Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-02 / 22. szám
ágyait "nvipegynaza. i ..UJ. 6381ÍzírU5)0t.Jl)R :2 » Ji.li rnpljüivl ' Nyíregyháza, 1901. junius 2 VID SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA, A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK ós A SZABOLOSM EGYEI ÁLTALÁNOS TANÍTÓ-EGYESÜLETÉSEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. f9* Megjeleníti hetonkint efO'szor. vasárnapon. "£'<8 Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Eg«.a évr* U korona. Kél évre 4 . Negyed érre 2 . A kto.4gi jegysd éa taaiti araknak eufént évre cak méfj korona. Egy «xám ára 30 llllér. Az elófaetési pénzek, megélések . a . ^^ JÍMS .KIK1"' Hirdetési dijak: lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos f o eaJutü»k"7* könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám A kéíl r,tok csak világos klrá.atra t ax Apró birdetétek 10 ásóig 40 61., (Jánószky ház) intézendők. illeti kaiti-xere ka«lein.-k mtsa. Mm Jen négytaar k»»iboiott petit tar agyaréi Uérmentetlea lerelek csak iim-rt k.-iekt.'il kailé.e 10 íllér; tlbbszlrl kotl*. etetében » fl. A ayllt-teri kOitemények di)a torookial 60 tlUn A pro hirdetitek 10 isolg 40 fii., mindeu to»kbbi uó l 111. Vi«Ug beidre! M* Jeli k -tsiereten uAall . HirdetesQk elfogadtatnak lapunk részére által Budapesten, Haasenstein és Voglsr a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldbsrger A. V., Eckstei Bernit es Altalános Tudáiitft irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Oarn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos rész, Cl7—1901. sz. Szabolcsvármegye főispánja. Pályázati hirdetmény. A kormányzatomra bízott Szabolcsvármegye törvényliatóságánál évi 1100 korona törzsfizetés, 120 korona lakpénzzel rendszeresített közigazgatási gyakornoki állásra ezennel pályázatot nyitok. A pályázni kívánókat felhívom, hogy törvényes minősitvényüket, valamint eddigi alkalmaztatásukat és életkorukat igazoló okmányaikkal felszerelt kérvényüket hozzám folyó évi junius hó 10-ig mint záros határidőig nyújtsák he. Nyíregyházán, 1901. évi május hó 22-én. Báró Feilltzsh Berthold főispán. 11200—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Az alább közölt pályázati hirdetmény szóvegét szabályszerű közhírré tétel végett közlóm. Nyíregyháza, 1901. május hó 2" Alispán helyett: Mlkccz Dezső, főjegyző. Pályázati hirdetmény. A Nyíregyháza rendezett tanácsú városnál rendszeresítve lévő, elhalálozás következtében megüresedett s 2000 korona évi fizetéssel és 400 korona lakpénzzel javadalmazott tanácsosi, továbbá ugyancsak elhalálozás Mvetkezlében megüresedett s évi 600 korona fizetéssel, terméazetbeni lakással s mellékjárulékként egy tehén tartással javadalmazott kertgazdai állásra pályazatot nyitok s pályázni óhajtókat felhívom, hogy életkorukat, illetőségüket, erkölcsi magaviseletüket, eddigi szolgálatukat s a 246 —900. Bgy. szám alatt jóváhagyott városi szervezkedési szabályrendelet 46. szakaszában előirt minősítésüket igazoló okmányokkal szabályszerűen felszerelt, hozzám czimezett kérvényükét folyó évi junius hó 13 ik napjának d. e. 10 órájáig a vármegyei közigazgatási iktató hivatalba adják be. A jelzett állásra a város képviselőtestületének folyó évi junius hó 15-én d. e. 10 órakor a városháza nagytermeben tartandó gyűlésen a kellő időben beérkezett kérvények alapjan választás utján fognak betöltetni. Nyíregyháza, 1901. május hó 20. