Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-10 / 10. szám

m Y l R T 1 D r, K 8 Szikszay Pál vármegyei főügyész bejelentését, hogy a nyíregyházi takarékpénztár igazgatósági tagjává válasz­tatott — a közgyűlés jóváhagyó tudomásul vette. Nyiregyháza város képviselőtestületének felebbezéssel megtámadott ama határozatát, amelylyel a vámsorompókig vezető ulak kikövezési munkálatát, az árlejtésen legked­vezőbb ajánlatot tett Bánszky András vállalkozónak adta ki — a közgyűlés jóváhagyta. A vármegyei szervezkedési szabályrendelet egye s rendelkezésének módosítása tárgyában megbízott küldött­ség javaslatai alapján, kimondotta a közgyűlés, hogy az alispán és a főjegyző együttes akadályoztatása esetében az alispáni teendőket a t. főügyész, ennek akadályoz­tatása esetén az árvaszéki elnök látja el. Kimondotta továbbá a közgyűlés, hogy vasárnapokon és ünnep­napokon hivatalos órák nincsennek, a hivatal főnökök azonban tartoznak alkalmas módon gondoskodni arról, hogy a halasztást nem tűrő hivatalos ügyek e napokon is ellátásban részesüljenek. Apagy község képviselőtestületének határozatát, amelylyel a nyiregyháza — v.-nam:nyi vasút létesítéséhez 15000 ko onát megszavazott — a közgyűlés jóvahagyta, ugy szintén N.-Halász községnek a tervezett Sóstó— dombrádi vasút létesítéséhez megszavazott 20000 koro­nára vonatkozó határozatát. A gyürei gyógyszertár engedélyezése ügyében a belügyminiszter leiratát, melyben tudatja, hogy a gyógy­szertár fölállítására az engedélyt nem adhatja meg, mert Gyürében állandóan letelepedett orvos nincs — tudomásul vétetett. Felhívattak azonban a gyürei orvosi körhöz tartozó községek képviselőtestületei, hogy a körorvosi javadalmazásnak, ez állás állandó betöltését biztosító mértékben való fölemelése iránt tegyenek a túrvény­hatósági közgyűléshez mielőbb előterjeszlést. A nyirbogdányi személyjogu gyógyszertár engedélye­zését a közgyűlés nem javasolja. Nyíregyháza egészségügye februárban. Egészségügyi jelentés. A folyó év február havában az egészségügyi viszonyok, tekintve a beérkezett halottjegyzőkúnyvek adatait, sokkal kedvezőbbek voltak, mint a mull év megtelelő havában. Az elmúlt év február havában elhalt 75, addig ez év február havában a halálozás 47-et mutat, kevesebb tehát 28-al. Nem szerint elhalt ti 24, nő 23. Családi hovatartozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályához tartozók közül lí), főidiníves gazda 10, iparos és kereskedő 9, értelmiségi 9. Ezeken kivül halva szülelett 1, kora szü­lött volt —. Idegen határbeli el lett Nyíregyházán te­metve 1. Törvénytelen ágyból származó elhalt 1. Élve született 93, éj pídig 49 fi és 34 nő, eze k közül törvénytelen ágyból származik 10, és pedig 4 fi, 6 nő. az elhaltaknál több tebát az élve szülöttek: száma 18-al. Házasságot kötött 39 pár. Vallásra nézve elhalt: róm. kath. fi 4, nő 8 = 12, ág. ev. fi 13 nő 10 = 23, lielv. hitv. fi 2, nő 3 = 5. gör. kath. fi 1, nő 2 = 3, izraelita fi 4, nő - = 4­Életkor szerint 0—1 évig = 18, 1—5 évig = 4, 5—7 évig = 1, 7—20 évig = 1, 20—30 évig = 2, 30—40 évig — 3, 40—60 évig — 60 -80 évig = 17, 80 éven felül 1; összesen 47. A város belterületén elhalt 26 egyén, ezek közül 7 