Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-31 / 13. szám

NTIRYIDEK 3 és hálájának babérkoszorúját letéve kijelentem, hogy a nép iskolai közoktatás jövőjét állami teendők és kötelességek közzé sorolom, elmon­dottam röviden mind azt, a mit Háromszék vármegye átirata é$ a nemzetiségi viszonyok tárgyában felhoznom kellett Csak Nyiregybáza van még hátra. Dehát, — kérdezik tudom — mit keres itt Nyiregyháza, kapcsolatban Háromszék vár­megye átiratával meg a nemzetiségi törvény nyel ? Hát a kapcsolat nem azt jelenti, mintha a nemzetiségi nagyon is kényelmes kényszer­zubbonyt Nyíregyházára szabták volna, vala­mint hogy nem szabták azt a napkori svábokra vagy a kálló-semjéni oláhokra sem, hanem arra való az, hogy ezúttal hacsak egész röviden is megemlékezzem azon ujabb jelenségekről, a melyek a váro3 beléletét fájdalmasan érintették, s felvilágositsam a vármegyének felzaklatott közvéleményét, hogy Nyiregyháza városában a tudatlau s igy könuyen félrevezethető nagy tömegen és egy-két kapczabetyáron kivűl tisz­tességes, hazafiúi érzelmű nép lakik. Merőben tévednek azok, a kik azt hiszik, hogy a „piscis a capite foetit" közmondás itt is alkalmazható lenne; — ellenkezőleg. Nyolcz éven át többször látogattam meg a nyiregyházi elemi iskolákat — s mit láttam 1 Azt, hogy — nem is szólva a belvárosi elemi iskolákról — a tanyasi iskolák is egytől egyik magyar szellemben vezettetnek,azokban minden tantárgy magyarul adatik elő, s a társalgási nyelv is kizárólagosan magyar, — úgy hogy a felsőbb elemi osztályokban a magyar olvasás, irás és kiejtés semmi kivinni valót sem hagyott hátra. A kimagasló mákfejek ellen tehát nem lehet kifogás. A később bekövetkező visszaesés azonban könnyen megérthető: A gyermek vissza kerül az anyai házhoz, a családi körben elhanyagolja a magyar nyelvet s három évi katonai szolgálat után hazakerülve és később annál kevésbbé használja azt, minthogy a templomban, a piaczon s a helyi kereskedésekben — e keretben mozog egász élete — a tót nyelven is boldogul. Csak fanatizálni kell aztán e mi'veletlen tömeget, megértetni vele, hogy ő van szám­szerinti többségben, bevádolni előtte az „ura­kat" és mindent, a mi magyar, hogy az legott fellázadjon a rend és értelmiség ellen s olyan botrányokat idézzen elő, a minőnek a mult consistoriális választások eredményét tekintem — a hol dr. Vietórisz, dr. Trajtler, Balla Jenő, dr. Prok Gyula, Porubszky Pál stb. ' mint legutolsók jönnek be a képviseleti tagok sorába, egészen ismeretlen bokor tanyasi gazdákkal szemben s korlátoltságában konokul ellenszegül­jön annak, hogy Nyiregyháza városának ág. ev. hitvallású intelligens és teljesen magyar ér­zelmű közönsége templomában magyarul is dicsérhesse az Urat! Foglalkozik velem. Bizalmaskodó hangon elmondja, hogy & Maki 25 üveg pezsgőt fizetett tegnap éjjel, titkolózva suttogja, hogy Friczinek 200 bükköt adott kölcsön, az'án guayosan újságolj! hogy a kis doktort Fjfülediék o«m fogadták. Idegesen hallgatom az ostobaságokat, látja jól nem kerüli ki figyelmét egy mozdulrtom sem, mégis elmonlja, hogy Dlnosék Mirgitja milyen szerelmes ó belé, csaknem blamázs. Misnap egyik barátnőm mondja, hogy kis szépség nagy