Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-03-26 / 13. szám

TV V f ™ V I Tt." " Erzsébet; Láczay Szabó Vilma, férjével deteki és tengerfalvi Meczner Andrással; özv. Láczay Szabó Károlyné szül. Fedák Margit; Láczay Szabó Berta, férjével Dobozy Papp Ferenczczel, a kiterjedt rokonság nevében is fájdalmas szívvel jelentik forrón szeretett férje, illetve atyjuk, testvérük és sógoruk Láczay Szabó Gyula nyug. csendőrszázadosnak, Szabolcsvármegye bizottmányi tagjának hosszas szenvedés után, életének 5')-ik és boldog házasságának 22- ik évében, folyó 1899-ik évi márczius hó lu-én este fél 12 órakor történt gyászos elhunytát. A boldogult hűlt tetemei folyó 1899-ik evi márczius hó 21-én délután 4 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint Gyürében örök nyugalomra tétetni. Gyüre, 1899. márczius hó 20-án. Áldás és béke hamvaira! — Gyászüunepély. Kossuth Lajos halálának ívfordulója alkalmából az izraelita hitközség az elemi iskola nagytermében gyászünnepélyt tartott, melyen városunk közönsége nagy számban vett részt. Az első pont a zsoltár eléneklése volt, melyet a hitközségi kántor szépen adott elő. Ezután dr. Kelemen Adolf iskola igazgatónak szivhez szóló beszéde következett, mely valósággal elragadta a közönséget. A mély hatású beszéd után Lieber kántor mondott imát Kossuth Lajos lelkiüdvéért, majd az iskola növendékei énekelték el a szózatot. A szép ünnepély befejezéséül Baruch Arnold hitközségi elnök a Kossuth alapítvány kamatait buzdító beszéd kíséretében osztotta szét a növendékek kőzött. — A tenyészállat kiállítás Kisvárdán. A Kis várda vidéki Gazdakör által folyó bó 12 eu vasári czóllal rendezett tenyészállatkiállitás fényes sikerrel járt. A tavalyi bikakiállitás szép eredméuye után is méltán lephe.te meg a közönséget a kiállított állatok száma és a bemutatott tenyészetek kitűuó volta. B^ volt jelentve — és kevés kivétellel ki is állítva — 76 bika, 48 üsző és 6 tehen. A Reizmau Hárman szívességéből ki állítási helyül átengedett három nagy pajtában a meg nyitás idejében nagy közönség nézte, vizsgálta szakértelemmel és helyenként valóságos gazdai gyönyörűség gel is a szép állatokat. Megjelent a kiállításra a m.szígeti állattenyésztési ker. felügyelő Brezovay litván és a debreczeni felügyelő Birtha István. U óbbi buz galmának és ügyszeretetének tudható ba érdemül, hogy a kiállításon kiosztandó dijak fejében 200 frt áliam segélyt eszközölt ki az állattenyésztés érdekeit utóbbi időkben oly áldásos mérvben istápoló föiduiivelésügyi minisztériumtól. Da szives elismerés illeti Brezovayt is. a ki a szigeti kerület részére beszerzendett bikák tekiutéiyes részét itt a kiállításon vásároltatta, egyaránt szolgálván ezzel ugy a községek, mint a kiállítók étdekeit. Eladott: Báró Saunyey Istviu 5 bikát 1550 frtért. Gróf Forgách László hármat 1030 frtért, Szalánczy Bartalan négyet 1425 frtért, Rai/.man H-rmau ö öt 1425 frtért, Jarmy Imre ötöt 1070 frtért, Jármy Miklós egyet 150 forintért, gróf Lluy.ty Glbor kertőt. 