Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)
1900-03-18 / 11. szám
XXL évfolyam. 11, szám. Nyíregyháza, 1900. márczius 18. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVAR.M13 G Y13 HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. >I<;<íj elenik lietenlxint egyszer, vasárnapon Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V„ Eckstein Bernát és Általános Tudósitő által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban 333 sz. 1900. Hivatalos rész, Szabolcsvármegye főispánjától. Pályázati hirdetmény. A kormányzatomra bizott Szabolcsvármegye törvényhatóságánál 1000 korona törzsfizetés és 200 korona lakbér illetménnyel rendszeresített kőnyomdászi állásra ezennel pályázatot nyitok. A pályázni kívánókat felhívom, hogy törvényes minősítésüket, valamint eddigi alkalmazásukat és életkorukat igazoló okmányaikkal felszerelt kérvényüket hozzám folyó évi márczius hó 31-ig, mint záros határidőig, nyújtsák be. Nyíregyházán, 1900. évi márczius hó 8-án. Iír. Feilitzsch Berthold, főispán. 612 5. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. A vármegye főispánjának 300/900. számú értesítése az Erzsébet közkórház igazgató főorvosának éá osztály orvosának kinevezése és az alorvosi állás betöltésére vonatkozó pályázati hirdetmény közlése tárgyában bemutattatik. Határozat. A kinevezési okmány kézbesiltetni, s a pályázati hirdetmény a Nyirvidék czimü vármegyei hivatalos lapban kétszer közé tétetni rendeltetik. A Magyar Közigazgatás kiadóhivatala megkerestetik, hogy a pályázati hirdetményt kétszer egymásután közé tenni s a lappéldányokat a benyújtandó számlához csatolni szíveskedjék. Miről Dr. Kállay Rudolf kórházi igazgató főorvos, Dr. Lórencz Gyula osztályorvos, a Magyar Közigazgatás kiadóhivatala Budapesten, a Nyirvidék kiadóhivatala Nyíregyházán, értesíttetik. Nyíregyházán, 1900. márczius 8-án. Jlikecz János, alispán. 3^900 S Z " Szabolcsvármegye főispánjától. Pályázati hirdetmény. A kormányzatomra bizott Szabolcsvármegye törvény hatóságának „Erzsébet" közkórházánál évi 800 korona törzsfizetés, természetbeni lakás és teljes ellátással rendA „NYIRVIDÉK 5 1 TARCZÁJA Táborhely. A pazonyi határnak azou részét, mely a nyíregyházi és kótaji határokhoz nyúlva a Him-halom, mint hármas határdombhoz sarkallik, s melyet északról a kótaji határ s a pazonyi keselyűs alatti tó, keletről a Disznórád nevü mocsár és a Sártelek, délről az Igricze, nyugotról a Sóstó egész a Him-halomig szegélyezett, ős idők óta .Táborhely" nek nevezték. Akik még a nyírvíz szabályozása előtt ismertük e tertt'etet, midőn a Slrtelek, az Igricze és a Sóstó egykét öles mély vizzel s feneketlen mély sárral természetes védművekül szolgáltak, a Táborhelynek a szárazfölddel érintkezésénél, mondjuk bejáratainál pedig a Him-halom és a Keselyűs hegy északról, a Kozmahalom és Karácsony hegy keletről, a Ricsa hegy és a nyíregyházi rőm. kath lelkészi tagban levő magas halmok délről mintegy bástya kapuit képezték, teljesen megértjük, hogy akkor, midőn a csatasorsát nyíllal és csákánynyal döntötték el, midőn mai nyelven szólva a mezei had k nyáron táboroztak, télre pedig hacsak lehetett meleg szállásra vonultak, a mi táborhelyüuk egy természetalkotta bevehetetlen várat képezett. Még mai szemmel nézve is, ha meggondoljuk hogy táborhelyünket körülvevő mocsárokon tul keletre a ma Becznek nevezett (kezeimnél levő okmányok