diadalt aratott, lngy meghódított engem. Oi, hogy miért nem szalonképes a guta, hogy ütött volna meg a bosszúságtól. Öihitt pojácta, próbálj, csak Muki­ról, Fricziról a te bizalmas híreiddel mégegyszer elém állni. Folytassam kedves gyóntatóm ? Elsoroljam, a szellemes urat, a kissé koros de jó partit, a korlátolt de gazdagot, a báró de semmit, meg a többit ? Ez ölte ki minden illúziómat, ez a csúnya sor, ez ölte ki minden hitemet a szerelem iránt. Nyomorultnak érzem magam. Uotat a színház, gyűlölöm a bállermeker, nem tudok elolvasni tiz sort oyujodtan, hogy meg is értsem. A zenétől főfájást kapok, a fiatal embereket pedig, ezeket az önhitt, tet­szelgő, üres figurákat gyűlölöm gyűlölöm gyűlölöm ! Nyomorúságom teljes tuditában fordulok önhöz kedves szerkesztő ur, segítsen rajtam mielőtt átadnám magam végleg az atoniának, a világ gyűlöletuek. Segítsen rajtam, mint a hogy olyan 9ok veszni iudult szivén segített már. \ Bocsásson meg, hogy nagy bajommal önnél alkal­matlankodom, de esik önben van még bizalmam igaz tisztelője Anna. (Eagedje meg, hogy a Teieték neremvt elhallgattam.) Kéry Géza befejezte az irást megelégedett arcz­czal olvasta át a sorokat, fe'rakva a hiányzó vesszőket, aztán összehajtotta, borítékba tette a levelet és meg­czimezte a fővárosi újság tekintetes szerkesztőségének. • i • • Bizony mondom, hogy az ily kienpongások­nak értelmi szerzői és szervezői mindég nagyot vétettek a társadalom és a város culturális fejlő­dése ellen, — a bizony ideje lenne már, hogy magukba szállva, bűnbánólag járulnának a köz­vélemény Ítélőszéke elé, ha nem ie igaz szívből, de legalább — — — nadrágjuk kedvéért. Kállay András. A magyar szó. AZ dg. ev. egyház közgyűlése. A nyíregyházi ág. ev. egyház hétfőn délelőtt 11 órakor közgyűlést tartott a templomban, melyen a hívek rendkívül nagy számban jelentek meg. A közgyűlésen Geduly Henrik lelkész és Májerszky Béla felügyelő elnö­költek. A közgyűlésnek egyetlen tárgya annak a be­jelentése volt, hogy a 100 tagu egyházi képviselet — a hírhedt választáson — megalakult s megválasztatott a képviselet által az egyházi tisztikar is. Májerszky Béla, az újonnan egyhangúlag megválasz­tott egyházi felügyelő igen helyesen felhasználta ezt az alkalmat arra, hogy beköszöntő beszédében kifejezést adjon annak a méltó és nagy felháborodásnak, melyet e választásnak ismeretes botrányai felidéztek. Bjszédét a következőkben vázlatosan közöljük: Mélyen tisztelt közgyűlés! Szeretett Testvéreim'. Az egyház képviselőtestülete folyó évi márczius hó 17-én újból egyház felügyelővé választott. 26 éve szolgálom egyházamat, 14 éve vagyok annak felügyelője. Midőn egyhangú megválasztatásomról értesültem s a gyű­lés színe elé meghivattam, elfoglaltam újból a felügyelői diszes állást; elfoglaltam azt azon reménybsn, hogy személyem iránt az osztatlan és megtisztelő bizalom nemcsak a választásnál közreműködött 100 képviseleti tagnál nyilvánult, hanem az egyházam többi híveitől is ered s mindannyian kívánják, hogy egyházamnál az eddig eredménnyel megkezdett munkát tovább folytassam. Tudom nagyon jól, hogy a közpályán való működés sokszor nehéz küzdelmekkel jár; de a mint eddig nem riadtam vissza a