575 frtért, Rosenbaum Jenó kettőt 500 frtért, Vay Istváu kettőt 400 forintért, Liptay Béla hármat 450 frtért, Báró Horváth Ferencz kettőt 350 frtért. A vásárolt állatok kevés kivételével, községek részére szereztettek be. Jellemző tényként emiitjük fel, hogy a vásárlások zöme úgyszólván egy fél óra alatt bonyolít tátott le, elénk jeléül annak, hogy kínáló és kereső hamar megtalálta egymást s hogy ugy a minőség, mint az ár megfelelő volt. De jellemző az is, hogy még másnap is je lentkeetek a m.-szigeti kerületből községi kiküldöttek, a kik sajnálkozással tapasztalták, hogy vásár után érkeztek. A Brezovay István, Birtha István, Jármy Miklós, Orosz Miklós és László Imre által alkotott jury következő dijakat osztotta ki: Tenyészetért I i szt. díszoklevél Bíró Sannyey Istváunak. II. oszt. díszoklevél Gróf Forgách Ltszlónak és Szalánczy Bertalannak, 111 oszt díszoklevél Nozdroviczky Györgynek. Aranyakban dijaztattak a Báró Sennjey István, Gróf Forgách Llsz.'ó, 3z«láuczy Bertalan, Reiztnan Hermán és Jármy Imre által kiállított állatok. A Gazdakör a jövő évben bizonyára megismétli nz immár bizonyára állandóvá tett kiállítást ós nincs kétségüuk az iránt, hogy annak kereteit a körülményekhez képest ki is fogja terjeszteni . — A vármegyei két közkórház, t. i. a nagykalloi és kisvárdai, a napokban adták ki a mull évről szóló hivatalos jelentésükei, melyekből érdekesnek tartjuk közölni a kővetkező adatokat: A nagykállói közkórház fennállása, vagyis 1874-ik év junius ho 10-ike óta, 1898-ik év végéig az egyes években fel lettek véve és ápolva: 1874-ik év junius 1<>. (csonkáéi) 209, 1875-ik évben 615, 1876-ik évben 633, 1877-ik évben 7:20, I87á-ik évben 877, 1879-ik évben 986, 1380-ik évben 1153, 1881-ik évben 1221, 1832-ik évben 1235, 1883-ik évben 1095, 1884-ík évben 1 115. 1885-ik évben 1301, 1886-ik évben 1389, 1887-ik évben 1475, 1888-ik évben 1329, lS89-ik évben 1321, 1890-ik évben 1353, 1891 -ik évben 1342, 1892-ik évben 1314, 1893-ik évben 1379, 1894-ik évben 1344, 1895-ik évben 1351, 1896-ik évben 1352, 1897-ik évben 1395, 1899-ik évben 1453, összesen 28957 beteg. A kisvárdai kórház betegforgalma fennállása, vagyis 1894. január 1. óta volt: 1894-ben felvétetett 662 beteg, 1895-ben [elvétetett 901, 1896-ban felvétetett 914, 1897-ben felvétetett 1076, 1898-ban felvételeit 1246. Az ót év alatt ápoltatott 4799 beteg. — Névváltoztatások. Kollarich István nyíregyházi lakos „Kállai

u-ra, Holczmann István szintén hely beli illetőségű, „Kárpáti'-ra változtatta nevét, belügyminiszteri engedeljlyel. — Fagyott ember az erdőben. A nyíregyházi szűcs mesterek ősi szokás szerint mindnyájan kimentek e hó 23-án az erdőbe, csapó vesszőt vágni A társaság egész nap kint mulatott a Méhes táján s csak estefelé széledtek haza. Friderikus Sámuel 3á éves szűcs mesternek megártott a sok bor és pálinka, ugy, hogy el- i aludt az erdőben. A többieknek eszébe sem jutott őt keresni. Felesége várta-várta, mig aztán elment ismerős j kollegáihoz kérdezősködni az ura felől Azok persz-; nem , tudtak róla semmit. Tegnap előtt talalta meg a kerülő a szerencséilent holtan, s a mint constatálták meg- i fagyva. — Tót árjegyzék. Lapunk egy barátja Mauthner Ödön budapesti magkereskedőnek egy tót nyelvű magárjegyzékét küldötte be lapunkhoz. E« árjegyzéket egy helybeli kereskedő osztogatja ki vevői között, a mely fajta élelmesség ellen mi, Nyíregyháza város polgárainak magyarsága érdekében tillakozunk. — Népszámlálás. Tudvalevőleg a