Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-10-21 / 42. szám

tt ^YtRyl^PÉK A közúti költségvetés. A vármegye 1901—190.'. övi közúti költségvetésére és azzal összefüggő kérdésekre hozott közgyűlési határozatot, közérdekű voltánál fogva — egesz terjedelmében itt közöljük: . ^ A vármegye közönsége a 192/900. Bgy. számú határozatában foglalt rendelkezéséhez és a kereskedelemügyi m. kir. miniszter 11774 I. 900. sz. leiratában foglalt kijelentéséhez képest az állami adó 10'/u-át képező útadónak a 3 kban megállapított kézi és 6 koronában megállapított útadó minimumnak, mint bevételi alapnak számításba vétele mellett összeállított 1901—1902. évi közúti költségelőirányzatot, az 1901-ik évre 474761 korona 87 lillér bevétellel, 498250 kor. 14 fillér kiadással, 23488 kor. 27 fillér hiánynyal, az 1902-ik évre pedig 2963/5 kor. 87 fillér bevétellel, 335086 kor. 28 fillér kiadással s 38710 kor. 41 fillér hiánynyal elfogadja, s a szabályszerű közhírré tétele után az e tárgyban hozandó határozatnak jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez felterjesztését rendeli. Azon aggályra vonatkozólag, mely a költségvetés realitására és áz 1900-ik év végével mutatkozó pénztári maradványnak 15000 koronában történt megállapítására, nemkülönben arra vonatkozólag, hogy ily összegű pénztári maradvány feltüntetése daczára törvényhatósági közúti alapunk 1027638 korona 20 fillért tevő vagyonnal s betétként elhelyezve levő 386483 kor. 20 fillér készpénz tőkével rendelkezik, a 66155 I. számú kereskedelemügyi miniszteri leiratban kifejezésre juttatva van, a vármegye közönsége a köveikező s minden kételyt eloszlatni hivatott felvilágosítást kívánja megadni. Igaz lehet ugyan, hogy a vármegye útadó alap állása a f. év szeptember hó 15-én felterjesztett jelentése szerint készpénzben 7917 kor. 9 fillért, betétben és értékpapírokban 1027638 kor. 20 fillért tehetett ki, melyből a különböző vármegyei pénzintézetekben 386 438 kor. 20. fillér volt elhelyezve, — igaz ugyan az is, hogy a f. évi szept. hó 17-iki rovancsolási lelet eredményeként ezen alap állása készpénzben 28809 kor. cs 51 fi iért, kéáepénz betétben 218458 kor. és 75 fillért, vasúti törzsrészvényekben pedig 643200 koronát mutatott fel: még is kétségtelen, hogy a költségvetésben a pénztári maradvány 15000 Koronában tényleg egészen helyesen lelt feltüntetve s e tekidtetben a költségvetés realitása ellen kifogás semmi tekintetben nem emelhető ; mert ha ezen a folyó évi szept. hó 17-én jelentkezett rovancsolási lelet eredményét képező 28809 korona 51 lillér készpénz és 218458 kor. 75 fillér készpénz letét vagyonhoz, melyben a folyó 1900-ik évre kivetett útadóból cz ideig már befolyt 20882 kor. 77 fillér is benn foglaltatik, a f. évre kivetett ntadóból még befolyható 45000 koronát hozzá számítjuk, útadó alapunk vagyona készpénzben 292263 korona 26 fillért lehet az év végéig legjobb esetben ki, s ha ezen ősszegből a f. évi költségvetés lerlukint a kifizetetlen személyi járandóságra 10570 korona, utfentartásra 16000 korona, uj utak épitési költségeire 60400 korona, a telephon hálózat létesítésére 25915 korona 26 fillér, megállapított viczinális ut segélyezésére 1000 koronát, a törvényhatósági közutak törzskönyveinek elkészítése után járó s kiegyenlítetlen kereseti ősszegre, s ezen törzskönyvek elrendelt hitelesítési eljárása folytán felmerülő' költségekre 4000 koronái, előre nem látható kiadásokra 9000 koronát, továbbá a nyiregyháza—balsa— rákámazi