küzdelmektől, úgy ezentúl még inkább nem fogok visszariadni azoktól; mert két olyan fiatal erőteljes, lehetséges férfiúban mint a milyenek a mi kedves szeretett lelkészeink, azután uj egyházi szerve­zetünkben rendszeresített uj állásokra és a régiekre meg­választott derék tisztviselő társakban, a kipróbált és újból megválasztott régi presbyterekben, valamint az egyházi képviseletbe beválasztott uj képviseleti tagokban oly kiváló és hatalmas munkaerőkre találok, a kikkel igazán őrömmel, kedvvel és sikerrel fog lehetni szeretett egyházunk felvirágoztatására közremunkálni. Da mélyen tisztelt Közgyűlés! A sikeres és ered­ményes munkálkodáshoz mindenekfelett békére, egyet* éítésre és testvéri szeretetre van szükségünk. Sajnálatos dolog, hogy a nemrég megejtett képvise­leti tagok választásakor, egyesek egyházunkba is behozták a korteskedés nemtelen módját, hazugságokkal félre­vezették a mi vallásos és hazafias érzelmű jó népünket, rágalmaztak minket elöljárókat, szóval és névtelen leve­lekkel gyalázatos módon és mélyen megsértették a mi szeretett derék lelkészeinket. Azt hazudták a gonoszok, hogy mi a tót nyelvet már végképpen ki akarjuk a templomból küszöbölni, hogy mi a tót ajkú hívektől a templomot el akarjuk venni, hogy mi az egyházat rengeteg adóságba vertük, hogy mi a közgyűléstől az egyházhivek jogait elraboltuk. Hát igen tisztelt Közgyűlés! Szeretett Testvéreim! Ezek mind roszlelkű emberek által kitalált hazugságok és valótlanságok. Hiszen amint eddig tettük, ugy ezután is csak az önök tudta, hozzájárulása és beleegyezésével Szerkesztői üzenetet A kéziratokat nem adja vissza a szerkesztőség, név­telen levelekre pedig nem válaszol. — Anna. E' olvastam kedves okos levelét és meg­döbbentem a sorok közöl kirívó világgyülölettől. Igaián szomorú dolog és ez nem esak magávl van igy, hogy a lányok ma 18 éves korukban már az életismeret ilyen magas lépcsőjéről beszélhetnek, elsorvadt ssivről, tel nem lelhető boldogságról. A nevelés, a nevelés, meg a szülők majom szeretete, meg a körűlrajongás, ez a« a mi tönkre teszi idő előtt a gyermek leáoy lelkét. Az olvasni valók szabad meg­választása. A mai leány Zilát és Telstojt olvassa, az szomorú dolog. A nőnél romlásra vezet a tudás, • férfinak ereje, a nőnek pusztulása. Hiszen mi ad erőt a nőnek? A szeretet az ideáliz <nus melylyel csillogó szövetet von mind arra, a mi körülötte van. Micsoda rettenetes próba például az egy fiaom lelkű aszooyra, a ki oktalan olvasással széttépte maga körül a misztikum fátyolát és gyermekét biodinamikai tudással hordja szive alatt. Kisasszony ött szivemből sajnálom, öi képselődől rfdm olyan rosszak a férfiak mint a milyeanek képzeli ókét. Az a /eórista" szerette Ont, mert hát miért beazélt volna annyit ép in kegyednek. Ne válogasson kisasszony, hanem menjen férjhsz. Nevslje aztán a férjét a maga (pardon a kifejezésért) szája ize szerint. Dj ÖQ telve a legsötétebb pesszimizmussal már eleve rossz színben látja a teremtés urát. Ndm irhatok világosabban mert rá ismer a kedvei mamája, meg nekűak nem is hivatásunk, hogy egyesek privát apró cseprő bajával töltsük az időt és a lapot de a mit elmondtam azt megszívlelhetik ezren 6s ezren