Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)
1900-10-21 / 42. szám
XXI. évfolyam. 42. száír, Nyiregyháza, 1900. október 2V SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZA.BÜLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK ós A SZABOLCSMEGYEI ÁLTALÁNOS TANITÓ-EGYESÜ1ETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik betenliint egyszer, vasárnapon. postán r2í^l?!.? 1h t£SS !i lordva:j / A í Pénzek, megrendelések s a a ^ítS? bS"^' Egész évre 8 korona l aP szétküldésé targyaban leendő felszó- " erKe8zw c- m e autt keretn k beküldeni. Minden néaysier basábozott pjtlt sor eayszer Fél ívre 4 „ lamldsok Jóba Elek kiadó-tulajdonos fo^duLT C ' 8mert kezekto 1 köxlése 10 fillér; többszöri közlés esetében s fii. Negyed évre ......... 2 „ könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám . , . V. , A nyllt-téri közlemények dija soronkint 60 fillér; A községi jegyző és tanító uraknak egész évre (Jánószky ház) intézendők A Jíeziratok csak világos kivauatra s az Apró hirdetések in szóig 40 fii., minden további Sfó Hirdetési dijak: csak négy korona. Egy szám itr a 20 fillér. illető költségére küldetnek viaszt 4 fii. Vastag betűvel szedett kjtszeresen szAmit. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Ecksten Bernát ós Általános Tudósitő által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos rész. 23697—1900. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesitem, hogy a Polgár községhez tartozó „Kasziba* tanyán Molnár József kárára 8 drb sertés orbáncz miatt elhullóit, s ez okból a tanyán levő sertés állomány zár alá helyeztetett. Nyiregyháza, 1900. október 8-án. Mikccz János, alispán. 23795—1900. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesitem, hogy Keék községben Jóni József 1 drb. tehene veszettség miatt elhullott, s ez okból a szükséges óvóinlézkedések foganatba vétettek. Nyíregyházán, 1900. október hó 8-án. Mikecz János, alispán. A magyar szóról. A népiskoláknak mostanában meguyilt uj esztendeje alkalmul szolgál nekünk arra, hogy et iskolák hatóságaitól adatok gyűjtését kérjük a következőkre nézve: 1-szőr: hogy a nyíregyházi ág. ev. és községi elemi népiskolák I-ső osztályába beiratkozott növendékek közül hányan tudnak és hányan nem tudnak magyarul ? 2-szor: tudnak-e ezeknek a gyermekeknek a szülői magyarul; apjuk, anyjuk is, avagy csak az apjuk? 3-szor: ha az anya nem tud magyarul, megmondását annak, milyen iskolába járt? Oiyanba-e, ahol magyarul tanítottak; és hogy tudott-e magyarul, mikor abból a magyarul tanitó iskolából kikerült? Ugyanezekre a kérdésekre való feleletadást bizonyára meg fogja adui —- kérelmünkre — a helybeli g. kath. egyház iskolai hatósága A .NYIRVIDÉK 4 4 TÁRCZÁJA, Boru. El elbeszélgetünk ósendes alkonyattal. Az a mulatságunk, az az üdülésünk, hogy a szó fonalán tarka változatban, eszme közt, virág közt, ide-oda térünk. Csapong a gondolat, mint a hímes ^epke. Virág mézet szedve ődöng a képzelet. Csendes vita között — vitát nem keresve tündérkeltet járok, szelid szó közt, veled. Csapong a gondolat, mint a hímes lepke ; de ha a szerelmet érinti meg szárnya, te hallgatsz, nem beszélsz elkedvetlenedve. Homlokodra borul egy rossz emlék árnya. A vas. — Itta: Páfrány. — József barátom szorgalmasan dolgozott, mikor beléptem a szobájába. Az