Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-24 / 12. szám
ki / . XXII. évfolyam. "j"fyjriiuta i ciiu. LCLíl. VcLI'UÍ) 3726 sz £rfe; 1901. Már. 2 4. ~r.. 13; szám, ^ -dpb.mcH . 1 . I Nyíregyháza, 1901, márczius 24. IDÉK SZABOLCSTÁRMGQ7E HIVATALOS A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK ós A SZABOLCSMEGYEI ÁLTALÁNOS T ANITÖ-EG YESÜLETÉl HIVATALOS KÖZLÖNYE. •V Megjeleni 1* hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: poétán vagy helyben házhoz hordva : Kgési évre 8 korona. Fél évre 4 „ Negyed évre 2 „ A községi jegyió és tanító araknak egész. évre o*ak négy korona. Kgy mául Ara 20 ttllér. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A ta,.kellemi részét képeiS küldemények, , e .. ' J , . , . i inrkeutd cume alatt keretnek beküldeni. lap szétküldésé tarqwwan leendő felszo- „, ... , , . . , ... t i- i r-t ni i i • jjl . i •i Bér mentetten levelek csak ismert kesektól lanxlasok Juba Elek kiado-tulajdonos fogadtatnak e. könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szára A kéiIri 4tok csak világos kívánatra • at (Jánószky ház) intézendők. illető köitságere ku.Jetnek vi.su. Hirdetési dijak: Minden négyszer hssiboiott petit ser egyuer köxlése 10 fillér; többszöri köilés esetében 8 fii. A njllt-téri költemények dija lorookiftt 60 fillért Apró hirdetések 10 sióig 40 fii., minden további siö 1 ül. Vastag bétával siedett ketsaereiea Mimit. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eoksten Bernát és Általános Tudósító által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Nóraetország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos rész, 277 — 1901. sz. Szabolcjvármegye főispánja. Pályázati hirdetmény. A kormányzatomra bizolt Szabolcsvármegye törvény hatóságánál évi 1-200 korona törzstizetés, 200 korona lakpénzzel rendszeresített, továbbá a 33— 1803. Bgy. száma szabályrendeletben megállapított uti átalánynyal ellátott nagy-kállói ulbiztosi állá«ra ezennel pályázatot nyitok. A pályázni kívánókat felhívom, hogy törvényes minőáitvéuyüket, valamint eddigi alkalmaztatásukat és életkorukat igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket hozzám folyó évi márczius hó 28-ig, mint záros határidőig nyújtsák be. Nyíregyházán, 1901. évi márczius hó 9-én. 2—1 Báró Feilltzsch Berthold, főispán. 6010—1901. K. " Szabolcsvármegye alispánja. A Járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Tisza-Bűd községhez tartozó Ilona lányán 1 drb. szarvasmarha lépfeneben elhullott s ez okból a fertőzött tanya ezen betegség iránt fogékony állatállománya 14 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1901. márczius 12. Mikecz János, alispán. 6001—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy a Gáva községhez tartozó Fiánkel tanyán I drb. szarvasmarha lépfenében elhullóit s ez okból a fertőzött tanya ezen betegség iránt fogékony állatállománya 14 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1901. márczius hó 12-én. Mikecz János, alispán. 6000 — 1901. K. Szabolcsvármegye alspánjálói. Hivatkozva a folyó évi január hó 14-én kelt 865K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a T.-Lök községben sertésvész miatt elrendelt zár lolyó évi márczius hó 8-én feloldatott. Nyíregyháza, 1901. márczius hó 12-én. Mikecz János, alispán. Beregli, Zemplén és Zubolclivármegyéknek jelentősége a honfoglalásban. A Szilágyi Sándor által szerkesztett .A magyar nemzet története" czimü nagy terjedelmű jeles műben. tA vezérek kora és a királyság megalapítása* felirattal ellátott részletet Marczali Henrik irta. Itt olt történelmi forrásokat is idéz. Sok esetben azonban állításai subjectiv nézeteknek látszanak. Ha akarom hiszem', ha akarom nem hiszem. Feli'inlili a krónikákat, melyeket mondai jeleggel ruház fel; de elfogadja ezeknek alapján történelmi igazságul azt, hogy Szvatopluknak atyja Maróth Pannóniában székelt, tehát Béla király jegyzőjének Mirót nevű bihari fejedelme a képzelet szüleménye. Azt is elfogadja