Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-02-18 / 7. szám

Hivatalos melléklet a „Itfyirvidék" 19QO. 8-ik axamáhox. Szabolcsvármegye alispánjától. 3827. K. 1900. Községi elöljáróságoknak, Nyíregyháza város polgármesterének. Értesítem, hogy Anarcs községben több ottani lakos kárára 4 azaz négy udvarban 12 drb sertés sertésvész miatt beteg, illetve elhullott, s ez okból a községben és ottani tanyákon levő sertés állomány zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1900. február 12. Mikccz János, alispán. —

^qq

q Szabó les vármegye alispánjától. Értesítem, hogy az Oros községhez tartozó „ Nagyszállás* tanyán Klar Andor kárara l drb sertés serlesveszettség miatt kiirtatott, s ez okból a szükséges óvintézkedések megtétettek. Nyíregyházán, 1900. február 12. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 3778. K. 1900. Szabályszerű közhirrétetel végeit közlöm, miszerint a Guttmann Ábrahám gyulaji lakos ellen a nyíregyházi kir. tőrvényszék 7493/9J. P. számú végzésével nyitóit csőd, nevezett törvényszék 667/900. szamu végzésével megezüntettelett. Nyíregyházán, 1900. évi február hó 12-én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. 3697. K. 1900. Értesítem hogy a T.-Eszlár községhez tarlo/.ó „Hangacs" tanyán Gróf Dessewffy Miklós kárara - drb sertés sertésvész miatt elhullott, s ez okbol a közsegben és tanyán levő sertésállomány zár ala helyeztetett. Nyíregyháza, 1900. február 11-én. Mikccz János, alispán. Szabolcs vármegye alispánjától. 3618. K. Í900. Szabályszerű közhirrétetel és megsemmisítés vegeit közlöm miszerint a ny.-bogdanyi járás főszolgabírójának 1300. sz. jelentese szerint özv. Kelemen Jánosné orosi lakos 1 drb barnás szőrű riska tehene jarlatat, melynek számat, kiállítási helyét s idejet nem tudja, csak arra emlékszik, hogy a tehenet 4 évvel ezelőlt nyíregyházi kupeeztöl vette, ismeretlen helyen elvesztette. Nyíregyházán, 1900. február 10. Alispán helyett: Mikccz Oezso. főjegyző. Szabolcsvarmegye alispanjatol 4106. K. 19007 Kínevezés. Főispán ur Őméltósága a nyirbogdányi járás foszolgabiroi hivatalanal nyugdijazas folytan megüres leli írnoki állasra f. hó 14-en Vidovich Menyhért mandoki lakost nevezte ki. Nyíregyháza, 1900. február 16. Mikecz János, alispán. 3873. K._ 1900. Szabolcsvármegye alispanjátol Értesítem, hogy a Szt.-Mihály község hez tartozó .Kashalma" tanyán gr. Dessewffy Aurél karára l drb borjú lépfene miatt elhullott s ez okból a tanyán US szarvasmarha, 12 drb ló és 1159 drb juh zar ala helyeztetett. Nyíregyházán, 1900. febiuár 13. Mikccz János, alispán. Szabolcsvármegye alispanjátol. 3814 K. ~~l9Óör A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Vasmegytr községben Peti Mihály 192 drb juha rühkór miatt zar alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1900. február 12. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 3693. K. 7900. Értesítem, hogy Kenézlő községben a kutyák veszettség miatt zár alá helyeztettek. Nyíregyháza, 1900. február 12. Mikccz János, alispán. ^ ígT

jO

^^ Szabolcsvármegyc alispánjától. Értesítem, hogy a Nagy-Kálló községhez tartozó Nagygát tanyán Szegedi Sándor kárára l drb tehen lépfene mtatt elhullott s ez okból a tanyán neve/.ettnek ló, marha, juh állománya zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1 00. február hó 10-én. Mikccz János, alispán. 3593. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától Értesítem, hogy Piricse közseghez tartozó Felsőfészek tanyán Katz Mihály kárára 5 drb sertés serlésvész miatt elhullott, s ez okból a községben és tanyán levő sertes-állomány zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1900. február 10. Mikccz János, alispán 308

