Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-09 / 23. szám

IV T t R V ' I) fe K dés fér. A fiatal kartársak az öregektől és viszont ezek a fiataloktól sokat tanulhatnak ily összejövetelek alkalmával. A gyülekezésnek meg van a maga hiszna. Szolgáljunk rá Réztolli kartársunknak a néptanítók lapja mult évi 49-ik számában beszámolo a vakátióról reánk vonatkozó czikkére, a mely igy hangzik: .Gyűlésezzünk csuk! Sok drága gyöngyöt terem minden ilyen összejövetel. Legyünk szorgalmas latogatói a gyűléseknek, mint a Szabolcsiak, a hol a megyei gyűlésből csak liz tag hi nyzott. (Érti a tavalyi kisvárdai gyűlést.) Ez is följegyzésre méltó, különösen most, hogy az állam igen megszorította az állami tanítók fuvar és napdiját. De a Szabolcsiakban akkora az érdeklődés, hogy a magukéból áldoznak a gyűlésekért.* Bár e szép dicséretet megszívlelnék azok is, a kik nem tagjai az egyesületnek. Hogy elmondhatnák: .a Szabolcsiakban akkora az érdeklődés, ho,y a megyei gyűlésekből a megye tanítói közül csak tizen hiányzottak. És a midőn az egylet 25. éves fennállását fogja megünnepelni elmoudhalnók: ,e megyének minden tanítója tagja az általános tanító egyletnek,* és tagja az .Eötvös" alapnak. Önök előtt, kedves kartársaim, talán fölösleges is hangsúlyoznom, hogy nagy szükségünk van ily összejövetelekre. Minél nagyobb számmal jelenünk meg együ't ily gyűlések alkalmával, annál jobban emeljük a lanitói tekintélyt. Annál jobban költjük fel a polgárság, a város vezetői érdeklődését irányunkban. A mindennapi életből hozok fel egy példát. 5 —G ember beszél együtt az utczán. A járókelőknek fel sem tűnik, ügyet sem vetnek reájuk. Vonuljon csak fel 100 ember, már másik 100 csatlakozik a tö.neghez és érdeklődve kérdi, mi lesz itt ? Ne sóhajtozzunk, ne festegessük máso'r előtt szegénységünket, mert ez csak szánalmat, lenézést eredményez. Elég, ha magunk ismerjük szegénységünket. De jelenjünk meg ott, ahol nagy számunk allal megmutathatjuk, hogy íme mi egy erős, hatalmas labort képezünk. Legyen mindegyikünk apostola e tanitó-egyletni.k. Édesgessük a még idegenkedő kartársakat az egylet kebelébe. Egyesítsük a megye tanítóit felekezeti külömbség nélkül. Ne legyünk féltekenyek felekezeti jellegünkre. Itt is ini legyünk az úttörők. Rontsuk le a válaszfalat, a mely a felekezeti tanítókat, egymástól elválasztja. A felekezeti érdekek és a tanítók együttes érdekei szépen megférnek egymás mellett. Hogy ez igy van, hivatkozom a nyíregyházi tanítókra, a hol 5 felekezeti, 1 polgári, 1 községi iskola és 3 óvoda tanítói és tanilónői közül számszerint 49-en, csak Ír. k. 1 izr. tanító és 1 izr. tanítónő nem tagja az állalános tanítói egyesületnek. És kérdem váljon összeütközésbe jött e csak egyszer is felekezeti érdekük az általános tanító-egylet érdekeivel ? Tudtommal nem. A tanítók ügyei, bajai de kivívott sikerei is — nem felekezet szerint vannak beosztva. Mint tanítók legyünk egyek. Csak igy egye.-ülve szerezhetjük meg a rég hangoztatott tekintélyt és érhetünk el eredményeket. Mutassuk meg, hogy mi tani'ók vagyunk, alapvetői a tudománynak, a művészetnek. A mi kezünk alól kerülnek ki e hazának ninc-ak egyszerű polgárai, hanem mi vetjük meg alapját a polgármesterek, alispánok, ügyvédek, orvosok, hadvezérek ismereteinek is. — És ha van hála — ugy elsó s-rb.in e nagyok tartoznak — tanítóik és a tanítói kar iráni hálával és tisztelettel Segits magadon, Isten is megsegít. E közmondást alkalmazzuk magunkra is. Tegyünk meg mindent saját ügyeink érdekében