Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-20 / 3. szám
IN T I R V 1 D É K teljesítésére, mint a hogy azt a szegedi tisztviselők tették. Ne mulasszunk el egyetlen alkalmat sem arra, hogy tekintélylyel, befolyással, példával, szóval, tettel, mindig és mindenütt közreműködjünk, agitáljunk harczoljunk, fáradjunk, a mikor a magyar iparnak szolgálatot tehetünk Táplálkozásunkban, ruházatunkban, fényűzési czikkeinkben, mindennemű berendezésünkben, valahányszor a hiány pótlásáról van szó, legxlább az egyik szeműnkkel, de mindenesetre a jobbikkal ne arra is, hanem csak arra nézzünk, hogy magyar czikket vásároljunk. Egyesületi, hatósági, hivatalos megrendeléseknél, beruházásoknál, árlejtéseknél gondoljuk meg, hogy nagyobb közhasznot szolgálunk a hazai ipar pártolásával, mint a mennyit nyerünk az idegen szállító vagy vállalkozó engedményéből. Szóval annyi alkalom és tér kínálkozik hazafias érzelmünknek tettekkel való bebizonyítására, hogy szinte csak akkor térhetünk ki előle, ha természetes jobbérzésünket szándékosan fullasztjuk a könnyelmű nemtörődés iszapjába Hogy a mozgalomnak, melyet nálunk ez irányban a nyíregyházi kasziuó indított meg, lesz-e valami szemmellátható eredménye, nem tudjuk, de mindenesetre reméljük, legalább is kívánjuk. Annyi bizonyos, hogy ha nem teszszük kezünket a szivünkre s nem fogunk hozzá egyenként és összesen, hogy iparunkon s ezáltal öumagunkon is hathatósan segítsünk: sohasem fogunk nem mindenben jóakaró szomszédainknak egészen a gyámkodásig menő gazdasági s ennek következményeként hatalmi felsóbbségétől megszabadulni. Virradjon meg hát egyszer vaiahára! -r. Pár szó a magyar ornamentikáról. Eredeti magyar izlésü diszités honfoglaló elődeink álkultúrájával behatóiig foglalkozó szakenbereink szerint nincs. Ma a szekfü, tulipán, gránátalma, liliom, rózsa-diszilest magyarnak motívumoknak tekintjük. Hogy a gráuát alma nem magyar eredetű, kőve'keztetni lehet abból, lngy őseink sem dó-Szibériában, a hol ősuyomunk elenyészik, sem Lebedíában a Volga és Dujeper közötti területen, sem Etelközben a uaai Moldvában, sem mostani hazánkban termett gránát almiba magyar ember uem harapja. Nyilván viló tehát az, hogy a gránát alma eredeti magyar motívum nem lehet, dacsára annak, hogy ezt mindnyájan hajlandók vagyunk annak tartani. Honnan vettük ezt, sejtelmünk sincs róla, és eddig a rendelkezésemre álló irodalomban nem akadtam olyan értekezésre mely ezen kérdéssel foglalkozott volna. A hoofogláskori sírokban hazánkuak területén talált csekély számú díszítéseket, melyek közül leg'öbb Szabolcrvármegyéből került, mindet ösmerem. Gráuát alma díszítésnek ezen korból származó tárgyakon nyomát sem találjuk Nem látjuk ezeken a szekfüt, tulipánt, liliomot, de a rózsát sem, tebát ezen stylus jóval a biró ur azonban mindenkép -n szabadkozott s alig lépte át a kiskapu küszöbét, mintegy szemrehányolsg szólalt meg. Ila nem lett volna olyan pompis az a körtepálinka, sajnálnám, hogy ide fáradtam. B:rr. Nincs valami émelygősebb lény előttem a világon, mint egy kiaszalt vén lány. A,haja ki van vixoiva, a fogai uagyon egyformák, alighauem gyári munka. Hiába vagyok rövid átó, mindjárt eszrevettem. És a keze, az ujjai, amint rátette a billentyűkre, ugy néztek ki mint valami póklábak. Az étvágyam is elment. Gerendayék tudták, ho*y a láuynézóből nem lesz esküvő, de azért csak beletörődtek s maradt minden a régi. A szép nyári estéken ki szoktak ülni a ház előtti padra. Nem igen érintkeztek senkivel, de ilyenkor mégis niegiörtent, hogy egyik másik ismerős megállt egypár szóra. Bsliczáék éppsu arra jártak s nem mehettek el egy p-jrczuyi megállás nélkü'. H<>gv megnőuek ezek a lányok, meg se i mertem. Nézd Károly, a kii Miczi. E?