1. K. 1900. Értesítem, hogy Pátroha községben Klein Sáli 1 drb lova rüh-kórban beteg s ez okból zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1900 február 5. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. Szabolcsvármegye alispánjától. 3472. K. 1900. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Utóbbi időben a vármegye egyes részein különösen a kisváidai és tiszai járásban mindinkább aggasztó mértékben, lehet mondani rohamosan nő a földmives osztály körében azok száma, kik hónukat elhagyni, kivándorolni szándékolnak. Első sorban a hatóságok, valamint a lelkész és tanító urak feladata, kik a néppel közvetlen állandóan érintkezvén, vezetésére érdekeik megvédésére leginkább hivatottak ezen aggodalomra méltán okot szolgáltató jelenség megszüntetése. Felhívom ennélfogva a járási főszolgabirákat, a községek elöljáróit és ezen czelra való luzalias munkálkodásra felkérem a lelkész és tanitó urakat, hogy a kivándorolni szándékozókat velők érintkezésbe lépve, tervökről lebeszélni igyekezzenek, feltárván elöltük szándékok hazafiatlanságát, vállalkozásuk veszélyeit, az előre nem látóit számtalan akadályokat, melyek ottani boldogulásoknak útját állják, magyarázzák meg nekik, hogy egy számos veszélynek ki tetl bizonytalan jövőért ne koczkáztassák jelenlegi lielyezetöket kiszakítva eddigi élet viszonyaikból, elválva rokon es baráttól, itt hagyván szülőföldjüket a hol felnevekedtek, ahol minden fűszál, minden virág ösmerős előttük, mely habár gondokkal tele is, de a tisztességes megélhetést számokra biztosítja. Utasítom a járási főszolgabirákat és a községi elöljárókat, hogy mindent elkövessenek annak kipuhatolására, hogy minő okokra vezethetők vissza az utóbbi időben tapasztalt kivándorlások, kisérjék élénk figyelemmel e mozgalmat, nyomozzák ki, hogy nem c kivándorlási ügynökök játszanak e közre, lelkiismeretesen ügyeljenek, hogy a könnyen hivő nép ilyenek áldozatául ne essék. A járási főszolgabiráktól e mozgalom tekintetében tapasztaltakra nézve 30 nap alatt jelentést várok. Nyíregyházán, 1900. február 9. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegyc alispánjától. 3522. K. 1900. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyíregyházi kir. törvényszék 8033—99. szátn alatt kelt hirdetményét szabályszerű közhírré tétel vegeit közlöm. Nyíregyháza, 1900. február 9-én. Alispán helyett: Mikccz DeznÖ, főjegyző. 80J3-99. P. Hirdetmény. A nyíregyházi kir. túrvényszék közhírre teszi, miszerint nyíregyházi illetőségű Kazar János kiskorú, nagy koruságának bekövetkeztével vagyis az IttOi évi október 18-ik napjától kezdődőleg a 6033—9!). P. sz. ítélettel az 1885. évi 6. t.-cz. I. J-a értelmében az 1877. évi 20. t.-cz. g. a) pontja alapján gondnokság alá helyeztetett. Kelt Nyíregyházán, 1899. deczember hó 1-só napján. Ziinmcruiauii kiiltuán, t. jegyző. 1594. K. 1900. Szabolcsvármegyc alispánjától. A köz^écl elöljáróknak. Hivatkozva az 1898-dik évi április hó 27 én kelt 816.'. K. számú intézkedésemre a in kir. belügy miniszter 1340—Vl-b. szamu rendeletének es csatolmányának másolatát tudomásul vétel és a gyógyszertár tulajdonosok, s esetleg gyógytári anyagszer elárusitással foglalkozó kereskedőkkel leendő közlés végeit kiadom. Nyíregyházán, 1900. január 19 én. Mikccz János, alispán. (Másolat.) Magy. kir. belügyminiszter 1340—Vl-b. szám. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak. A sacharin, sacharin készítmények és más hasonló mesterséges édesítő szerek forgalma tárgyában hivatali elődöm által 1898. évi április hó 17-en 4127.'