éven alóli volt 9, kik közül nem lett gyógykezelve 3; 7 éven felüli volt 17, ezek közül nem lett gyógykezelve 2. A város belterületén elhalt 26 egyén közül tehát nem lett orvosolva 5 egyén. A város külterületén elhalt 21 egyén, kik közül 7 éven alól volt 14, ezekből nem lett gyógykezelve 4, 7 éven felüli volt 7,ezek közül nem volt orvosolva 2, a külterü­leten elhalt 21 egyén közül tehát gyógykezelés nélkül elhalt 6. Az összes 47 elhalt közült közül tehát 10 nem lelt gyógykezelve. Orvosrendőri hullaszemle egy öngyilkos hullája felelt lett foganatosítva. Sem orvosrendőri sem törvényszéki bonczolás nem volt. Orvosi látleletet nem adtam ki. Piacz és élelmi szerek rendben találtattak. Kelt Nyíregyházán, 1901. márczius hó 3-án. Dr. Trajtler Soma, városi tiszti orvos-főnők. A. gazdasági egyesület köréböl. A vármegyei gazdasági egyesület mezőgazdasági bizottsága s folytatólag az igazgató választmány e hó 13-dikán d. e. 9 órakor, a vármegyeháza kistermében ülést tartanak. A mezőgazdasági bizottság ülésének tárgysorozata a következő: 1. vármegye törvényhatóságának megkeresése alapján concret javaslattétel a kivándorlás megszüntetése tár­gyában. 2. A vármegye törvényhatóságának megkeresése alapján javaslattétel a ezukor répa termelés jövedelme­zőségének emelése czéljából. 3. Illetéktelenség miatt 9998—900. K. számú alispáni átirat vissza utalása. 4. A nagy-kállói járás mezőgazdásági bizottságába kél tag javaslatba hozatala. 5. Javaslattétel a kanyári nyomásos birlokosság határozata tárgyában. 6. Javaslattétel a gazdák biztosító szövetkezete támogatása iránt. 7. Javaslattétel a bogdányi kórház mellett kopár terűlet szőlővel való betelepítése tárgyában. 8. Javaslattétel egy állami gyümölcsfa iskola léte­sítése tárgyában. 9. Javaslattétel Kékese község közbirtokosságának határozatára. 10. Javaslat Nyiradony község birtokosságának szervezési szabályára. 11. U. a. a birii birtokosság szabályzatára. 12. U. a. a szakolyi birtokosság szabályzatára. 13. A vármegye területén alkalmazva volt idegen aratók létszám kimutatása. 14. A törvényhatósági közgyűlés határozata a vár­megye mezőgazdasági bizottság költségelőirányzatának jóváhagyása tárgyában. 15. Javaslattétel Mihálydi község birtokosságának szervezési szabályzalára.. 16. A dadai járási mező-gazdasági bizoltságba két tag javaslatba hozatala. 17. A közigazgatási bizottság átirata a nyírbátori gazd. ismétlő iskola erkölcsi támogatása ügyében. Ax igazgató választmányi ülés tárgysorozata a következő: 1. Ügyészi előterjesztés alapszabályok módosítása és az egyesület tisztviselői és az egyesület közti jogviszonyok szabályozása tárgyában. 2. Ügyészi előterjesztés egyesület kintlevőségeinek behajtása iránt. 3. U. a. cz. az egyesület volt ügyészére vonatkozó elszámolás tárgyában. 4. A földmivelésügyi in. kir. miniszter ur 41 t9|VII|2 eln. sz. leirata. 5. Határozat hozatal a Brehms Thierleben czímü magyar fordításának elterjesztése ügyében. 6. Elnöki előterjesztés a gazdakörök szervezése tárgyában. 7. Határozat hozatal az országos központi hitel­szövetkezet megkerésése tárgyában. 8. Előterjesztés az egyesületi 0. M. F. E. alapítvány befizetése iránt. 