asztala borítva volt füzelekkel. Körülötte a székeken, a pamlagon mindenütt nyitott füzetek hevertek. — Nem zavarlak ? kérdeztem. — Oh nem 1 Foglalj helyet, amott az ablak mellett. A szekrényen találsz még egy pár egyptomit. A szivarkás doboz mellett pedig ott van Cherbulicz egy könyve, mulathatsz vele, mig elvégzem ezt a kis munkát. — Mit csinálsz? — Dolgozatokat javítok. Az ötödik osztály magyar dolgozatait nézem át . . . van dolga a piros tintának! — Száraz mulatság lehet. is, már csak azért is - talán —, mert az összehasonlításból is ennek a szegény g. kath. hasonlóképen tót eredetű népnek a javára mutatna az a mérleg, amelynek libbenését mi soha más, mert csak egyetlen egy megítéléssel tudjuk figyelő szemmel nézni és kísérni: hogy ezen az Isten áldotta magyar földön, itt Szabolcsvármegyébeu, közepében ennek a magyar nép-tengernek és ennek a magyar életnek központjává emelkedett és emelt Nyíregyházán miért kell még m.ínclíg a magyarság kérdéséről beszélnünk ? A föltett kérdések megtételének a czélja bizonyára nyilvánvaló: a népiskolák sok esztendők generációit nevelték föl a magyar nyelv tudásában; mi az oka, hogy még is a magyar iskolában magyarul megtanult szülők gyermekei a szülői házból a tót nyelvet viszik magukkal az iskolába? Igaz ez, avagy nem igaz? Mi úgy tudjuk, úgy látjuk, hogy igen is, így van! Tudniillik úgy, hogy az a tanyasi néptanító, aki intelligenciájának egész szükségleteit a magyar nyelv kultuszínak terjesztésében találja föl és abban elégíti ki, elzárva a világtól, a magához való társasággal való érintkezéstől, a folyton visszagördülő kő fölfele való taszításának munkájában vagy kidől, vagy közönséges géppé lesz, lélek nélkül, lelkesedés nélkül. Tanít magyarul, tanít lelkesedéssel, óriási türelemmel s mind hiába, — — — — mert akár ő, akár az utódja a magyarrá tanított növendékek gyermekeinél a munkát újra kezdheti. — Érdekesebb, mint hinnéd. Hogy birkózik a fiatal elme a stilus nehézségeivel! Tizennégy-tizenöt éves fiuk munkái ezek. Az egyéniség még alig-alig csendül meg a sorokban. Naivságok, ütött-kopott frázisokkal keverve jobbára, de néhol már nyomai látszanak . . . — Az oroszlán karmoknak . . . — Ne gúnyolódjál! Irodalmi becse nincs ugyan ezeknek az apróságoknak, de a professzor szemeivel nézve sok gyönyörködni való akad bennük. Fontos dolog ez barátom. — Ha megengeded, olvasgatok a füzetekben. — Tessék, tessék ; olt az asztal sarkán az a csomó, már át van javítva, olvasgasd. Holmi szerelmes conférenceokat ne várj. Tizennégy éves korában még az Arany János tolla is nehézkesen szántotta a papirost. Magam elé húztam a füzetcsomót és kezembe vettem az első füzetet, hadd értsem meg hát, mi légyen itt olyan fontos. Magyar dolgozatok. írja: Pogácsás Ferencz. V. oszt. főg. tan. Kinyitottam a füzetet és olvasni kezdtem a gyerekes, de csinos irásu munkát, mely keresztül-kasul volt korrigálva vörös tintával. A vas. A vas igen hasznos fém. A vasat bányászok bányászszák a vasbányákban. A vas ugy a hogy a bányából ki hozzák nem használható. A vasat kohókban kiolvaszszák. A kiolvasztott vas igen hasznos fém és vas öntésre használható. A vasból vastárgyakat öntenek. A vas öntéséből nyerik az úgynevezett öntött vasat. Az öntött vas igen becses fém. Öntött vasból csinálják az öntött vaskályhákat, az öntött