együttesen. Tanítsunk első sorban mindnyájan lelkiismerete en az iskolában. Legyünk tanácsadói a népnek az iskolán kívül. Vis Ikedésünkben, tetteinkben lásson a nép jó példát. Ne tekintsék még ma is a tanítót czinkotai kántornak. Neveljük az uj nemzedéket oly irányban, hogy ragaszkodjék tisztelettel, szeretettel tanítójához ne csak az iskolában, hanem felnőve az iskolán kivül. A hálaérzetét fejlesszűk és ápoljuk bennök. A minket érdeklő ügyeknél legyünk összetartok és kitartók. De mindezt nem egyenként, hanem együttesen érhetjük el. Ily értelemben üdvözlöm önöket kedves kartársaim. Kívánom, hogy szeretett hazánk boldogulására a magyar tanügy felvirágoztatására még sokszor és mindig nagyobb számban üdvözölhessük egymást ilyen alkalmakkor. Jelen járásköri gyűlést ezennel megnyitom. Bir ezen szavaknak foganatja lenne ott, hol még mai napig sem tudják szeretett kartársaink az összetartásnak, együttműködésnek üdvös voltát saját magunk javára és a közérdekek boldogitására vezeíő törekvéseket felfogni és átérezni. 2. Az elnöki beszédek felolvasása után Petrikovics Pál nyíregyházi tanitó felolvasta: ,A községi faiskolák elhanyagolásának oka s mi feladat vár e tekintetben a vármegyék törvényhatóságára* czimü s vitatételül kitűzőit munkáját; melyben az értekező minden teketória nélkül rátapint a dolog velejére és kimondja, hogy faiskolák hazánkban mai napig is alig vannak és a melyek vannak azok se valami világhírűek. Igaz hogy a törvény rendelese szerint lehetőleg minden községben faiskolának kellenne lenni, de kellő intézkedés nélkül a törvény mindez ideig csak irott malaszt maradt. Ezen konzekvenciát onnan vonja le, — mert a tanítók semmi esetre sem okai a faiskolák mostani hálramaradottságának, — mivel ezen közérdekű kérdésben, mely legalább is oly fontos, miut az adókezel s, a törvényhatóság semmit sem tett s igy a faiskolára vonatkozó tőrvények természetesen mai napig si.icsennek kellőleg végrehajtva. Végül a mostani felügyelet mellett a faiskolák felvirágzását nem is képzelheti, mely csupán abból, hogy a hasból készült actát beadjuk, aztán vége! Djmötör Ferencz napkori és Mácsánszky Lijos nyíregyházi tanítók hozzászóltak a felveit kérdéshez. Dömötör konstatálja, hogy a törvényhatóság e tekintetben a mostani állapotnak nem oka, mert a hatóság megtett mindent és igy a törvénynek eleget tett.;Az pedig, hogy sok helységben faiskola nincs, könnyen kimagyarázható. Mert a községek áldozni erre nem akarnak a szükséges anyagi fogyatkozások miatt. Végre valljuk be, hogy sokszor a tanilók is okai ennek, mert közönyösök e fontos ügy iránt, nem látván fáradozásaiknak gyömölcsét. A mi pedig a felügyelelet illeti, Dömötör F. szerint, annak elég van téve, mert a járási faiskola felügyelőket nagyon ia ellenőrzi a selyem-tenyésztő felügyelőség. (2) Macsánsíky L. szintén ily szellemben szólal fel és a faiskola elmaradásának okát abban látja, hogy a hatóság kellő gondot nem fordít a faiskolák fejlesésére és felvirágozására. Ezek után Orsovszky Gyula indítványára, miután sem az értekező, sem a hozzászólók konkrét javaslatot nem tettek arra nézve, hogy mily mederben történjek az intézkedés ez ügyben, a közgyűlés Petrikovics Pált felszólja hogy egy utólagos javaslatot adjon be az elnökhöz, oly irányban, hogy a lörvényható-ág végre valahára döntő lépési tegyen, j írásonként mnta faiskolat alakítson, vegre minden községben faiskola legyen; melynek kezelője tanitó maradjon; mert eredményesen csak a tanítok képesek e közérdekű ügyben sikert felmutatni. 