Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)
1900-05-06 / 18. szám
A gör. kath. templomban.- Délelőtt fél tiz órakor a nagy misét mondja Feketé István fóesperes, és mise alatt egyházi beszédét ugyan az mopdja. Délulán 3 orakor litánia. — Nyíregyháza város önállósítása. A kedden kezdődő vármegyei tavaszi közgyűlésnek egyik — és talán legnevezetesebb tárgya Nyiregyháza városának önálló törvényhatósággá való emelésének kérdése lesz. Nem tudjuk, hogy ki, vagy kik azok, aki, vagy akik ezt a szerencsétlen ügyet, amelyről közmegelégedésre mindanynyian azt hitlük hogy — miként a hogy keletkezeti: szalma tűzként, ellohadt — hamvaiból föltámasztották. Egy csomó keserűség, elsimult ellentéteknek (vármegye és város között) újból való fölélesztése és kihegyezése; ez az eredmény, ennek a kérdésnek erőszakos föltámasztása által bizonyára be fog következni! A vármegye alispánja terjedelmes és ezt a keserves kérdést egész történeti múltjában és mai állapotában megvilágító jelentéssel terjeszti a keddi közgyűlés elé. Bizunk benne, hogy ennek a jelentésnek nyugodtsága és megfontoltsága fogja a kérdés tárgyalásának tónusát megadni. Remélvén, hogy a keddi tárgyalással ez a kérdés, ha nem is örökre, de hosszú időre legalább is eltűnik a mi közkérdéseink programmjából és hogy e szerint nekünk nem lesz töbhé alkalmunk ezzel az ügygyei, mint aktuális kérdéssel foglalkoznunk, csak arra az egyetlen egy megjegyzésre szorítkozunk : hogy akik Nyiregyháza város boldogulásat az önálló törvényhatóság megnyeréseben keresik, ne rekrimináljanak, mert akkor hálatlanok ; és fontolják meg, hogy Nyiregyháza város, szinte példátlanul gyors és rohamos fejlődése ideje a ' vármegye központjának idevaló áthelyezésével épen összeesik. — A vármegye közigazgatási bizottságának e hó 10-ére eső rendes havi ülését, a tavaszi rendes közgyűlés folytán 12-én fogják megtartani. — A nagy lovas kaszárnya kibővítése. Annak idején mi is megírtuk, hogy a közös hadügyminiszter a nagy lovas laktanyában ujabb építkezéseket kíván a a varostól, a Boszniából ez ev őszen ide visszavezénylendő lovas század elbelyezese czeljaira. Ebben az ügyben ujabban a lionvedelmi miniszter leirt a vármegyéhez A közérdekű leiratból közöljük a következőket: A 1«»-ik számú cs. és kir. huszár ezrednek jelenleg az occupált tartományokbak elhelyezve lévő 5-ik százada, három évi távollét után, a folyó év i szen azezredhez bevonul es a szolgálati érdekek feltétlenül megkívánják, hogy az ezreddel egyesítve Nyíregyházán helyeztessek el. A 10-ik szainu cs. és kir. huszár ezred ez idő szerint Nyíregyházán elhelyezve lévő kiegészítő keretének Székesfehérvarra való áthelyezése által az emiitett huszár század elhelyezése még foganatosítható nem volna, mivel a nevezett kiegészítő keret által jelenleg használt férőhelyek a li-ik szamu cs. és kir. huszár ezred kiegészítő kerete számára vannak szánva, melyet Nyíregyházára kell elhelyezni, mert ezen huszár ezred a 6-ik hadtest területén nyeri kiegészítését es több oknál fogva okvetlenül szükséges, hogy e kiegészítő keret a 6-ik hadtest területi körleteben helyeztessék el állandóan.' Ennélfogva Nyíregyházán — miként a mult lo99-ik évi október 20-ről 73723. szám alatt kelt rendeletemben is kifejezésre juttattam, — a következő férőhelyek lesznek szükségesek: 1 kiegészítő keret (és egy második kiegészitőkeret állomány szaporulataj, 1 utász szakasz, 1 dandár tiszti iskola számára es esetf g 1 tiszti lakó épület is. Ezenfelül 21 kinern idomított ló (remonda) szamara istálló is megkívántatik, de ezzel szemben fefeslegesse válik azon istálló építése, melynek 60 ki nem idomított ló számára való előállítása ügyében az 1898-ik évi január 20 ról 3807. száiu alatt a