ész eladó lány lett mióta nem láttam. Mikor lakodalmazuok ? Remélem én is hivatalos leszek. Tánczolni akarok. Óh, én még előbb a Helén kisasszony nyeszolyoláuya akarok lenni — válaszolt pjjkosan mosolyogva. Hiszen c<ak menne már, magam is szeretuétn, de mikor olyan válogatós. Ö is, meg a Oirinka is. Auayi kérője huss lánynak SIDCS mint nekik volt. A mult héten itt volt egy szolgabíró, szép, fess, elegáns férfi. Majdnem térdenállva kérte, hogy csak mondjon, .igeut', mi is biztattuk, de ő neki uem tetszett, mert páptszemet viselt. A másik nem tetszett, mert alacsony volt, a a harmadik azér', mert el volt hizva, s iüy tovább. No de majd csak eljön, akit az Isten neki rendelt. Várt lány várat nyer. Károly bácsi bele akart kotnyeleskedui a beszédbe, hogy mire való az a fillentér. Ilyenkor este, ha beborozik, eagyon igaz mondó, csekhogy Idejekorán oldalába fúródott egy heeyes könyök és elhallgatott. Helén kisasszony sem szólt semmit, c<ak mikor szobájába tért, valami szorítani kezdte a mellét. Kiült a tornáczra, aézte a sötétséget és hallgatta a csendet. Ugy találta, hogy ax s jövője is olyan színtelen. Mit érek éu azzal — szőtte tovább gondolatait — ha valaki el is hiszi, hogy voltak kérőim, ha önmagammal nem hitethetem el. Még is csak jó (valua) ha vau a válogatós lányoknak rézgombos bluruk. Sólyom honfoglalás után, talán az Anjon házból származott királyaink idejében keletkezett. Akár honnan származott befogadtuk úgy, mint sok külföldről kerUlt számos jeles családot, melyek hazai történetünkben csakúgy miut Árpáddal bejött családjiink mint igaz magyarok fényesen szercpeiuek. A honfogla áskori sírokban talált, többnyire rosz vékony ezüst lemezből készült, szijdiszitésre szolgáló, domborúan kivert ékítményeknél mintesy fele résae Szabolcsvármegyéből került. Lehet összesen vagy hatvan f-le, többnyire stylizált növeny-inda és levél <ndának friösmerhe;ő virág alak nélkül. Az összes eddig talált díszített ezüst-lemezek í özött ugy nagyságuk, valamint ornamentikájuknál fogva legkiválóbbak azok a lemezek, melyek a balezombnak középtáján függő, aciél, kova és bic-kát tartalmazó t«r:ályoknak előlapját képezték (hátsó részük bőrből vült). Ilyen lemez Szolyvau, BjJrugvécsén, Tarczilon, Bazdéden, Tbuzséron, Beregszázou, tehát a mi vidékünkön, egy pedig Galgóczoo Nyitravármegyébei* olyan sírokban találtatott, melyeknek némelyikében kétaégtcleuül megállapított honfoglaláskori kardok és olyan perzsa érmek kerültek napfényre melyek mintegy 20— 30 évvel előbb verettek Samarkaudban és Balchban, mint őseink hazánkat elfoglalták, tehát azon időből származnak mikor már őseiuk összekötettése a kelettel meg lazult, de a mely időben a hozzánk legközelebb eső keleten csupán parzsák verlek pénzt és ezt a msgyarok még uj hazájukban is használták. Vanuak azonban honfoglaláskori olyan leletek is, melyek nyugoti érmekkel együtt találtattak, de tarsoly lemezek mellett ilyenek nem fordultak elő. Tudvalevő, hogy a tarsolynak és az úgynevezett magyarszék