Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-14 / 15. szám

N Y f K V D E K De nem értem azt sem, miért kellene a magyar iparnak magyar nemzeti iparnak is lennie? Sót nem tudom azt sem, hogy egyáltalán mi az a nemzeti ipar? Hiszen az én tudásom szerint — talán egyedül és kizárólag a ruházati czikkek kivételével — a világon semmiféle iparterméknek uinca külön nemzeti jellege. Ismerem ugyan az „angol* meg a „franczia kulca'-ot a csavarágyak megerósitésére; a hírlapok hirdetései között is olvasható igen sokszor a valódi .olasz maccaroni", „amerikai petróleum", sót ismerem a .spanyol" viaszkot, a „franczia* pezsgőt, a .svéd* keztyűt, — de ezekből .nemzeti ipar"-ra következtetni nem t.udok. Azt jelentené talán a .uemzeti kultura" és .nemzeti ipar", hogy minden nem magyar találmányú — habár magyar készítésű — ipari készítményeinket dobjuk el, s csupán a kulacsot és fakilincset, meg a fehérvári bicskát tartva meg, kezdjünk uj életet és várjuk, mig lassanként magyar elmék feltalálják a szükséges eszközöket, bútorokat, fogyasztási czikkeket, | gyógyszereket, vasutat, távirdát, telefont, meg a jó Isten tudja mi mindent? Ezt czélozná a magyar nemzeti kultura, a magyar nemzeti divat, a magyar nemzeti ipar? Köszönjük szépen, — ebből nem kérünk. Ez nem lehet a czélunk. Hanem igen is czélunk az, és kell hogy az legyen, hogy mindaz, ami szükséges, jó és hasznos ipartermék, amennyiben lehetséges, állíttassák elő hazai iparosaink által s hogy iparosaink erre bátorságot, vállalkozási kedvet nyerjenek, fogjunk kezet, tartsunk össze: pártoljuk őket, biztosítsuk, hogy ha azt. amire szükségünk van, de amit eddig csak külföldről szerezhettünk be, ők ép ugy elő tudják állítani, nekik adunk elsőbbséget a külföld felett. És itt ismét nem értem a Simitska úr czikkjének azon határozott állítását, hogy hazai iparosaink ár tekintetében miért ne versenyezhetnének a külfölddel? Miért? Azért talán, mert ók itt vannak, itt kapják a nyers anyagot s a kész tárgyakat sem kell beszállitaniok ? Vagy inert ók csak nagy haszonra dolgoznak? Én nem állítom, mint a czikk mondja, hogy „ez a Simitska már megint a levegőben jár", de azt már állítom, hogy amilyen elmaradtnak és élhetetlennek tartja czikkje első részében a magyar iparosokat, és a magyar tőkét, ép oly merész az a terv, amelyet az állandó iparkiállitás és árúcsarnok létesítésére felvet. Magyar gyáriparra szerinte níucsen elég heverő tőke, — ellenben egy árúcsarnok és állandó iparkiállitás felállítására Nyíregyházán is van, sőt vau arra is, hogy a város összes iparosainak összes készítményeit — a becsérték 75%-ának előlegezése mellett — átvegye és félévenkénti leszámolás mellett árusítsa. sokszor mondogatják, hogy .legény' termés'.etil; nagyon alkalmazható reá ez a mondás: „az én szemem olyan kerek, a hányat lát annyit szeret

u, — nem igy a hollandus uó. Már diákkorában jjgyot vált diák tanuló táraival és kitartással várakoznak ama boldog napra, midőn a jegygyűrűt a jobb kéz nevet eu ujjára ehetik át, vagyis a lakadalom napjára. A holland nő komolyan, igazán és állandóan 'ud szeretni (én nem saját tapasztalásból be.»zélek, csak hallás után!!!) nem vágyódik sok legény csókjára; I '-eu mentsen esküjét egyszer is megszegni, az kihalással van a későbbi életre is, ugy tartja!!! De nem szószátyárkodom már tovább e téma felett, visszatérek tárgjuakra s leirom itt a .Hollandiai nőegylet" által hirdetett pálya-munka eredményit a .cselédek tízparancsolatáról". Mindkét legjobb és iegfrappánsabb munkát, melyet a Ittpok is közöltek, ime szószerint következtetem : 1. Ne lopj se pénzt, se vásznat, ételt el ne végy ós gazdádnak vagyonával takarékosan báuj ei. 2. Nem szabad .Iirutalis" lenned asszonyoddal szemben, sem a többi családtagok iránt; nem szabad leselkedni, hallgatózni az ajtó előtt és saját tetszésed szerint dolgozni. 