiismeretes végrehajtása a legnormálisabb és a legboldogabb állapotok között is kötelessége az államhatalomnak. Sáros keveset kér, nem azért talán, mintha ez a kevés már segítene baján, hanem inkább azért, mert többet kapni ugy sem remél. És talán igaza van. Kivándorlás ma nemcsak Sárosvár;negyéből van; ez egy országos betegség és hogyha enuek a bajnak gazdasági életünkbe mélyen lenyúló gyökereit egyszeribe és alaposan gyógykezelés alá venni akarnónk, arra kellene felébrednünk, hogy ehhez a vállalkozáshoz gyengék és szegények vagyunk. Az elszegényedés általános következményével szemben bizony máról-holoapra tehetetetlen a kezüuk, mert ezt a keserű gyümölcsöt több évtized érlelte meg. Legfeljebb azon dolgozhatunk, hogy a jövendő talaja jobb gyümölcsöt teremjen és ez is csak valami. De valamit tenni evégből kellene már, mert a baj már csakugyan nagy; Felvidék, Dunántul, Délmagyarország és a Székelyföld osztoznak bsnne, tehát kis kivétellel az egész ország; bizony sajnos, Szabolcsvármegye is. Azért a kivándorlás nemcsak Sárosvármegye ügye, hanem édes mindnyájunké. Igen okos dolog, hogy a sárosmegyei gazdasági egyesület az oknyomozás és az indítványozás terére lépett. Ezt az összes érdekelt gazdatestületeknek meg kellene tenniök. Hivatottak is rá, hogy megtegyék, de ebből még nem következik, hogy a hivatalos Magyarország a dolgot rájuk hagyja. Hogy ezt a kis országot — Azért kellett volna Jankó azokat a ruhákat idehozni, majd kimosattuk volna mi. — Ha én azt tudtam volna ? A kapitány csengetett. Pár ember elment Jankóval s nemsokára előhozták az összes talált ruhákat. Az összes talált fehér ruhákon raj'a volt a szerencsétlenül jirl ungi követ 0. E. jegye. A ruhák tehát megvoltak. Most oiár c ak a holttestet kellett keresni, mert hogy a követ nem élt, midőn ruháit lehúzták, az már nyilvánvaló volt. Ismét csak a szerelmeseért bosszúra vágyó leány segített. Megjelent a kapi'áuynál s jelentette,hogy Kovács Pali hajdú, minden este megjelenik polgári öltöze!ben, a volt követ lakásával majd nem szembe levő korcsmában. Fogják el. Hát az elfogás már köunyü volt. Ugy szólván a rendőrök kezébe adta m gát Kovács Pali. Bántotta a lelkiismeret, hogy jó gazdiját ('uert minden Csicseri Orosz nagyon jó ember) elengedte oly fiatalon költözni az árnyék világból. Beismerte, hogy többszöri poharazás közben beszélte meg, s vette rá Toronyi István, hogy közösen öljék meg Orosz Eteket, s akkor a póuzen Amerikába költöznek, a hol urak lesznek. Elein e Kovács Pál mit sem akart tudni a dologról, de Toronyi, a ki irtóztató gyű ölettet volt eltelve Orosz ellen, addig-addig beszólt, míg végre Kovács rá nem állott. Elvégre urnák lenni, szolga helyett, még is valami. Azt ő is tudta, hogy uránál mindig van annyi pőnz a mely kissebb igényű embert boldoggá tehet. Elhatározták Orosz halálát és kirablását. Már Május 20-án éjjel akarták végre hajtani, de most Kovács oly mértékben altatgatta lelkiismeretét, hogy holt részeg lett, Toronyi nem mert a gyilkosságba belefogni. Hinem május 21-ín Toronyi elment Kovác-hoz, ós önnek szobájában iszogattak, 8 megvárták míg Orosz elalszik. egyetlen esztendő alatt százezer honpolgár hagyja el, ez olyan súlyos tüuet, amelynek kifürkészése végre is csak áthárithatlan kötelessége a törvényhozói és a végrehajtó-hatalomnak. Az OMGE.