törvény minden tizedik év január hó 1-ére, az egész ország területére népszámlálást rendelt el. Az igy 1900. január 1-én megejtendő népszámláláshoz az országos statisztikai hivatal most küldi szét a községeknek a szükséges nyomtatványokat. — Fényes eskilvö volt folyó hó 18 án Debreczenben, a mikor is megyénk földbirtokosának, Buttykay Msnyhér.nek Ida leáuyát ugyancsak megyénk földbirtokosának, Jármy Ferenczoek fii, Jármy Tamás cultur mérnök vette nőül. A dalolótt m.'gkótött polgári házas ságot a lakodalmas háznál este 6 órakor lakodalom kö vette. Itt Wolafka Nándor püspök egyházilag összeadván a párokat, azelőkeló uásznép csakhamar asztalhozült majd a késő reggeli órákig tánczolt éltetvén az ifjú párt. Jelen voltak az örömszüléken ki vül. Asszonyok: Bjdnár Gézáné, özv.Csook Bálintné, Jármy Irnréné, Jármy Andrásué, Jármy Eiekué, Markos Ilona, Oosz Endréuő, S«entpá'y Bániné, Szógyényi Jánosné, özv. Tóth Lijosné, Újhelyi Andrá«né, Vinnay Gézáné. Nyoszolyó lányok: Buttykay Ilouka, Jirmy Ilouka és Boriska, Tóth Miriska, Újhelyi Enma. Vőfélyek: Buttykay Tibor, Dízsófy Bíía, Jarmy Jinos, Jekelfalusy Pista, Killay Emil. E'.eken kivül ott voltak még: Buttkay Ferenci, Sialánczy B?rti násznagyok, Buttykay Béla, Bodnár Géza, Buttkay Victor, Buttykay Ákos, Ferenczy E'ek, Jármy Imre, Jármy András, Jármy József, Kállay András, Orosz Endre, Pechy Páter, S'.ögyényi János, dr. Szentpály Bmi, Tóth Miklós, Tóth Béla, Újhelyi András, Vinnay Géza, Wolafka Nándor, stb. stb — Nyilvános nyugtázás. A székelyi ev. ref. elemi iskola javára rendezett bál alkalmával felülfizeltek : Kittly Gyula körjegyző I frt, Klein Ferencz 30 kr, Klein József 50 kr, Palugyai Zsigmond 50 kr. Ugyanekkor Ns. Zoltán Sándor és tek. Fried Dániel urak, kik oly sokszor gyámolitják szegény egyházunkat, 5—5 frtot küldöttek az iskola javára. Fogadják az adakozók az egyházi elöljárók köszönetét. Székely, 1899. márczius 16. Pethő Zsigmond ev. ref. tanitó. — Tanitók községi adója. A közigazgatási bíróság nemrég érdemes határozatot hozott a felekezeti és egyesületi tanítók érdekében. Kimondotta, hogy a néptanítónak nem kell községi adót fizetnie. Az elvi jelentőségű határozat története a kövelkező: A községi adó fizetése alól tudvalevőleg a legutóbbi időkig, az állam hivatalnokain kivül többek közt a néptanítók is föl voltak mentve. Ujabban azonban egyes községek a tanítóra is kivetették a községi adót, mert ugy okoskodtak, hogy a felekezeti és társulati tanítókat kedvezés nem illeti meg. Igy a többek között M. fővárosi igazgatón is megvették a községi adót. Az igazgató meg volt győződve a követelés törvénytelenségéről és ezért a tanács és a közigazgatási bizottság elutasító végzései után panaszával a közigazgatási bírósághoz fordult, mely 2753. számú ítéletével az 1875. évi XXIX. és az 1386. évi XXII. törvényezikkek alapján kimondotta, hogy a néptanítók föltétlenül, vagyis nem tekintve azt, hogy állami, községi, felekezeli, tarsulati vagy magániskolánál működnek-e, a községi adó alól mentesek, mely mentességtől nem fosztotta meg őket sem az 1872. XXXVI. törvényezikk, sem a közigazgatási bíróságnak a mult évben hozott 3. számú döntvénye. — A magyar liturgia. A görög katholikus magyarság köreben a szertartás magyar