hát lapjának alakja hasonlítanak egymáshoz. Az as u. u. magyar szék pedig csak adopbilt német szék, mert hiszen a mi sátoros vomád őseink keleti módra csak föl Jön ültek és a kanapé processust nem ösmerték. Az az ötletem támadt, hogy a houfoglaláskori tarsoly lemez díszítését lehetne szók hátlapjának diszi tésére is felhasználni, és az ősmagyarok által adoptált motívumokat uj életre kelteni. Négy mintát választottam ki, a bezdédi, tarczali. szolyvai és galgóczi tarsoly díszítéseket. Eteket Francsics Ödön él Forbarger Bsudi rajztanár uuokaőcséim nagyítva lerajzolták, a dombormű ki véséséhez pedig ifj E.ek Dezső segített. Mikor már készen lettem velük, első rau^u szakférfilink által lettem felvilágosítva arról, hogy tulajdonképeni magyar stylus nem is létezik, hanem ezt ax ízlést vissza lehet vezetni az assyrokra, a kiuek ornamentikáját a partbmok, később a p rzsák vették át, módosítva az alapmotívumokat saját ízlésük szeriut. Azon időben a keleten eltekintve a távolabb e9Ő Kínaiak 4s indusoktól a kuitura zászlósai a pírzsák voltak és ezekről terjedt át a szomszédos, kevésbé müveit uépekre, melyek közzé akkor még őseink is tartoztak. Az elmondottak után tehát egyelőre uyugodtau elfogadhatjuk honfoglaláskori adoptált magyar sty'usnak a tarsoly lemezeiuken levő díszítéseket, annál is iukább, mert ilyen tarsoly lemezeket — tudtommal — eddig még csak Írnánk területén is csak honfoglaláskor találtak; azonos díszítések pedig hiányzanak. A Vidov.ch László íőfzjlgabiró barátom által talált bezdédi tarsoly iemezt az összes honfoglaláskori leletek között legkiválóbbnak tartom azért, mert ezen nemcsak növény inda és levél díszítések láthatók, hanem egy ló fejű, halpikelyes hasú, kettős szárnyú és madárfarku alak; — egy egy szarvú lófejü, szárnyas ós kigyó farkú szörnyeteg; a lemez közepén pedig egy egyen szárú kereszt. Mikor ezen Luczaszékeket faragtam, sokaknak feltűnt a kereszt és kételkedtek abban, hogy ezen tarauly lemez ősmagyarnak oldalán lógott volna, mert hiszen azok keresztények nem voltak. Tájékozásul tehát szószerint ide irok egy czikket, mely az Archeológiai Értesítőnek 1870. évi folyamában megjelent és a melv i»y hangzik. — WA kereset alakról.* K Boitisch Muzemba rövid idő előtt kót roppant nagy szobor érkezett, melyek eddig a déli oczeán egy szigetén állottak; miudkét szobor hátába egy kereszt az u. n. Nilkereszt vau bevésve. Közép Júlia vadonjaiban néhány hónap előtt kót ősrégi közönséges alakú kőkereszt találtatott. A miut a gyakran emiitett angol ezredes Taylor, régiség búvár több fényképét hozott róluk hozzánk. E keresztek egyetlen darab gránitból készültek; az egyik 10 a másik 8 lábnál magasabb. Mindegyik egy csoport u. n. Growr lechck, vagy Dolmenek fölött uralkodik, melyek egészen hasonlók azokhoz, melyeket Taylor ezredes már előbb Dekkánban megvizsgált. Ő tehát ezen ujabban felfedezett kereszteket ép oly régieknek tartja, mint ama Djlmeu csoportot Dekkánban A környék — igy mondja az illető tudósítás — a történelmi korszak előtti időben kétségtelenül mivelés alatt volt; a dombok egy része terasse-alaku bevágásokat és kiegyenlítéseket mutat kőkerítésekkel; a vidék azonban jelenleg messze kerületben évszázadok óta egészen lakatlan ás sQiö erdőlégckkel van boritvi. A vélemény az, ho^y ez -n kereszteket nem-árja néptörzs állította fel, mely az ö' folyam