törvényhatósághoz intézett rendeletemmel a tárgyalásokat megindítottam, a melynek felépítésére Nyiregyháza város vállalkozott is, s melynek altalános építési terveit, némi módosítással ínég 1898. évi julius hó 6-ról 41501. szám. alatt kelt rendeletemmel, a részletes épitési tervek kidolgozásának alapjául elfogadtam. Ezekhez képest újólag felhívom tehát a törvényhatóságot, hogy ezen sürgősen szükségélt férőhelyeknek előállítására es minél eiőbb való rendelkezesre bocsatására Nyiregyháza varost meg egyszer szóllitsa fel, vagy amennyiben ezen város a szükségessé vált építkezésekre hajlandó nem volna, s a férőhelyek előállítását a vármegye magára vállalja, ez irányban intézkedjék. — Bónls Sámuclné halála. A régi világ .nagyasszonyainak" egyik típusa halt meg vasárnap, a hires ellenzéki szónoknak,Bónis Sámuelnek özvegye, ki a nemzet legviszontagságosabb napjaiban küzdött és szenvedett férje mellett és férjéért, bőséges tanújelét adva hazaszeretetének és férje iránt való önfeláldozásának. Bónis Sámuel a negyvenes évek végén Szabolcsmegye követe volt és mint ilyet érték őt a forradalom lázas napjai. Midőn Wiudischgrátz herczeg Buda felé közeledet! 1849-ben, Kossuth Bónist, mintjaz akkori felelős kormány igazságügyi államtitkárát bízta meg, hogy a szent koronát Budáról elszállítsa ős valahol biztonságba helyézze. Erre a kényes misszióra felesége, a kitűnő honleány, a most elhunyt uri asszony vállalkozott és aszent koronát kriuoliu ruhájába rejtve kocsin átment Budáról Pestre és a koronát Debreczenbe szállította. Nevezetes hogy Bónisné kocsija volt az első, mely a láuczhidou áthaladt. Bónis Sámuelt ezért halálra ítélték. Azonban a halálos Ítéletet az általános amnesztia idején 10 évi várfogságraváltoz tatták. De ez elől Bónis megszökött, és két évig bujdosott mindenfelé. Rendkívül sokat szenvedett ez idő alatt a nemes asszony, s szerető hitves. Folytonosan zaklatták fenyegették, szép szóval kértek, hogy árulja el frrje hollétét, de nem tette.Nagybetegen feküdt Téten 1850-ben, midőn elfogták és Kassára hurczolták, hol börtönbe vetették a rebellista feleségét. Nemsokára azonbau elbocsájtották a fogságból, de téti birtokára zárlatol rendültek el. Abban az időben nagyon súlyos napokat élt a legszűkebb viszonyok között. 1851-beu elfogták Bónist és Josefstadtban becsukták. 1858 bau hót évi súlyos rabság után kegyelmet, kapott és visszavonultan éit & kiegyezésig. Vendégszerető háza találkozási helye N T t B V I I> É K volt az akkori idők vezető férüainak és a szellem arisztokratáinak. Vendégül látták ott Petőfit, Vörösmartyt, Tompát, Kossuth Lajost, Deák Ferenczet. Az ideális honleány, ki mindenét feláldozta a hazáért, férje halála után dr. Korányi Frigyes orvostanárnál élte le utolsó évét a leggyöngédebb szeretettel és odaadással környezve. Néhány nap előtt tüdőgyulladásban megbetegedett és a gyönge, öreg szervezet nem tudta kiállani a roncsoló kórt és a halál vasárnap éjjel megváltotta őt szenvedésétől. A család a következő gyászjelentést adta ki : tolcsvai Korányi Frigyesné szül. tolcsvai Bónis Malvin, férje dr. tolcsvai Koráuyi Frigyes egyetemi tanár és a főrendiházi tagja, gyermekei ós unokái: remetei és pygányesti Sdbastianí Jenőné szül. tolcsvai Bónis Mária, férje remetei és pogányesti Sebastinai Jenő, első házasságából származott gyermekei ós unokái: ifj. özv. Bónis Samuelné szül. négyesi Szepessy Ilona gyermekei és unokái; uagyrétby Darvas Imre Abauj- és Tornamegye uyug. főispánja a maguk valamint az összes rokonság uevébeu fájdalomtelt szivvel tudatják, hogy szeretett felejthetetlen anyjuk, anyósuk, uagyanjuk, szépanyjuk, testvére, illetve rokonok, id. özv. tolcsvai Bónis Sámuelné szül. Nagyréthi D»rvas Erzsébet ez évi április hó 29 ón