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. A „NYiKVibEiv* TÁKCZAJA. Az ungi követ halála. Az 1814. évi május hó 1-én a pozonyi városligetb.io élénk elet volt. Az idő kellemeB melegre fordult s a kinek keze-lába volt, sietett ki a zöld ligetbe. Zene azóllott mindenfelé a ugy szólván a kellemes tavaszi idő valóságos mámort csalt az emberekbe a a ki nem ismerte is egymást az örvendett, hogy az általa nem ismert egyén oly kitűnően érzi magát. Ezy csinos 29—30 eves barna fi ital ember egyedül Olt egy lóczán s élvezettel nézte az előtte sürgő-forgó emberáradatot. Majd a háta megett heves szóváltást hall. — Pista, maga kiálhatatlan — szólt egy üde nói hang — ily körülmények között meggondolom, hogy felesége legyek-e. — Még csak az kellene — válaszolt egy érczes férfi hang. M-jdrubasuhogás hallatszott s a lócza másik végére egy fiatal rendkívül csinos nő telepedett le. 0 yan varró féle leány volt, de csinos, üde kivá natos. A mint a nő leült, egy urasági huszár lépett elő. Dálczeg, karcsú, barna legény, fekete kis bajuszkával. — Idegengedi uram, hogy én it leüljek — szólt • huszár, aarkattyuit összeütve. A magános fiatalember szólt: — Meg barátom, ahhos egyforma jogunk van, azonban mert hallottam, hogy szóváltásban voltak, én kettőjük közé Qlök s majd kibékítem magukat. S ugy is tett. A leány megmondta, hogy 6 Kovács Nelli, a huszár pedig Toronyi Pista, jelenleg hely nélkül — jegyesei egymásnak, de Toronyi már most annyira féltékenykedik, hogy kiállhatatlan kezd lenni. Az úriember megnyugtatni igyekezett mindkettőt, mi köcben többször kelletett Nellire nézni s kénytelen Egy közveszélyes botlás. Meg vagyunk szokva a legsötétebb Afrika után azonnal Oroszországra mutatni és utalni, inint a miveletlenség és barbár szokások mintaképére nálunk Európában. Tagadhatatlan, bogy e nép és társadalma még ma is egy vegyüléke a tatár, mohamedán és keresztény elemeknek, fejlődési viszonyai, autokrat államszervezete miatt, legalább a formákra nézve elütök a mieinktől, de ez államóriásnak intézményei nem egy esetbeu kötik le figyelmünket és ejtenek bámulatba eredetiségük és czélszerüségük miatt. Igy az ott 1861-ben bekövetkezett urbérváltság egy oly különleges és a viszonyokhoz mérten czélszerü eljárás, hogy ahoz hasonlóval egy nemzet fejlődésének ujabb történetében se.n találkozunk. Ott u i. nem az úr dolgát teljesített néposztály, hanem a község szabadult fel, nem egyesek váltak tulajdonosaivá a megváltott területeknek, ott a község a gazda, a mely évenként vagy hosszabb időközökben osztja ki azokat. S aunak daczára, hogy egy ily rendszer a gazdálkodás belterjességének rovására esik s a mi moderu hitelviszonyainkkal összeegyeztethető nem lenne, uem lehet attól megtagadni a szocziális és patriarhalis alapvonást, valamint azou üdvös eredményt sem, hogy Oroszországban eladósodott, — elszegényedett földiai velő népről szó uiucs — és nem lehet. S hogy állunk mi? Mondhatom csehül. Mi'rt hát minálu ik nem a közszükségletek azok, a melyek keletkeznek, tért hóditanak s elvégre kielégítésüket követelik, nem a társadalmi talaj az, a melyben a csiraképes mag gyökeret ver, kikel és életerős növénynyé izmosodik, hanem volt elismerni, hogy ez a kis varró leány nemcsak hogy igen szép, de kedves is. A legény is szép volt, de a fiatal ur mégis azt gondolta, hogy a leány többet érdemelne. Az pedig, hogy egy ilyen mutatós legény hely nélkül van, a legény természetét nem a legjobb színben tüntette fel. A fiatal ur majdnem sóhajtva emelkedett fel a I íczáról. — Na most már kibékültek kedves Nellike, itt hagyom magukat. De nekem ugy rémlik, mintha magát már láttam volna. — Látott a tekintetes ur — felelt nevetve Nellike — hiszen én is a Rózsa utczában lakom. — A Rózsa utczában ? . . . — A 229-ik szám alatt. — Lehetetlen s én azt mind nem tudtam. — A házmesternek a leánya vagyok. — Az Ambrus bácsi leánya. Hisz az nekem fóldim