Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-03-25 / 12. szám

XXI, évfolyam. 12, szám. Nyíregyháza, 1900. márczius 25. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP, SZABOLCSVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZ IBÜLOSVÁRMEG YEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. >leixjelenik; hetenkiint egyszer, vasárnapon. ' rj Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 8 korona. Fél évre 4 „ Negyed évre 2 „ A községi jegyző és tanító uraknak egés/. évre csak négy korona Egy szám ára 20 ftllér. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi reszet képező küldemények, Hirdetési dijak : a szerkesztő ciiine aUtt kéretnek liekilldeni. „• , • . .. .. Minden nagyszer hasabozott p tit sor egyszer liernientetlen levelek csak ismert kezektói közlése 10 fillér; többszöri közlés esetéi.en 8 fill tagadtatnak e . Kincstári bélyegül] fejében minden egyes hir­A kéziratok csak világos kívánatra s az detés után 60 fii ér fizettetik, illető költsegére küldetnek visszi. | A nyílt-téri közlemények dija soronkim 60 fillér. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát ós Általános Tudósító által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Pragában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban Hivatalos rész, 6734. K. 1900. Szabolcsvármegye alispánjától. Községi elöljáróságoknak. Nyíregyháza város polgármesterének 125—900. számú jelentését szabályszerű közhírré tétel végett köz­löm, miszerint Nyíregyházán folyó hó 5-én 1 drb 6—7 hónapos szőke szőrű, nyakán barna szőrrel, csákó szarv­val, bélyeg és jegytelen bika borjú fogatott fel, mely felfogás folyó hó 10-én lett bejelentve, ki nem sajátitás esetén a polgármesteri hivatalnál folyó hó 26-án nyil­vános árverésen elfog adatni, mely ideig igazolt tulaj­donosa átveheti. Nyíregyháza, 1900. márczius 14. Mikecz János, alispán. A munkás közvetítésről. A földmivelésügyi m. kir. miniszter, a gazda és munkás közönségre nézve egyik legüdvösebb intézkedését léptette életbe akkor, midőn a gazdasági munkás közvetítést szervezte, mivel bölcs előrelátó cselekedetével, tnig egyrészről a gazdasági munkások megélhetését biztosítja 9 a muukás közvetítés üzérkedésétől őket meg­védi, addig másfelől a gazdálkodó közönségnek biztosítékot nyújt arra nézve, hogy muukás hiánya miatt a gazdasága szükséget nern szen­vedhet. Ho^y czélomat csak némileg is elérhessem, első sorban, lehetőleg röviden magáról a munkás közvetítésről szólok. A földmivelésügyi m. kir. miniszter rendele­tileg meghagyta, a rendezett tanácsú városok és községek képviselőtestületeinek, hogy munkás közvetítő kirendeléséről gondoskodjanak. Köteles­sége lesz pedig a kirendelt muukás közvetítőnek, hogy a lakhelyén lévő gazdasági munkásokról kik ottan feleslegesek, munkát nem találnak, s mező gazdasági munkára más vidékre is A „NYIRVIDÉK" T ARCZAJA Borcsa. Azt mondják az udvarlóim, hogy ón szép leány vagyok. Ezt magam is elhiszem. Nagy kár, hogy szoba­leány lett belőlem! Ezért van, hogy a szép Borosának csupán egy napdijas, egy huszárkáplár, meg egy csizma­dia-legény udvarol. Három udvarló? Hát mi az? Semmi ! S minden csak azért van, mert szobalány vagyok! Mily boldogok az úrnők, annyi udvarlót tartanak, amennyi nekik tetszik! Azt beszélik, hogy az apám vagyonos ós nemes ember volt. Mit érek most mindezzel ? A vagyont elitta apám, a nemeslevelét eldobta, özvegyen maradt anyám 8 én szobalány lettem . . . Ostoba ez a sors. Azért ne lehetnék ón épen ugy nagysága, mint az én asszonyom. Jer ide te mamlasz tükör, azaz én megyek hozzád, hadd látom igazán szép leány vagyok-e? Az ám, milyen szép. Két kék szemem nefelejts, eperajkam