hajú li »/«4 órakor, életének 87-ik évében rövid szenvedés utáu az Úrban elhuuyt. A megboldogult hült tetemei folyó évi május hó 1 én délutáu 4 órakor fognak a gyászházbau : VII. ker. Erzsébet-körut 56 sz. alatt, az ev. ref. egyház szertartása szerint megáldatni és a kerepesi-ut melletti temetőbea ideiglenesen nyugalomra tétetni. - Hitközségi közgyűlés. A helybeli izr. stalusquo hitközség elnöke: Baruch Arnold, a hitközség tagjait e hó 20-án d. e. IO'/J órára közgyűlésre liivt t össze. A közgyűlésnek legnevezetesebb tárgya a magyar hitszonoki állás szervezése és a hitközségi alapszabályoknak ebben az irányban való módosítása lesz. Hogy a hitközség szervezetében ennek a törvényes változtatásnak milyen nagy a jelentősége, azt Nyíregyháza város egész hazafias érzésű z-idósaga tudja, akik régtói fogva várják, hogy templomukban Isten igéinek tanítása — magyar nyelven, megszokott legyen! Sirköleleplezés. Kegyelet s ünnepet ült a helybeli ág. liitv. ev. egyház mull vasárnap április 29-en délután 4 órakor, mely alkalommal harangzógás között az egyház 2—3 ezer főből álló közönsége, a tisza-vidéki egyházmegyei elnökseggel: Materny Lajos fóesperes és dr. Meskó László orsz. képviselő egyházmegyei felügyelővel élen kivonult a vasúti sírkertbe néhai Farbaky József sírjához, liogy ott a közadakozásból einelt díszes sirkövet leleplezze. Az ünnepélyt az egyházi énekkar nyitotta meg. Majd Materny fóesperes szép beszédben méltatva a nyugvó fóesperes erdemeit, láradhatatlan munkásságát, atadta a sirkövet az egyház gondoza-ának. Geduly Henrik rövid, de remek beszéddel átvette a sírkövet. Májerszky Béla felügyelő koszorút helyezett az egyház tanács nevében, koszorút helyeztek meg az egyházmegyei lelkészi kar es a hegyaljai egyházmegye. Az ünnep dyt az egyházi énekkar remek éneke zárta be. A községi jegyzői vizsga Nyíregyházán a vármegyeháza kistermeben május hó 27 és 28-án, és pedig az írásbeli május hó 27-ik mpján, a szóbeli pedig május hó 2K ik napjan fog megtartatni. — A vármegye állat-állománya. Az e hó 8-an in -gnyiló vánuegyei tavaszi közgyűlés ele terjesztendő alispáni jelentésben a következő erdokes adatokat olvassuk arról, hogy vármegyénkben a mult év tavaszán foganatosított összeíráskor mennyi u. u. haszonállatot találtak. Nevezetesen: lovat 34397-et, szarvasmarhát 87891 -el bivalyt 563-at, juhot 149702-őt, kecskét 74-et, sertést 112239-et. Ebből az állatállományi) >1 legnagyobb részben, járvány folytán elpusztult: ló 203 drb, szarvasmarha 235 drb, bivaly 6 drb, juh. 2007 drb, sertés 14246 drb. — Millenáris emlékünnep. Varmegyénk közönsége a millenáris eztendőben, azt a határozatot hozta, hogy a varmegye területén lévő öss/.es iskolák hatóságai kéressenek fel május 10-enek, mint hazánk ezer éves fennállása erul knapjának az iskolai ifjúsággal évenként való megünneplésére. Főgimnáziumunk tanártestülete már néhány év óta gondoskodik arról, hogy az ifjúság május 10-él ünnepnapnak tekintse s hogy e nap a nagy eszméhez méltóan megünnepeltess :k. Különösen szépnek ígérkezik az ez idei május 10-ike, a mennyiben az ünnepély városunk falain belől, a Bessenyei szobor előtt fog lefolyni. A programmot már előbbi számunkban hoztuk; ma csak az ünnepségre magára akarjuk olvasóink figyelmét felhívni. A tanártestülettől az ünnepség kérdésében a következő sorok közlésére kértek fel bennünket: a főgimn. tanártestülete tisztelettel meghívja Nyíregyháza varos és vidéke müveit közönségét a Bessenyei szobor előtt f. hó 10-én d. e. 9 órakor tartandó milleniumi emlékünnepségre. Testületekre es személyekre szóló külön meghi,vók nem bocsáttatnak ki. — Kinevezés. A kereskedelemügyi in. kir. miniszter Grünfeld Amália kisasszonyt, a helybeli m. kir. postaés