szerint egykor „Kis-Pazonyt« a Beyczy család birta s igy az 6 nevűket viselő) erdőség, délről és nyugatról pedig a nyíregyházi erdő fedezte; a tábor tehát mindkét szárnyával a mocsárakon kivül erdőkre is támaszkodhatott belátjuk, hogy teljes biztosságot nyújtott az akksri fegyverekhez képest akár ezrekre menő számú nagyobb tábornak is. szeresitett kórházi alorvosi állásra ezennel pályázatot nyitok. A pályázni kívánókat felhívom, hogy törvényes minősitvényüket, valamint eddigi alkalmazásukat és életkorukat igazoló okmányaikkal felszerelt kérvényükét hozzám folyó évi márczius hó 31-íg, mint záros határidőig, nyújtsák be. Nyíregyházán, 1900. évi márczius hó ü-án. Br. Feilitzsch Berthold, főispán. Márczius. Metsző, hideg szél hordja, kavarja a Nyírség homokját. Mintha csak az idő is mutatuá: n ;ucs most márczius! Az a régi márczius, amikor rügy fakadt; amikor igazán tavasz volt; amikor megmozdult a föld — ami beune van, az ős erőtől; s vele együtt mi is, emberek! Ötvenkétéve — — igaz! Ermyi idő elég, hogy felejtsüuk! Mindent, a mi az volt. az igazi, az eredendő márczius: 1848-ban! Ki van ma, aki egyenlő egy másik ember társával 1 Megnéznek először is a bugyelárisod szerint! Azután megnézik a hitedet is: Kálvinista vagy-é, avagy lutheránus, vagy pápista, vagy épen orosz. Hátha még zsidó vagy! Vau-e kutyabőröd, avagy niucs, s ha van is: száz évvel előbb született-é nemességet szerzett ősöd, avagy később? Ha előbb az uekecl érdem! Es ezt hiszi is és rátartja magát a mai náció. Azutáu, hogy 500 hold földed van-e, vagy 1000? Előbbi állapotodban „jó" vagy nemes emberuek, 1000 holddal már a mágnásokhoz Szóval megérdemelte .Táborhely" nevet s ez felmaradt a legrégibb időktől napjainkig. Pizony község legrégibb és a tagositási legújabb térképein is, mint „Táborhely" van feljegyezve. Nem lehet szándékom ez alkalommal helytörténetét megirni vagy kiemelri, hogy vidékünkön az ilyeu helyek úgyszólván egymást érték, mintegy lánczolatot, képeztek, s mégis csak ez egy terület őrizte meg „Táborhely" ősi nevét. De midőn tudom hogy a hatalmas római légiók a Nyírségbe nem tették be lábukat; midőn Bála király névtelen jegyzőjéből olvasom, hogy a Munkácson nagy áldomást ivó Árpád magyarjai Munkácstól kezdve a Nyiren sehol csatát nem vívtak, sőt a Tirczal hegyre futtatást rendeztek; midőn kétségtelen tény, hogy Árpád a hódító, ki vezéreinek az idézett királyi jegyző szerint máshol nagy földeket adományozott, de a Nyírben s illetve Szabolc ban ezt nem tette: sőt maga Szabolcs vezér, kitől megyénk nevét veszi a kapuit megnyitott Szabolcs várát uem tartja meg, rábízza azon Erkőcs nevü régi lakosra, kinek nevét a Szabolcs mellett most már tul a tiszán eső „Erkecse" föld őrzi, m;ga pedig Dunán tul fogad el adományt és ott alapítja a Csák nemzetséget: hitté érlelődik bennem a sej'elem, hogy a hun-avar őslakosokat e vidékről semmiféle náczió ki uem szoríthatta s hogy a bejövő magyarok itt rokonfajt találtak, nevezték legyen bár ezeket az Orosz irók palóezoknak, a mieink kunoknak, besenyőknek vagy székelyeknek, s igy ős helynevük talán régibbek történetünknél. De visszatérve ,Táborhely"-ünkre, ezen történelmi ős nevet ma veszély fenyegeti. Az uj birtokosok, — kik többnyire távol vidéki lakosok, vagy oly nyíregyháziak, kik a helytörténettel nem foglalkoznak, — azt, hogy épen azon terület mely a mult években s az idén