Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)
1900-07-22 / 29. szám
Hivatalos melléklet a „PTyi rvid ék" 19QQ . 29-ik számához. 1543/1000. Kb. Szabolcsvármegye közig, bizottsága. Dr. Jósa András tiszti főorvos az 1900. évi junius havi egészségügyi jelentést előadja. Határozat. A jelentés tudomásul vétetik s egész terjedelmében a „Nyírvidék" hivatalos lapban közzététetni rendeltetik. Miről dr. Jósa András vármegyei főorvos és a .Nyírvidék" hivatalos lap szerkesztősége az egészségügyi jelentés csatolása mellett értesíttetnek. Kelt Nyíregyházán Szabolcsvánnegye közigazgatási bizottságának 1900. évi julius hó 12-én tartott üléséből. Br. Feilltzscli, főispán. 709. 1900. Szabolcsvármegye főorvosától. Egészségügyi jelentés 1900. évi junius hóról. Junius hónapról a halottvizsgálati jegyzőkönyvek a vármegye minden községéből beérkeztek. Ezen adatok szerint a közegészségügy állása, a mult év hasonló hónapjával összehasonlítva, kedvezőbb volt. 1899. junius havában elhalt 743 egyén, a mi évi 36.3 6 P ro mill e halálozásnak felel ineg. 1900. juniusban pedig elhalt 305 fi, 315 nő, összesen 620 egyén, a mi évi 30. : < pro mille halálozást jelent. Az elhaltak 7 éven aluli volt 200 fi, 164 nő, összesen 364, az elhaltaknak 58.,%-a, kik közül gyógykezelés nélkül halt el 22. 9°/„. 7 éven felül elhalt 105 fi, 151 nő, összesen 256, az elhaltaknak 41.,%-a, kik közül l'.i. 9% nem gyógykezeltetett. Átlagosan nem gyógykezelletett 21.,%. A halálozási arány egyes járásokban és Nyíregyházán következőleg mutatkozott : 1899. 1000 1900. járásban juniusban lakos közül juniusban kisvárdai 4. aj, » 2. g I, tiszai 2. M, „ 2. l 4, dadai alsó 1. 5 4, » 2.,, dadai felső 2. M, . 2. J g, bogdányi 3. g,. „ 2.« 1 ( nyírbátori 2. 9 2, „ 3.„ nagykállói 2. 9 1, „ 2.,, Nyíregyháza város 3. s, , 2.„. Hevenyfertőző betegségben 1899. évben elhalt 34 községben 60 egyen, az összes 743 elhaltaknak 8.,%-a, és pedig: vérhas 1 községben 1, hagy máz 1 községben 1, vörheny 8 községben 19, kanyaró 15 községben 3, roncsoló toroklob 8 községben 9. 1900. junius hóban elhalt 8 községben 14 egyén, az összes 620 elhaltaknak 2. J 5°/ u-a, és pedig : Hagymázban Oros, Rohod, Nyíregyháza I—1, hároin községben 3. Vörhenyben Nyíregyháza 5, Nagy-Halász 1, összesen két községben 6. Roncsoló toroklob és torokgyik T.-Szt-Marlon, Polgár, Uj-Fej'rtó, Nyir-Acsád, Nyíregyháza 1—I, összesen öt községben 5 (2 torokgyik). Diphteria elleni szérum oltásról 10 esel ben jött jelentés, 9 telgyógyult, I ápolás alatt maradt. Járványok: igen enyhe lefolyású kanyaró járvány Tolt T.-Eszlár községben, egy halálozás sem történt, zárszakjelentés beadatott. Fertőző betegségek előfordultak: roncsoló toroklob és torokgyik 14 községben 21 esel, vörheny 5 községben 18, hagymáz 6 községben 8, hökhurut 4 községben 10, kanyaró 1 községben 26, összesen 30 községben 83 eset. A halálozás nem ragályos betegségekben azok gyakoriságának sorrendjében következőleg mutatkozott: veleszületett gyengeség 111, tüdő-gürnőkór 91, aggkór 61, görcsök 59, tüdőmellhártyalob 58, gyomorbélhurut 44, brightkór és vizibetegség 21, gyermekaszály 20, gutaütés 12, szervi szívbaj 