3. Binis Menyhért ezután szép emlékbeszédjét mondta el Fried Ármin felett, melyben az elhunyt kartársnak tanítói, társadalmi, családi erényeit és testiszellemi tulajdonait hivan ecsetelte és méltatta. A közgyűlés ez.-n emlék beszédnek a ,Nyírvidék*-ben való szószerinti közlését határozta el s Borisnak jegyzőkönyvi köszönetet szavaz. 4. Lengyel József nyíregyházi tanitó (elolvasta: .Szemelvények tanügyi kérdésekről* czimü munkáját, melyben a tőle megszokott humorral, emlékszik meg a tanítók mí mindenféle foglalkozásairól. De szerinte ezen állapot tarthatatlan, ó már is kiszemelvényezte az iskola egyszerű mestereit s villamos vasúton egyetemre szállítja, majd képezdei igazgatói székbe ülteti és nagyságos tanfelügyelői állásokra alkalmazza. Ej, haj, nem pióczázunk már ! Ez.-n felolvasást is a közgyűlés köszönettel jutalmazza. 5. Olvastatott az egyesületi elnök átirata, melylyel kapcsolatban a közgyűlés Nandrássy D. Aurél indítványára a tanítók számára, kitűnő módszerrel és részletességgel megirt Vaday-féle földrajzi vezérkönyvet a kartársaknak figyelmébe ajánlva és egy példányt az egyesületi könyvtár számára megrendelni kívánja. Vatz-féle irkáknak iskolánkba való alkalmazását nem látja haszonvehető és czélravezetőnek. Alexinder szalyort, mely mint magyar házi-iparczikk figyelemre méltó és iskolai tarsoly gyanánt használható, a járáskőr terjeszteni fogja. Terjeszteni fogjuk : a .Tanítók Háza gyufáját is, mely a TanitókIlázának immár 2000 kor. jövedelmet adott. Végül terjeszteni fogjuk a térképes levelezőlapokat is. 6. Stoll Ernő három rendbeli indítványa felett határozott a közgyűlés. Réztolli kartársunk felsegély zésére, ki önhibáján kivül nyomorba esett, a közgyűlés lagjai 6 kor. 60 fillért gyűjtöttek s ezen összeget Stoll Ernő által a nyomorgó kartárs kezeihez juttatják. 7. Végül a közgyűlés önsegélyző közgyűléssé alakult, mely alkalommal Stoffin Lajos az önsegélyző egyesület elnöke a Szabolcsai' gyei Általános Tanitó-Egyesület nyíregyházi járáskőre kebelében fenálló önsegélyző-egyesületnek az 1900-dik évi anyagi és "szellemi állapotáról szóló rész'eles jelentést olvasta fel. A közgyűlés ezen kimerítő jelenlést általános helyesléssel tudomásul veszi. Sloífin Lijos elnöknek ki ezen humánus egyesület vezetésében évek óta tevékenységével nagy sikert ért el, hálás köszönetet szavaz. Az egyesület vagyona az 1900-dik év végén 3493 kor. 86 fill T. E?en elmúlt évben 3 rendes tagot és egy elhunyt rendes tag özvegyét 220 korona ősszeggel segelyezett. Folyó évre pedig az egyesület 273 kor. 06 fillért irányzott elő az arra szorult tagok segélyezésére. Ezzel kapcsolatban a közgyűlés a választmány azon in'é'kedesét is ezúttal jóvá hagyja, hogy Baán Lajos r. tagnak egészségének helyreállítása czéljából 50 korona segélyt szavazott. 8. Az elnö'v figyelmezteti a tagokat, hogy a hátrányban levők tagsági dijaikat Szabó Endre pénztárnokhoz küldjék be, a Tanilók Hizára kibocsátott gyűjtőiveiket egy. elnökhöz szolgáltassák be. Végezetül pedig üdvözli Bencs Liszló polgármester urat, mint egyesülelünk tiszteletbeli tagját, tanítóknak lelkes barátját. Köszönetet mond azon meleg érdeklődéseért, melylyel ügyeink iránt viseltetik. Kéri a polgármester urat, hogy ezután is ugy mint eddig, a' tanítókat ügyes-bajos dolgaikban szives pártfogásába és szeretetébe fogadja. Ezzel a közgyűlés véget ért. Fazekas János, járásköri jegyző. Hiiiigverseny. „Ora et labora'l Fényes éa igaz mondás, de mikor olyan edes a pihenés a