Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)
1900-06-10 / 23. szám
XXI. évfolyam. 23. szán. Nyíregyháza, 1900. junius 10. J\ÍY f^ VEGYES TARTALMÚ HETI LAP, • SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetonkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: Az ei öfi zetési p énzek, megrendelések s a A lap szellemi részét képező küldemények, Hirdetési dijak: g oatán vagy helyben házhoz hordva: , r ,, ' ,, J , ,., . , , a szerkesztő ciime aUtt kéretnek ix>uiiirfpni J " gész évre . . 8 korona. aP szétküldésé targyaban leendő felszo- cm e <"«« keretnek i.ekaiden, Minden négyszer hasábozott petit tor uvuir FéléTre 4 „ támlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos fogadtatok leve,ek csak ,8mert keíekto 1 közlése 10 fillér; többszöri közlés esetében 8 »U. Negyedévre 2 „ könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám ° , d° a. e" ,.,... , Kincslár i y^O^J f«iébeu minden egyei kif. A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre ÍTánnsytv há 7l intó^onrl^t •„ A keziratok c sak világos kivanatra s az detea utin 6') fii ér fizettetik. csak négy korona. Egy szám ára 20 flllér. I Wanoszsy naz; intezenaOK . , illet ő költségére küldetnek vi^zi. A nyilt-téri közlemények dija soronkini 60 fillérHirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Ecksiein Bernát és Általános Tudásitó által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Pragában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos rész, 669. sz. 1900. Szabolcsvarmegye főispánjától. Pályázati hirdetmény. A kormányzatomra bizott Szabolcsvármegyében folyó évi julius hó 1-től kezdődőleg újonnan rendszeresített 1900. korona évi fizetéssel és 200. korona lakbérrel javadalmazott szolgabírói, valamint 1100 korona évi fizetéssel és 200 korona lakbérrel javadalmazott központi írnoki állásra ezennel pályázatot hirdetek és felhívom a pályázni óhajtókat, miszerint képesítésűket, életkorukat, honosságukat és eddigi alkalmaztatásokat feltüntető igazoló okmányukat hozzám folyó évi junius hó 20-ig terjesszék be. Nyíregyházán, 1900. évi május hó 28-án. Br. Feilitzseh Berthold, főispán. Szabolcsvármegye alispánja. 13653. K. 1900. AJárási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A dadai felső járás főszolgabirája által 4631—900. sz. a. beterjesztett alábbi hirdetményt közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1900. május 2-án. Mikccz János, alispán. Kenézlő község elöljáróitól. 636—1900. K. Árverési hirdetmény. Alantirottak a képviselőtestület 8. Kgy. 1900. határozata alapján ezennel „özhirré teszik, hogy Kenézlő községnek mintegy 1500 (egyezerötszáz) katasztrális holdat kitevő vadászterülete 1900. év junius hó 18-dikán délelőtt 9 órakor Kenézlő község házánál megtartandó árverésen haszonbérbe ki fog adatni. A haszonbérleti idő tartama 1899-ik év augusztus hó 1-től 1905. év julius hó 31-ig terjedő 6 (hat) év. Kikiáltási ár 5 (öt) korona. Közelebbi részletes feltételek a körjegyzői irodában megtudhatók. Kenézlő, 1900. év május hó 5-én. Inczédy Béla, Bereznay Imre, kjegyző. biró. A „NYIRVIDÉK 4 4 TARCZAJA. Itthon. Nyíri völgyek, rónák, dombok ! Ráborulnak ákácz-lombok. Illat árad ki belőle, Újra éled lelkem tőle. Édes földön, nyíri földön Életemet békén töltöm. Sokat nem ád, nem is kérek ; Vájjon mit is tennék vélek ?! Itt születtem, növekedtem ; Gyermekből itt ifjú lettem ; Itt jutottam delelőre, Itt térek majd pihenőre. Nyugalmam is itt találom, Ha rám száll az örök álom. Hozzáköt a hála, hűség ; Keblén lenni gyönyörűség. A fűszálon harmat csillog, Ringó bokron napfény villog. Döngicsélő méh virágon, Dalos madár fenn az ágon. Vetéstáblák zöld szegélylyel, Dús