-nek az sz indítványa volt, hogy a parlament — angol példára — királyi bizottságot küldjön ki a kivándorlás mögött rejtőző bajok kipuhatolása czéljából. Enuél jobbat kezdő lépésnek mostsem ajánlhatunk. Kerüljenek sorra a kiürülő vidékek s lásson az államhatalom haza-kacsintással nem vádolható saját szemeivel. Ha aztán tisztára kitapogatjuk a diagnózist, megindulhat a munka egységes terv szerint, harmonikusan, alul és felül. A törvényhozói testület méltóságának is az felel meg jobban, a mai kormányzat gondos munkájához is iukább hozzáülik, hogy vezetője, ue pedig ostromoltja, legyen a kivándorlás kérdésében megindult mozgalomnak S valóban értelmetlen volna is itt az elkülönödés, mert hisz rosszabbat senki sem akar, mint hogy jobbra forduljon népünk sorsa. Buday Barna. Selyemtenyésztés. Az orsz. selyemtenyésztési felügyelőségtől a következő sorokat kap'uk: A „Nyirvidék' tekintetes szerkesztőségének Nyíregyházán Tudomásomra jött, hogy a tekintetes szerkesztőség, becses bpjának egyik utóbbi számában, kegyes volt megemléki zui íó a, hogy a selyemtenyészté?t az idén Bsrczelen Uiögke.'.dottük. A közleményből azonban azt kell látnom, hogy a tekintetes szerkesztőség nem egész helyesen volt értesülve. Nrhogy tehát a közönség nem egész he yesen infurmáltassék, bátor vagyok az ügy érdekében kővetkező kéréssei fordulni a tekintetes szerkesztőséghez : Ha méltóztatik megengedni, a legnagyobb öiöui rnel fogom a tekintetes szerkesztőség tudomására hozni mindazt, a mi csak a seiyüinteuyészteat ama vidéken il.eti. Tuvabbá legyen szabad a tekintetes szerkesztőséget még arra is kernem, hogy az esetben, ha bármiféle pjnaszok az országos selyemtenyésziósi felügyelőség elleu, tudomására jutuának, szíveskednék azokat közvetlenül velem azonnal közöld, hogy szükség esetén, azokra a kellő felvilágosításokat, becses lapjában is megadhassam. Mir több évek óta az i én történik meg ismét az, h.-gy megkisére jdk a selyemteuyésztést meghonosítani oiy v d ;iekun, a hol az még eddig nem űzetett. Ezen ii lyek a köve'kezők: 1. Z íbó, Síüögj megyében, hol már Br. Wesselényi Miklós luejebeu üuek u seiyemtenyésztest. I t, már ezeu első évben mintegy 40 selyemtermeiőük van. 2. D^rz-idan, szintét Szilágy megyeben, hol inin!egy 30 leuyésztőuk vt,n. 3. Bdicíelen és koinjésén Szabo.csmegyében, hol míut gy 200 tenyésztőnk van. 4. Nyíregyházán, ho miuiegy 35 tenyésztőnk van. 6. A Dern Irsan Pest megytb.n, hol mintegy 80 tenyésztőnk var. Ezen közse^ek mindegyikében, a tenyésztők számá hoz kepest, 1. 2. és 3 oktatöuó u.űködik, kiknek kötelességük a tenyésztőket a selyemtenyésztésben gyakorlatilag bevezetni. Sokáig kellett váruiok. Orosz éjfél u'án jöit haza, és sokáig olvasott. Éjfél u

:án 2 órakor belopódzott a két gyilkos a szobába, a meiyból Orosz nehéz horkolása hallatszott ki. Megrohanta a két gyilkos ós TVronyi fojtogatta Oroszt. DJ az erősember volt.