. szám alalt kiadott körrendelet kiegészitéseúl mellékletben megküldöm a törvényhatóságnak szabályszerű közzététel és alioz alkalmazkodás végett azon rendelet egy példányát, melyet a pénzügyi, kereskedelemügyi, belügyi és földmivelésügyi m. kir. miniszterek, az 1898. évi április hó 20-án kelt miniszteri rendeletekben (Budapesti Közlöny, 1S98. 91. szám) használt .Sacharin" kifejezésnek értelmezése tárgyában 1899. évi deczember hó 24-én kibocsátattak. Budapesten, 1900. évi januar hó 14-én. A miniszter helyett: Jakab/fy, s. k. államtitkár. (Másolat.) A pénzügyi, kereskedelemügyi, belügyi és földmivelésügyi m. kir. miniszterek rendelete az 1898. évi április 20-án kelt miniszteri rendeletekben (Budapesti Közlöny 1898. 91. sz.) használt „Sacharin" kifejezésnek értelmezése tárgyában. Egyetértőleg az érdekelt osztrák cs. kir. minisztériumokkal a sacharin <s más szerek alatt a kereskedelemben előforduló hason mesterséges édesítő anyagok, valamint az ezekkel keveri szörpök beliozatalanak eltiltása tárgyában a pénzügyi, kereskedelemügyi és belügyi m. kir. miniszterek által 1898. április 19-én (B. K. 91. sz.) kiadott rendelet magyarázata, továbbá a gyógyszerészek, valamint a vegyszer és anyagszer nagykereskedők (droguristák) állal beszerezhető sacharin behozatalának módozatai tárgyában a pénzügyi, kereskedelemügyi és belügyi m. kir. miniszterek által ugyanazon kelettel (B. K. 91. sz.) kibocsátott rendelet és végül a m. kir. belügyminiszter által 189-<. évi 41272—VI.-a. sz alatt a sacharin, sacharin készítmények és más hasonló mesterséges édesítő-szerek forgalma tárgyában kiadott körrendelet (B. K. 91. sz.) kiegészítéseként a következők rendeltetnek el: „Sacharin" alatt nem csak az e szóval, mint kereskedelemügyi védjegygyei megjelölt benzőé-sav sulfinit (anhydró-ortho-sulfamin benzőesad és ennek vegyületei, hanem az ezen készítményekkel vegyi összetételüknél fogva azonos a kereskedelmi forgalomban „Zuckerin Crystallose" és „Sycose" elnevezések alatt előforduló készítmények is értendők. Budapesten, 1899. deczember hó 24-én. Seéll, s. k. Lukács, s. k. Hegedűs, s. k. Darányi, s. k. Szabolcsvárrnegye alispánjától. 3477. K. 1900. A községek elöljáróinak. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 44745—99. számú rendeletét tudomásul vétel és minél szélesebb körben leendő közhírré tétel végett közlőm. Nyíregyháza, 1900. február 10. Mikecz János, alispán. (Másolat 3477. K. számhoz.) Kereskedelemügyi ni. kir. miniszter 44745—889.-VIII szam. Kendelet. Az összes másodfokú iparhatóságokhoz, a kézi zálogok kiváltása, vagy a lejárt kölcsönök meghosszabbítása alkalmával nyugtató kiszolgáltatása iránt. Panaszok merültek fel arra nézve, hogy egyes zálogüzlet tulajdonosok a zálogtárgy kiváltása alkalmával magasabb kamatot szednek mint a mekkorára az 18 <1. XIV. t.-cz. 11. g-a értelmében jogosítva vannak. Ezeu törvénytelen eljárás bizonyítását azonban megnehezíti, sőt sok esetben lehetetlenné teszi azon körülmény, hogy az elzálogosító fél a zálogtárgy kivallasa, vagy a lejárt kölcsön ineghosszabitása alkalmával nem kap elismervényt, a teljesített fizetésekről, a mely elismervenynyel kétségtelenül igazolhatná, hogy a lejárt kölcsön meghosszabbítása, vagy a zálogtárgy kiváltása alkalmával a zálogü/Jet tulajdonossának minő czimen minő dijakat fizetett. Hogy tehát egyfelől a közönséget a megengedettnél magasabb, vagy meg nem engedett czimeken szedett dijak fizetésétől megóvjam, viszont azonban másfelől kizárjam azt is, hogy a közönségnek a zálogkölcsön dijak magasságával tisztában nem levő része állal emelhető panaszok alapjan a zálogüzlet tulajdonosok netaláni alaptalan zaklatásoknak telessenek ki, ezennel elrendelem, hogy minden zalogüzlet tulajdonos a lejárt kölcsön meghosszabbbitása, továbbá a zálogtárgy kiváltása alkalmával az illető