s igy maga is fóldim Nellike. Dd hogy nem láttam én magát; mert hát csak fu'ólag kellett látnom, hjgy meg nem ismertem. — Persze futólag, mert a képviselő ur csak éjfél után jár haza, én pedig egész nap elfoglalva vagyok. Egyszer apám helyett én nyitottam ki az ajtót. — Ej, ej! emlékszem már rá! . . . Dd mennyire emlékszem . . . nappal szebb, mint a lámpi mellett. Pedig akkor is szépnek találtam. — Képviselő ur, csak nézze Pistát. A huszár felváltva, hol a leányra, hol a fiital emberre nézett villogó szemekkel és tehetetlen dühében csak ugy fujt. A fiital ur felkaczagott. — Na Pista huszár, csakugyan különös gyerek vagy. Birátom a szépet még az is meglátja a ki nem is akarja. Én pedig akartam is meglátni. Isten áldjon ! Ezzel Nellivel kezet fogva elment. Toronyi vad haraggal mormogott; a moderu ultra liberális törvényhozás az, a mely mi rólunk közöuséges halandókról gondoskodik, mert hát sokkal jobban tudja mint mi magnnk, hogy nekünk mi kell s csaknem minden esetben igy szól hozzánk: .Minek szántani és vetni — minek a kikelt csemetét ápolni? Nincs arra időnk; de ime itt a kész gyümölcs, egy exotikus fának a gyümölcse, Ízleljétek meg és szokjatok hozzá, mert ez lesz ezután mindennapi kenyeretek." Ha nem igy leune, miként láthatott volna napvilágot egy olyan törvény mint az 1894-ik évi XII. törvény s különösen annak I-ső fejezete? S ha már a kis és törpe birtok védelme érdekében nem történt semmi, mivel szolgált reá nemzetünknek e fenntartó eleme, hogy a legközelebbi jövőben a biztos megsemmisülésnek kiszolgáltassák s akarva nem akarva a szocziális forradalom karjaiba kényszeríttessék, még pedig — a magyar törvényhozás utján, Hiszen magáb in a megszokottság, az együttes gazdálkodás és legeltetési reudszernek, hátrányainak és előnyeinek bó ismerete, az ezen rendszernek tartósságában ós megváltozhatatlan voltában vetett hit is elegendő indokul szolgált vüla a mellett, hogy ahoz modern elméleti szempontoknak fitogtatása kedvéért ne nyuljunk. Hja — de hát sem a mi moderu törvényhozásunk, sem az egymást felváltó kormányok nem ismerik a „quieta non movere" jelszót s annak megbecsülhetetlen értékét; sót ellenkezőleg, egymással vetélkedve az elméletek porondján és megvetve a mindennapi élet gyakorlati szempontjait, felülmúlják egymást a meglepően rosz törvények alkotásában. — Megfojtom 1! — Birátom akkor neked Bok embert kellene megfojtanod — felelt a leány uémi hiúsággal. Da azt tanácsolom, hogy ebhez ne nyúlj, mert ez félkézzel összezúz té.'ed. — Majd meglátjuk. — Meg ám. Lmered a K'upacs hetest, a múltkor valimikor megharagudott a rá ijesztett az az ur, megkapta Kiupacsnak nyakán a ruhát s a második emeletről kitartotta. Mtjd a hideg lelte ki szegény Janót. Pedig az nagy ember. — Hát ki ez ? — Orosz Elek, Csicseri Orosz Elek az ungi képviselő. — Nagy ur ? — Hát gazdag ember, szép ember, erős ember, jó eoibtr. — Hát még mi? — Hej Pista, uem elég ennyi tulajdonság egy emberben? B;nned van-e egy is ezekből? — Nelli, ne boszan*t fel. — Dá elvégre is Pista Barátom, te hely nélkül vagy. Azt hiszen első dolog volna megfelelő állás után nézői. — Msjd meglesz. — Hallottam, hogy tegnap éjjel a .Kis pipába' nagyon Összeverekedtél valakivel . . . — Hát aztán? —riadt fel a legény — még lehet — Részeg is voltál . . . — Hát aztán ? még lehet. — Nagyon bele szokol Pista . . . Majd felálltak és folytonos vitatkozás közt mentek tovább. Orosz Elek ez után korábban kelt. Ha felöltözött lement az utczára. Uy aztán csakugyan találkozott Nellivel. Elkísérte a varodáig. Pár nap múlva már mind a ketten akként intézték dolgaikat, hogy reggelenkint találkozzanak. töltésű, ásványvizek ^n 0™^"