3 Légy magad tiezta, a szegleteket és kilinc ekei illendően tisztogassad: legyen a te ruhád tiszta és tested annak megfelelően szintén. 4. Az ételt nem szabad elrontani: odaégetni róirr. csinálni és hajat bele ejteni. 5. Ne legyen úgynevezett imádód (szeretód) néked, csak tisztességes érintkezés czéljából szabad a legényt as sjtó előtt fogadni. 6. Neked nem szabad nénét, barátnőt," unokát (íkatonáról nem tsól) vagy éhez haooniót a házbJ hozni, mert ások csak enni jönnek ós a vagyont elvinni 7. Haza jöjj idejében és öt p-rcfczel se meDj ei előbb mint rendesen; és nem szabad egy óránál tovább kűnt maradni ós a szegleteken ácsorogni. 8. Nem szabad resteskedni éa tisztogatás alkalmával * munkát plet/kálás álul akadályozni, nem sia De nem csak ez az ellentmondás teszi alapjában véve illuzioriussá az árúcsarnok eszméjét. Vau ennek más hiányossága is. Nevezetesen az, hogy ez az árúcsarnok az iparosoknak, a helybeli kézműiparosoknak is csak egy csekély részét venné pártfogásába. Azokat, akik ilyen árúcsarnokban való árusításra alkalmas czikkek készítésével foglalkoznak: a szabókat, a csizmadiákat, susztereket, kalaposokat. Tehát csak a ruházati tárgyak készítőit, vagyis azokat, akiknél „nemzeti divat", vagy „nemzeti ipar* még ugy ahogy elképzelhető. De hát a többi iparágak, a többi iparosok, sót a többi helybeli kézműiparosok mostoha gyermekek ? Vagy azok uem szorulnak pártolásra? Vagy olyan legyen az az árúcsarnok, hogy abba bele férjen a kerékgyártó, kötélverő, asztalos, kocsigyártó, mézeskalácsos, ezukrász, szűcs, timár, ács, vasöntő, kárpitos, kályhacsináló, bádogos, rézműves, órás, aranyműves, szappanfőző, sírkőfaragó, meg a jó ég tudja mi mindenféle helybeli kézműiparos készítménye és azokra mindre adjon 75°/, előleget? Hát a kőműves, kovács, lakatos, fényképész, nyomdász, szobafestő, mészáros, hentes, pék, fodrász, meg a többi mit állítson ki? Vagy ezek ugy is megélnek? Ezek nem szorulnak védelemre a külföldiek konkurrencziája ellen? Ismétlem, hogy nem szándékom polémiába bocsátkozni a múltkori czikkel. Az elmondottakat is csak annak tanúsítására hoztam fel, hogy az állandó iparpártoló bizottságnak milyen körültekintő alapos gondossággal kell hozzálátnia feladata teljesítéséhez. Egy-egy tetszetős, de a gyakorlatban kivihetetlen, vagy czélt tévesztő általános intézkedés nem elég, sőt kevesebb a semminél, mert csak ronthat a helyzeten. Úgyszólván ahány iparág, ahány ipari termék. annyi féle gondozást igényel. Csak is így, körültekintő gondossággal, következetes, czéltudatos tevékenységgel és kitartással érhetjük el, amit kitűztünk. —a —ő. A polgármester beszámolója. Benc^ László, Nyíregyháza város polgármestere a napokban iidta ki nyomtatott füzetben, Nyíregyháza város mult esztendejéről szóló jelentését, melyből közöljük a következő részletet : I. Általános érdekű események. Az elmúlt 1900. év fjlyamán Nyáregyháza város életében kimagasló esemény volt a végleges szövegében az 1899. év november hó 17-ik napján tartott közgyűlés által elfogadott s Siabo.'csvármegye törvényhatósága által a vármegye közönségének 1900. évi május hó 11-ik napján folytatólagosan tartott tavabzi rendes közgyűlésén 246|1901. Bgy. szám alatt jóvá hagyott uj szervezkedési szabályrendelet életbe lépése. Ezen, az 1900. évi julius hó 1 ső napjával életbe lépett uj szervezkedési szabályrendelet igen sok tekintetben lényeges változásokat vont maga után a város közigazgatási ügyeinek kezelésében. Az egyes tisztviselők és a tanács hatáskörét és teendőit a régi szabályrendeletnél szabatosabban körbad pletykálni, terécselni lányokkal itt avagy közelben sem. 9. Legyetek óvatosak gazdátok butraival szemben: nem szabad tálat, poharat, csészét eltörni, sem pedig a bútorokat összekarczolgatni. 