Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-31 / 13. szám

és Istennek tetsző élet áldásait gyarapitsuk. Az Ur pedig segítsen minket ez igyekezetben kegyelmének kifogyhatatlan bőségével! Ezzel a közgyűlés a felügyelő és lelkészek zajos éltetésével véget ért. A közigazgatás egyszerűsítése. A t6udapesti Hírlap* egyik közelebbi száu.ában jileüt meg az alábbi közlemény; A közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatot Széli Kálmán miniszterelnök mint be Ugyminiszter húsvét után a képviselőház asztalára te»zi és kérni fogja, hogy az azonnal a közigazgatási bizo' Ságnak adassék ki, hogy az még április hónapba az országgyQ'éi mind a két háza részéről letárgya ható legyen. Legfontosabb az a reudelkezés, hogy a megyei pénztári kezelés 1901. évi deczember 31-án egészen meg fog szűnni és a kir. adóhivatalok kezelésébe megy át A pénztári alkalmazottak állami kinevezése iráut minden vármegye főispánja javaslatot fog tenni a pénzügyminiszternek. Az árvaszéki könyvelők, nyilvántartók egyelőre megyei kezelés alatt maradnak, a számvevőket pedig a szükséghez képest fogja átvenni a pénzügyminisztérium, tehát nem egyszerre, ugyanazért a számvevőségek a megyéknél föloszlatva most még nem lesznek, de működésük csak a községi pénzkezeléB és elszámolásra fog szorítkozni. A számvevőségeknél üresedésbe jövő állások a törvény szentesítése után főispáni kinevezéssel be nem tölthetők többé. Ama megyékben, hol a tisztviselők fizetése most lesz javitva, a javításban, — mely a mukra szól, a pénztári és számvevőségi tisztviselők is részesitendők, habár azokat a pénzügyminiszter csak a IX dik rangosztályba, ugyanazon alul a X. és Xl-ikbe fogja kinevezni, de a netáni nagyobb fizetés közötti különbözetet személyi pótlék czimén utalványozza. A kir. pénzügyminiszter által azonnal ki nem nevezettek egy év alatt tartoznak folyamodni, eddigi fizetésüknek megfelelő alkalmaztatásért, egyelőre helyükön maradnak. A miniszterelnök kijelentette, hogy mindazok, kikuek a szükséges kvalifikációjuk meg van és uem szol gálatképtelenek, állást fognak kapni és pedig olyat, a uelybeu az ugyanannyi szolgálati évvel bíró állami pénzkezelési tisztek ma vannak. A miniszterelnök nem kivánja, hogy ez átalakulás miatt tömeges nyugdíjazással az állam által átveendő nyugdijalapokok nélkül megterheltessenek és csak olt, hol a kor nagy, vagy a minősültség hiányos, lehet nyugdíjazásra gondolni, de fönntartja magának a kormány azt, hogy egyeseket esetleg más kezelési ágaknál, megfelelő illetményekkel alalmazzou, például só, vám és dohányhivataloknál. Ezekből látható, hogy Széli Kálmán uem akar tabula rázát csinálni és sok családot kenyér nélkül hagyni, ellenkezőleg a nyugdij alapokat akarja kímélni és az eddig ia alkalmazottak munkaerejét kihasználni. Hogy a járási számvevők .intézménye mikor lepjen életbe, még eldöntve nincsen, valószínűleg erre ne&ve a belügyminiszter fölhatalmazást fog nyerni, hogy tt járási számvevőket a szükséghez képest, a pénzügyminisztérium által el nem helyezett eddigi vármegyei alkalmazottak soraiból nevezze ki. Minden vármegye egyelőre egy kinevezett számvizsgálót fog kapni. Az ország csaknem valamennyi megyéje örömmel várja e törvényt, mely az alispánokat és árvaszékeket roppant nagy teher és felelőség alól szabadítja meg és alkalmat és módot nyújt arra is, hogy ezentúl