láviróhivatal törekvő kiadójat, kezelőnővé nevezte ki. A „Korona" uj bérlői. Lapunk legutóbbi számában is jelentettük már, hogy a/, a botrányos affér, mely olyan bosszú ideje már, hogy varosunk közönségét a Korona szálloda éttermének es kávéházának látogatásától elriasztotta — uj bérlők kezeibtí jutván a Korona, a legjobb megoldáshoz jutott Az uj bérlők: nevezetesen Nebenmayer Antal, a szállód i eddigi főpinczérje, ki nálunk idáig való működésével a legjobb renomét szerezte meg magának és Salamon János, a csabai vasuli vendéglő országszerte jóliirü bérlője, mujus hó 1-én átvették a szálloda bérletéi és ezzel a nappal megszűnt minden további ok arra, hogy a közönség a szálloda, éttermek és kávéház látogatásától ezután is tartózkodjék. A nyíregyházi róni. kath. iskola tantestülete Korányi Imrénél folyó hó 5-én testületileg tisztelgett azon alkalomból, hogy őt az iskolaszék elhunyt id. Bodnár István helyébe világi elnöknek megválasztotta, ürsovszky Gyula vezető-taniló tolmácsolta a tantestület hódoló tiszteletét és őszinte ragaszkodását az újonnan választott elnöknél, ki mint iskolaszéki tag, már több mint 25 éven át odaadó ügyszeretettel működik ezen iskola közvetlen hatóságát képező testületben. — Utak és terek uj neve. A vasúthoz vezető idáig vasúti útnak nevezett utat a magyar közlekedesügy legelső apostolának: gróf Széchenyi Istvánnak emlékezetére „Széchenyi ut"-nak fogják elnevezni. Az uj Széchenyi ut rendezésével kapcsolatban, uj nevet kap a mai Szénatér is, még pedig Nyiregyháza egykori földes urának nevéről Oessewffy-térnek fog neveztetni. A vasúti ut déli oldalán tervezett uj tér pedig Nyiregyháza város telepítőjének: gróf Károlyi Ferencznek emlékére .Károlyi tér" nevet kap. Ilyen javaslattal fog legalább ez a kérdés a képviselő testület legközelebbi gyűlése elé terjesztetni — A nagykállói gimnázium jövendőbeli sorsára, illetőleg ennek a 4 osztályú középiskolának főgimnáziummá való fejlesztésére nézve nagy jelentőségű adatot szolgáltat az a legújabb összeíráson alapuló tény, hogy Szabolcsvármegyén kívül, más vármegyek középiskolaiban nem kevesebb, tnint 3/2 szabolcsmegyei születésű és itteni lakos ifjú tanul. Ez a számadat egy vármegyénk területén szervezendő második teljes középiskolának jogosultságai és szükségességét feltétlenül igazolja. — Az Erzsébet közkórházi bizottság e hó 2-s-án d. e. 10 orakor a vármegyeháza kistermében ülést tart. - Cserebogár pusztítás. Ugy látszik, hogy a megnyílt tavasz az idén életre kelti gyümölcstáink egyik nagy veszedelmet: a cserebogár-inváziót. A veszedelem hál' Istennek csak egyes területeken mutatkozik. Igy például a Kovács Gerő-féle u. n. Őrhalom szőlőben a vinczellér nem kevesebb mint 275 klgrm. cserebogarat szedett össze és 5 köblös zsákban beszállítván a zsákmányt a városházára, a polgármester utján minden klgr. cserebogárért 12 fillér jutalomban részesült. — Védekezés a sertésvész ellen. A földmivelésügyi miniszter ujabban ismét rendeletet adott ki, melyben az érdekelt gazdakörök képviselőinek meghallgatásával előzetesen tartott értekezlet megállapodásaihoz képest arra utasítja a törvényhatóságok első tisztviselőit, hogy a gazdakőzőnség é.s a serléskereskedő körök érdekeinek ligyelembe vételével vészkerületeket alakítsanak oly helyeken, hol a sertésvész járványszerücn lepett fel, avagy mar a szomszédos községekbe átterjed. A vészkerületek sertésforgalma szigorú felügyelet alá kerül és a vészkerületből a sertéseket csakis a felügyelő állatorvos kedvező eredményű vizsgálala után hatósági engedelemmel lehet elszaliitani. Azonkívül az emiitett rendelet a heti és országos sertésvásárok szigorú ellenőrzését és a vásárterek pontos fertőtlenítését rendeli el, a sertések vételével es