8. Előterjesztés a földmivelésügyi ni. kir. miniszter ur ő exja 54070 számú magas leirata tudomásul vétele iránt. 10. U. annak 73578|IV. 3. b. sz. magas leiratát illetőleg az egerek irtása tárgyában. 11. U. a. 5252 sz. magas leiratát illetőleg. 12. U. a. 72G52|VII-3. sz. magas leiratát illetőleg. 13. Javaslattétel a gabona határidő üzletek és a szokványok tárgyában. 14. Javaslattétel az egyesület képviselőinek az országos magyar gazdasági egyesület vállasztmányába és közgyűléseire megválasztása iránt. 15. Javaslattétel bizományi üzletek vállalása tár­gyában. 1G. Javaslattétel a szövetkezeti évkönyvnek a köz­ségek részére való megszerzése tárgyában. 17. javastattétel a gazdák biztosító szövetkezete főképvíseletének elvállalása iránt. 18. Elnöki előterjesztés az egyesület jövő évi prog­ramját illetőleg. 19. Előterjesztés Gara Alajos, Deréky Gyula, Boschán Jakab, Gzukor Márton, Déry István, Burger Ignácz, Pap Miklós. 20 Javaslattétel az 0. M. F. E. sertéshús értékesí­tési felhívásra. 21. Javaslattétel a nyíregyházi gazdakör csikólegelő létesítése iránti kérelmére. 22. Javaslattétel a szállítási díjkedvezményre jogo­sító igazolványok kiadása iránt. 23. Javaslat a földmiv. miniszter ur ő nagyméltósága 87362 számú magas leirata tudomásulvétele iránt. 24. Javaslattétel a büdszentmihályi gazdakör alap­szabályainak jóváhagyása iránt. 25. Javaslattétel a bécsi piacz fogyasztási adója tárgyában. 26. Javaslat a cseléd és munkás segély pénztár szervezése iránt. 27. Javaslat az O. M. F. E. a tőzsde reformjára vonatkozó feliratának támogatása iránt. 28. Az 0. M. F. E. átiratai ipari és kereskedelmi szakosztálya támogatása iránt. 29. Javaslat a cserebogár irtása tárgyában. 30. Javaslat az országos halászati kongresszus hatá­rozatára. 31. Javaslat a fehérm gyei gazdasági egyesület át­iratára az országos 4 kölcsönös biztosító szövetkezet ügyében. 32. Gróf Forgách László megkeresése tenyész­marha nladása tárgyában. A nyíregyházi jótékony nőegylet tudósítása a nagy közönséghez. A nyíregyházi jótékony nőegylet, a mióta fenáll, hiven nemes hivatásához mindig a jótékonyság felséges munkáit igyekezett megvalósítani. És e tekintetben ön­tudattal hivatkozhatik árvaházára és arra a sok szegényre, a kiket éveken keresztül segített és gyámolított. Most, hogy a társadalomban áldásos tevékenységét még jobban kifejthesse, ujabb munkamezőt nyitott fel és oda is elhatni óhajt mindenfelé, a hol a betegség s a szenvedés méltó fájdalmat és könnyet sajtol ki az emberek szivéből. Ezért szerződést kőtötí a budapesti Bethesda kór­ház és diakonissa képző intézet igazgatóságával és egy betegápoló dhkonissa testvért állított be, a ki ugy a nőegylet tajj linak, mint általában másoknak is, közöttük a szegényHorsu szerencsétleneknek is segélyére legyen, szenvedéseiket jóságos szivével és szakértelmével könnyítse és enyhítse. A nőegylet választmánya márczius 2-án tartott ülésében tárgyalta az ezen ügyre vonatkozó] részleteket. Itt határozta el, hogy az előkelő, jobb házakhoz bizonyos csekély díjért bocsátja ki a betegápoló testvért, ellenben a szegénysorsu betegeknek ingyen adja meg az áldásos jótéteményt. Felhívom tehát mindazoknak a figyelmét, kik e