Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-02-18 / 7. szám

az 1895. évi szeptember hó 12-én Nyírbátor községben tartott országos vásár alkalmával bűnjelként lefoglalt 7 m. 30 cm. hossza piros alapon viola és kék virágokkal tarkázott parkét s/.övet többszöri felhívásra tulajdonosa nem jelentkezvén f. év márczius hó 0-án Nyírbátor községházánál nyilvános árverésen eladatni fog. Nyírbátor, 1900. február hó 7-én. Dr. Leövey Elek s. k. főszolgabíró. Szabolcsvármegye alispánjától. 3609. K. 190Ö. _ A járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A dadai alsó járás főszolgabirájának 807—900. K. szám alatt beterjesztett körözvényét szabályszerű közhírré tétel végeit közlöm. Nyiregyházp, 1900. február hó 4. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. A dadai alsó járás főszolgabírójától. 808/1900. K. Körözvény. Járásomhoz tartozó Tisza-Dob község határán átfolyó ,Tisza" vizében egy darab rossz karban levő fenyő fából készített kőszállító hajó fogatott fogatott fel bilangságból, mely ki nem sajátít tatása esetén folyó évi február hó 28-án d. e. 9 órakor Tisza-Dob községházánál megejtendő nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek eladatni fog. Ti za-Lök, 1900. február b-én. Kubassy, szolgabíró. Szal olcsvármegye alispánjától. 3592. K. 1900. A nyírbátori járás főszolgabirájának 1637,900. sz. alatt beterjesztett körözvényét szabályszerű közhirrététcl végett közlöm. Nyíregyháza, 1900. február 10. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) Körözvény. 1637/900. k. szám. N.igy Borbála 22 éves r. kath. vallású Kis-Tálya (Borsodmegye) születésű hajadon cseléd, az 1&99. év november havában Kis-Tálya község elöljárósága által cselédkönyv elnyerhetése czéljából előtte isméi ellen szám alatt kiadott községi bizonylalát előtte ismeretlen helyen 19(>0. év január 1-én elvesztette. Ny.-Bátor 1900. február hó 7-én. Dr .Leövey Elek s. k. főszolgabíró. Szabolcsvármegye alispánjától. 3777. K. 1900. A nyíregyházi kir. törvényszék 8291/1899. számú hirdetményéi szabályszerű közhirrélélel végeit közlöm. Nyíregyházán, 1900. év február 12-én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) 8291/899. Hirdetmény. A nyíregyházi kir. törvényszék közhírré teszi, miszerint kemecsei illetőségű Burony Róza a 8291/99. P. sz. Ítélettel az 1877. évi 20 t. cz. 28 § alapján gondnokság alá helyeztetett. Kelt Nyíregyházán, a kir. tszék. polgári osztályának 1899. évi deczeniber hó 30. napján tarlotl ülésében Kovács L. t. jegyző (p. h.). Szabolcsvármegye alispánjától. _3687. K. 1900. A ny.-bogdányi járás főszolgabírójának 811900. szám alatt kelt körözvényét szabályszerű nyomozás s intézkedés végeit másolatban közlöm, hogy feltalálás esetén a ny.-bogdányi járás főszolgabírójához kisérendő. Nyíregyháza, 1900. február 12. Alispán helyeit: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) Kovács Mária cseléd ibrányi születésű és lakos, rom. kath. 1883. évben szü eteti, hajadon, közép termetű, hosszas arczu, szürke szemű, szőke szemöldökű, szabályos arczu, szőke hajú, ép fogú, ismertető jelnélküli, köröztetik, feltalálás esetén a ny.-bogdányi járás szolgabírói hivatalához kisérendő. Kemecse 1900. február 8 Krasznay Péter, főszolgabíró s. k. Szabolcsvármegye alispánjától. 3617. K._ 1900. Szabályszerű közhirrététel s megsemmisítés végett közlöm, hogy a nyirbogdányi járás főszolgabirájának 1289|000. sz. jelentése szerint Bernya Antal demecseri lakos a f. évi január 21-én és 22. közötti éjjel az alább irt 6 drb járlat levelet elvesztette: 1. drb 9 hónapos pej kancza lóról, 47j900. községi szám 2582. Thass. 2. 1 drb 6'|, éves, pej, kancza, bóka homlokú, első jobb és hátulsó bal lábán kesely lóról, 48|900. k, sz. 2583 Thass. 3. 1 drb 2 éves világos pej kancza, hátsó jobb lábán a csülkén vegyes fehérszőrű lóról, 49|900. k. sz. 2584. Thass. 4. 8 éves pej kancza, 2 hátulsó lábára kesely lóról 312|99. k. sz. 929290 Thass. 5. 1 drb 5 hetes világos pej kancza csillagos homlokú lóról 512|~99. k. sz. 9293900. Thass. 