tőrvényhatósági kőzut vencsellő— gávai, a tokaj—kolozsvári törvényhatósági közút nyírbátori átkelesi é? a thuzsér—nagy-Iónyai törvényhatósági közút thuzsér — mándoki, a vármegye közig, bizottsága által az 1899 — 1900. évi kózuti költségelőirányzat keretén belül eszközölt megtákaHtás terhére és egyes költségvetési tételek átruházása fólytán eszkőzlendő kiépítéséhez előirányzott, de illetékességi szempontból a törvényhatósági közgyűlés elhatározálá^lá bocsátani rendelt, s igy a törvényhatóság elhatározása szerint felhasználandó 147383 koronát levonjuk, mely összegek a tályó evben lettek és lettek volna fél használandók: nyilvánvaló, hogy ezen kiadási lételek sÜ&mitásba vételj és felhasználása esetén a maradvány tőíjfret," mint 15000 koronát ki nem tehet. A vas egyáltalán nagyon elterjedt a használatban és a kereskedelemben is. Vas nélkül nem képzelhető el a kereskedelem, a nagy hajók, a vasutak, a távíró vezetéke, mind, mind vasból vannak. Mint áru is igen előkelő helyet foglal el. A bányák vasöntők, vasgyárak milliókat forgatnak a vason. A vaskereskedések jó forgalmúak és reálisak és hány szegény ember keresi meg kenyerét mint ócska vaskereskedő? — Rövid dolgozatom, szűk keretében nem foglalkozhatom a vassal minden irányban, de nem is rövid iskolai dolgozatot, hanem könyveket lehetne írni a vasról jelentőségéről és hasznáról. Egyoldalú! (Jó.) * Tovább. Magyar dolgozatok. írja: Drotácsek Józef. V-ik oazti. gimnáa. ta. A vas. A vas fém. Mint ijen nevezetes. A vas hasznozs fém. mint fém igen jelentőségteljes. A vas különösen nevezetes. A vas jó tulajdonságú. Vasból csinálják a vaskanalat és a játékokat. • ' A vas található. Az ágyukat vasból csinálják. A vas mint ijen nagyon hasznos. A vas megmelekszik. A vazsat addig kel verni mig mel k. A vasból elő is lehet álitani. A vazs megrozsdásodik. A rosdás vazsat többny re nem lehet használni. Nem igaz, mert nem lehet a fából vaskarikát csinál. A vazsból vazsgarikát lehet csinálni, abroncsnak híják. Használható hordókra mint abroncs. Szükséges és jelentőségteljes. A vasat már az őskorban is ismerték és vaskorszaknak nevezték. Vaskorszak már nincs, pedig van. A vas előnyős. A vas leginkább öntetik és őnlött vazsnak neveztetik, az öntött vazsgályha öntötvasból van. A kályha Kétségtelen továbbá az is, hogy a 643200 korona értéket képező vasúti törzsrészvény törzsvagyon ugyan, de útépítkezéseinkre vonatkozó számításainknál figyelembe nem vehető, — s kétségtelen az is, hogy útadó alapunk készpénz állása a f. évi szeptember hó 15-én felterjesztett kimutatas szerint 7917 korona 9 fillért, a készpénz betét pedig 386438 kor. 20 fillért tehetett ki, de miután a vármegye területén jelenleg több irányban folyó útépítkezések tetemes kiadást igényelnek, könnyen megmagyarázható, hogy ezen alap állása 28809 kor. 51 fillér készpénzre és 218458 korona 75 fillér készpénz betétre mi okból szállolt le. Az itt előadottakból kifolyólag könnyen átlátható,

N miszerint téves a kereskedelemügyi miniszter úr leiratából kivehető azon feltevés is, hogy Szabolcsvármegyének államsegély iránti kerelme talán indokolatlan volna; mert ha tekintetbe vesszük, hogy a vármegye kö.