a mai tulnevelt kisasszonyok közül. Ne Schopenhauert és Niétzachét olvassák, hanem Bsniczkyné Bíjza Linkét, meg a magyar szakácskönyvet, aztán menjenek férjhez. Kéry Géza égi gyönyörrel olvasta a sterkessiói üzenet bOlcs frázisait, elhatározta keményen, hogy ez­után cs\k szakácskönyvet fog olvasni, aztán férjhez megy — ha megkérik. — kívánunk mi a magyarosodás és egyéb más tekintetben is előre haladni. Hát ha mi adósságot csináltunk, ha mi az önök t. a felsőbb hatóság beleegyezésével előnyős kölcsönhöz folyamodtunk, hofy a városi és ta­nyai iskolákat, a tanitó és paplakokat • mai igények és törvényes követelményeknek megfelelőleg felépíthessük, ott láthatják önök ezekben örömmel a megfelelő és a közczélnak szolgáló ellenériéket a nélkül, hogy e miatt egyházi adójuk emeltetett volna. Hát ha Nyiregybáza város 32000 lelket meghaladó lakossága helyett, 100 tagu képviselet helyesen képes intézni a város ügyeit; akkor 14000 lelket számláló egyházunk, 100 tagu, saját tetszése szerint választott képviseletére, az egyház ügyei­nek intézését, bizony nyugodt lelkiismerettel és méltán reá bizhatja. Az újonnan megválasztott derék képviselő testület folyó évi márczius 10-kén ünnepélyes esküjének letétele után megtartott első alakuló gyűlésén, legelső köteles­ségének ismerte, hogy a legközelebb múltban egyes rosz­lelkű ámítók izgatásai következtében előfordult szégyen­letes dolgok felett mély sajnálatát fejezze ki s bizalmat szavazzon a szeretett lelkészeknek. Az én vélekedésem szerint a mai közgyűlésnek is első kötelességét kell hogy képezze, hasonlóan mély sajnálatának adni kifejezést az egyházban előfordult szégyenletes dolgok felett és teljes bizalmáról, hü ragasz­kodásáról és őszinte szeretetéről biztosítani derék lel­készeinket s ígéretet tenni arra nézve, hogy őket min­den megtámadtatiasal szemben mindenkor oltalmába venni, magvédeni és a félrevezetett népet fel világosítani és megnyugtatni fogja. És est mint indítványt elfoga­dásra ajánlom. Mélyen túzteU közgyűlés l Ha mi mindannyian, kik ezen ág. h. ev. egyház ­hoz tartozunk, testvérek vagyunk, ugy mint igazi jó testvérek tiszteljük, becsüljük, szeressük és támogassuk is egymást! Ne hallgassunk az tlapostolofc ámító sza­vaira, hanem viseltesiűnk egymás iránt teljes bizalommal és legyünk egymás iránt mindig őszinték s ha valakinek valami dologban kételye támad, forduljon bátran és bizalommal felvilágosítás végett az ő elöljáróihoz! A mai közgyűlésben nyert felvilágosítás szelgAljon mindnyájuk megnyugtatására és nyugtassák meg önök azokat a kik a mai napon itten meg nem jelenhettek. Munkálkodjunk szeretett Egyhirunk és édes magyar Hazánk javára egyetértőleg önzetlenül mindig a szeretett alapján és akkor a mi munkálkodásunkból nem fog el­maradni a jó Isten áldása ! Geduly Henrik lelkész a felügyelő beszédjére vála­szolva, körölbelől a következőket mondta: T. közgyűlés! A legnagyobb örömmel fogadom ac egyház újonnan választott, érdemes felügyelőjének elismorő, megnyugtató — igtz szeretetről, ragaszkodásról tanúskod j szavait. Felteszem, hogy ezek nem csak az ő egyéni nézetének tolmácsai, nemcsak saját szivének — melynek a lelkészi kar iránt érzett jóakaratáról