rész­ben érdeklődnek, hogy tájékozódásért és a feltételek isme­retéért hozzám fordulni szíveskedjenek. Úgyszintén ha talán valahol e betegápoló testvért alkalmazni óhajtják, e tekintetben a kérelmőket akár szóval, akár írásban hozzám, mint a nőegylet ez idei elnökéhez eljuttatni méltóztassanak. Nyíregyházán, 1901. márczius 7. özv. Básthy Barnáné, a nyíregyházi jótékony nőegylet elnöke. ÚJDONSÁGOK. — Márczius 15. Nyiregyháza város közönsége az idén is a szokásos kegyelettel ünnepli meg 1848. már­czius 15-dikének évfordulóját. Az ünnepély a városi színházban lesz s délután 3 órakor kezdődik. A meg­nyitó beszédet Leffler Sámuel főgimnáziumi tauár tartja. Az ünnepi beszédet Balla Jenő városi tanácsos fogja mondani, Takács Endre pedig alkalmi költemeoyet szavalja el. Az ünnepélyen részt vesz a városi dalárda ii. Ede a Koronában bankett lesz. — Az uj r. kath. templom. Városunk közön­sége bizonyára nagy örömmel fogja fogadni a hirt, hogy a nyíregyházi uj r. kalh. templom épitesének ügye a megvalósulás stádiumába jutóit. Mint ugyan is biztos forrásból értesülünk, Samassa József egri érsek úr őnagy­méltósága leíratott intézett Verzár István plébános úrhoz amelyben tudatta, hogy Nyíregyházán egy uj r. kath. templomnak — az érseki pénztár költségén való felépí­tését elhatározta, kívánván csupán csak azt, hogy a város a megfelelő telket rendelkezésre bocsássa. Ebben az ügyben Verzár István r. k. plébános az egyház híveiből ma, vasárnap délután 3 órára értekezletet hívott össze. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Kovács Oéza nyíregyházi kir. törvényszéki dijnokot a nyírbátori kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki. — Nyíregyháza város önállósítása kérdésében most érkezett le a vármegyeház a belügyminiszter dön­tése. Értesíti ugyanis a belügyminiszter a vármegye közönségét, hogy a törvényhatóságok rendezéséről törvény­javaslat állván előkészítés alatt, Nyíregyházi városának e kérelmo majd e tőrvényjavaslat tárgyalása alkalmával lesz megbírálható. — Roformátus nőegylet. Vencselllőn, hol a nem régen alakult református dalárda a f. évi február hó 3-án történt első nyilvános fellépésével életrevalóságának oly szép jelét adta, a felső-szabolcsi ev. ref. egyházmegye állal kidolgoztatott s elfogadott alapszabályok alapján, 50 taggal, folyó hó 3-án tartotta alakuló közgyűlését a .református ker. nőegylet." — A .Nagy-Kállói Polgári Dalárda" márczius 15-én az 1848. márczius 15-iki események 53-ik év­fordulóján a nagy vendéglő táneztermében tánczczal egybe­kötött ,hazafias ünnepélyt rendez. A rendezőség tagjai: Gőrőmbei Péter elnök, Pethő András alelnök, Gáspár Gyula karnagy, Magoss József pénztárnok, ifj. Bereczki János jegyző s a kővetkező bizottsági tagok: Balogh Sándor, Bereczki György, Bereczki Sándor, Borsi Dániel, Czérna Sándor, Dobrik Gyula, Dobrik János, Dobrik Mihály, ifj. Forró Sándor, id. Forró Sándor, Imre János, Kabai József, Katona Lajos, Kiss Sándor, Koócs Kálmán, Kovács Mihály, Lőrinczi Endre, Németh István, Pál György, Pelsőczy József, Szabó Antal, Székely Gyula, Szondy István, Szondy László, Sztojka Károly, Toka Károly, Toka Sándor, Tóth György. Kezdete este 8 órakor. Belépődíj személyenként 1 korona. Felül fizetéseket köszöneltel fogadunk s hirlapilag nyugtázunk. Az ünnepély mősora a követkvző: 1. Hymnus, Erkel Ferencztől, énekli a dalárda. 