6. 1 drb 6 éves setét pej, csillagos homlokú kancza, 50|899. k sz. 186535 Sényő törvényhatósági szám ahtL kiállított járlat levelek. Az 1. 2. és 3. alattira f. év január hó 20-án, a 4 alattira Í899. év márczius hó 13-án, az 5. alattira 1899. év május hó 6-án Demecserben. Nyíregyháza, 1900. február hó 10. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. táskörében odahatni igyekezzék, hogy a közönség is a hazai termékkel fedezze szükégletét. Nyíregyháza, 1900. február 10. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Magyar kir. belügyminiszter 135449—111. szám. Körrendelet valamennyi varmegyei törvényhatóságnak a kereskedelmi miniszter ur a hazai gyufaipar felvirágzása és a hazai gyárosok helyzetének javilása érdekében arra kért fel, hogy ezen iparág fejlődésének előmozdítására a törvén) hatóságokai is Felszólítsam. Felhívom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy saját gyufa szükségletének beszerzésénei a hazai ipar érdekeire kellő tekintettel legyen, illetőleg azon kereskedőtől, kinél gyula szükségletét b'szerzi, a hazai gyufa szállítását követelje. A kereskedelmi miniszter úr azon reményének ad kifejezést, hogy ha a hatóságok ezt a követelést következetesen érvényesitik, a kereskedők az elől nem fognak kitérhetni, és igy bevezetve a hazai gyufát, a közönség is ahhoz fog szokni és ennek révén a hatóságok fontos iparfejlesztési tényezőkké válnak. A kiiűzött czélnak mii.él kiterjedtebb mérvben elérhetése végett egyúttal felhívom a törvényhatóságot, hogy a területén levő rendezett tanácsú városokat es községeket saját szükségleteiknek beszerzésénél hasonló eljárás követésére hívja fel. Budapesten. 1900. évi február hó 1-én. A miniszter helyett: Jakabff'y, s. k államtitkár. 34734. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. 3565. K. 1899. A járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak A m. kir. belügyminiszter 135449—99. számú rendeletét, melynél fogva a magyar gyula ipar pártolása iránt intézkedik, oly felhívással közlöm, hogy ugy a saját szükségletének beszerzése alkalmával, valamint saját liaA járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A kártékony mezei egerek és poczkok irtására vonalkozó ulmutatás szöveget alkalmazkodás és a közönség tájékoztatása végett közlőm. Nyíregyházán, 1900. január 16. Mikecz János, alispán. Útmutatás a mezei poczkolc és egerek irtására. A mezei poczkok és egerek rendkívüli falánkságuk és nagy szaporaságuk folytán a mezőgazdaságra felette kártékonyak. Nem válogatósak, meges/.ik szívesen majdnem az összes kultivált növényeink gyümölcseit, valamint kapás nö\ényeink gumóit és g)ökereit. Falánkságukhoz hozzájárul még az is, hogy a talajt, melyben élnek, annyira atlyukgatjak és keresztül-kasul fúrjak, hogy alig marad talpalatnyi föld, a hol az odalépő ember vagy állat lába, kivált nedves, őszi időben, jó mélyen bele nem sülyedne.. Kártékonyságuknak másik oka, kedvező szaporodási viszonyaiban van. Az áttelelt állatok egy része már a tavaszi első szép napokban kezd párosodni, márezius közepén azonban már általános a párosodás. És ettől kezdve az anyaállatok, melyek amúgy is mindig többségben vannak, mert 10 egér és poezok közül 7 darab biztosan nőstény szokott lenni, majdnem minden 5 het múlva tijra fiadzanak és minden ivadék pedig kél hó elmulta után szintén párosodik. Ilyen szapora fejlődés folytán egy pár egér ulán őszszel már kétszáz, vagy még ennél több darab is látható. De az egereknek ez a szaporasága csak feltételes, inert fejlődésüknek nem mindig kedvez a természet. A tavaszi fagyok rendre tizedelik a fiatal nemzedéket, ellenben a korai hideg ősz megöli a még egészen meg nem erősödött fiatal ivadékot; a táplalékhiáuy, az átnedvesedett talaj es különböző ragályos betegség az egértömeget annyira megtörhetik, hogy a megmaradt szám nem okozhat többé jelentékeny kárt. Ebben rejlik éppen annak oka, hogy az egér miért nem mutatkozik minden évben egyforma