munka után. Azt hiszem ezt az elvet vallották városunk állami, dijaokai is amikor f. hó l-én saját pénztáruk javára, illetve országos mozgalmak ezé j iira egy hangversenynyel egybekötött táuczestélyt rendeztek. Amennyire fényesnek és jól sikerültnek ígérkezett e mulatság már jó előre, épen annyira az ellenkezőjéről bizonyosodtunk meg a mulatság estéjén. Kevés, nagyon kevés közönség volt jelen az estélyen, s ez leginkább annak ludható be, hogy ugyanaznap este egyik közkedvelt színésznőnek volt a jutalomjátéka Anuyi közönség azonban mégis volt, hogy a programm számokat betartva, az estélyt, illetőleg hangver senyt megtartani lehetett. Feltétlenül kell azonban kárhoztatnunk az intéző körök azon tagjait, kiknek hanyagságán mult, hogy elvállalt kötelezettségüknek nem feleltek meg, amiért is csak 9 órakor kezdődhetett a hangverseny. A Benczy Gyula 2 (két) nyitánya ntán dr. Szabó László tartotta magas szárnyalású .rövid de velős* beszédét, idézve szavaiban azou módozatokat, melyekkel a dijnoki testületen, vagy mondjuk egyáltalán a dijnokokon segítenünk lehetne. Hatalmas taps jutalmazta beszédét. Utána Némethy Mihály ur és fiai által vonói négyes adatott eló, melyet kétszer is meg kellett ismételniük. Komlássy Emma k. a. nagy hitijt ért el a .Lili kerioc>* éi e*y néhány jó magyar népdal éneklésével. Fáy Flóra k. a. gyönyörűen szavalta el • „Kiamadárkn* cx. rövidke költeményt. Éi most következik as a pont, melyról talán a legszívesebben emlékezhetünk meg. Ssaikt F. Ödön ur, aki mint annak idején a fővárosi lapok ia írták, fényes sikerrel vizsgázott aa Április hó 2-án megtartott országos színész-egyesületi víz-gin. A .Gyáva' cs. drámai költeményt szaval'a el oly megrázó, hatalmas drámai erővel, hogy a hallgató közönség minden tagjának szemébe könnyek lopódttak. Végezetül F. Kállay Lujza urnő ragyogtatta gyönyörű szép alt hangját a .Mignon* áriáiban • egy pár lüzes magyar nótáiban. Hangverseny után tánes következett, de nem kivilágos viridtig, s a négyest sem tánczolta 40 pár, a mennyiben tánezoló közönség hiánya folytán egy érakor Elemér bevonult az udvarra, hol ia víg poharozás kőiben még jó ideig volt együtt egy pár uri társaság. TANÜGY. A szaüolcsmegyei általános tanltó-egyesQlet rendes tagjaihoz. Azt hiszem, egyesületünk minden tagjának hő óhajtása, hogy Budapesten a Ferencz-József-Tanitók-llázábaii minél előbb rendelkezésünkre álljon azon szoba, melyben felsőbb iskolákban tanuló gyermekeinket díjtalanul helyezhessük cl. Ezen óhajunk azonban mielőbb csakis akkor valósulhat meg, ha kis táborunk minden tagja tudatával bir annak, hogy egyesült erővel, kitartással, egymásiránti testvéries jó indulattal — habár nehéz feladatra vállalkoztunk is — kitűzött czélunkat elérhetjük. Éppen ugv, mint két járáskórünk néhány úgybuzgó tagja megteremtette a ma már áldásosán működő önsegélyző-egyesületeket, melyek tagjai között eddig kiosztatolt mintegy 1000 —1000 korona segélyösszegen kivül majdiiem 6000 kor. alaptőkével rendelkezzék. Pedig ha vissza emlékezünk, midőn 1886-ban a nyíregyházi járáskör őszi gyűlésén ezen önsegélyző-egyesület megalakítására vonatkozó indítványomat előadtam, a tagtársak nagy többsége attól idegenkedve, ideális; kivihetetlen eszmének tartották s a következő 1887. évben a megalakulásnál csakis rábeszéléssel tudtunk annyi tagol megnyerni, hogy azt, az alapszabalyok értelmében megalakíthattuk. S iuie ma látjuk, hogy 20—24 ember kitartó munkássága — ha egyetért — legyőzi az akadályokat és a kivihetetlennek