a krónikától, hogy a magyarok Erdélyen át tették meg honfoglaló uljokat, nem pedig a vereczkei szoroson Munkácsnak, mint ahogy azt Anonymus állítja. Alapos történelmi mű csak az lehet, a melynek minden'állításai, mindenki állal megtekinthető okmányokkal vannak beigazolva, a képzelődés kizárásával. A történet irók, — tehát ezek kőzött Marczal 1 Henrik és Borovszky Samu is — bírósági forumokhoz hasonlítanak, melyek ítéletüket okiratokból merítik, de a mely azonos okiratokból a törvényszék, királyi tábla, hétszemélyes tábla gyakran lényegesen eltérő nézetre jutnak, de a mely forumoknak jóhiszeműségében senki nem kételkedik. Történet tudós nem lévén, nem érzem magamat hivatottnak arra, hogy Marczali urnák emiitett állításaival szemben okmányilag igazolt ellenvetéseket tehessek és a sárga földig letiport mesemondónak bélyegzett Anonyust védhessem. ui 5999—1901. K. Szabolcsvármegye alispánja. A járási föszolgablráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. Értesítem, hogy Tisza-Lök községhez tartozó Nagyfástanyán 1 drb. szarvasmarha lépfenében elhullott s ez okból a fertőzött tanya ezen betegség iránt fogékony állatállománya 14 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1901. márczius 12-én. Mikecz ffános, alispán. 6055 —1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Vaja köíségben 1 drb. kutyán a veszettség megállapittatott s ez okból a község ebeinek 40 napig kötve tártdsa elrendeltetett. Nyíregyházán, 1901. márczius 13-án. Mikecz János, alispán. 6219 —1901. K. Szabolcsvármcgye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi febráár hó 14-én kelt 333G K. számú érlesité semre, tudomására hozom, hogy a Szakoly községbon felmerült sertés vész miatt elrendelt zár folyó évi márczius hó 13-án feloldatott. Nyíregyháza, 1901. márczius 15-én. Mikecz Jánns, alispán. 6229 —1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy T.-Polgái községhez tartozó „Fö vényeshál" tanyán 1 drb. kóbor kutyán a veszettség megállapittatott s ez okból Tisza-Polgár község ebeinek 40 napig kötve tartása elrendeltetett. Nyíregyházán, 1901. márczius hó 15-én. Mikecz János, alispán. 6155—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi márczius hó 2-án kelt 5139 K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Tisza-Dob községhez tartozó Reje tanyán előfordult lépfene eset miatt elrendelt zár folyó évi márczius hó 10-én feloldatott. Nyíregyháza, 1901. márczius 14-én. Mikecz János, alispán. Marczali tagadja, hogy őseink Munkácson át jött k mai hazánkba, hanem határozottan azt állítja értekezésének 104-ik lapján, hogy .Látjuk tehát (de e sorok irója nem látja), hogy az Anonymus elbeszélése a magyarok bejöveteléről, Susdallól egészen a vereczkei szorosig nem más, mint a tatár járás másolata" — a miből tehát az is önként következik, hogy Munkácsnál nem állapodtak meg, nem a Bodrogközben telepedtek meg először, nem innen hatoltak át a Nyírbe, nem építette Szabolcs a szabolcsi földvárat, nem innen hatolt Sárváron (Ecsed) át Szatmárra és innen a Meszesig Erdélybe. Anonymusnak ,a tatárjárás lebegett szemei előtt" mert ezek is itt jöttek be, ezekelőtt is meghódolt oroszok egyengették a járhatatlan utakat. Ezen nézettel szemben jogosan lehet feltenni azt hogy a magyarnak is volt annyi esze mint a tatárnak és hogy a magyar is a stratégiailag legelőnyösebb utat választotta, meg lehet, hogy talán nem is egyenesen toronyirányában. Mindkét had a meghódolt népeket használta fel a járhatatlan utak kiegyengetésére. Olyan formán lünik fel Marczalinik érvelése, mintha valaki azt állítaná, hogy Napóleon nem vehette hadi útját a Mont-Cenis-n át mert ezelőtt már Hannibal is ott kerülte el az egyenes utat Italiaba. Nincsen szándékomban Marczali urnák subjectiv nézeteit sértőleg érinteni, de a történelmi igazság ér lekében fel kell említeni azt, hogy olyan korszak megírásánál, melyből csak a képzeletnek tág tért engedő fogyatékos írott okmányaink vannak, az archelogiai