Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-20 / 3. szám

SZABOLCSVÁRMEOTE HIVATALOS LAPJA. * • A SZ.4B0LCSVÁRVIEG7EI KÖZSGI JEGYZŐK ós A SZABOLCSMEGYEI ÁLTALÁNOS TANITÖ-EGYESÜLETÉN"EK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Aleprjelenilí hetenbint ogjszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postáin vagy helyben házhoz hordva : Kgéa*. évre 8 korona. NI ívre 4 , Negyed rivre 2 „ • A kttetégi jegyző és tanító uraknak egén/, évre csak aéyy korona. Egy szám ára 20 flllér. Az előfizetési pénzel;, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A Uiji szellemi részét képező küldemények, a sz'i'kfixtó c'.iine alitt kéretnek beküldeni. Uéruientotleu levelek csak fogadutnak e . A kéziratok csak világom kiváuatra Metó kö'tn^ér'; kiiidetuek Hirdetési dijak: Minden négyszer basábsutt petit sor egyuef (•mert kezektól köztéao 10 fillér; többszín köilas etetében 6 ül. A nyílt-téri közleuieayek diia wronkint 60 íUért s az I Apró hirdetéiek 10 ss >i« 40 ti'., minden tovibbi *i6 4 fii. V is tag betűvel izjdett k lUiereno saimit. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére által Budapesten, Haasenstein és Vogler a kiadó-hivatalban (ÍI. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A V., Ecksten Bernit és Általános TudósitA irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Oorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos rész, •>Í7 — 1901. ;sz. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási ioszol^abirákuak, Nyíregyháza város . polgármesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozva az 1900. évi deczember hó ll-én kelt 291S1 —90Q. k.'ázátnu értesítésemre, tudomására hozom, 'hogy a Nágy-Kálló községhez tartozó Borsi tanyán lépfene miatt elrendelt zár folyó évi január hó 4-én feloldatott. Nyíregyházán, 1901. január hó 7-én. Mikeez János, alispán. • f »* J ,— 459—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva az 1900. évi deczember hó 13-án kelt 19ŐT8--1900. K. számú értesítésemre tudomására hozom, hogy a Mándok községben felmerült lépfene miatt el• rendelt zár f. évi január hó 5-én feloldatott. • Nyíregyháza, 1901. január 7. Mlkecz János, alispán. Aéháuy szó a magyar ipar pártolásának • 1 módjáról. Annyi beszeg hangzott el és annyi czikk jelent uieg tnár a magyar ipar pártolása ügyé' beu, hogy többet mondani és irni szinte fölö«' legesnek latszik erről a kérdésről. Ám csak Játszik, mert sajnos, mindenütt inkább a czél kitűzésének szükségszerűségét, • itíiut megvalósításának lehetőségét tárgyalják. :Pedig ugy ált a dolog, hogy körülbelül miudnyájan ^'tudjuk azt, jiogy mit akarunk, de kevésbbé va.gyunk tisztában azzal, hogy miképpen fogjunk czéluuk eléréséhez. Az előbbihez semmi egyébb uem kell, mint a'&S hogy magyaíul érezzünk, az utóbbihoz pedig "Csupán 'an\i}

vi, hogy okszerűen gondolkozzunk. 1 „NYÜtViüEiv" TÁKCZAJA. * '. A válogatósak. Az alakja is, meg a csendje is olyan volt aunak a tizenkét, fehér salugáteres háznak, mint valami zárdáoak Alit; egyszer egy héten nyíltak fel *z utczai aWakok s ilyeukor két vékony barna nő törülget'e a húgokat. Mikor a -zongorát is leporolták, az egyik .h«zsátllt ós eljátszott egypár régi dalt. Mindig caak izomoru (volt) d&lt játszott, mert abban több az érzés a piuasz, a Keserv, He én kisasszony, az idósebbik & ré=?i fi ital lányok J#ö<zé-tartozott. Tul volt már a harmirczm s alakja -magas, sováuy, fonnyadt. Nem használt neki a levegő, aauak a csendes unalmas háznak a légköre, melyet, a Károly bá«»i felepöfékelt hosszúszárú csibu'<jiból. Ejyik nap U4y telt el, mint a másik, d* akármilyen lassan is követték egymást, mégis teltek, multak _ ...... A fiiakra felfuttatott vadszőlő indák minden tavasz sz.