látszó eszmét is megvalósíthatja. Igy vagyunk ma még ezen 4000 koronás szobaalapítványunkkal is. Sokan azt hiszik, kevés az általános tanitó egyesület tagjainak száma ahoz, hogy ily nagy összeget áldozatkészségével és társadalmi uton össze tudjon hozni. Igaz, hogy vármegyénk néptanítóinak még ma is csak körülbelől fele sorakozott a tanítói közérdekel negyedszázadon át híven szolgáló ezen táborba; de szerintem ily dolgokban nem is annyira a lélekszám mint inkább az egyesülők lelkesűllsége, kitartó fáradozása és türelem szükséges. Igen lisztéit Tagtársak ! Egyesülésben rejlik az erő ! Ezen igazságnak hódolva s ezt szem előtt tartva, ragadjunk meg minden oly alkalmat, mely nemes elhatározásunk megvalósításához közelebb juttat, ne hagyjuk figyelmen kívül azon eszközöket, melyeknek igénybe vételével csekélynek látszó eredményt érhetünk is el, hisz ma már 160-an vagyunk, kik szabadakaratból önelhatározás alapján állunk egymás mellé azért, hogy ugy önmivelődésúnk mint erkölcsi- és anyagi helyzetünk fejlesztése elé gördülő oly akadályokat is legyőzhessünk, melyeknek elhárítására egymástól külön válva nem is gondolhatnánk. Az önök határozatát érvényesítettem, midőn mult év november 25-én minden egyesületi tag rendelkezésére bocsátottam egy-egy gyűjtőivet, hogy megszavazott alapítványi tőkénk törlesztésére 1901. évben is küldhessünk bizonyos összeget. Ezen év k közül, bár a határidő mult hó 1-ével már lejárt, mág alig egy néhány érkezett be. Megvagyunk azonban győződve, hogy ezen késedelem nem gondatlanságból, avagy talán az ügy iránti érdektelenségből származik, mert hiszen az eddig már beküldött iveken aláirtak névsora s a gyűjtés eredménye is arról tesz tanúbizonyságot, hogy a kikben bizalmunkat helyeztük, vármegyénk tanűgybarátai a tanítók sorsa iránt minden alkalommal melegen érdeklődő társadalmi tényezők, ha az illető felmutatta ivünket készséggel járultak adományukkal czélunk megvalósításához. D.í mivel az eddigi beküldésekből azt következhetem, hogy némelyek talán meg sem kezdték a gyűjtést többeknél pedig még folyamatban van, a beküldési határidőt folyó év augusztus 10-ig meghosszabbítom. Amikorra mindenki múlhatatlanul küldje be az ivek gyűjtése eredményével, hogy ugyanazon hó 19 esetleg 20-án tartandó Eötvös-alap országos tanítói segély-egyesület közgyűlésén alapítványunk 1901. évi részleteül minél nagyob ősszeggel számolhassunk el. Azon igen tisztelt Tagtársakat pedig kik a gyűjtési befejezték arra kérem: szíveskedjenek gyűjtésüket az ívvel együtt mielőbb a pénztárunknak beküldeni, hogy azt, gyümölcsöztetés végetttakarekpénztárunkbahelyezhesse el. Egyesülelűnk minden tagját közvetlenül érdeklő ezen ügyel szives figyelműkbe melegen ajánlva és eléggé ismert jó indulatu tevékenységűk eredményének a kitűzött ideig eszközlcndő beküldését elvárva maradtam. Nyíregyházán, 1901. junius 8. mély tisztelettel Orsovszky Gynla egyesületi elnök. Nyilvános nyugtázás és köszönet. A szabolcsvármegyei általános tanítóegyesület állal a Ferencz-József-Tanitók-Házában létesítendő 4000 koronás szobaalapitvány 1901. évi részletének fedezésére Stoll Ernő ujleleki tanító ur gyűjtőiven adakoztak : id. Balczár Lajos Polyák tanya 2 kor., Mirsalkó G iza 2 íor., Bilázs István 1 kor., özv. Balázs Istvánná 1 kor., Llcz János 1 kor., Z íjácz András 1 kor., Stoll Ernő 2 kor., (Újtelek tanya) Subert Pál Felső-Simán 1 kor. Kerekréti Mihály 1 kor., Bencs András 1 kor. 20 fill., Kerekréti János 1 kor., (Szellő b. tanya) Lippa András 1 kor..