önsége szerény őt éves útépítési programmja mellett, csak 42 kilométert tevő törvényhatósági ut kiépítése esetén is és 70000 korona államsegély számításba vétele mellett költségvetését tekintélyes hiánynyal zárj i le, s ha tekintetbe vesszük, hogy 409 87 kilométert tevő törvényhatósági közutunkból csak 122 92 kilométer van kiépítve, s még ezen öt éves munka programul végrehajtása esetén is 245 kilométer kiépítetlen törvényhatósági közülünk fog maradni: nem lehet feltételezni sem, hogy a nagyméltóságú m. kir. kereskedelemügyi kormány azon nehéz és saját erejéből nem szanálható helyzetet, melyben Szabolcsvárim gye közönsége van, be ne lássa; s éppen azért a fenti összegű és ezen kisebt) jelentőségű útépítési munka prograinm teljesítésénél sem nélkülözhető államsegély megadására a kereskedelemügyi in. kir. miniszter ismotelvc annál is inkább feliraton leikérni határoztatik, mert hiszen a vármegye közönsége törvényhatósági útadóját az 1890: I. t.-czikkben megállapított legmagasabb mértékre azon okból emelte IVI, mert cz a nevezett miniszter úr által az államsegély megadásának feltételeként lett kikötve. Ugyancsak téves a Nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur hivatkozolt leiratában foglalt azon kijelentés is, mintha törvény halósági úthálózatunk nem volna megállapítva; s igy tevés természetszerűleg az ezen feltevésen alapuló azon felhívás is, melyben a lörvényhatóság úthálózatának megállapítására utasiüatik; inert igaz ugyan, hogy a vármegye közönsége az úthálózatnak reductióját, éppen azon körülményre tekintettel, hogy kellő anyagi ereje az cz n úthálózatban levő utak kiépítéséhez nincs, 449 és 860 ->99 Bgy. számú határozatával czélba vette, miután azonban a nevezett miniszter ur 1177-11. 900. számú leiratában világosan kijelentette, hogy tőrvényhatósági közüli hálózatnak tervbe vett reductiójalioz, semmi szín alatt hozzá nem járulhat, nyilvánvaló, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 5974399 sz. leiratával megállapított ulhálózat mai napig is, az akkor megállapított terjedelemben megvan. Ugyanazért éppen azon körülményre tekintettel, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur a törvényhatósági ulhálózat czclba vett deklassif.cál isihoz hozzá nem járult, s csupán a tokaj-vásáros-naményi törvényhatósági ul, kotaj-bogdányi szakaszának a hálózatából való kihagyásához volt hajlandó engedélyt adni, s tekintettel arra, hogy ezen útnak éppen a Székely községtől kiinduló szakasza nem bir a tapasztalat szerint semmi nemű forgalmi jelentőséggel; a vármegye bizottsága a törvényhatósági udiálózatot jelen alakjában és terjedelmében meghagyni határozza. Elhatároztatik továbbá, hogy a törvényhatóság a 411900. Bgy. számú határozattal megállapított útépítési munka programmját fenntartja: mert eltekitve attól, hogy a vármegye közönsége egy nagyobb terjedelmű építkezés keresztül viteléhez még kevésbbé rendelkezik a kellő anyagi erővel, s eltekintve attól, hogy törvényhatósági u>hálózatnak kölcsön utján való fejlesztésére a jelenlegi pénzügyi viszonyok nem alkalmasak : — egy nagyobb ineretü tervezet készítése, mely az összes törvényhatósági közutak kiépítését felölelné, éppen a Nagymél'óságu kereskeskedelemügyi m. kir. kormánynak, vármegyénk főispánja felettébb szüksége;. A vasból különféle czikkeket is készítenek. A vasról lehet aczélt is csinálni, int-g badogol, meg tőcséreket, meg a vasból lánczot is csinálnak. A vasból könyvekel lehetne írni. M -g az irópennál is vasból csinálják. Elhamarkodott rósz munka. (Elégtelen.) Átnéztem még egy néhány füzetet inig egyszerre feltűnő csinos írású munka akadt a kezembe. Csodálkozó felkiáltásomra a füzetre nézett József, ki eddig nem ügyelve nevetésemre, vagy szörnyúködésemre, szorgalmasan javítgatott. — Tetszik