az alispán és a főszolgabirák intezivebb ellenőrzést gyakorolhassanak a mai valóban szegény községi pénz és vagyonkezelés körül, mert rá fognak érni erre, mig ma a uagy pénzes posták miatt az alispán néha hétszámra nem távozhatik székhelyéről. A törvényhatósági joggal fölruházott városok házi és árvapénztárai eme törvény által érintve nincsenek, azok továbbra is az eddigi eljárás szerint lesznek kezelve. Az egyöntetű pénzkezelés és számvevőségi ellenőrizés tárgyában, a bel- és pénzügyminisztérium szakközegei az állami számvevőszéknél most dolgoznak egy részletes ügykezelési utasításon, mely a törvénnyel egy idejüleg lesz kiadva, ebben a községi nyomtatványminták is föl lesznek véve. Ez utasítás szerint, uuy hírlik, a péuztárnokok és számvevőségi tagok semmiféle pénzintézetnél mellékfoglalkozást nem űzhetnek és más természetű magánállásokat is csak miniszteri engedély alapján vállalhatnak, TANÜGY. Felhívás a Szabolcsvármegyei Altalános Tanító-Egyesület rendes tagjaihoz. Egyesületünk központi választmányának folyó hó 7-én kimondott 6. számú határozata értelmében azon tagtársakat Kik több évről hátrányban vannak tagsági dijaikkal, ezennel felhívom, hogy tartozásukat Szabó Endre (rk. tanito) pénztárosnál jövő hó ápril 15-éig íuulhatlanul törleszteni szíveskedjenek, mert jelzett határidőn túl a hátrányok az alapszabályok szerint az egyesület ügyésze által biróság utján hajtatnak be. Nyíregyházán, 1901. márczius 29-én. Orsovszky Gyula, egyesületi elnök. Nyilvános nyugtázás. A budapesti Ferencz József Tanítók Házában a szabolcsmegyei Általános Tanító-Egyesület állal létesítendő, szabolcsi szoba alapítványi tőkéjének törlesztésére 21, azaz huszonegy koronát mint Bíres János és Tratter Lipót dombrádi tanitó urak állal gyűjtött összeget átvettem, ezennel elismerem. Nyíregyházán, 1901. márczius 11-én. Szabó Endre, egyeiftleli pénztáros. W Y t R Y t D fc K Felhívás az ,Eötvöi-alap ügyében. A .Magyarországi tanitók Eötvös alapját gyűjtő és kezelő országos bizottságá'-nak elnöksége f. é. február 2-án hirdette ki az .Eötvös-alap" jótéteményeire szóló pályázatot s felhívta az ösztöndíjra és segélyre jogos igényt tarló egyéneket, miszerint a jótétemények elnyerése czéljából folyamodványaikat Seres Sándor egyesületi titkár .úrhoz, Budapestre julius 10-ig küldjék be. A kihirdetett pályázat szerint néhány 200 kor. és több 100 koronás ösztöndíjra pályázhatnak a hazai egyetemeken, tanitó és óvoképezdékben és felsőbb iskelákban tanulók közül azon növendékek, kiknek szülői a jótékonyczélu alap rendes tagjai, kik a mult 2 koronás, je'enleg 3 koronás évi illetéket már legalább öt ízben a központi pénztárba beszolgáltatták, továbbá 40 korona örökös tagsági dijat, vagy az 50 koronás részesjegy egy részét már befizették. Senki sem részesü'het az alap jótéteményeiben, ha ahhoz egymásuán legalább öt évig tagsági díjjal nem járult. Az .Eötvös alap" ösztöndijaiért és segélyösszegekért folyamodók mellékelni kötelesek a mult tanévről szóló bizonyitvánjaikat, aa iskolai hatóság, valamint a tanító-egylet ajánló levelét és azon okmányt, melylyel igazoija, hogy a folyamodó, szülő az alap rendes tagja, tagsági kötelezettségének pontosan eleget tett. Segélyért folyamodó tanitók özvegyei hatósági bizonyítvánnyal igazolják anyagi helyzetűket. Midőn ezen pályázati hirdetést közhírré