11, véletlen esemény, agykérlob 9—9, gyermekágyi láz, marasmus 5—5, angolkór, liörglob 4—4, gyomorrák, méhrák, influenza 3—3, malária, elmebaj, hashártyalob, nehéz szülés, orbáncz 1—2, kiszorult sérv, evvér, görvélykór, toroktályog, forus colosis genybub, szeszmérgezés, farkas torok, csontszu, csontvelő lob, fülrák, derme 1 — 1, ösmeretlen betegségben elhalt 50 egyén. A 7 éven alól elhalt és nem gyógykezelt gyermekekről vezetett nyilvántartási jegyzőkönyvek kivonata szerint mulasztás történt a beérkezett jelentések szerint: a kis-várdai járásban — esetben, bírságolás — esetben a tiszai 5 — a dadai alsó „ 3 , „ — „ a dadai felső 7 „ „ 7 „ a bogdányi 10 — a nyírbátori — — a nagykállói 3 — Nyíregyháza városban 3 , , — „ Összesen: 31 „ „ 7 „ A kisvárdai járás-orvos jelentése szerint junius hóban mulasztás nem történt, a nyírbátori járásból jelentés nem érkezeti. A jelenlések szerint 23 esetben felmentettek, 1 esetben a vizsgálat folyamatban van. Hatósági felügyelet alatt álló gyermek volt 197, kik közül törvényes 29, törvénytelen ágyból származott volt 168. 190 egészséges, 2 meghall, 5 anyja által vissza vétetett. Körorvosok tevékenysége a főszolgabirák állal beküldött napló-kivonatokkal beigazoltalott, a himlő oltás nagyobb részben befejeztetett. Tápszerek, italok több esetben kedvező eredménynyel vizsgáltattak. A nyiregyházi „Erzsébet" közkórházban május hóról ápolás alatt maradt 1 17. Junius hóban felvétetett 148. Apoltak száma 265. Ezek közül elbocsátlatolI gyógyulva 97, javulva 43, gyógyulatlan 9, meghalt 5, összes fogyaték 154, a hó végévél ápolás alatt maradt III, ápolási napok száma 3500. A kiiváidui közkórházban május hó végével ápolás alatt maradt 50, junius hóban felvétetett 70, ápoltak száma 120. Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 46, javulva 11, gyógyulatlanul 7, meghalt 3, összes fogyaték 67, a hó végével ápolás alatt maradt 53, ápolási napok száma 1619. Törvényszéki bonczolás nem történt. Orvosrendőri bonczolás nem volt. Orvosrendőri hullaszemle Rozsály pusztán egy talált hullán, Vencsellőn, Vissen 3 vizbefult gyermek, Eőrön egy megégett gyermek, Nyíregyházán egy hirtelen elhalt gyermek hulla felett. Látlelet tudtommal 3 súlyos, 14 könnyű testi sértésről állíttatott ki. Nyíregyháza, 1900. évi julius 11. Ur. Jósa András, vármegyei főorvos. Szabolcsvarmegye alispánjától. 16546. K. 1900. A járási föszogabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének 6s a községek elöljáróinak. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 45351—900. sz. rendeletével leküldött a magyar korona országaiban az 1893-ik év január hó 1. óta érvényben levő vasúti üzletszabályzat rendelkezéseit kiegészítő és a folyó év augusztus hó 1-én eletbe lépő IV. pótlékot, tudomás vétel végett azon megjegyzéssel közlöm, hogy a netaláni szükséglendő számok közvetlenül az Országos Tőrvénytár szerkesztőségénél szerezhetők meg. Nyíregyháza, 1900. julius 10. Alispán helyett: Mlkecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) Kereskedelemügyi inagy. kir. miniszter. 