vidékén át betörő ellenség elől menekült. A keresztek alakja igen sokféle. Egy vagy más alakban azonban a keresztet majdnem a föld minden nemzeteinél föltaláljuk. A Scandináriai Iiun köveken látható az, oly időből nely a scandinávok megtérését sokkal megelőzte. A germán Donar istennek kalapácsa bizonyos kereszt alakkal, az u. n. tan-alakkal (T) birt. Donár kalapácsa azonban, kissé más kereszt-alakban, még jelenleg is itt-ott látható a német c*ürököu és istállókon, mint védjél az égiháború és marhavész ellen. Angolorsz&g keleti és északi vidékén a templomi harangok még sok helyütt most is a szászok régi isteue kalapácsát viselik, mint oltalmat a vihar és menykő csapás ellen. Indiánok sziklába vésett templomaiban ép ugy, mint közép-Amerikában föltalálható a kereszt. Szint* ugy a kelták kőemlékein. Kere<ztalakban épített ősrégi templomok is vannak Indiában. A Buddha-iállás is felmutatja a kermitet Az egyptomiak is ismerték azt; ép ugy az assyriaiak, chaldeaiok és pboenicsaiak is éltek vele. Etru-k és pompei-i emlékeken ia előfordul. A zsidóknál egy erdeei fa ágai ugy megayeae tek, higy az keresztalakot muatott; ugyanazt tették a gall druidák it>. ó-britt, gall és maasiliai érmeken kereszt-alak látható. Kamtschatkábaa Humboldt ugyanazt szembetűnően ősrégi kőemlékeken találta. Midőn • -pa iyolok Mexikó főidéi először érinték lábaikkal, ígtu csodálkoztak azon, hogy a kereszt tisztelete ott any uyira el vau terjedve; a templomokban, sírokon, a papok öltönyein, mindenütt ot volt a kereszt; ép agy a félmüveit muyskák és p'roiaknál északon, mint a vad parguayaknál délfelé. Ná'uk is, miut más indiai törzseknél, a kereszt mint a gonosz szellemeket eltávolító eszköz szerepel: ez n népek kuruzsló orvosai mint gyógyszert használják. A kereszt jele Afrikában is feltaláltatott, hol ast sok törzsnél az anvik elaltatott kisded gyermekeik fölé vetik, hogy ez által a gonosz szellemeket távol tartsák. Ha most ismét Ázsia legszélső részére, Ckiuába megyünk vissza, ugy ott a Schingmust találjuk, kere-zt tel kezébe. A ki a keresztről bővebb tudóaitlat akar rnsgának szerezui, olvassa el ele Mortillet Gábor etttn értekezését: ,La Signe de la croix avant le Chriatiauisint*. — E munka 117 képpel van illustrálva és arról étit' sít, hogy a kereszt, mint igeu egyszerű mértani alak az őskori czilrázatokbau leggyakrabban feltűnhet. AUuak vallási értelmét ugyanazonositaui a díszítési czéllaJ aligha fog komoly tudományú embernek egy hamar sikerülni." Az elmondottak u'án tehát kétségtelen as, taogy a bezdédi kereszttel díszített tarsoly lemez sem keresztény, de pogány magyarnak képezte tulajdonát. A diófából domborúan kifaragott asékbiilapok szakkörök elismerésével találkoztuk 4a érdemeinek tartották arra, hogy a most rendezendő iparműkiállitásou Budapesteu bemutatva l^gyeuek. Mert alkalmainak tartjik arra, hogy az őseiuk által használt ornamentika a magyar iparban alkalmazást nyerjen és uj életre keljen. Dr. J6M ánária. Visszatekintés az IDOO-ik évre. — Buday Barna. — <Vó»e.) A vidék gazdasági egyesületei között pedig a szer* vezkedés és újjáalakulás örvendetes tüneteivel találkozunk. S hogy a gazdatársadalom végrehajtó szervei erősödtek, legjobb bizonyság erre a tevékenységünk iránt túloldalról megnyilvánult féltékenykedés és támadás. Ennek a féltékenykedésnek megvan a maga természete? oka. Mikor a