teszem, egyszersmind felkérem a jogosult folyamodókat, miszerint az alap jótéteményeinek elnyerésére kellőleg felszerelt folyamodványaikat szíveskedjenek f. é. június hó végéig hozzám beküldeni, hogy a helyi gyüjtőbizottság javaslata folytán a tanitó-egyleti választmány ajánlatára a pályázók kérvényei kellő időben a központi kezelő országos bizottsághoz felterjesztessenek. Hazafiúi üdvözlettel maradtam. Nyíregyháza 1901. márczius hó 29 én. Pazár István, t. e. helyi gyüjtőbizottsági elnök. Nyilvános számadás. Az országos .Eötvös-alap" helyi gyüjtőbizotlsága a mult 1900. évi gyűjtések eredményéről, a bevételek és kiadásokról f. év márczius hó 27-én előtereszjtette számadásait s azokat rendben és helyeseknek találta. Bevétel volt kegyes adományokból 74 korona, tagsági dijakból 47 kor. két részjegy megváltásából 20 korona. Összesen 141 korona. Kiadás: a központi pénztárba elküldetett az adományok és tagsági dijakból begyült Vj-rész 91 korona, két részesjegy után 20 korona, a gyűjtések '/,-része a helyi pénztár részére törlesztetett 30 korona. Összesen 141 korona. Az .Eötvös-alap" országos tanitói segély-egyesület alapszabályainak 77-§-a értelmében a helyi gyűjtő-bizottsági pénztár megalakulván, ezen pénztárban a 20864 sz. a. takarékpénztári betéti könyvecskén 234 korona és 58 fillér van elhelyezve. Az áldásosán működő .Eötvös-alap" egyik legnemesebb czélu emberbaráti, hazai intézmény, melyet anyagilag pártolni kedves kötelessége minden igaz, lelkes tanügy barátnak és ügybuzgó áldozatra kész tanítónak. És mégis — vajmi sajnos — Szabolcsmegye tanitói közül az alapnak alig van 24 rendes tagja, kik évi három korona tagsági dijaikat a helyi gyűjtőbizottság pénztárába rendesen befizették. Már pedig minden önzetlen, hazafias érzésű néptanítónak saját érdekében is kötelessége lenne e jótékony czélu intézményt felkarolni, rendes tagul belépni, mely évenkint ösztöndíjával segíti a szorgalmas tanulókat, őrangyalként enyhíti a nyomorban szenvedő tanitók özvegyeit és árváit. Felhivás Nyíregyháza város közönségéhez. Tisztelt Polgártársak! A magyar ipar pártolása nem csak hazafias czél, de a magunk érdekében is elsőrangú kötelesség. Azon módozatok megbeszélésére, melyek szerint e pártolás nem csak szóval nyilvánítható, hanem teltei is bebizonyítható, nevezetesen a nyíregyházi állandó iparpártoló-bizottság megalakítása czéljából f. hó 31-én vasárnap d. u. 3 órakor a városháza dísztermében >\agy gyűlést tartunk, melyre városunk hazafias és lelkes közönségét tisztelettel meghívom. Nyíregyházán, 1901. márczius 26-án. Dr. Meskó László. ÚJDONSÁGOK. — Ünnepi Istentiszteletek az ág. h. cvang. templomban. Márczius 31-én virágvasárnap: reggel 7 órakor tótnyelvü úrvacsora, '|

49 órakor tót nyelvű istentisztelet; passiót olvas Geduly Henrik, szónokol Paulik János, »|«11 órakor magyar nyelvű istentisztelet, szrinokol Noszkó István. Április 5-én, nagypéntek reggel 7 órakor tótnyelvü, délelőtt '|,12 órakor magyar nyelvű úrvacsora d. e. '|«9 órakor tót nyelvű istentisztelet, passiót olvas Noszkó István, szónokol Geduly Henrik, d. e. »|,11 órakor magyar nyelvű istentisztelet, passiót olvas és szónoVol Paulik János. Április 7-én húsvét vasárnap; reggel 7 órakor tót nyelvű úrvacsora, d. e. '|«9 órakor tót nyelvű istentisztelet, szónokol Paulik János, d. e. »|