és mind kettőt leiökie magáról. De a kések készen voltak, és a s2űrás-szúrás után érte a szerencsétlen embert, míg végre u olsót lehelt. Akkor a két gyilkos egy zsákba tömte a tetemet, de az k'Csinyuek bizonyulván lepedőbe takarták be. Aztán Toronyi, mert Kovács hozzányúlni nem akart, vállára vetette a hu'lát. Kovács pedig a véres ruhákat és ágyneműt köpönyegjébe csavarta kimentek a Duuához, a hol a holt testet bedobtak a vízbe, a lepedőbe kötött véres ruhákra pedig köveket kö'öttek,s ugy eresztettek a Dunába. Aztán haza mentek. A szobát feltörték, Kovács a köpenyegjót a kéménybe tolta, a zsákot a pinczébe vitte le s megállapodtak abban, hogy Kovács néhtny napig itt marad, hogy eyanut ne költsön, elhíreszteli hogy gazdája hetekre elutazott, aztán el megy Nemeskére, a hol Toronyi szüieiuél lesz, s mind ketten kivándorolnak Amerikába. A két gyilkos 12000 pengő forint készpénzen osztozott meg. Sopron megye alispánja azonban még kellő fdóben intézkedett a kir. személyek megkeresése folytán és a szfp Toronyi Pistát elutazása előtt egy nap elfogták. Ez is beősmert mindent. Napok múlva valahol sz alföldön fogtak aztán ki egy hullát, a melyet Pozsonyba szállítva, megállapították, hogy biz az a néhai Orosz Elek ungi követ hullája. El is temették a pesti régi temetőbe. A két gyilkos életével lakolt a borzalmas gyilkosságért. S a kis Nelli pedig koszorúkat hordott arra a sírra a mely tz ő szeretett követének holttéstét takarja Hogy mikor, és ki által vigasztalódott meg a szép leány, ki tudja azt!? Pataky István. Ezen kivül minden egyes selyemtenyésztő egy naptárt kap, melyből egy példányt mutatványul bátor vagyok ide csatolni. Gondoskodva van arról is, hogy a termelők gubóikat lakhelyeikhez lehetőleg közel értékesíthessék. A tenyésztők kere-ete,a kezdet ezen első évében, szerény lesz, es p-d;g azért, mert a kezdő tenyésztőnek átaljában csak mintegy fél annyi hernyót adunk felneve'ésre, mint a mennyit átlag 8dni szoktunk a már gyakorlottabb tenyésztőknek. Mit czélszeiü tenni azért, mert a kezdő, épp a kevesebb mennyiségű selyembo^ár mellett tanu ja meg a helyes gondozást és jövőre önmaga fogja megbírálhatni az

f, hogy mtnnyi hernyót képes jól felnevelni. De még egy oka van annak, hogy a kezdetben kevesebb hernyót osztunk ki, ós ez az, hogy csakÍB a tapasztalat, u án lehet biztosan megtudni: mennyi szederfalomb áll rende;kezé.-re ? a mi, a selyemtenyésztésnek legfontosabb alapfeltétele. Miért is u«, ki a selyemtenyésztés övőjét az országban vagy bármely vidéken biztosítani akarja, nem tehet nagyobb szolgálatot az ügynek, mint ha a szederfatenyéíztésre buzdít ugy a hatóságoknál mint polgártársainál, Bőt ha alkalma van, maga is jó példával előljár. Rendezzük mindenekelőtt a községi faiskolákat, és használjuk azokat leginkább szederfaültetésre, hogy azt:;n az ott nevelt szederfák részint a lakosság közt kioszthatók legyenek, részint pedig kőzsfgi közterületek beültetésére használtassanak. Küiöuöseu tőrekedjüuk, hogy a közhelyek, u. m. öl ami, törvényhatósági és községi közutak mentén üites^üuk szedtrfákat, mert a tapasztalat szerint a selyem tenyésztéssel leginkább csak népünk legszegényebbjei foglalkoznak, kiknek nincs saját területük, hol magoknak sztderfákat nevelhetnének és igy egyenest utalva vannak a közhelyeken levő és köztulajdont képező szederfák lombjaira. Ő zinte hálával kell megemlékeznünk Szabolc;vármegye alispánjára, ki, mint kevesen az országban, hazafias jóindulattal a leglelkesebben karolta fel a selyemtenyésztés ügyét és néki kösiönhető, hogy Sz-iboicsmegyében eddig már 179,310 szederfacssemetét osztottuuk ki községi faiskoláknak ós 4800 szederfát ültettünk ki végleges helyre. Buzdítani a népet a selyemtenyósztésre, figyelmeztetni hogy az oktatóaők