10. A gáz és vízvezeték készüléket tisztességesen elzárni kötelességed legyen, mert az elfojt gázt és vizet megfísetni a te kötelességed. A másik i^y hangzik : 1. Tartsd szemed eió t minden kötelességedet, úgyszintén jogaidat és követelésedet. 2. Teljesítsd pontosan kötelességedet, hogy jogod legyen neked is követeléssel élni. 3. Gondolkodj állandó munkában lehetni, jót tenci és ügyes lé. y u.indenben mire vállalkoztál. 4. Az időt, mely munkára fordittatik, nem szabad elpletykálni vagy eltereferélni; mennél gyorsabban vége lesz a munkának, annál több szibid időd lószen. 5. Öitözködj egyszerűen és tisztán, már nem épen a külsőlegességtkben a mi a te testi felső ruhádat illeti, hanem mindenben. 6. Nem sz bid a pénzt puciczra vagy eziezomára költeni, hanem a fizetés egy részét postatakarékba helyezni. 7. Ha azon követe!lücavnyel lépsz fel, hogy családtagnak tekintessél, éidemes arra magaviseleted és fellépésed által. 8. A család érdekét, hova felvétettél éppen úgy sziveden tartsd, mint a magadét. 9. Követelhetsz: jó ételeket és részt a családi ünnepekből, azonban soha jobbat ós mást, milyet a család többi tagjai esznek és tartanak. 10. Tanuld meg te saját ruhádat megbecsülni és megtartani és a szabad időt u ;y fe.használni, hogy az életczélodoak legjobban megfeleljen. Majd legközelebb az eredményről és a hollandus nők más mozgalmáról. Atrlb. vonalozta. Az addig & tanács hatáskörébe utalt teendők nagy ré«zét a polgármester hatáskörébe helyezte át, áthárítván ezzel együtt természetesen az addig a tanácsra háruló felelősséget is a polgármesterre, illetve a polgármesterre és az előadóra. Vagyis a testületi rendszer és felelősség helyébe az egyéni rendszert és felelősséget léptette életbe, első sorban és csaknem az összes közigazgatási és vagyonkezelési ügyekben a polgármestert tevén felelőssé, ugy hogy a tanács hatási köre úgyszólván egyedül az iparügyekben, az építésengedélyekben és a? illetőségi ügyekben, valamint a képviselőtestület által esetenként reábízott, vagy külön szabályrendeletben, törvényben odautalt ügyekben való határozat hozatal és a képviselőtestület elé terjesztendő ügyekben való javaslattétel maradt. Az uj szabályrendelet ezen felül néhány uj tisztviselői, illetve alkalmazotti állást rendszeresíteti, mely uj állások az 1900. évi augusztus hó 28-án tartott választó közgyűlésen töltettek be. Ugyancsak az uj szervezkedési szabályrendelet szervezete a külön kezbesitó hivatalt, melynek élére egy vezetőt rendelt, a kézbesítésekre a város belterületén 2 hajdút, a határban pedig G lovas kézbesítőt rendszeresítvén. A kézbesítő hivatal szeptember hó 10-éo kezdte meg működését. De mihamar kiderült, hogy a város belterületén a 2 kézbesítő hajdú kevés a kézbesítések teljesítésére s emiatt melléjük még 2 hajdú és a hajdú kap,ár is kirendeltetett. Da a kézbesiló hivatal még igy sem volt képes kellő mércékben és gyorsasággal megfelelni a reá váró nagymennyiségű teendőknek, ugy hogy bár a hivatal vezetője a hivatalos órákat jóval túlhaladó munkát teljesített, a kézbesítések — a kézbesítendő darabok nagymennyisége miatt — kellő gyorsasággal nem eszközölhetők. Általában az uj szerve/, kedési szabályrendelet a gyakorlati életben tóbb tekintetben nem egészen vált be, s már eddig több módo sitást volt rajta a képviselőtestület kénytelen esz közölni. Jelentós eseménye a város életében az 1900. évűek a nagy-kállói község határához tartozó ugyneve zett Dietl-féle császárszállás pusztai birtok megvétele. A kataszterileg 651 hold 863 • ölet tevő birtokot a város Die'.l Emil budapesti lakostól 1200 Oöles lao.dánként 520 korona, vagyis összesen 340,893 urona 97 fillér vételárért vásárolta meg s azt az 1900 év november hó 1 ével tényleg birtokába vette. Szintén nagy fontosságú eseménye az 1900. évutk az, hogy az 1886. év XXIX. t. cz., 1889 XXXVIII. és az 1891. XVI. t.