lombú fák szerte-széjjel, A faluból messzehangzó, Hívogató lágy harangszó. A merre csak járok, lépek : Boldogító édes képek. Hátha még . . . jaj ! ha itt volna, Tisza vize is itt folyna S szőke habja csevegése, Víg madarak éneklése Itt olvadna egybe szépen, A Nyír. kellő közepében ! Az uj rend. A nyíregyházi kir. törvényszék esküdtbírósága a héten ült össze legelőször, megkezdvén ezzel az uj rendezés által megszabott keretek között működését. Nagy és mélyreható vátozás az, melyet az esküdtbirósági intézménynek az uj bűnvádi rendtartásba való behozatala jelent. A szakbiróság helyett ime tizenkét polgárnak a lelkiismerete ítél, s ennek a tizenkét polgárnak a lelkiismeretében az emberileg lehető teljes garanciája meg van annak, hogy kezébe adatván a birói hatalom gyakorlása, mindenkor meg fogja védelmezni a megtorlás alkalmazása által a közrendet, ha az megsértetik, s az életnek s annak különböző viszonyainak ismeretével, meg fogja látni a bűnöst s fölismerni az ártatlant. Az első esküdtbirósági tárgyalás, az alkalom kiválóságához mért ünnepiességgel ment végbe, a kir. törvényszéknek erre a czélra most épített nagy tárgyaló termében. A behívott esküdtek — egynek kivételével, aki kimentette magát — mindannyian megjelentek. A bíróság elnöke Mtgyery Géza kúriai biró, kir. törvényszéki elnök volt, tagjai Dudinszky Gyula, Dicsőfy Sándor, jegyző Zimmermann Kálmán. A vádhatóságot dr. Szikszay Ggörgy kir. alügyész képviselte, a védelmet dr. Edelstein Aladár ügyvéd. A terem zsúfolásig meglelt hallgatósággal. A helybeli bírói és ügyvédi kar tagjai csaknem teljes számban ott voltak. Megjelent a tárgyaláson Pongrácz Jenő debreczeni kir. főügyész is. Kevéssel 9 óra után jelentek meg a teremben a biróság s a behívott esküdtek. A tárgyalás megkezdése előtt Megyery Géza elnök a következő beszédet mondotta: Mielőtt a tárgyalást megnyitnám nent zárkózhatom el, a mai nap jelentőségének néhány szóval való méltatásától. Édes érzés a lelkemben : Mégis köny ül a szememben. Etborongok mult emléken ; Sok nincs, mi volt réges-régen ! Bégető nyáj bús kotompja, Legelésző ménes, csorda Alig van már a határon, Mintha lett voln' mind csak álom. Más a kép most, mint volt régen ; De ma is oly kedves nékem. Mig a szárnyas idő haladt: Szivem csak a régi maradt, Ide nőve e vidékhez, Hol közelebb van az éghez. Nincs is ennek sehol párja ! Áldja meg az Isten ! áldja. Erdélyi Imre. A férj bííne. Azt mondják messze-földön nincs boldogabb házaspár, mint Eoyedy László és neje. A férj csak adótiszt, de s'ép jövő előtt áll. A nő szereti CSÍDOS férjét és boldog. Boldogok mindketten és a boldogságnak nem az az oka, mert néhány hetes házasok, hanem boldogságuk abban rejlik, hogy házasságuk a sziv érzelmein alapszik. Enyedy ós neje a pénztároshoz vannak meghiva. Névnap van, a hivatalfőnök kötelességének ismeri alantasait egy vigan töltendő estére meghívni. A tisztikar készséggel, sőt köszönettel veszi a meghívást, mert tudja, hogy az öreg ur szigorú, de igazságos a hivatalban, de atyai jóságot tanusit meghívott alantasaival szemben. Az este ugy néz ki, mintha szerető api házánál gyűltek volna össze távoli vidéken lakó gyermekei és rokonsága. Az ünnepelt házi gazda és neje kedves, lekötelező előzékenységgel viseltetnek vendégeik iránt, r Mai számunk ÍO oldalra terjed. 