fedezetlen gabnahatáridőüzlet ellen emeltük fel szavunkat, mikor az őrlési forgalom megszüntetését elérni sikerült, mikor a gabnaelővételék alá rejtőzött uzsorát és a kereskedelmi érdek leple alá helyeselt borhamisítást támadtuk, ugyanakkor Jegyes kereseti ágakat fenyegettünk. Ugyanakkor egyes érdekköröket a szokás jogánál fogva élvezett előnyeikben megrövidülés fenyegeteit. Ugyanakkor egyes kereskedelmi visseaélésekre irányitolt kőzbotránkozás érzékenyen találta ugyanezen körök tisztes elemeit is, mert hiszen a konkoly a tiszta szemekből oly könnyen ki nem választhalható. Ennyiben és ily irányban az agrár mozgalmak s különösen az azokból levont téves következtetések egy-egy pillanatra respektálandó érdekeket is elevenén találhattak. De a különös éppen az, hogy az efajta tévedések feltehető megrövidűltjei nem jelentkeztek, hanem éppen a ludasok kiabáltak ellenünk ! Legtöbb szó az őrlési forgalom miatt esett. A sokféle bizonyitgatásból pro és kontra, álljon itt annyi, hogy a fővárosi malmok a mult évben 7 és fél millió métermázsa lisztet őröltek fel, az előző év 6 és fél millió m.-tnázsájával szemben s végerédményében emelkedő lisztkivitelünk a vámkűlföldre október hóban csökkent ugyan 60,000 m -mázsával, de ugyanezen hóban Ausztriába irányuló kivilelünk 250,000 IU.-mázsával emelkedett. S végre is fővárosi nagymalmaink mind nyereséggel zárták le az évet, kivéve egyet, amely itt nem firtatandó okokból felszámolás alatt áll. Az őrlési forgalom betiltása tehát távolról sem eredményezte a felpanaszolt szomorú eredményeket a malomérdekettségekre nézve. Hogy a betiltásnak a magyar buza áralakulására nézve ez évben előnyős hatása nem értényesült, erre nagy kárörömmel mutatnak rá, de Rubinek Gyula megfelelt már erre a tételre is és az ő epilógusához hozzátenni valónk nincsen. A fedezetlen határidőüzlet reformálásának kérdését a Biharmegyei gazdasági egyesület igyekezett feltámasztani a tőzsde önreformjának alapján, ám a gazdasági egyesületek majdnem kivétel nélkül a tőzsde törvényes reformálásának alapján állanak s igy a bihari tervezet számbavehető mozgalomnak medret nem vághatott. Sajnos, egész halmaza maradt még vissza a múltból az elintézetlen kérdéseknek, amiket rekrimiaálni kellett, amelyek miatt tőzsdével, nagytnalmokkal, a buspénztárral, a fővárossal; uzsorásokkal és hamisítókkal s több visszaéléssel is azonosult érdekeltségekkel ae itt ott elfajult szóharcz terére voltak kénytelenek lépni gatdaI ársadalmi szervezeteink s ezek között első sorban az OMGE. Ebből a küzdelemből azonban most is megerősödve került ki, a gazdatársadalom ujabb erőit nyerve meg oldala mellé. És az összes értékesítési kérdésekben erélyesen folytatott rekriminácziók nem merítették ki az OMGE figyelmét. Mint véleményező testület részt vett az elmúlt év összes mezőgazdasági törvény alkotásaiban; foglalkozott a kisemberek ügyével a szövetkezeti mozgalmak istápolása, telepítési tanácskozmányok és gazdakörök alakítása révén; támogatta a gazdatisztek egyesületát és a gazdatiszti törvények érdekében tekintélyét latra vetette ; sikeresen szállt sikra a szeszkontingens feloszlására vonatkozó törvény módosítása mellett; a középbirtokoMág rekonstruálása érdekében mozgalmat indított, melyet aztán a Magyar Gazdaszövetség karolt fel, hogy a kassai agrárgyűlésen az egész ország figyelmet felhívja erre a 622