szőllőknek kiosztatott, képezte a Táborhelyet, nem dörgölődzöl. Az apád „teins ur" volt s te már a nagyságus ur — titulust is kicsinyled mert vágyaid netovábbja a hamarásság! És — — a helyzet signaturájaként fóljegyzüuk itt. egy jellemző nyilatkozatot: X. Y. (d. u. '|» 6 órakor belép egy vendéglői helyiségbe; a vendéglő üres.) Hát nincs itt senki ? Vendég/ős: Kérem, ma márczius 15-dike van, az urak ma másfele vannak elfoglalva! (T. i. a márczius 15. ünnepélyeken.) f X. Y. úr: „Urak" nem szoktak elmerni márczius 15-diki ünnepélyekre! Vendéglős: (Tableau)! Épen csak eddig volt! A tanulságnak .alu igazság pedig az ebből a kis igaz történd JQÍ, hogy X. Y. urnák ebben a hirtelen kipat'^bt megjegyzésében a helyzet signaturájának jellemzésére nagy igazság rejlik, és méltán van (^Hok irigykedéssel nézni át a szomszédos Ze Aplón vármegyébe, ahol — talán eltemetett idJ^ c ott ' született nagyjainak följáró kisérteteként, .^vármegye alispánja tartott annak a nagy ua t nak fordulóján emlék-beszédet. A 48-diki törvények Magyarország lakosságát egységes magyar nemzetnek proklamálták. Aki elől jár ma ennek a nemzetnek a. soraiban, bizonyára nagyobb, mint aki 48 előtt — caak a kiváltságosak közül vált ki. Es, a ki meg tudja becsülni azt a napot, 1848. márczius 15-dikét, amikor az addigi 10000 magyar helyett 15 millió lélek lett a magyar nemzet alkotó részévé, az bizonyára sohasem fog ugy gondolkozni erről az évfordulóról, mint ahogy az Szabolcsvármében divattá lett! 1848. márczius 15-dike nem azt jelenti Magyarországon, hogy egy társadalmi, osztály* — a fölötte állott másiknak rovására — megtudták, s ebből származott, hogy a beültetett szőllőket majd sóstói, majd teleki telepi, majd kincstári telepi, szóval bizonytalan néven kezdték emlegetni, — semmi szavam az egyes szőllők elnevezéséhez — de ha a Nyíregyházára telepitett s tekintélyes sz'mban egykor idegen nyelvű lakosokban volt annyi helytörténeti érzék, hogy a „Rozs' telek illetve ma Rozsrét, a Mánd telekét a mai Mandát. a Cserkeszt, a csak egykor a Bátory család tagjai közt kérdésessé vált terület csúf nevét a „Perest" sőt egyes halmokat, mint „Bene" halom, a város határához közel a Császárszálláson eső „Korva" halom, — mely az egykor tekintélyes Korva család nevét őrzi, mert annak birtokához tartozott — nevöket meg neui változtatta, megvagyok győződve, hogy a valamennyien intelligens magyar szőlőbirtokosok, a történeti multat épen ugy lelkükön viselik, mint én s mindazok kik hazánk, megyénk és vidékünk történetével foglalkoznak, amint megtudják hogy azon helyet, melyen szőllőik oly gyönyörűen virulnak őseink vére szentelte fel „Táborhely"-!yé, nem fogják e szép nevet eltörülni s meghagyják, megtisztelik szőllőiket az ősi helytörténeti néven táborhelyi szőllőknek ; az alakitható hegyközséget pedig táborhelyi hegyközségnek nevezik. Kötelességemnek tartottam felhívni a figyelmet a történeti régi névre; mert ma midőn mindnyájan igyekezünk azon hogy neveinkben is magyarok legyünk és maradjunk, meg kell becsülnünk a múltból ránk maradt s őseink vérével megkeresztelt földnek is az ót jogosan illető magyar történeti helynevet. Sütő József. Nem is lőttem. Irta : Páfrány. Két órai menetelés után megállt a batallion. Két óráig tartott mig a négyszázad végig lépte Bécs kövezett utczáit. A baka megkönyebbűlten lélekzett föl, mikor Mai számunk 8 oldalra terjed.
