Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1901-04-14 / 15. szám
XXII. évfolyai^ 4548 sz.Erk-1891. APR. 14 efőszám .drb. mell 5; szám. Nyíregyháza, 1901. április 14. DEK SZABOLCSVÁRMEflYE HIVATALOS LAPJA A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZÓK és A SZABOLCSMEGYEI ÁLTALÁNOS TANITO-EGYESÜLETÉ NE í HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Égés/, évre 8 korona. Fél évre 4 , Negyed évre 2 „ A községi jegyző éa tanító araknak egész évre csak négy korona. Egy szám ára 20 fillér. Az élőfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyáljan leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, Hirdetési dijak : a szerkesztő cime alatt kéretnek beküldeni. Mjnde n „ igyue r „„,,, Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől közlése 10 fillér; többszöri közlés e.etében 8 fii. fogadtatnak e\ A nyílt-téri költemények dija soronkint 60 fillér': A kéziratok csak világos kívánatra « az Apró hirdetések 10 szóig 40 fii., minden további sió illető költségére küldetnek viasz*. 4 fii. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Ecksten Bernát ós Általános Tudósító által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos rósz. 400 — 1901. sz. Szabolcsvármegye főispánja. Pályázati hirdetmény. A kormányzatomra bizott Szabolcsvármegye törvényhatóságánál évi 1100 korona törzsfizetés, 200 korona lakpénnzel rendszeresített központi írnoki állásra ezennel pályázatot nyitok. A pályázni kívánókat felhívom, hogy törvényes minősitvényüket, valamint eddigi alkalmaztatásukat és életkorukat igazoló okmányaikkal felszerelt kérvényüket hozzám folyó évi április hó 22-ig, mint záros határidőig nyújtsák be. Nyíregyházán, 1901. márczius 30-án. Báró Feilitzsch Bcrtkold, főispán. Pártoljuk a magyar ipart! A kaszinó választmányának megbizásából eljárt küldöttség előkészitette a helybeli állandó iparpártoló bizottság megalakulását. Köszönet érte azoknak, akik magát a hazai ipar pártolásának eszméjét a kaszinó kebelében megpendítették. Köszönet azoknak, akik az eszmét felkarolták, akik azt a nagy gyűlést összehivták, akik azon megjelentek. Mindenki, aki csak egy lépést tesz a magyar ipar érdekében, egy-egy ujabb követ illeszt a magyar nemzet gazdasági önállósága fenséges csarnokának falába! Mindenki, aki nem csak lelkesül a hazafias eszmékért, de tenni tud, akar és cselekszik: egy-egy vonalnyival közelébb segiti a legnagyobb magyar, Széchenyi István gróf magasztos ideáit a megvalósuláshoz! Gondolkozásunk, cselekvési körünk, terveink lehetnek külöubözők: de czélunk kell, hogy egy legyen! Az előkészítő bizottság elaborátumát egyhangú lelkesedéssel tette magáévá a nagygyűlés. A „NYIRVIDÉ K rAltOZA.JA. Krügerröl ás egyebekről. ütrecht, 1901. április 6. Párisban az orvos egyesület, pilyadijat tűzött ki egy olyan munkára, mely az „egészség tízparancsolatával" foglalkozik. Érkeztek is pílyamüvek; a kitüntetett, azaz elfogadott muukát hicsak régiben is, ősmeri már a müveit világ. Nos, hogy Párisban ilyesmi történik ezen a mai közönyös vi:ág már meg sem ütődik, hamar „volt' nak számit mindent. Még éppen a párisi újdonságokkal u^y tele van már az ember, hogy azok iránt hacsak nem „ritkaszer üek" nem nagy az érdeklődés; jött; megy. Ha p'idig egy más államban te.