tanácsait lelkiismeretesen kövessék, de egyúttal figyelmeztetni arra is, hogy túlságos nagy reményeket ne fűzzenek kivált a kezdetben a selyemtenyósztéshez, végül tőlünk telhetőleg mindent elkövetni arra nézve, hogy a szederfatenyesztést mindenki saját hatáskörében a legjobban felkarolja, ime ez az, amivel ezen jó ügyet legjobban szolgálhatjuk, ami utóvégre hazafiúi kő elesség. Tanítói gyűlés. A Szabolcs vármegyei Általános Tanitó-Egyesületnek nyíregyházi járásköre f. hó 5-én tartotta meg tavaszi rendes gyűlését. Ezen gyűlésen Kubacska István elnöklete részt vettek a következők: Bencs László Nyíregyháza polgármestere s egyletünk tiszteletbeli tagja. Dr. Kelemen Adolf, Bobonka András (Bököny), Szabó Endre ev. Korpos Mihály, Stoll Ernő, Gábrieny Sámuel, Petrikovics Pál, Bónis Menyhért, HaskóFeiencz, (Tímár) Stoífan Lajos, Orsovszky Gyula, Mityánszky Lajos, Dömötör Ferencz, (Napkor) Józan József (Kótaj), Tóth György (Kótaj), Nagy Ignácz (Kótaj), Varga György, Fábián Ferencz, Kohn Izsák, Kummel Ferencz Nyírbátor, Rúzsa Endre, Nandrássy D. Aurél, Orsovszky Mária, Boczkó Lajos, Ruman Andor, Schőn Dániel, Pazár István, Lengyel József, Pataky Lajos, Szabó Endre róm. kath. Sesztay János rendes tagok. Lengyel Józsefné, Mándy Etel, Halász Mór vendégek. 1. Az elnök a következő meghallgatásra és megszívlelésre méltó megnyitó beszédjével üdvözölte a jelenvoltakat. Mélyen tisztelt Járásköri Gyűlési Kedves Kartársaimi Mult év november 8-án megtartott járásköri gyűlés alkalmával a nyíregyházi járáskör tagjai nagyszámú megjelenésük által szép jelét adták érdeklődésüknek az egyesületi élet iránt. Köszönet azoknak a kik — még mindég kevés számmal vannak — megérlik az egyesülés czélját és nem kímélve időt, fáradságot, anyagi áldozatot, a járásköri és az egyleti gyűléseken megjelennek, annuk ügyei és gy inaguuk ügyei iránt érdeklődnek. Azoknak pedig, a kik fájdalom — nagy számmal vannak — még mindig távol taiiják magukat — szolgáljon buzdításul. Kevesen dolgozunk sokakért és sokan élvezik gyümölcsét e kicsiny, de kitartó sereg buzgólkodásának. 25. éve. hogy a Szaholcsmegyei szabad lanitó-egylet fennáll. Azon derék, ügy buzgó kartársaink, a kik az egyesület zászlóvivői kezdettől, ludjáK jól, mily sok, válságos napot, sőt évet kellett az egye.-ületnek e 25 év alatt átélni. És, hogy ina fonnál — az ő kitartásuknak, ügyszeretetüknek köszönhetjük. Ez idő szerint — hála ezért is a Mindenhatónak — a tagok száma szaporodott. Azonban a tanítók létszáma Szabolcsmegyében ennél sokkal több. Miért van az, hogy kartársaink legnagyobb része idegenkedik e szabad taniló egyesületbe való belépéstől ? F. lekezeli féltékenység, vagy más ok tartja őket távol? Vdgy neiu tudják, hogy van Szabolcsim-gyében egy szabid tanító-egyesület, a mely ha nem léteznék, ugy egy hivatalos egyletet kellene alakítanunk? Vagy csak mi, a kik tagjai vagyunk az egyesületnek volnánk szelbmileg oiy gyöngék, hogy önképzésre, művelő ésre, tapasztalásra csak nekünk volna szükségünk? Senkinek itt felekezeti ügyeit nem bolygatjuk. Van nekünk elég közös ügyünk. Ott van a tanítói nyugdíj — a szolgálati idő — egységes tanterv — Eötvös alap, tanítók háza. Hogy pedig közülünk bárki is elmondhatná magáról: én már eleget tudok, sokat tanultam, nekem már ismeretszerzésre nincs szükségem, — ebez sok kér-