-czikkek értelmében szerkesztendő telekkönyvi betétek készítési munkál itai ez évi októ ber hó 15-én folyamatba tétettek. A város az addigi Szarvas korcsma épületet engedte át a betótszerkesztés czéljaira, mely munkát mig egyfelől az eddigi ideiglenes tulekjegyzőköuyvek helyütt a végleges telekkönyvi betétek elkészítését czélozza, és a telekkönyvöt összhangzásba hozza a kataszteri ei, addig másfelől rendezi a telekjegyzőköuyvben rés?iut azoknak felvételekor btc^űszott, részint azóta előállott hiányokat és zavaros viszonyokat. A bár az 1901. évi január első napjaiban foganatosított, de 1900. évinek nezevett népszámlálás munkálatáról és eredményéről, épen azért, mert az már ez év folyamán történt meg, a jövő evi jelentésben foguk beszámolni. Ugyancsak a jövő évi je en'.és tárgya marad a mezőgazdasági cselédek ős munkások segeiypénzi áráról és az állategészségügy államosításáról szóló 1900. evi törvények folytán szükségessé vált ttendók it-merietc-r, minthogy mindkét törvény az 1901. évi jauuar hó 1 só uapjával lépett életbe. Az 1900. év folyamán a tekintetes képviselőtestületet ismételten foglalkoztatta a városi hivatalok elhelyezésének czélszerűtlen volta, illetve a meglevő helyiségek elégtelensége. Több rendbeli felmerült terv között végtére az a felfogás győzött, hogy a városra leggazdaságosabb és a közigazgatásra legczólszerűbb, ha uj építkezések és a városi hivatalok széthelyezóse helyett a városháza épületben a kir. pénzügyigazgatóság és adóhivatal által bérelt helyiségek bocsáttatnak a bérlet lejár'ával a városi hivatalok rendelkezésére. Ezen határozat alapján a kir. pénzügyigazgatóság értesíttetett, hogy a város a bérletet az 1902. évi október hó 31-től további időre meghosszabbítani nem hajlandó. Az elmúlt év folyamán érkezett meg a kereskedelemügyi magas minisztériumtól a kövezetvám dijak felemelésének engedélyezése és ezzel kapcsolatban az úgynevezett öt éves útépítési programm. A kereskedelemügyi kormány ugyanis a városnak még kövezetlen utczái kikővezése czéljából a kövezetvám díjtételeinek a város által kért felemelését engedélyezte, — egyelőre az 1904. év végéig, — de oly feltétellel, hogy ezen idő alatt a vámsorompókhoz vezető összes utczák kövezettel látandók el. Erre vouatkozólag az árlejtós is megtartatott, még padig oly feltétellel, hogy az útépítésnek már az 1901. év folyamán kall végrehaj tatnia. A városi szegényház és betegmenház építési (ervével a mérnöki hivatal az 1900 év folyamán elkészült s igy remélhető, hogy már az 1901. év végére a szegényház felépül, miuek megtörténtével a koldulás az e tárgyban alkotott szabályrendelet értelmében teljesen megszüutettetik, a Nyíregyháza az első városok között lesz az országban, amely a szegényügyet ilyen gyökeres módon orvosolja és rendezi. Az uj építkezési szabályrendelet a képviselő testület a vái megye törvényhatóságának kívánalma szerint újból letárgyalta, az év végéig azonban a szabályrendelet fe.sóbb megerősítést még nem nyert. A vasúti ut építésével kapcsolatban a S/.énatr-rrc és az úgynevezett Silétromszérüre vonatkozó ag a méi nöki hivatal által készített szabályozási és berendezési terveket Szabolcsvármegye törvényhatósága jóváhagyta jóváhagyván egyszersmind azt a képviselőtestületi ha (ározatot is, hogy e VMOti ut a grl S:4chsuyi litviu ; Ü