Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-04-22 / 16. szám

vetle meg, azt megtagadta. Ekkor nyilvánosan a községi képviselőtestület elölt kijelentettem, hogy a mely ember ilyen cselekményekre képes, nem becsületes ember! nem szószék; de börtön a helye! Nem bántam meg a nyilatkozatomat, s eztet tenném ma is, ha testvérem volna az, a ki ilyesmire képes! Több lelkész úrtól hallottam, hogy ő papi gyűlések, összejövetelek alkalmával, az egész óvoda ügyet hazugságnak mondta, engemet rágalmazónak nevezett, s hirdette, hogy én már végérvényesen elmarasztaltam ket évi börtön és 200 frt birságraÉn hallgattam gondolva ; végén pattan az ostor! Alkalom adván elő magát, mint ellenbizonyitékot csatoltam kérvényemhez, s küldtem volt esperes helyeites Nagytiszteletű Nagymáthé Albert léikész urnák, az összes e tárgyra vonatkozó vonatkozó iratokat másolatban, a minek hiteleért a garantiat elfogadom, ha jól emlékezem, ezen megjegyzéssel: .ne méltóztassanak hinni sem nekem, sem A. K. úrnak, csak az iratoknak". Csatoltam a kir. Curiának G486 —1894. B. sz. a. határozatát, a melyben az általam ellen vádképen beadott állításokat, mind bebizonyitottnak mondja ki, de összesítve nem lát büntetendő cselikmenyt, az enyhítő körülmények figyelembe vételével. Másrészről pedig a híres fél milliós .postkastli" módjára elevűiés czímén mentetett fel. Ugyan Nagytiszteletü e. h. m. „postkastlis" felmentési művelt ember, ba az tisztán érzi magát, képesnek lart-e ilyen felmentés elfogadására? én nyiltan állítom, hogy ha nem részre hajló, nem tartja képesnek ! Egy műveletlen ember, a ki nem érti, érzékkel nem bír, nem nézi, az eszközt, de művelt embernek, még inkább lelkésznek ilyesmit elfogadni ha tisztának érzi magát nem szabad, s ha elfogadta, elárulta bűnösségét. Áttérek most magára az ítéletre, s részletenként kimutatom annak igaztalan, s durván fogalmazott voltát. ítélet: .Andrásy Kálmán az ellene támasztott vádak alól felmentetik. Az egyháztól a .presbyterium" egyhangú határozatára? s öt felelősség mellett felvett 1250 frtot ha egy év alatt vissza nem tudná fizetni köteles tkvileg biztosítani. Darvas István ellénben minthogy úgy a jelen esetben mint már több izben Andrásy Kálmán ellen támasztott vádaskodásai, alaptalanoknak bizonyultak : figyelmeztetik, hogy e féle .művelt emberhez illetlen foglalkozásaival hagyjon fel; inert egyházmegyei bíróságunk jelen esetben is élhetne törvényadta jogával vele szemben, de keresztyéni türelemmel hiszi és reményli. hogy jövőre az egyház és közjólétet munkáló lelkésszel szemben, a krisztusi elvek szerint fog eljárni, s az evangyeliumi gyülekezetnek hasznos tagja lessz." Először is a tárgyalás alatt A. K. úrnak azon nyilatkozatát kell elbírálás tárgyává tennem, hogy neki azokra semmi mondani valója nincsen, a mit a tények és okmányok igazolnak. Nohát Nagy tiszteletű e. h. m. hogy én ott nem voltam az kétségbe nem vonható, tehát tény az is, hogy én szóval semmit elő nem is terjeszthettem, s csak is tényeket okmány ilag igazoltam. Ha tehát a n. t. e. in. kérvényemet vádnak vette, s azokat vádlott beismerte, önbeismerés alapján lett volna elmarasztalandó. Az tehát a kérdés, miért bánt engem a Nagytiszteletű e. h. m., mit akar, s miért gorombáskodik velem? hiszen az igaz útról