eladásával azok fölhizlalasa nélkül üzletszerűen toglalkozo serléskereskedők, úgynevezett kupeczek serlésszállás.iit pedig hatósági felügyelet ala helyezteti, mely szállásokban a sertéseket a halósági állatorvosok hetenkint egyszer megvizsgálni tartoznak s melyekből a sertések — a levágásra szánt allatok kivetelével — csakis 14 napi megfigyelés után szallithalók el. Ez intézkedésre azért volt szükség, mert Magyarország területéről legtöbbször éppen kupeczek altal szedett se teseknél állapították meg a sertésveszt Ausztriaban s uiert az ily esetekből kilolyolag a gazdaközönség nagy kárára sok járást helyeztek sertéskiviteli tilalom ala. Végül elrendelte a földmivelésügyi miniszter, hogy a törvényhatósági, városi-, községi és kurállaloivosok székhelyükön a közlegelöre jaró sertéseket a közlegelőn időnkint vizsgálják meg, nehogy a beteg allatok a kózlegelöt és a többi sertést megfertőzzék. — Gyász rovat. Fajdalommal jelentjük, Ingy a jó gyermek, a legjobb anya, a szerelő nagymama özv. Andor Józsefné szül. Mihovtcs Etelka urnő folyó év m íjus hó 2-an szerdán este 7 orakor a halotti szentségek fölvétele után, 54 éves korában az U.ban csendesen elhunyt. Folyó év május hó 4-jn pénteken délután 4 óra'mr temetjük a Pauler-utczi 5. s'.á:n alatti gyascházból. Lttlkiüdveér>. szombaton, fo.yó evt mijus hó 5-én d .'lelőtt 10 órakor mutatja b^ az Ur szolgája a szent misét a krisztinavárosi plébániatemplomban. Budapest, 1900. évi május hó 3-án. Az ő szeretete legyen a mi világosságunk! Özv. Mihovies Jánosné édesanyja. Dr. Ferlicska Kálmánné szül. Andor Anna, Dr. Andor Endre és neje szül Nagy Ilonka, Andor József, Andor Bela gyermekei. Dr Ferlicska Kálmán veje. Ferlicska Anna, Kalman, Gyula, Mariska és Etuka, Andor Endruska unokái. — Kirándulás. Ez idén a május 1-je a lehető legszebb idővel köszönlölt be, az agost. evang. tanítótestület megragadva a kedvező alkalmat, a tanulosereggel kirándult a város keleti oldalan elterülő vásártérre, hol a gyermekek tanítóik telü 0'yelete mellett d. u. 2 órától fél 5 óráig kúdelyesen mulattak. Dicséretre méltó dolog. A derek tanítótestület belátva azt, hogy szeptember ót i a négy falak kö/.őtt ülő gyermekseregnek egészségi, de különösen nevelésügyi szempontbol is szüksége van lestedzésre, szórakozásra; azt megmondanunk sem kell, hogy a gyermekek a lehető legnagyobb örömmel, kicsiny piros areznkon a boldogságnak es megelégedésnek kedves kinyomatával vonultak ki a zöld mezőre. Kívánjuk, hogy ily kirándulások többször ismétlődjenek, hogy a komoly munka mellett a gyermekek gyakrabban szorakozást is nyerjenek. — Az elmúlt év dohány-termése. Vármegyénk egyike a legelső a dohánytermelő vármegyék között. Éppen ezért különösen is figyelmet érdemelnek azok az adatok, melyek a mult évi dohánytermelés eredményeire nézve, a vármegye alispánjának a keddi közgyűlés ele terjesztendő jelentésében foglaltatnak : A dohánytermeles eredménye az 1898. évi adatokkal összehasonlítva, nagyon kedvezőtlen képet mutat, mert ugy a holdankénti hozam, mint beváltási átlag jelentékenyen csökkent, kevesebb termett ugyanis holdmkint és átlag 1 mm. 321 klg. dohánnyal s a holdankénti átlagos beváltási ár is 9 frt 99 krral esett. Még szembeszökőbb a hátrányos eredménynyel, ha figyelembe vesszük, hogy dacsára a mult évben kiadott uj engedélyeknek, melyek 734 hold 7227 • ölet tettek, daczára tehát a jóval nagyobb beültetett területnek, az 1898. évi termelési eredménynél a mult évben 745344! klgr.-mal kevesebb dohány termeti a törvényhatóság területén s ennek ára fejében 54743 frt 77 krral kevesebb fizettetett ki a termelőknek, mint harmadéve. — Kz is jó! A Júlia gőzmalom üzembe vétele után körlevelet bocsátott ki, melyben hivatkozva kitűnő