2. Elnöki megnyitó és márczius 15-ének méltatása Görómbei Péter elnök ur által. 3. Kossuth­dalok, Lányi Ernőtől, énekli a dalárda. 4. Nemzeti dal, Nagy Károlytól, szavalja Szabó Antal ur. 5. Nemzeti dal, Nagy-Károlytól, énekli a dalárda. 6. Szabadság ünnepén, irta és szavalja Sőrés János ur. 7. Magyar dal­bokréta, Gaál Ferencztől, énekli a dalárda. — A terveaett nylregyháza-vásáros-naményl vasat engedélyezési tárgyalásának megtartábát, a keres­kedelemügyi miniszter e hó 28-ára rendelte el. Ez alkalombúi a következő sorokat vettük,: Mindenkor a legnagyobb érdekkel, figyelemmel kísértük e vasút létesítése iránt kifejtett fáradhatatlan tevékenységéi ős felette örvendenénk ha a valósulást gátló képztU akadályok valahára már lelennének gyótve. Mert fontos ám a létesítendő vaeut nem csak az érdekelt vidék felette mostoha közgazdasági és köz­lekedési viszonyára, de Nyiregyháza város kereskedelmi forgalmára nézve is I Eltekintve attól, hogy a vasút létesítése által Nyíregyházára az érdekelt vidéket kereskedelmileg, a ;zószoros értelmében magához fazi; — mint biztos tudomásunkra jutott tervező Naménynál egy sínpárt egész a Tisza partjáig szándékozik vezetni I Ez pedig fakereskedésünk terén nagy versengést szülne, ugyanis: A Tiszán leásztatott épület és tUzi fának Numenyn&l a Tiszáról egyenesen vaggonokba rakva beszerzésé', a szállítás olcsó-ága miatt — nem csak az érdekelt vonalan — de Nyíregyházán is, jóval juiányosabbá tenné S végre: Igaz, hogy a vasutak létesítése óta — a sószillitással a Tiszán felhagytak, de ha e va?ut létesül — ismét a ju'ányos szállítás szempontjából az érd* kelt vidék és Nyiregyháza só szükségletet feltetlenQl e vonaion szál itva szerzi be. Nem akarunk további részletekbe bocsátkozni, hiszen a kiknek e czikket megírtuk, azok a létesítendő vasú közgazdasági és kereskedelmi hordereját amúgy is ismerik, csak azt akaruk illmtrálni, hogy e vatut létesítése nem eppciálíter a Nyír, de a mepye központ­jának kereskedésére nézve is — nagy horderővel bírván, megyei érdek is. B zuuk tervezi lankaditiantevókenysógében,bízunk az összes érdekeltség — tehát Nyiregyháza városának is — egyértelmű ös^zetartábában s különösen bízunk a fő éti alispán urak bölcs é tipin'atos közbenjárásában, hogy nemcsak a megyén támadt differenciát is sikerűi jóakaró közbelépésükkel elsimítani, de a; magas keres­kedelemügyi kormánynál is érvényesítik befolyásokat megyénk érdekében. — Szabolesvármegye „Erzsébet" közkórház 1900-ik évi beteg forgalmának kimutatása. 1899-ik évről visszamaradt 40 férfi és 40 nő (80), 1900-ik évben felvétetett 1013 férfi és 895 nő (1908). így összesen ápoltatott az illető évben 1053 férfi és 935, nő vagyis 1988 beteg. Ezen 1988 beteg közül elbocsáttatott gyó­gyulva 649 férfi és 623 nő (1272), javulva 256 férfi és 189 nő (445), gyógyulatlanul távozott 52 férfi és 46 nő (98), meghalt 31 férfi 31 nő (62). A megháltak között volt 9 egyén a ki haldokolva hozatott be a közkórházba, i

Next

/
Thumbnails
Contents