-l kizölIliitek ós mindig az ismert alakokra vetették árnyékukat. A sürü levelek közUl vígan bujkált elő, & fisul felhői ek beillő füstgomoly. Az öreg Gerenday borozgatott és füstölt. Ezekben találta minden élvezetét. A taate goudoskodott a házi teendőkről és a lányok, takarítottak, rendezték a szobákat. Kőibe közbe pedig pimaszkodtak egymásnak, ha a bizonytalan jövőre gondojták. Szidták az öc<c>(lket, aki olyan haszontalanul nyakára hágott az örökségükuek. Elküldték neki az utolsó fillérig. Akár m& is nyithatnék már irodát — biztatta a reméuykedőket — olyan nagy az ismeretségem. Már a helyet is kiszemeltem, c<ak még egy évig várjatok. Az ágyvédi pályára készült és mindig egy éve voft még hátra, akkor is mikor már elfogyott a segítség. A nagybácsihoz hiába fordult, az nem ment lépre, &őt a lányöKt intette. Élvezi a píuzateket. az orráról látom, hogy lumpol és a lányok körUl forgolódik: a zsebe tele vau fényképekkel, csavargó iesz belőle semmi egyébb. ' """A jóslat csaknem egészen bevált, mert L-vjzi, nagy ismeretsége,daczár.a nem vágott bele a jog védelembe, Ha e kettőt össze tudjuk egyeztetni, többet érünk el miuden uagyhangu frázisnál és hazafias elbusulásnál. A magyar ipar, vagy mondják általában fogyasztási czikkek pártolása ott kezdődik, a hol eladó és vevő közt méltányos megegyezés jön létre, arra nézve, hogy az egyik csak magyar czikket árul, a másik csak magyar czikket vásárol. Szándékosan mondtam, hogy ott kezdődik, (bár itt a kezdet majd uem egyenlő értékű a kérdés teljes megoldásával), mert addig, mig csak oly esetben vállaljuk a magyar termelési czikket, mig az minőségére nézve jobb, árára nézve pedig olcsóbb a külföldinél, semmiképen se mondhatjuk el jogosan, hogy a magyar ipar pártolói vagyunk. Ilyetén elvi pártolással, mely hiáuyosau takargatja önzésünket, hogy ne mondjam szükkeblűségüuket, igazában véve játékot űzünk hazafias kötelességünkből, sőt határozottan merem állítani, saját jól felfogott érdekünkből is. Miuthogy azonban nem mindenkitől várhatjuk el, hogy igcu jelent.'kc-oynek képzelt károsodással hozzon áldozatot, ha mindjárt a hazafiság oltárára is: okszerű körültekintéssel kell megállapitauunk először azt, hogy mely magyar termelési, ipar- és fogyasztási czikkek azok, melyek máris megállják a versenyt az idegenből importált árúkkal, azután pedig azt, hogy miképeu lehetue valamennyi szükségletünket versenyképes magyar forrásokból kielégitenüuk, illetőleg fedezuüalc. Az előbbire nézve elegendő a termelő ós forgalmat közvetitő kereskedő és iparos-czégek hanem mikor látta, hogy seuki sem vállalkozik kiváltlan a kosztadctól, ügyvédi fogással élt,- kiegyezett ainnuával. Elvette a vöröshaju lányá'. A ragyás, zómök tesiü korc-imáros leány — nagyon csúnyának festették, a kik látták — á ftmiliának sem vált dis'.ere. I^az uem is jött vele haza dicsekedni Abban az időben gyakran volt könuyes a lányok szem*. Siratták a pénzűket, meg a kilátásba helyezett fávárosi életet, Az elmúlt tavasszal a rabok kertésze nyesegette a vadszőllót, meg a bokrokat. A tamariskt, az orgona ágak kihajoltak az utczára s a gyerekek tépték, tördelték. El volt hauyagoVva a/- egész kert, pedig megérdemelte a gondozást. Attól kapták Gerendaíék áz ileven ébresztő órát, mely kaugos pity-pilatytyal üdvözölte a távolból derengő hajnalt. Helén kisa;síouy gondo latokba merü ve töltő te az éjszakát. Alig várta a hajia tosodás jelentését.C ak ugy.pongyolában sétált|az udvaron. A rei gelihez hívni kellett s mielőtt hoz/á fogott volna, a tanténak átuyujtotta a Dariuka levelét. Volt abban melléklet és utóirat egy halmaz. .Azt hiszem, — így kezdődött — hogy ón vagyok az Istennek legboldogabb teremtése. A vizsga uagysíeruen sikerült és a mi több már állásom is van. Most értem csak mi ai a pálya. Alacíony szobácikámbin egy fejje! migassbbnak érzem magamat, mióta a féoyesgombos postáabluzt viselem. Talán te is okosabban tetted volna, ha .... A kis Virág köszönget-e még olyan szivélyeíen P Bízol benne, hogy kiböjtölöd ? Ebben az utolsó sorban volt egy kis adag gúny, mely nem tévesztette el hatását. Annyira a lelkére vette sorsát hogy n^m birt uralkodni magán. No lám, a tritvifityi mindenét, ki hitte volna — szólalt meg Károly bácsi — a