feslő bimbó, fogaim valódi gyöngysort képeznek, fehér arezom piros az egészségtől . . . Igen, én szép leány vagyok s mégis be kell ércem három udvarlóval s a nagyságos ur egyszer sem csipte meg égő arezomat . . . Ahá, mindjárt megnézem milyen nagysága volna belőlem. Az ur hivatalban körmöl, az asszonyság szabad­ságra ment. Szabad a vásár. Felöltözöm asszonyom ruháiba. A szobalánynak mindent szabad! Ez a selyem viganó milyen jól áll. A divatos kalap, a drága napernyő. Ki vagyok én? Én nem vagyok Borcsa, én a gazdám ked­vese leszek, úrnőmet elkergetettem, majd helyettesítem öt. Szép ruhába járok, urak bolondulnak utánam. A válóper után még meg is esküdhetünk s akkor ... óh, akkor ez a nagy vagyon enyém lesz . . . ! De hogyan? Már megvan! Az asezony megy és én maradok, úrnő leszek. hajlandók csoportosau elszerződni, nyilvántar­tást vezessen, melynek adatait hetenként a törvényhatósági .nunkás közvetítőnek, valamint a földmivelésügyi minisztérium munkás köz­vetítő osztályának bejelenti s a munkás szerzés czéljából hozzá forduló feleknek, a szükséges felvilágosításokat szóval, illetőleg, a mennyiben a magánfelek által kért válasz megírásáért járó 20 fillér készpénzben, vagy bélyeg-jegyekben részére megküldetett és a válasz bérmentesit­tetett. levélben, táviratban adja meg s általában a munkaadókat és a munkásokat a szerződés kötés előmozdítása czéljából megfelelő támoga­tásban részesiti. Az előzőleg elmondottakban röviden, a rendelet intézkedő részét kívántam ösmertetui, melynek iutentiója mint látni Dera más, mint .az, hogy oly községek vagy városok .mezőgazda­sági munkásai, melyekben a megművelhető földterület kisebb, mint amilyet aránylag a helységben lakó mezőgazdasági munkások művel­hetnének, avagy a terü'.et csekélysége miatt a munkások megélhetését ue:^ biztosítja;- Az ily helyeken lévő munkás felesleg hatósági közve­títés utjáu oly helyekre irányittatanék,hol munkás szükséglet vau, s viszont hogy a munkaadó az esetben, ha a lakhelyén lévő munkások csekély száma miatt gazdasági terményeit kellő módon művelni, vagy pedig letakarittatni nem tudná, hatósági avagy hatósági ellenőrzés alatt álló személyek közbejöttével szerezhetné be muukás szükségletét, mely beszerzési mód mig egyrész­ről megbízható, más részről a munkásoknak és munkaadónak költséget nem okoz. Hogy pedig a munkás közvetítés üzlet­szerű gyakorlásának eleje vétessék, a miniszteri rendelet értelmében ha valaki mint magán közvetítő, a földmivelésügyi ra. kir. miniszter Alig húzták el a déli tizenkét órát, a háznak ura megérkezett s első dolga volt Borcsától megtudni, nem jött-e levél, nem kereste-e őt valaki. — Levél nem jött, de nagyságát kereste valaki .. . — A feleségemet ? — Igen. — És ki volt az a valaki ? — Nem tudom, de azt kérdezte, hova utazott őnagysága ? — Fiatal ember volt ? — Fiatal és szép, bizonyára nőtlen is . . . — Meddig időzött itt azon ur ? — Mig a nagysága czimét felírta. — Felírta? Igen, én megmondtam neki, hogy a nagysága hol tartózkodik, mely szívességemért egy uj ötöst csúsztatott markomba, megcsípte arezomat, szép és jó leánynak nevezett s midőn távozni akart, lelkemre kötötte, hogy minderről senkinek egy szót se szóljak . . . Tasnády intett, Borcsa távozott. Néhány perczig Tasnády gyorsléptekkel járt szobá­jában. Meglátszott rajta, hogy a szobalány sziszegése, az ebből származott gyanú végtelenül bántja. Majd meg­állt, mutató ujjával verejtékező homlokára bökött s ön­magától kérdé, hát lehetséges ez ? Nem hiszem, lehetetlen, hogy olyan jó asszony megcsalni tudná őt, szerető férjét . . . Ü3 ki tudja, az asszony gyenge, ingatag teremtés . . . Nagyságos ur, teríthetek? Beteg