félnek a teljesített fizetésekről nyugtat kiszolgáltatni tartozik. Ennek folytán a zalogüzlet tulajdonosokat megfelelő s az iparlialóság allal hitelesítendő szelvény (posta) könyv beszerzésére kötelezem, a melybe a nyugtató oly módon helyezendő be, hogy annak egyik fele az elzálogosító fél részére könynyeii kiszakítható s a félnek kézbesíthető legyen, mig a másik fele az 1881. XIV. törvényezikk 10. g-a alapján foganatosilarii szokott ipai hatósági ellenőrzés czéljiira, az illelő szelvény könyvben bennhagyandó, a szelvénykőnyv pedig az abban fog alt utolsó nyugtató ki:Zolgáltjtasanak napjától számítandó 6 hónapon keresztül a zálogüzlet tulajdonos altal megőrzendő. Ugy a fél részére kiszolgáltatandó, mint a szelvénykőnyvben ni' gőrzciidő elismervényen a következő adatok lüntetendők föl, és pedig: I. A nyugtató folyó száma. 2. Az elzálogosítás napja. 3. Az adott zálogkölcsön összege. 4. A kiváltás, vagy meghosszabbítás napja. 5. A fél által tényleg fizetett költsőndij (kainal) összege, (i. A zalogüzlet tulaj Ionos aláirásj. Azon zálogüzlet tulajdonos a ki a fentiek értelmében vezetendő szelvenykónyvet nein vezeti, vagy ezen rendeletben körülirt módon vezeti; továbbá a szelvenykónyvet az előirt ideig meg nem őrzi, végül azon zalogüzlet tulajdonos, a ki a fel részre akár kivanja a nyugtató kiszolgáltatását, akár nem, a nyugtatót az előirt módon kitöltve, ki nem szolgáltatja, kihágást követ el, s az 1879. XL. törvényezikk 16. és 22. g-aira való tekintettel 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, nem fizetés eseten pedig 10 napig terjedhető elzaras-al büntetendő. A jelen rendelet szerint minősülő kihágások elbirálasára az 18S4. XVII. törvényezikk 166. S-aban megjelölt iparhatóságok illetékesek. Ezen rendeletem 1900. évi márczius hó l-én lép életbe s kiterjed a törvényhatóságok, községek, részvénytársaságok és szövetkezetek altul folytatott kézizalog üzletekre is oly módoMtással. hogy az annak, a most említett zálogintézetek részéről történő betartása feletti ellenőrzést magamnak tartom fenn. Budapest, 1900. évi január hó 19-én. Hegedűs s. k. 3354. K. 1900. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A földmivelésügyi in. kir. miniszter ur, a kopár területek beerdősitéset igen fontos nemzet gazdászati érdekekből nem csak szükségnek tálalja, hanem azok támogatásara, mint az alábbi közlőtt rendeletéből is kitűnik anyagi áldozatokat is hoz. Felhívom azért cziinet, hogy a kopár-területek beerdősilese iránt, tekintettel a mezőrendőri törvény 14. g-ára befolyásukat érvényesíteni igyekezzenek. Nyíregyházán, 1900. év február hó 8-án. Mikccz János, alispán. (Másolat.) Magyar királyi földmivelésügyi miniszter 104386 -99.-1.-4. szám. Tekintetes Mikecz János urnák Szabolcsvármegye alispánjának Nyíregyháza. A közgazdasági érdekből beerdősitendő kopár- es vízmosásos területeken nz 1999. év folyamán önként teljesített erdősítésekért az erre érdemesnek talált és segélyezésre szoruló birtokosoknak az illetékes m. kir. állami ordőhivatalok utján s a kir. trdöfelügyelőségek javaslalára a Gyulaji közbirtokos gazdaközönsegének 50 (ötven) koronát állami segélyképen kiutalványoztam. Budapest, 1900. január hó 15-én. Darányi. Szabolcsvármegye alispánjától. 3951. K. 1900. A járási főszogabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyírbátori járás főszolgabírójának 1858 sz. alatt beterjesztett körözvényét szabalyszerü hözhirrététel végett közlöm. Nyíregyháza, 1900. február 10. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) Körözvény. 158">. sz. A nyíregyházi kir. törvényszék 4866. B./H99. szamu végzéssel tulajdonosának leendő kézbesítés végett a nyírbátori elöljárósághoz küldött