411 órakor magyar nyelvű istentisztelet, szónokol Geduly Henrik. Az ezidei konfirmátiói oktatásra vonatkozólag a lelkészi hivatal már jó előre jelzi, hogy a már elmúlt vagy folyó hó szeptember 1-éig betöltő 12 éves ág. hilv. ev. gyermekek konfirmátiói oktatása húsvét utáni 1-ső vasárnapot követő hétfőn április 15-én veszi kezdetét. A beiratás április hó 10. és 11-ik napján a lelkészi irodában fog eszközöltetni. A fiu gyermekeket Paulik lelkész, a leánygyermekeket Geduly lelkész fogja oktatni. — Kinevezések. A vármegye főispánja dr. Marii Pál közigazgatási gyakornokot tb. szolgabirává nevezte ki. Mikecz János alispán az Erzsébet közkórháznál nyugdíjazás folytán megüresedett gondnoki állásra Kabay Imre ellenőrt, az ellenőri állásra pedig Újhelyi Aladár központi írnokot nevezte ki. — Tenyészállat kiállítás Kisvárdán. Erről a nagyjelentőségű kiállításról pótlólag a következőket közöljük: Harminczöt kiállító jelent meg a kiállításon, akik 249 magyar és 21 nyugati bikát, 35 tehenet és 15 kost állítottak ki. Gróf Forgách László mándoki, báró Sennyei István pácziot, Szalánczy Bertalan komorói, Haas Ignácz kemecsei, gróf Lónyay Gábor nagylónyai, Nozdroviczky György döghei, Klár Gusztáv nyíregyházi, Jármy Imre és Miklós eperjeskei, Jármy Ferencz abapuiztai, Harsányi Menyhért somi, Reizman Hermán eszenyi, a Jászóvári Prépostság ricsei, Láng Zsigmond kisvárdai tenyészete, egyébb kisebb tenyészetek mellett ugy mennyiség mint minőség tekinteté, ben igen jól, sőt aok tekintetben kitűnően voltak képviselve. A kiállított anyag kitűnő voltát bizonyítja az a körülmény, hogy a magyar bikák közül 110 drb. lett eladva, a melyekért kerek összegben 59000 korona vételár folyt be. Hogy ezek a kiállítások a köztenyészet emelésére milyen áldásosán hatnak, igazolja az, hogy az eladott jószág közül 102 drb. községeknek lett kiosztva. A földmivelésügyi miniszter 1000 korona segélyösszeget adott dijakra és a rendezésre. Képviseletében leküldötte az állattenyésztési főfelügyelőt Pirkner János osztálytanácsost. Jelen voltak a debreczeni, mármarosszigeti, nagyváradi, deési és budapesti kerületi állattenyésztési felügyelők is, kik hivatali teendőjüket a kiállítók ós vásárlók általános nagy megelégedésére bonyolították le. A díjazás eredménye a következő: Három éves bika után az első díj báró Sennyey István, két éves bikák u áu a két első dij Szalánczy Bertalan és Jármy Imre, a második dij Haas Ignácz, Jármy Ferencz és Klár Gusztáv, a harmadik dij gróf Forgách László, Jármy Miklós és Reizman Hermán részére adatott ki, Tenyészetért díszoklevelet nyertek: gróf Forgách László' Szalánczy Bertalan, idsb. Lónyay Gábor, Jármy Ferencz, Reizman Hermán és Haas Ignácz. Elismerő oklevelet nyertek: tenyészetért a jászóvári Prépostság ricsei gazdasága, a kiállított kosokért Haas Ignács és egyes állatokért Nozdroviezky György és Láng Zsigmond. A díjazás befejezése után közebédre ült össze a nagy számú közönség, a melynek sorában ott láttuk báró Feilitzsch Berthold főispánt s a vidék és a szomszédos vármegyék igen sok előkelő gazdáját. A kőzebéd alkalmával a következő sűrgöuyt menesztették Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszterhez : „A Kisvárda vidéki Gizdakör, vásári czéllal rendezeti és Nagy méltóságod képvise.