1 A biróság tárgyalási terme, melynek falai közt eddig a szakbiróság gyakorolta egyedül a törvény rendelkezéseire támaszkodva a birói hatalmat, s magasztos de nehéz hivatása teljesítésében segélyére más, mint lelkiösmerete nem volt, melynek nyugodsága követelte, hogy szigorú tárgyilagossággal vizsgálván a per adatait, minden igyekezettel törekedjék : igazságos ítélettel sújtani a bűnt s védeni az ártatlanságot — ünnepléseknek színhelye lenni nem szokott. Ma mégis alkotmányos érzületünk követeli, hogy ünnepeljünk. Ünnepeljünk büntető perrendtartásunk XIX. fejezetének- azon rendelkezését, hogy a birói hatalom kigyakorlásában az esküdtbirósági eljárást felvette. Méltó örömérzetet kelt a törvénynek ezen rendelkezése; mert a mint igaz az, hogy a gyakorlati életnek egyik ága sem áll oly szoros kapcsolatban az alkotmánynyal, mint a büntető igazságszolgáltatás, mely az állampolgárok legfontosabb polgári jogait, leglényegesebb egyéni javait, folytonosan s a legközvetlenebbül érintvén : intézkedéseiben az irolt alkotmány pótlására — kiegészitese hivatott; épen ugy nem lehetne helyes okát adni annak, hogy ott, hol a törvényt a nép alkotja: annak gyakorlati alkalmazásából az alkotó elem kizárassék. Esküdtbirósági eljárásunk, a merev elkülönítés elvének elutasításával, aként szerkesztetett, hogy az esküdtek s az esküdtbíróság birói tagjai, jog és tény kérdésben összhangzatos közreműködésre vannak hivatva. Ezen'egyűttes működésben üdvözlöm én ma először az esküdtbirókat. Üdvözlőm melegen, üdvözlöm örömmel. Hiszen működésük, minket bírákat, a bizonyítékok méltatásának nehéz terhe alól ment fel: törekvéseinknek közös iránya pedig egy : az igazság kiderítése és kiszolgáltatása. Bizton várom a törvény iutézkedésétől: ajogérzet általános fejlődését s ez által népünk erkölcsi élete színvonalának emelését. Meggyőződésem törhetetlen, hogy az esküdt urak, a szabad polgár minden irányú függetlensége és körültekintésével fogják hivatásukat, ugy a megsértett jogrend, mint a vádlott érdekében teljesíteni, s igy sikerülni fog az anyagi igazság feltalálása, melyre alapított mindig igazságos itelet elérhetővé teszi, a legjobb erkölcsi vég czélt: az érdekeltnek önmagával való lelki kibékítését. akik nem szokásból, de szívesen tisztelik az ünnepeltet, szívesen kívánnak annak jót, aki mindenkinek jót akar. A hosszura nyúlt vacsora után, melyet valódi borocska fűszerezett, a pénztáros ur egyik legkedvesebb tiszttársa, Ujlaky Elek, ellenőr szóba hozta ama megdöbbentő hirt, hogy a megyéjökbeli egyik pénztárost sikkasztás miatt letartóztatták. E nem várt hir, sajoosan lepte meg az egész társaságot. Nem volt köztük egy sem, aki örlllt volna eme kornak általános betegségének szerencsétlen áldozatát. A perczekig tartó csendet Eoyedy szakította meg, midőn kijeleutette, hogy nincs az életnek olyan körülménye, mely ót sikkasztás elkövetésére bírhatná. Legelsőnek Eiyedyué felelt eme ünnepélyes kijelentésre s azt mondá, hogy elóbb halna meg, minthogy férjét •likkasztónak tudná lenni. Év év után mult. Az Eoyedy családja folyton -szaporodott. Keresztelés, betegeskedés, halálozás váltot•ák fel egymást az Enyedy családjában. E^yik gyermek ebben, a másik más iskolában tanult. A kiaiás tetemes volt, de Enyedy szépen haladt előre, így az emelkedő fizetésből szerényen bár, de tisztességesen megéltek. Eoyedy nem korcsmázott, csupán csak annyit engedett inee magának, hogy ebéd után olcsó egyetlen szivart szívott el. Neje a takarékosság ős szorgalom mintaképe volt, igy a számos tagból álló család ily kifogástalanul ólt, hogy sokan tanulhattak tőlük okosan élni. Midőn az Enyedy családja legnagyobb boldogságban élt, vagy szükséget látott, a férj gyakran ismételte, hogy nincs az életnek olyan körülménye, hogy ő sikkasztásra vetemednék. Niucs is ott szükség roszra gondolni, ahol a száraz kenyeret is ízletes falattá fűszerezi a családi béke, a család egyetértése. Amnban egyetlen család, egyetlen családfő sem udliatji, mi van felőle a sors könyvében megírva. Mig Enyedy és nejt közös elhatározással, közös erővel HM