-zem azt pl. Hollandiában történik valami szenzáció, tovább képezi beszéd tárgyát a közönségnek, mint a párisi megszokott újdonságok. Htgy Hollandia szép fiatal királynője nem régen vette magára a hymen aranyos láuczaif, boldogítván „í0e»"-jével a meklemburgi—swarini herczeget, ma már ooidug királyi férjvt; hogy a szép és kedves, szeretett királyi"pir márczius 5—7 közt boldog szerercse kivánatait es bókjait fogadja az ország lakosságának Amszterdamban az ország fővárosában, hogy Krüger a dőlafrikai boer államnak érdemekben megőszült sokat szenvedett elnöke hónapok óta Hollandiában — Utrechíben tartózkodik; hogy mindkét szemén végzett veszélyes operációt „férfiam* kiáltotta; hogy ez az operáczió a legszerencsésebb kimenetellel végződött, hogy Krügernek majdnem mindennap fáklyás zenében van része gyönyörködni, melylyel hol egyik, hol másik „matschappij• (társafáz) szerencsélteti a szeretetben álló boerfónököt a „Pays Bis" hotel ablakai előtt; hogy Krüger felette vallásos ember s minden vasárnap jelen van az isten tiszteleten és buzgó hallgatója a hollandi „Domines l inek (lelkész): hogy a mult heten Krttger fogadta a városi Egyhangúlag emelték határozattá a bizottság indítványait. Egyhangúlag alakították meg az iparpártoló állandó bizottságot, melynek feladata immár az eszme tovább fejlesztése, a kivitel módozatainak megtalálása és végrehajtása. Nem könnyű a feladat, ami erre az iparpártoló bizottságra vár. Évtizedek, sőt évszázadok mulasztásainak helyrehozásáról, megrögzött előítéletek kiirtásáról, meggyökeresedett szokások megváltoztatásáról: arról van szó, hogy egyfelől a vevő közönség hagyja ott a külföld ipartermékeit, pártolja a magyar ipart, — másfelől a magyar iparosok, legyenek bár azok gyárosok, vagy kézművesek, oda fejlődhessenek, hogy a magyar vevő közönség igényeit kielégíthessék. Ha a felbuzdult lelkesedés nem lesz szalmaláng, ha az iparpártoló bizottság komolyan fogja fel hivatását és kitartással teljesiti teendőit: tetemes gondot fog okozni első sorban azoknak a módozatoknak megtalálása, amelyek mellett a czélt elérni, vagy legalább megközelíteni lehet. Lelkes hangú felhívások, hatásos szónoklatok, hazafias szólamok a legkevésbbé sem elegendők ilyen czélok eléréséhez. Praktikus, gyakorlati eszközökkel lehet ezeu a téren csak eredményt felmutatni, mert gyakorlati, praktikus czél megvalósításáról van szó. Hogy mik legyenek ezek a módozatok, mik legyenek ezek az eszközök, azt ma még alig hiszem, hogy tudná bár ki is. Mert ha tud is néhányat, elenyésző csekélység az ahhoz képest, amit tényleg igénybe kell vennünk. Maga az „ipar" szó is felette tág fogalom. Annyi féle mesterség értetődik alatta, sőt szinte naprólnapra annyi uj iparág keletkezik, hogy maga az ipartörvény sem kísérelte meg az összes iparágak felsorolását. közönséget, kik között az 500 jelentkező közül a „ Verein Ungarishe und deutscher Studenten" (a magyar ós német tanulók egylete) is képviselve volt a 85 szám alatt és midőn szerencsés lehettünk szemről-szemre azt a soka. megénekelt öreg pitriárchát 6 órai hoszas várakozás után közelről láthatni ós az ez alkalomra készíttetett 12 frtos csokrot (melyeo a magyar nemzeti szalag c»ak gondolatban volt meg, ilyesmit nem lehet ám minden pillanatban kapui Hollandiában) elnökünk bemutatás és az egylet nevének felemlítése után, — átalnyujtotta; az ünnepelt bókját és köszönetét fogadva, 2 perez jelenlét után elhagytuk a termet; azaz nem! ő kegyelmessége kegyeskedett kérdezősködni a magyarok kiléte után és ott a messzitávolbau való élésük czélja felől, mondván: ,Kik azok a magyarok?" .Egyetemi hallgatók itt Ucrechtben 1" volt a válasz. ,lk verstaat het" — (értem) „raaar wit voor een nationaliteit die?" (miféle uemzetség? „Oestcnryl: en Hongarye maákt een persoonlyk uni" (Magyarország ós Ausztria personal unióban vau) volt a falviiágositó válasza a környezetnek, a mikor aztán ő kegyelmessége ért mi látszott létezésünket. Megjegyzendő, hogy a múlt évben, midőn a boer és angol háború kitört és az angolok számára a magyarok lovat adtak el, mink éles emiékökben voltunk a boeroknak, sőt itt Hollandiában is megrovásban részesültek a magyarok minden lap róazőről, melyből mink is kivettük részünket alaposan s ha tudta volna az egyikmásik boerért lelkesülő hollandus, hogy abból az átkozott magyar népből köztük is ól