oly sok alkalmam volt meg­győződni, — adják vissza érzelmeit, de egyenes, őszinte és igaz tolmácsai az egén gyülekezet érzelmeinek. Mert ha nem igy volna, — akkor m. t. közgyűlés — egész terjedelmében fenn kellene tartanom aemesak a magam, de lelkésztársam és a segédlelkész ur nevében is azon, e szent helyen már egyszer elhangzott súlyos szavaim tartalmát, hogy — mivel itt a hivek részéről a köteles tiszteletet, irántuk érzett őszinte azeretetünk, 'jóakaratunk viszonzását, mely nélkül gyülekezet és , lelkipásztor között az összhangzatos működést elképzelni sem lehet, — meg nem találtok — készek vagyunk — s ezt itt, az Ur oltára előtt teljes férfiassággal újból hangsúlyozni — szégyenére e gyülekezetnek mindnyájan inkább el­hagyni e gyülekezetet, mint szivünket, becsületünket, lelkipásztori működésünk tisztességét ennyire megsebez­tetni ... és arról nyugodt lehet a m. t. közgyűlés, hogy ha ennek szüksége e gyülekezetben valaha beállana, ezt a szégyenfoltot e gyülekezetről soha senki és semmi le nem mossa. Ám jól esik mindhármunknak, hogy mint e most megnyilatkozó hangulatból is látom, a gyülekezet igen nagy többsége, mondhatnám mindsn józan, értelmes tagja maga is undorral forddl el aton a szomorú napon tőr­történt botrányoktól, — jól esik látnunk, hogy a mi nekünk fáj, fáj Öaöknek is, a mi minket keserít, kese­rűség Ö töknek is, tehát Ö tök velünk éreznek s a szeretet kapcsai Öaök és mi közöttünk szilárdan fonnál ­lanak. Tartozom annak kijelentésével — s ezt ismét telkészlársaim nevében is mondom, hogy mi ezt máskép nem is hittük; tudtuk, hogy a mi népűnk a maga egé­szébon ragaszkodik lelkipásztoraihoz, istenfélő, jó hazafi s a mennyire én ismorem, pedig már 11 éve ismerem népünket, a 1400) (élek közt alig is akad egynehány kivetni való. Tudom tehát azt, hogy ö töket csak lelketlen izgatók vezethették félre s hitethették el Önöket oly súlyos valótlanságokkal, a midőn még Nyíregyházán a nép közé kidobva soha sem voltak ... DJ hát épen ez fájt nekem, hogy Önök inkább hittek izgatóiknak, a kik pedig eddig {még soha semmiféle látható vagy láthatatlan javakat Önöknek meg nem szereztek, mint nekünk, lelki­pásztorainak, a kik pedig tiszta homlokkal, becsületes ajakkal mondhatjuk itt e gyülekezet színe előtt, hogy Önöket mindig hiven, j önzetlenül, az Or országának törvényei szerint igyekszünk szolgálni. Arra kérjük tehát Önöket, ne legyenek irántunk kevesebb bizalommal, mint azok iránt az álapostolok iránt, a kik az Ö.iök kárára és Isten országa ártalmára Önöket félrevezették. Ne tegyenek többé ugy, mint eddig tettek. Forduljanak el |a hamis nép vezérektől s kövessék igaz vezéreiket. Nyugodjanak meg abban, hogy mi becsü­letes szívvel, legjobb tehetségünk szerint igyekszünk szolgálni Istent e gyülekezetben. Az egész lelkészi kar nevében forrón köszönöm Önöknek az imént elhangzott bizalmi nyilatkozatokat. Kedves emlék lesz ez nekünk, mely begyógyítja szivünk sebeit s uj erő kifejtésére ösztönöz. Lelkesitni fog ez minket abban a további nemes igyekezetben, hogy ösz­szefogva Nyiregyháza buzgó, evangélikus, nálunk nem kevésbé hazatiis népével, e gyülekezetben a béke, jórend

Next

/
Thumbnails
Contents