talán? Kérdezte. — Nagyon csinos ii ás. — Olvasd csak. A tartalom is meglep alkalmasint. Kiss Gábor az osztályom dísze, szinte korai'rell az a gyerek, áradozva ír mindenről, még kiforrhatja magát. Olvastam a rövid kis munkát. A vas. Karddal koronát is lehet szerezni! A m igyar történelem dicső lapjairól tündöklő ragyogással süt felénk ez a büszke mondai, mely fennen lí rdelí, hogy micsoda hatalma van aczél karban az aczél pengének. Ez ötlött eszembe, midőn dolgozatom czimét papírra vetettem. De gondolhat-e másra a magyar mint fegyverére, mikor a vasról van szó. Fegyver kellett a mi kezünkbe mikor s/ázadokon át szegtük védő mellünket a támadó kelet felé, mig mögöttünk Európa felvirult. Fegyver kell a mi kezünkbe most a mikor elült a vész és éreznünk kell elmaradottságunkat, azok gunymosolya közt, akik a mi védelmünkben leltek nagygyá. Vas volt régi fegyverünk: a villogó kard. Vas mostani fegyverünk is a véső, a kalapács. A haladás fegyverei is vasból vannak. A kaiddal megszereztük a koronái, a vassal megszerezzük az aranyat. Sóiét érez benned van a magyar állal tolmácsolt azon útmutatásként szolgáló kijelentése miatt mellőzendő, mely szerint az uthálózalnak nagyobb mérvű fejlesztéséről az 1905-ik évig, a midőn e tekintetben a kormány részéről gyökeresebb intézkedés és segítő közbelépés is várható, el lehet tekinteni. Hí azonban a Nagyméltóságú m. kir. kereskedelemügyi kormány e tekintetben a 66l55|I.-9 >0. sz. leiratában foglalt kijelentéséhez ragaszkodna, kinyilatkoztatja a vármegye törvényhatósága, hogy egy az 1905-ik éven túlterjedő munka programm elkészítésébe bocsátkozni és a leirat ezen részének is, az 190l|l902-ik évi munka programm beváltása után esetleg kölcsön felvétele által, készségesen eleget lenni hajlandó. A mi végül a hivatkozott számú kereskedelemügyi miniszter leiratnak a Nyíregyház i-vásárosnaményi b. é. vasút törvényhatósági segélyben való részesítésére vonatkozó kijelentést illeti, habár a vármegye közönségének ide vonatkozó határozata sem felülbírálva, sem megváltoztatva sem feloldva nincs, — a vármegye közönsége a nevezett Miniszter úrhoz intézendő foliralban kijelenti, hogy noha a vármegye közönsége inai nap is meg van győződve arról, miszerint közúti feladatának teljesítésében őt, ezen, valamint a Dombrád-sóstói és más h. é. vasutak létesítésének segélyezése, — a sokkal nagyobb költséget igénylő utak kiépítésének elhagyása és ezen sokkal nagyobb költséggel kiépítendő utak végnélküli lentartási költségeinek inas útak kiépítésére való fordil hatása által nagy mértékben elősegítené, s noha cze i h. é. vasutak segélyezése annál is inkább kevesebb terhet róna a vármegye közönségére, mert hiszen az 1901/1902 évi költségelőirányzatba a Nyiregy haza-Balsa-rakainazi és Nyiregyházanyir-baktai törvényhatósági küzut tovább építésének folytatására felvett összegek már u h. é. vasút segélyezésére volnának fordíthatók ; — mindazon által ezen h. é. vasutak segélyezésének tervéről, miután nevezett miniszter ur kívánságához képest azt, hogy közúti feladatainak teljesítése után is áll rendelkezésére ezen vasutak segélyezésérc szükségelt összeg kimutatni nem tudja, — a viszonyok kedvezőbb alakultáig eláll. A Komis Ferencz bizott.-ági tag által,a költségvetés ellen beadott felszólamlás figyelmen kivül hagyatik, az általa beadott indítványban foglalt kérelem teljesítése pedig megtagadtatik, mert először a dadai alsó járásban volt tőrvenylutósági közutak a T.