egynehány: okvetlen leütöttek volna az utczán bennünket, a boszut kitöltendő. Bizonyára emlékébe idézték az alkalommal az öreg Krttgernek is, hogy a magyarok is a boerek ellen vannak, hiszen lovakat adtak el az angoloknak, csodálatos tehát, hogy most 1 év után nem tudott ő kegyelmessége rólunk semmit. Ezek a hirek, mondom — mind ismeretesek e becses lap olvasói előtt, hiszen ma pár perez ós az Kétségtelen már most, hogy úgyszólván ahány iparág, annyi féle módszer szükséges ahhoz, hogy ne külföldi művelőinek zsebébe vándoroljanak a mi magyar filléreink és koronáink, hanem kapja azokat a honi ipar munkása s ha mely ágban eleddig magyar munkás kéz nem dolgozik, kapjon kedvet és bátorságot hozzá. Épen ezért nem tartom szerencsésaknek az e lapok hasábjain Simitska Endre úr által kifejtett eszméket sem, amiket különben a nagygyűlésen is szóvá tett. Nem akarok polémiába bocsátkozni, bár jóllehet, azt tartom, hogy az üdvös czéloknak a tárgyilagos vita nem hogy ártana, de az eszmék csiszolódása révén előnyükre válhat. Ne m akarok polémiába bocsátkozni, mert Simitska úrnak felfogása az egész mozgalomról, az egész kérdésről annyira eltérő, 03 pedig alapjában eltérő többek kőzött az enyémtől is, hogy alig remélhetem azt, hogy e kérdésben megértsük egymást. A nagygyűlésen elmondott beszédében s múltkori czikkében is arra az álláspoutra helyezkedett: magyar nemzeti kultura nélkül nincs magyar nemzeti ipar, enélkül nincs magyar nemzeti divat, enélkül pedig a magyar nemzeti ipar nem fejlődhetik. Ez az az alapigazság, amelyre következtetéseit felépiti. Hát én — szégyen ide, szégyen oda, — egész őszintén bevallom, ebből mit sem értek. Pedig ismerem, értem minden egyes szavát. Tudom azt is, mi a „kultura", azt is, mi az „ipar", azt is, mi a „divat", — de magát az alapigazságnak felállított mondást teljességgel nem értem. egész telve van igaz vagy hamis tudősitás minden nemével. Nem is azokról akarok ón szólani, hanem az assetíatio idearum törvényének engedve, a tízparancsolat egy másik nemet akarom elárulni, melyet a hollandus mozgalmas női világ saját kebelében készített. A szerélem tízparancsolatát különböző formában, tartalomban a mai levelező lapos divat világban, férfiak és nők számán; már sok változatban ismerjük*) a leleményes hollandus nők egy újdonsággal lépnek a friss dolog után kapkodó secessiós világ elé, megteremtették a „cselédek 10 parancsolatát* (Azt ht-zem mellékesen m-g jegyezve, sok nő hálás lesz irántok örökké, ha kivihető lesz a felállított 10 tétel; kivált azok, kiknek o pi kenyerük a cselédekkel való veszekedés). Jaj, az nem csoda, ha a hollandi nők kor-b -i ilyesmi indul ki, ők penuaforeatö n^p. H'/v M v r országon is kezdenek a nők „Panyicskákról* e- ,Leveleket" irogatni stb szép jel, hau -in H ' hudiabiu inegis máskép van teljesen. I t a nők ugyanazt a hi v«táa kört töltik be mint a férfiik csekély kivétellel. 0,vasó egyletök, női clubb ok, egyetemi körök stb. atb. vannak ; Isten tudná azt megmondani csak, minő tevékenységi l-őrt töltenek ók be. A h illand nő elsősorban tudománynyal foglalkozó, magas műveltségű egyéniség ós másodszor jó anya. Mint háziasszony ő nem jön számításba. Főzni, házi dolgot végezni; az nem az 6 dolga. Azért van a cseléd, ő addig az egyleti dolgokat bonyolítja, clnbbokat jár, gyűléseket vezet és haza jöva leül a kész ebédhez. Hogy mi főtt, hogyan főtt, arról ő keveset tud, az köznapi dolog, azzal nem foglalkozik egy hollandus nő sem. Ila aztán kozmás vagy „lekker* az étel, a vendég előtt a házi asszony nincs miért, hogy piruljon, a megrovás, vagy dicsőség egyedül a cselédet érheti. Jó anya a holland nő. Ez bizonyos; szereti férjét és gyermekét, de ebben is praktikus. A magyar nőről *) A bibliai tizpwanciolatjt annil kevésbbé I Atrib. Hoffmann Adolf üzletében kaphatók.