45351—VI. Valamennyi törvényhatóságnak. A magyar korona területén 1893. évi január hó 1-je óla érvényben álló vasúti üzletszabályzat némely határozmányait módosiló, illetőleg kiegészítő, s folyó évi augusztus hó 1-én hatályba lépő IV. pótlékot egy példányban tudomásul és további eljárás végett azzil küldöm meg Gzímnek, hogy a netalán még szükséglendő példányokat közvetlenül az „Országos Törvénytár* szerkesztőségétől szerezheti meg. Budapesten, 1900. julius 3-án. A miniszter helyett: Nagy, államtitkár. A kereskedelemügyi in. kir. miniszter 1900. évi 45351. hzáiini rendelete. A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek az 18'Jíi. évi deczember hó 10 én 84607— IV. sz. alatt kiadott rendeletével 1893. évi január hó 1-en életbeléptetett vasúti üzletszabályzat némely határozmányainak módosítása és kiegészítése tárgyában. IV. Pótlék a magy. korona területén érvényes vasúti üzletszabályzathoz. A m. kir. minisztérium 1892. évi deczember hó 10-én 83249. sz. a. kelt rendeletével kibocsátott és a kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1892. évi deczember hó 10-én 84667. sz. a. kelt rendeletével 18'.'3. évi január hó 1-én életbe léptelelt vasúti üzletszabályzat (közzététetett a „Magyarországi Rendeletek Tára* 1892. évi folyamában 224. folyó sz. alalt) alább megjelölt szakaszai 1900. évi augusztus hó 1-en kezdődő hatálylyal következőleg módosíttatnak, illetve egesziltetnek ki: Bevezető határozmányok. Ezek a következő szövegel nyerik: 1. Az üzletszabályzat hatálya kiterjed a magyar korona területén közforgalomnak szolgáló vasutakra. A nemzetközi forgalomra az üzletszabályzat csak annyiban nyer alkalmazást, amennyiben ezen forgalom külön határozmányok által nincs szabályozva. 2. Szabadságukban áll a vasut-igazgatóságoknak a felügyeleti hatóság jóváhagyása mellelI oly halározmányokat megállapítani, melyek a jelen üzletszabályzat kiegészítésére szolgálnak. Eltérd határozmanyokat alsóbb rendű vasutakra nézve, valamint ott is, a hol ily határozmányok megállapitasa az üzleti viszonyok sajáUzerüsége által indokolva van, vagy uj intézményekkel való kísérletezések czéljából, a felügyeleti halóság engedélyezhet. A jelen bekezdésben említett határozmányok érvényességére nézve megkívántatik, hogy azok a kihirdeteti díjszabásokba felvétessenek. Az, hogy az illető határozmány a felügyeleli hatóság részéről jóváhagyott a díjszabásban kitüntetendő." 5. §. E §. következőiig egészíttetik ki: „(Lásd a 21. §. (5.) bekezdését is.)* Az I. bekezdés következő szöveget nyer: 1. Személyek és tárgyak, beleértve élő állatok szállitása meg nem tagadható, ha stb. (mint eddig.) 7. §. Az 1. bekezdés kövelkező szöveget nyer: I. A szállítási dijak kiszámítása a jogérvényesen fennálló és kellően kihirdetett díjszabások alapján történik. Ezek egyenlő feltételek betartása mellett mindenki részére egyenlő módon alkalmazandók. 10. §. Az 1. bekezdés kövelkező szöveget nyer: 1. A rendes személyszállítás a menetrendek szerint történik, melyek életbelépésük előtt közhírré teendők és az állomásokon idejekorán kifügges/.lcndők. A menetrendekben azon kocsiosztályok, melyek az egyes vonalokkal közlekednek, valamint a vonat neme kitüntetendők. slb. (mint eddig). 