ője jelenlétében ma meg nyitott tenyészállatkiállitás fényes sikere alkalmával mély tisztelettel üdvözöljük Nagjméltóságodat, hálás köszönetet mondva azért az erkölcsi és anyagi támogatásért, melyet Nagyméltóságod ősi hazai magyar jószágunk tenyészete érdekében előbb is, most is tanuaitati kegyes volt. Hazafias érzéssel kívánjuk, hogy Nagyméltóságod közhasznú működését hazánk közgazdasága érdekében ciorbitatlan tetterével és eikerrel még sokáig folytassa. A Kisvárda-vidéki Gazdakör nevében Szalánezy Bertalan a kiállítás bizottság elnöke." A miniszter erre a sürgönyre Szalánczy Bertalan kiállítási elnökuek következő választ küldötte: (Nagyságodnak a tisztelt Gazdakör nevében küldött szíves megemlékezését őezinte köszönettel vettem s a tenyészállatkiállitás szép sikere felett örömömnek adok kifejezést. D irányi földmivelésügyi miniszter. Programmjához híven a Gazdakör a kis tenyésztők által kiállított állatokat is díjazta. Dijakat nyertek a következők: Kótka János Karászról 40 koronát, Halász József Eperjeskéről 30 koronát, Galambos Ferencz Lii kéről és Birbély István Mándokról egyenként 20 koronát, Szatmári Imre Komoróból, Sajtos Márton Máu dókról egyenként 15 koronát, Révész István ThuzBérról, Jászai Bartalan Mándokról, Révész Sámuel Thuzsérról, és Jakab József Mezőladányról egyenként 10 korona dijat nyertek. — öt éves programm. Ot éves programm elnevezés alatt ismeretes a város abbeli kötelezettsége, hogy a vámsorompókhoz vezető, még kövezetlen utczáit a kövezetvám felemelése ellenében öt év alatt megfelelő útburkolattal köteles ellátni. A város az öt évi munkát egy év alatt hajtatja végre. Idevonatkozó határozatát a vármegye is helyben hagyta. Most leérkezett a városhoz a vármegyének az a határozata is, amely a munkálatokra megtartott árlejtés eredményéhez képest, mint legolcsóbb vállalkozónak, Bánszky Andrásnak kiadott vállalatra vonatkozó városi határozatot jóváhagyta. A város tanácsa ez alapon a munkálat megkezdését elrendelte s ahoz már holnap, hétfőn, hozzá is fognak. Első sorban a Selyem utczát kövezik ki. Ezen kivül a pazonyi, Kossuth, kótaji, szentmihályi, szarvas, debreczeni és orosi utczák fognak kikóveztetni, illetve a meglevő kövezetek a vámsorompókig meghosszabbíttatni. — A debreczeni szinlkerttlet megalakítása czéljából Debreczen város kiküldöttje Oláh Károly városi tanácsos Komjáthy János színigazgatóval a héten kedden jött át Nyíregyházára s itt Bencs László polgármesterrel és az itteni szinügyi bizottság kiküldötteivel megbeszélték és megállapították azokat a módozatokat, amelyek melleit Nyiiegyháza Debreczennel és Mármarosszigettel egy szinikerületet fog alkotni. Ezek szerint a debreczeni társulat minden tavaszszal és pedig a debreczeni saison végeztével vagy is május 10-én hat hétre jön Nyíregyházára s ezen felül ősszel, októberben és november első felében még 12 előadást tart akként, hogy Debreczenből a társulatnak az a része — a drámai vagy operette — jön át felváltva, amely része Debreczenben elfoglalva nincs. Természetesen a szinikerűlet akként való megalakításának egyik sarkalatos feltétele az, hogy más társulatnak Nyíregyházán előadásokat tartani nem lehet. Egyebekben Nyíregyháza város részéről ugyanazok a feltételek szabattak meg, a melyek eddig is gyakorlatban voltak Komjáthyval szemben. — Komjátliynak szerződése még egy évig tart Debreczenben. Az uj pályázatot még ez év nyarán kiírják, a beérkezendő ajánlatokat aztán Nyíregyházára ia