vaskerítéseket és még igen sok öntött vas tárgyat. A vasutak is vasból vannak, de Amerikában már papirosból is csinálnak vasutat. Nagy folyó vizeken át a vashídakat is vasból csinálják. Mai siámnnk ÍO oldalra terjed. ' Valaki, — már uem tudom ki volt — aki ennek a kérdésnek néháuy héttel ezelőtt abba hagyott vitatásába közbeszólt, megczitálta a vármegyét is, hogy uem segítette a magyarosodásában Nyíregyházát! Eu pedig azt hiszem, hogy a magyarság kérdésének a szempontjából épen Nyiregyháza az, aki mulasztást követett el, az a Nyíregyháza tudniillik, amelyik uem tartotta kötelességének, hogy tiszteletreméltó régi tradíciók megbontása után központjává emelkedvén a tiszla magyar Szabolcsvármegyének, ő is, miuden vonatkozásaiban közéletének — magyar legyen! Nem akarom azoubau bolygatni a kérdésnek ezt a részét. De ígeu is, újra és újra konstatálni a ma-' gyarosodás ügyének az iskola küszöbén túl való fennakadását. / A föltett kérdésekre való feleletek nyilvánvalóvá fogják tenni ezt a valóságot. Következik tehát az egyház! Folytassa a munkát, amit megtett az'iskola, ami egy az övével — s fejezze be!. A tót nyelvhez semmiféle hitbeli tradíció nem köti a lutheránus egyházat. De múltja, a magyar protestantizmus múltja, magyar nemzeti szolgálatokra kötelezi! Nem erőszakkal, de a természetes fejlődés utján elért eredmények alapján. , Már pedig az talán csak nem természetes dolog, hogy a tiszta magyar Szabolcsvárniegye székvárosában, esztendők hosszú sora óta magyar nyelven tanult generációknak tótul kelljen Isten igéjét hirdetni?! Miért? Várjuk az ág. ev. egyház presbytériumának — az uj lelkész székföglalásáig felfüggesztett határozatát. A vas nyújtható és kalapálható, In nyújtják nagyon hosszura is megnyúlik és mint drót kerül forgalomba. Drótból vannak a telegráf drótok, a drótkerítések szintén drótból vannak. A drótosok az egész világot bejárják és drótból készült árukat árulnak u. ni: egérfogó, kis kosár, habverő, tepsi, nagy_kosár stb; vasaló állványok, játékszerek, pipaszurkáló. Ha a vasat hevítjük, izzásba jön. IIi a vasat raelogitik előbb meleg lesz, aztán vörös, aztán sárga; aztán, fehér, aztán megolvad. Ha a vasat hirtelen pl. hideg vizben lehűtjük lehűl és merev lesz, sokkal merevebb mint előbb, ezt edzésnek nevezik. Vasból csinálják a kardot is és azt mondja a költő : Legszebb fegyver marad a kard, csak az díszíti a magyart. Elégséges. (Paraphe.) Más füzet után nyúltam növekvő érdeklődéssel. • Magyar dolgozatok. írja: Klein Ignácz. V. o. főgyinn. tanul. A vas. A vasat hazánkban nagy mértékben bányásszák, nagy részvény-társaságok. Kereskedelmünkben óriási szerepet játszik a vas. Behozatalunk és kivitelünk számIáin hatalmas összegekkel szerepel ez a-szolid-áru; mely nélkül az ember el sem képzelhető. A vas korszakot alkotott s korszakát vaskorszaknak nevezte az emberiség; dicső korszak volt az melyben minden vasból volt! Vasból voltak: a gyermek bölcsője, az ifjú játék czikkei, a felnőtt fegyvere, áz agg mankója és a kiszenvedett koporsója ! .; . A dicső vaskorszak alatt szokták meg az emberek azt, hogy szókepeiket vassal színezték. Ez a szokás oly mély nyomokat hagyott nyelvünkben, hogy ma a- gőz-és villamosság korszakában is hallunk, vas akarátíól, -atízél karról, vas jellemről, vas következetességről beszélni.