14. §. A 2. bekezdés következő szöveget nyer: 2. Az utasok váltott menetjegyeiket — amennyiben még hely van — az árkülöinbség kiegyenlítése mellett a kiinduló állomáson legkésőbb öt perczczi I a vonat elindulása előtt magasabb vagy alacsonyabb osztályra vagy más állomásra szóló jegygyei kicserélhetik, feltéve, hogy a kies irélendő menetjegy még nincsen átlyukasztva, vagy kimulathatólag csak a váró helyiségbe, vagy a pálya-előtérre (perron) való belépéshez használtatott. 16. §. Az 1. bekezdés kövelkező szöveget nyer: 1. A felhívás a kocsikba való beszállásra kiáltás vagy csengetés által a váró-helyiségekben vagy a pálya előtereken történik. 21. §. A felirat így szól: „A menetjegyek ellenőrzése. — Pályaudvar belépti jeyyek". Az 1-ső és 2-ik bekezdések következő szöveget nyernek: 1. A menetjegy a váróhelyiségbe való bemenet alkalmával, a pálya-előtérre való belépéskor és ennek elhagyásakor, a kocsikba való felszállásnál, úgyszinlén menetközben is kivánalra mindenkor előmutatandó, és azon berendezéshez képest, mely az úl utolsó vonalrészére nézve fennáll, vagy rövid idővel az utazás befejezte után kívánatra átadandó. 2. A ki érvényes menetjegy nélkül foglal helyet a vonalban, az általa megtett egész útra, és ha azon állomás, a hol felszállott, nyomban kétségtelenül meg nem állapithaló, a vonat által meglett egész útra eső rendes menetdíj menetdíj kétszeres összegét slb. (mint eddig). Uj 4-ik és 5-ik bekezdésekként felveendők: 4. A vasut-igazgatóságok szabadságára van bizva, hogy azokat az eseteket, melyekben a pótlék beszedése méltányossági okokból mellőzendő vagy melyekben más mint a 2-ik bekezdésben emiitett pótlékok szedendők, a felügyeleti hatóság jóváhagyásával díjszabás utján egysegesen szabályozzák. 5. Elzárt váróhelyiségekkel vagy pálya-előterekkel biró állomásokon a pályaudvar belépti-jegy a váróhelyi ségbe vagy a pálya-előtérre való belépéskor előmutatandó és azok elhagyásakor átadandó. 24. §. Az 1-ső bekezdés következő s/.öveget nyer: 1. Állomásra érkezéskor az állomás neve, a tartózkodás ideje s az esetleges kocsiváltás kikiáltandó. Mihelyt a vonat megállott, a szolgálatteri alkalmazottak által a kiszállási oldalon azon kocsik ajtai, a melyekből utasok kiszállni kívánnak, feliéve, hogy az ajtók kívülről vannak bezárva, kinyitandók. 25. §. Az 1-ső bekezdés következő szöveget nyer: 1. Szabadságában áll az utasnak, a mennyiben a vasul részéről netalán messzebb menő kedvezmények nem engedélyeztettek, az utazást egyszer, még pedig menettérti jegygyei úgy az oda, mint a visszautazásnál egyszer megszakítani és útját ugyanazon, vagy a kővetkező napon a rendeltetési állomásra menő vonattal folytatni. Ily esetben az utasnak menetjegyét az illető közbeeső állomáson, nyomban a kiszállás után az állomásfőnöknél be kell mutatni és azt az érvényességre vonatkozó jegyzetlel elláttatnia; kivételek a díjszabásokban inegengedhetők. Ha a lovább utazásra használt, vonaton magasabb menetdijak fizetendők, mint azon vonaton, melyre a jegy váltatott, legalább is a menetdijkűlönbözetet fedező pótjegy váltandó. 