nagy mennyiségben. A mezőgazdaságban egyformán kártékony ugy a mezu poezok (Arvicola arvalis L.), mint a mezei egér (Mus agrarius Pali.) is. E'őbbinek a hálát boritó szőre szürke, de sárgás hegyű, ugy hogy az állat e miatt sárgásszürkének látszik, oldalán e szin világosabb, hasán pedig szennyes rozsdaveres. Lába szennyes sárgás-fehér. Feje vastag, széles ; félköralaku füle kicsiny, belül csupasz és alig látszik ki az állatot takaró bundából.Farka feltűnő rövid és szőrös. Nagyság dolgában igen változó: erős példányai 10—12 cm. hosszúak, a véznák csak 6—7 centiméteresek, de legtöbbje átlag 8 — 10 cm. hosszú. A mezei egér háta ellenben vörhenyes barna, középen egy fekete sávval; hasi oldala fehér, kis füle hátrafelé hajlik, farka csak valamivel rövidebb a testénél s ezenfelül csupasz és pikkelyes. A mezei egér átlag 10, farka pedig 8 cin. hosszú. Ez az utóbbi is nagy károkat lesz a szántóföldeken, de leginkább csak olyan helyeken, a hol közelben ritkás bokrok vagy cserjék vannak ; télire azonban pajtákba, csűrökbe vagy kazlakba húzódik. A mezei poczkok és egerek nálunk legjelentékenyebb károkat az őszi vetésekben okoznak, mert kártételeiket nem akasztja meg a téli álom. Igen nagy hidegben a poezok nem hagyja ugyan el a lyukát, hanem abból él, a mit télire összegyűjtött; de enyhébb napokon tovább pusziit es ebben ínég a földet takaró hótömeg sem akadalyozza meg. Lyukat fúr még a keményre fagyolt hóban is és azon át igyekszik a vetéshez hozzájutni. Ha pedig a tél száraz és enyhe, akkor a poczoklepte vetésből tavaszra rendesen semmi sem szokott maradni. A mezőgazdaságnak ez ellen a csapása ellen a gazda többfeleképen védekezhetik. A védekezés azonban legsikeresebb akkor, ha nem várja, mig az egér elszaporodik, hanem irtja azt már akkor, a mikor száma kevés; tehát nemcsak őszszel és téli n, hanem tavaszszal és nyáron is. Az egér- és poezokirtásnak legegyszerűbb módja az agyonverés, mely abból áll, hogy a munkások e kártékony állatokat laposvégü fuikókkal, vagy csomóba kötött erősebb füzvesszőkkel agyonütik. Ez az agyonveretés legsikeresebb akkor, ha szántáskor történik, a mikor az eke a földből sok poczkot kifordít. A mélyebb lyukakba menekült egereket és poczkokal kiöntéssel lehel kizaklatni és szintén agyonverni. Némely helyen az egéijárta területet nehéz hengerrel járatják meg, melynek végebe egy szintén nehéz tüske boronát akasztanak, ugy hogy az ezek alá kerülő poczkokat részint a henger agyonnyomja, részint a borona széttépdesi. Szabadon álló csűrök cs kazlak környékén tanyázó egerek és poczkok összefogdosására ajánlható meredek falu bögrék és köcsögök elásása, olyformán, hogy felső peremük a talajjal egy színben legyen. A fogás kivált akkor sikeres, ha az elásolt edényekbe csalogató étket, például néhány szem búzát va-y tengerit adunk. Az ilyen edenyekbe hullott egereket aztán csak össze kell szedetni és megöletni. Ugyanilyen czélra szolgálhat keskeny, de sima falu, többé-kevésbé mély árok is ; ha sima fala jó meredek, akkor az egér csak ritkán szabadul ki belőle. Az ilyen fogóárkot azonban ugy is lehet használni, hogy az elebb emiilett edényeket épen az árok fenekére ássuk s akkor biztos, hogy az oda hullott egér nem menekül többé el. Az egérfogásra ajánlott sok csapda közül legjobb a hohenheimi egérfogó, a mely már Magyarországon is bevált. Ennek a jó oldala az, hogy könnyen kezelhető és olcsó.*) Maga a fogó 12—13 cm. hosszú és 3'5—4 cm. vastag keményfacsőből áll; belseje egyik végén tág, hogy az eger beinehessen, másik v,