-Polgár-nyiregyházi h. é. vasútnak 500000 koronávdl történt segélyezése következtében, miulán a segélyezés épen cz'm feltétel kikötése mellett történt, a lőrvényh itósági úthálózatból jog és végérvényesen kihagyattak, s igy nyilvánvaló, hogy a közúti alap az ezen járásban levő utak jókarba helyezésére, vagy kiépítésére igénybe nem vehető ; mert másodszor a tőrvenyh dóság akkor, a midőn az ezen járásban levő vasúti állomásokhoz vezelő utaknak törvényhatósági vámos utakként leeniő kiépítését 202 99. Bgy. számú határozatában czélba vette, a midőn az egyes községi közlekedési (viczinális) közutak kiépítésének segélyezésére a vármegye alispánja állal már eddig is közel 10000 korona állapíttatott meg; s a midőn a Tisza l'olgár-t.-löki voll tőrvényhatósági kőzut egy része az 1894—95-dik években 40 ezer korona költséggel Tisza poronddal kiépíttetett: egyáltalában nem kívánható az, hogy ezen járás érdekei, más közlekedési viszonyaiban eddig kevesbbé segített járások rovására indokolatlanul istápolásban részesittessenek; annál is inkább, mert a i törvényhatóság a T.-Polgár-nyíregyházi h. é. vasút segélyezésére felvett 500000 koronás kölcsön évi törlesztési részletének fedezésére évenként és még hosszú időn át 27220 kor. 82 fillért, tehát a dadai alsó járás községei által fizetett törvényhatósági útadóval csaknem egyenlő összeget fordít s mert végűi a költségvetés ószeállitása a kereskedelemügyi m. kir. miniszter 21892 90 számú rendeletén alapul, s annak minden egyes bevételi és kiadási tétele kellőleg indokolva illesztetett be. Az útadó százalék és minimumok felemelésével az útadó kivetési kulcsnak is változás alá esni kelletvén: ezennel határozatilag kimondatik az is, hogy az 1901 — 1!K)2 években: reménye és teljesülni kell annak a reménynek a mely szerint az elismerés aranykoronáját meg fogja szerezni a vas akarat. Jelet. — Barátom ez a gyerek enni való. Túloz és szaval, de nem minden eredetiség és ötlet nélkül. Jól mulattam a füzetek olvasgatása közben. Hanem Drolácsek ur gyenge legény. — Eh az ostoba ficzkó, már nyolez évet töllött az iskolában azért az öt osztályért, ez a mostani dolgozata különösen gyenge. De a többiek . . . — Érdekes lehet az nagyon, mikor látod az egyéniségek kibontakozását a protoplazmából. Itt a kezed alatt nőttek ezek a gyerekek fel ugy-e ? — Igen, kilencz, tiz éves koruktól ismerem őkit. Oh de gyámoltalan kis macskák voltak mikor az iskolába kerültek. Ej'y jámbor gondolatot nem tudlak volna mondatba formálni. Lassan, lassan izmosodtak. A dolgozatok révén megismertem mindet. Sokat elárul egy -egy gyakorlat. — Hogy, hogy? — Elárulja, melyik nebulónak van kedve a csalafintaságokhoz. Ez megíratja bátyjával, nénjével a dolgozatát. Az lelopkodja a másikéról. E árulja melyik szorgalmas, melyik lusta. Egyik, fel oldalt ir a tárgyról, a másik tizet. Nagyobb fontossága van a dolgozat iratásnak mint gondolnád, ezek a kis dolgozatok mutatják meg, hol és mit kell segíteni a kis legényeken. Barátom a ki szereli a hivatását, elhiszed e hogy élvezettel segít, hát mikor már az eredmény is látszik . . . — Szép, igazán szép ! Ilyen gondos ellenőrzés nellett még megérjük, hogy az érettségi vizsgát tett fiatalok szépen, helyesen fognak irni, bár az nem nagy dolog, mert mit is mondott C

;ceró ? Non tam praeclarum est scire hungare quam turpe nescire. A mi egész magyarra fordítva igy hangzik: Ha tudsz magyarul irni, nem dicsérem benned, de ha nem tudsz öcsém, szégyenlem helyetted. — Hanem Józsi ! Most adj még egy czigareltát.