26. §. A felirat igy szól: „ Vonatkéscsek vayy vonatok elmaradása. Forgalmi zavarok Az 1-ső bekezdés következő szöveget nyer: 1. A vonatok indulásánál vagy megérkezésénél netán felmerülő késések, valamint a vonat elmaradása alapján a vasút ellen semminemű igény nem támasztó. 27. §. Uj 4-ik bekezdésként betoltandó: 4. A ki kutyát szállító vevény (kutya-jegy) nélkül visz magával és elmulasztja azt idejekorán bejelenteni (lásd a 2! §. 2-ik bekezdését), a díjszabási dijon felül l korona pótlékot tartozik fizemi. Egyéb, mint a 2-ik bekezdésben emiitett esetekben a kutya a személykocsiból egyúttal eltávolilandó. Á rákövetkező, eddigi 4-ik bekezdés 5-tel jelölendő. 28. §. A 3-ik bekezdés kövelkező szövezet nyer: 3. A kezi podgyász elhelyezésére csak az ülőhelyek arányában reá eső tér áll az utas rendelkezésére. Az ülőhelyeket e czelra felhasználni nem szabad. 29. A 4-ik bekezdés következő szöveget nyer: 4. Vadászoknak és külszolgálatban álló egyéneknek azonban kézi lőszerekel magukkal vinni szabad. Fogolyszállítmányok kísérőinek töltött lőfegyvereket is szabad magukkal vinni, feltéve, hogy a szállítás külön kocsikban vagy kocsi szakaszokban történik. 30. g. A 3-ik és 5-ik bekezdések kövelkező szövegel nyernek: 3. Hasonlóképen felvehetők podgyászként való szállításra apró állatok, valamint kutyák is kalitkákban, ládákban, zsákokban es más effélékben. 5. A díjszabások határozzák meg, vájjon felvétetnek-e podgyászként való szállításra az 50. §-ban B. 2. alatt megjelölt tárgyak, és minő feltételek alatt. Uj bekezdésekként 6-tól 8-ig felveendők: 6. E mellett a vasutaknak szabadságában áll, a drágaságok, műtárgyak, pénz és értékpapírok egészben vagy részben való elveszese, vagy megsérülése esetében általuk fizetendő kártérítést a díjszabások utján bizonyos legnagyobb összegre korlátozni. 7. Azon eseteket illetőleg, melyekben teljes kártérítés nyújtandó, lásd a 88. §-t. 8. Ha a kártérítési kötelezettség valamely legnagyobb összegre van korlátozva, a szállításhoz fűződő érdek ezen összeget meghaladó összegben be nem vallható. 31. §. Ez a szakasz igy hangzik: „ A csomagolás módja. Korábbi szállítási jelek eltávolítása. " 1. A podgyásznak biztosan és tartósan kell becsomagolva lenni. A csomagolás hiánya vagy elégtelensége esetén a podgyász visszautasítható. Ha ilynemű podgyász szállításra elfogadtatik, joga van a vasútnak, a podgyász vevényre megfelelő megjegyzést rávezetni. A megjegyzéssel ellátolt podgyász-vevény elfogadása a podgyász ezen állapotának az utas részéről való elismeresevel egyenérvényü. 2. A podgyász dar.ibokon korábbi vasúti postai vagy más nemű szállítási jeleknek lenni nem szabad. Ha ezen szabály figyelmen kivül hagyása következtében a podgyász eltéved, a vasút az ebből származó kárért nem felelős. 32. g. Uj bekezdésként felveendő: 7. Kerékpárok szállítására a díjszabásokban külön határozmányok állapithatók meg. 34. §. Ez a czikk következő szöveget nyer: A vasút felelőssége a podgyászvrt. I. A vasút a szállítás végett feladóit podgyászért az áruk szállítására ervényes határozmányok értelmében (VIII. fejezet) felelős, amennyiben ezek a podgyász szállításnál megfelelően alkalmazhatók és a jelen fejezet határozmányai eltéréseket nem állapítanak meg.