kutatásoknak eredményeit figyelmen kívül hagyni nem lehet. Vegyük elő tehát azon adatokat, a melyek a mese mondónak gyalázott Anonymusnak azon állítását helyezi világításba, melyekkel csaknem számtmilag igazolható az, hogy Anonymus nem mondott valótlanságot, midőn honfoglaló őseinket a vereczkei szoroson, Munkácson, a Bodrog közön, és a Nyíren át vezette mai hazánkba. Mint mindenben ugy a történetírásban is uralkodik némileg a divat. Anonymus most némelyek előtt kiment a 6471 — 1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Nyír-Bogát községben Erdélyi Károly kárára 1 drb. szarvasmarha lépfenében elhullott s ez okból a fertőzött udvar ezen betegség iránt fogékony állatállománya 14 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1901. márczius hó 18-án. Mikecz János, alispán. 6497—1901. K. Szobolcsvármegye alispánja. Hivatkozva a mult évi november hó 14-én kelt 26966|900. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Hugyaj községhez tartozó Zsindelyes tanyán rühkór miatt elrendelt 7ár folyó évi márczius hó 16-án feloldatott. Nyíregyháza, 1901. márczius 18-án. Mikecz János, alispán. 6150—1901. K. Szabolcsvárinegye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi február hó 27-én kelt 4865 K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Petnehaza községben felmerült lépfene eset miatt elrendelt zár folyó évi márczim hó 13-án feloldatott. Nyíregyháza, 1901. márczius 14-én. Mikecz J&nos, alispán. 5156—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A nyíregyházi kir. tőrvényszék 7184—900. P. sz. alatt kelt hirdetményét szabályszerű nyomozás és esetleges intézkedés végett közlöm. Nyíregyházán, 1901. márczius hó 7. Mikecz J&nos, alispán. 7184—1900. P. Hirdetmény. A nyíregyházi kir. tőrvényszék közhírré teszi, hogy a D. Murvai János t.-dobi lakos ellen 7327—893. P. sz. ítélet szerint tékozlás miatt elrendelt gondnokság alá helyezés, a 7184—1900. P. sz. ítélettel megszüntettetett. Kelt Nyíregyházán a kir. trvszéknél 1900. évi november hó 30. Wouvermans, kir. trvszéki biró. divatból, tehát nem igaz az, mikor azt mondja ,Communi consiliosociorum.fossatam magnam fecit, et aedificavit castrum fortissiinum ex terra, quod nunc castrum Zobolchu nuncupatur" magyarra fordítva .Közös tanácskozás alapján nagy árkolást végzett és igen erős várat épített földből, melyet jelenleg Zobolchu várának neveznek." A honfoglalás ezredévének megünneplése alkalmából a kereskedelemügy miniszter, mint a milleniumi ünnepélyek funtézője, Birtalus Gyula történészt és e sorok iróját bízta meg Szabolcs vezér földvárának átkutatásával, melyen két v. három napot töltöttünk. A sánczolat, mely némely helyen 13 méter magas és mintegy 30 catastrális holdit kerít be, ós az ős korban a Tiszának félszigetét vagy szigetét képezhette, öt helyen lett átvágva. A földtömegben teljesen elkorhadt tölgyfa maradványokra akadtunk, malyeknek szétágazó galyai is tisztán felösmerhetők voltak, tehát a sánezoknak készítése alkalmával lettek kivágva és háromféle képen voltak elhelyezve, függélyesen koszorúként körben és harántul a várnak középpontja felé sugarasan. A földtömegben mindenütt gyéren és egymástól távol, ökölnyi és jóval nagyobb nem faragott, hanem alaktalan rhyolith darabokat találtun<, mely a trachytnak egy válfaja és a nnly követ a Nyírben darázskő elnevezés alatt építésre ma Í3 használnak. Ezen köveknek Szabolcs várától legközelebbi leihelye az egyenes irányban 11 kilometer távolságra eső bodrog-kereszturi kőbánya. Nem a vár építésének czéljából lettek ide hordva, hanem csupán annyi szolgálatot tehettek, mint ugyanolyan földtömeg. Ezen körülménybői logice azt lehet következtetni, hogy a várépítőket már egy más kulturnép előzte meg, a melynek darázskőből készült, sejtelmen kivül eső czélu építkezése a sánezok felhányása előtt már el volt pusztulva. A kivágott élőfáknak három irányban lett elhelyezése nyilván azon czélból tőrtént, hogy a homokos földHoffmann Adolf üzletében kaphatók.