;gén szűk, hogy a tőrbe került egér azon ki ne szabadulhasson. A fahenger külsején van egy körülbelül 45° szög alatt elálló rugó, melynek végén a fogógyűrü lóg; ez utóbbi egy bevágáson át a henger belsejebe szorítható, inig egy más megfelelő bevágásnál maga a rugó egy fonállal leköthető. Az egérfogóknak elhelyezése, illetőleg a rugóknak lekötése előtt bele kell lenni az egérfogóba a csalétket, mely 2—3 szem tengeriből, vagy több szetn búzából állhat. Az igy felszerelt fogókat azulán az egérjárta földeken szerteszét kell elhelyezni. A csalogató élkekhez behatolni igyekvő egér csak ugy jut hozzá, ha előbb a rugót lekötő fonalat elrágja. Ámde a fonál elrágása folytán felszabadul a rugó, magával ragadja a fogógyűrűt, mely ugyanakkor megfogja és a facső oldalához szorilja az egeret. Ebből a helyzetből az egér nem bír többé kiszabadulni, fogva marad. Az igv elhelyezett egérfogókat azután naponta egyszer-kétszer meg kell vizsgálni, a megfogott egereket összegyűjteni és ha még élnek, megölni. Ilyen és hasonló egérfogók helyett különböző mérgeket is lehet alkalmazni, de minthogy a mérgek egyik-másik tekintetben ves/.élyljel járnak, azért csak a következő eljárás ajánlható: Az egerektől ellepett területen tanácsos a poczkok kisebb-nagyobb számához képest megfelelő mennyiségű alag- (drainage-)csövet a földbe oly mélyen elhelyezni, hogy azok csak mintegy • gy czentiinélernyi mélységbe jussanak, de egyik végükhöz nyitva maradjon a bejárás. Ahol ilyen drainage-cső nem all rendelkezésre, ott helyettesíteni lehet azt ket cserép-zsindelylyel, vagy két vékony lapos kővel, olyformán, hogy azok közé két követ teszünk, mi által köztük egy földalatti kis üreg támad. Az igy elhelyezett csövekbe vagy üregekbe adandó a megmerg-.zett csalogató étek, például sztrichnines buza vagy zab. Magát a mérget az illető védekező gazda csak hatósági (váiosokban rendőrkapitányi, falvakban szolgabírói) bizonyítvány alapján szerezheti be, melyet az elárusító gyógyszerészek egérirtási czélokra külön szokt k készíteni. Az iiyen alagcsövekben vagy üregekben, kivált ha az utóbbiak gondosan vannak készítve, az elhelyezett méreg sokáig marad meg és nem igen fér hozzá sem az apró vad, sem a házi állat. Az egerek irtására ujabban többfelől ajánlott különféle bacillusok egérirtó hatásáról szóló birok ez ideig még igen ellentmondók; e miatt azok alkalmazását, mint feltétlenül biztos védekezési módot, még nem lehet ajánlani. De ha valaki velők próbát akar tenni, a szükséges fertőző anyagot a magy. kir. állami bakteriológiai intézetnél (Budapest, Rottenbiller-utcza 23. sz.) ingyen szerezheti meg. Az intézet egyelőre csak a szállítási költségek megtérítése ellenében küldi meg a gazdáknak s annak használatára minden küldeményhez külön utasítást csatol. Nem annyira a már elszaporodott egerek irtása, mint az elszaporodás meggátlása végett szükséges, hogy a gazdák kíméljék és védjek azokat az állatokat is, a melyek legnagyobb részben poczkokkal és egerekkel táplálkoznak, inert ez uton is megakadályozhalják az elszaporodást. *) M.iuy r<ir~zÍL'on miv nem itícti kósritik, de besz- rizhetfl R"ic1ihih., rter und Suho, I) utsch-Kaih .rmeuburg bei O beruau (Sachs-ni-ban ; 10u darab i posta, vnm és in-íz. rzési ár is beleértve) 4 frt 77 i rba nnül. Magy. kir. állami rovartani állomás. 2776. K. 1900."" Szabolcsvármegye alispánjától. Községi elöljáróságoknak, Nyíregyháza város polgármesterének. A m. kir. belügyminiszter 104986—99. sz. körrendeletét, melynél fogva az esküdlek összeírása czéljából szükséges nyomtatványok beszerzése tárgyában intézkedik, oly felhívással közlöm, hogy a nyomtatvány szükségletet az illetékes járási főszolgabíró utján s illetve Nyíregyháza város közvetlenül hozzám sürgősen jelentsebe. Nyíregyháza, 1900. február 2. Mikccz János, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter 104986—

99.-V.-b. szám. Körrendelet valamennyi vármegyei törvényhat. ságnak. Az esküdtkepes egyének az 1897. XXXIII. t.-cz. 9. § a értelmében folyo évben május hóban ismét össze lévén írandók, felhívom a törvényhatóságot, hogy a megfelelő összeg felterjesztése mellett ide mielőbb jelentse be, hogy ezen összeíráshoz használandó A) B) C) mintájú nyomtatványokból hány darabra lesz a törvényhatóság területén szükség? hogy azok idejében legyenek megküldlietők. Budapest, 190". évi január 23-án. A miniszter meghagyásából: Dr. Sélley s. k. miniszteri tanácsos. Folytatáa a Il-ik mellékleten.