vagyok, Borcsa, ma nem ebédelek . . . A tyúkszemére léptem uramnak, jól kezdődik, válóper lehet a mese vége s akkor én még Tasnádyné lehetek . . .?! Borcsa legszebb ruháit ölté magára, arczát kifes­tette. Szép akart lenni, tetszeni akart szalmaözvegy urának, de Tasnády figyelmére sem méltatta a szoba­engedélye nélkül foglalkoznék munkás közvetí­téssel, Kihágást követ el, s 15 napig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénz­büntetéssel büntetendő. Kérdés merülhet fel az iránt is, hogy Sza­bolcs vármegye területén a muukás közvetítésre szükség van-e. Eveken által tapasztalhattuk, vármegyénk­ben azt, hogy az aratást csakis ugy voltunk képesek, kellő időben és gyorsasággal teljesíteni hogy ha Zemplén, Sáros, Abauj-Torna, Gumör, sőt Heves megyéből is meglehetős nagy számú arató muukás jött le hozzánk, kik részben uehéz megélhetési viszonyuk kényszerítő hatása alatt, részben a bennünket velők összekötő utak jósága folytán szekereken egész családjukkal az aratási munkára felkerestek. Az elmúlt utolsó két évben már azt tapasz­taltuk, hogy ezen arató munkások mind gyéreb­ben látogatnak el hozzánk, s igy állott elő az, hogy az elmúlt évben az aratás közvetlen meg­kezdése előtt igen sok gazda muukás uélkül maradt, — s a Nyíregyháza város határában lakó gazdák egy része csakis a város polgár­mesterének haladéktalanul tett intézkedése foly­tán jutott munkásokhoz. Ha tekintetbe vesszük már mostan azt, hogy a statisztikai kimutatások igazolása szerint, az 1899. év folyamáu 120000 ember vándorolt ki az ország területéről sebből 80000 gazdasági muukás,akkor abból feltétlenülkövetkeztethetjük azt, hogy ezen kivándorlás folytán, a vármegye területéről legkevesebb 4000 gazdasági muukás kéz vonatott el, mivel a kivárdorlottak zöme, éppen azon vármegyékre esik, honuan mi eddig munkás szükségleteinket kaptuk. Ha figyelemmel vagyunk mostan már arra, hogy az egész .Hegyalja", Gömör, Abauj-Torua cziczát. EJ a körülmény még jobban bántotta a szép Borcsát s elhatározta hogy végig játsza csúnya szerepét. Napok multán Tasnádyné megérkezett s szerető csókjaival halmozta el általa szeretett férjét. Tasnády sokat szenvedett, a gyanú mérge emész­tette szivét de nem szólt semmit. Azt gondolta, előbb adatot szerez s csak azután kergeti el a csalárdasszonyt, aki neki szeretetet mutat s szerelmével mást boldogít... Azonban a benső fájdalmat teljesen eltitkolni nem lehet. Tasnádynénak feltűnt férje lehangoltsága, de kérdezős­ködni nem mert. Midőn a férj hivatalba ment, az ártatlan asszony könyekre fakadt. Igy lepte őt meg Borcsa. — Nagysága talán beteg ? — Nem vagyok! — De van valami baja? — Végezze a dolgát. Nagysága, én hű szolgálója vagyok s nagyon bánt szomorúsága. Nigysága, én tudom mi fáj jóságos szivé­nek. Engedjen szólanom és meg fog gyógyulni. A nagy­ságát bántja az, hogy fórje elhidegült tőle. Éa tudom azt jól, hogy ki ennek ok i. Azt is tudom, hogy a cselédnek hallgatnia kell, de a cselednek is van jó szive jó>ágos úrnője iránt. Hejh, nagysága, kár az asszonynak elhagyni az urát. Itt járt egy czifra asszonyság, az úrral sokat fecsegett, bizonyosan ez zavarta meg uram szivét és fejét, azért olyan szótalan, azért bánatos a nagysága haza érkezte miatt . . . ! Borcsa, amit beszél, én nem hiszem .... Nagysága, én nemes ágyból származtam, a ki hazudni nem tudok! Mehet! A szerencsétlen asszony fuldokló zokogásban tört ki. Emberi nyelv kibeszélni, avatott toll leirni azon rettenetes fájdalmat nem képas, melyet a leghűbb, leg­jobb asszony e felfedezésre átérzett. A fájdalom annál kínzóbb volt, mert ezelőtt a legpíldásabb családos életet Mai sxámnnk 8 oldalra terjed. 'M

Next

/
Thumbnails
Contents