mai protekciós világban. M lyen szerencsés. — Va'óban szerencsés, fűzte tovább a tante s a csodálkozás nyilvánítása közben háromszor is megciukrozta a kávéjá'. Hit te Heléu mért. nem eszel?! Akkor vette észre, hogy nedvdsek a szeműi. Tüitént felfogta a helyzetet, uiögúmogalta arczát s biztatta: Ne légy gyermek Helén, a te időd még nem mult el. még mindig elég csinos vaey ahoz hogy remélhet. E;y jó farj szftzszor r- felni siámnnb 8 oldalra terjed. TÜ által összeállított jegyzék, melynek hitelessége esetén semmiféle anyagi haszon nem mentheti a külföldi czikk fogyasztójának morália vétségét. A ki manapság például nem magyar gyújtót vásárol, annak szive is valószínűleg nehezen fogna tüzet a leglángolóbb tnenykövek dörzsölésére is. A második feladat már nem ilyen egyszerű, mert eladó ós vevő közt mindig ez a circulus vitiosus áll elő: nem adhatom olcsóbban, mert nincs, a ki vegye, — nem vehetem, mert nincs, a ki olcsóbban adja. Mihelyt azonban módját tudjuk ejteni annak, hogy a termelő közönség ós közvetítő kereskedelem teljes biztosítékot nyújt áruba bocsátott s raktáron kizárólagosan tartandó magyar czikkeiuek minőségbeli versenyképességéről, a fogyasztó és vásárló közönség pedig erkölcsi kötelezettséget vállal még aránylagos áldozat utján is kizárólag ilyen czikkek beszerzésére nézve: bizonyosra vehetjük, hogy rövid idő alatt magától reked künn az idegen áru s magától áll talpra a szé szoros értelmében lenyomott, s hozzátehetjük, kelleténél jobban és hosszabb ideig lenyomott magyar iparunkat. Fizesse meg kiki a maga vámját a. maga háztartásán belül s nem lesz többé égető szűkség az országos védő vámpolitikára. Tovább is mehetünk, sőt kell is mennünk: alakuljnn k állandó magyar iparpártoló egyesületté, becsületünk szavával ós igaz magyar voltunkkal kötelezvén maguukat ez irányban reánk váró nemzeti és hazafias kötelességünk öbbe' ér, mint holmi keservös pöstásság. Azért hogy ő anyira el van telve magával. A bácsi is bíztatta, hogy ne legyen olyan gyermek. Heléa abba hagyta a gyerekeskedóst. Szemeit megtörülte s elfogyasztotta kávéját. Eivégre if>, nincs az megírva sehol sem, hogy ó nem megy féljhaz. Annyi sok az agglegény jelölt, hogyha mindnek megjönne az esze, egy lány sem maradna pártában. A fehér salugatereket mind kinyitogatta s az u'czára rázogatta a portörlőt. Pár peresre kikönyökölt, hogy szétnézzen. A kis Virág L'joi gyors léptekkel a hivatalba sietett. Ilyenkor, nyáron a szőlőjében tartózkodott, onnan jött be. Most szalmaözvegy volt, a felesége, aki mindig beteges, valahol fürdőzött. Megállt a vizitszoba ablaka alatt, hogy megkérdette, mi szépeket álmodott. Helén kisasszony kijebb hajolt, mert magas volt az ablak, Virág ur pedig alacsony. A hűséges d*rli oda piheni a lábai mellé s lihegett. FeUfel nézett gazdájára, aki homlokát és szürkülő halantékát törölgette. Mikor jöu hiza a Darinka kisasszony? Ugy látszik, nagyon jól találja magát. Ugy látszik, jól telik at ideje, nem említi a hazajövetelt. Nem akarta elárulni, hogy már nincs Polinál, hogy postamester lett. A Goreuday család nem mutatott fel egy 'keuyér keresetre utalt nőt sem, mind férjhez mentek, még p

3dig nem akárhogy. Sikaknak feltűnt, hogy Virág Lajos olyan különös érdeklődést mutatott a két leány iránt. Dicsérte'őket mindenkinek, hogy milyen háziassak, milyen szolidak, Az uj aljárásbirót is addig kapaczitálta, mig meg nem ígérte, hogy elmegy lányuézóbe. A napot is kiszemlélték s bogy ne legyen nagy a meglepetés, félig meddig el is árulta. Vendéget kapnsk ma kisasszony, ezt azonban már csak távozás közben mondfa s többet uem lehetett megtudni tAle, mert elsietett. Helén kisasszony pedig törte a fejét porolgatás közben, sőt még azután is. Kevéssel dél előtt Virág ur egy czilinderea vendéggel jelent meg g a «z%lónba vezette. A tante azonnal tisztában vo.t a látogatás czőljával s azért marasztalta annyira őket ebédre, mert ugy szerette volna, ha } a fekete kávé u'án már a kézfogó is megtörténik. ^