nyelve érdekében megindult mozgalom egyre terjed és a mozgalom vezetésére választott országos bizottsághoz folyton ujabb, meg ujabb csatlakozó nyilatkozatok érkeznek, melyeken mintegy kétszázezer görög katholikus magyar aláírása tanúskodik a magyar liturgia behozatalának szükségességéről. Ehhez a mozgalomhoz eddig 129 görög-katholikus pap csatlakozott, a mi annál nagyobb sulylyal bír, mivel Magyarországon több egyházmegye van, mely ennél kevesebb plébániával bir; igy a nagyváradi latin szertartású püspök alá tartozó lelkészségek száma mindössze 72, a székesfehérvári egyházmegye plébániáinak száma 93. Igy tehát a magyar iilurgia szervezését óhajtó gör. katholikus magyar papok s hivők már is a nevezetteknél jóval nagyobb egyházmegyét képesek alkotni. — E ténynek jelentőségét annál inkább figyelembe kell venni, mentül bizonyosabb az, hogy különösen a gör. kath. oláhság minden követ megmozgat, hogy ama hazafias mozgalmat, illető helyen gyanúba keverje. Rómában ugyanis közelebb ismét tárgyalták a magyar liturgia ügyét, de mind ez ideig határozatot nem hozlak. Az űgy állásáról egyébiránt azt jelentik nekünk beavatott helyről, hogy Firczák Gyula munkácsi gör. kath. püspök ujabban ismételten kijelentette, hogy a pápa nem zárkózik el az indokolt kívánalmak elől, de hogy idő kell a magyar liturgia ügyének tanulmányozására, „mert bizonyos előkészületekre van szükség, hogy megvalósuljon." — Kamarai közgyiilós. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara tegnap tartotta rendes közgyűlését Szabó Kálmán elnöklete alatt. A közgyűlésen ugy a bel mint a kültagok, valamint a levelező tagok nagy számmal jelentek meg, a mely körülmény örvendetesen igazolja a kamarai ügyek iránti fokozatos érdeklődést. Az elnöki előterjesztések, valamint a titkári jelentés tudomásul vétele után olvastatott a kereskedelemügyi miniszternek három rendbeli leirata, a kamara 1899. évi költségvetésének jóváhagyása, a kamarai évi jelentéseknek a jövőben mikénti szerkesztése, s sz ipari és gyári alkalmazottak adójának mikénti lerovása tárgyában. Az első kettő tudomásul vétetett. Az utóbbinak sokszorosítása és lehetőleg széles körben való ismer tetőse elhatároztatott. Hosszas vitát keltett a techno logiai m. kir. ipirmuzeum Djbreczeubeu a foiyó évben tervezett szerszám és muukagép kiállításának Ugye. Baható tanácskozás után végre a közgyűlés a kiállítás megtartása mellett döntött, az ide vonatkozó szükséges leendőkkel az elnökséget bízta meg. — Több hazai kamaráuak a felettes minigzterhez intézett s pártolás végett megküldött megkeresésére a közgyűlés hasonló felterjesztés intézését határozta el. Fóleg fontos ez>m felterjesztések közül az, mely a hazai betegsegélyző pénztárak hatályosabb támogatására, az iparos munkaadók a tanonezok iskolai mulasztásából eredő zaklatásainak megszüntetésére, az államvasutak, szükséglete beszerzésének deczentralisatiójára s a vasúti díjtöbbletek vi.-»szatéritése körüli eljárás szabályozására vonatkozik. Végül különböző indítványok letárgyalása után a közgyűlés Szűcs Mihály gazdasági tanintézeti igazgatót levelező taggá választotta s a kereskedelmi akadémia által Konstantiuápolyba rendezett tanulmányi kirándulás költségeinek részbeni fedezésére 150 frtot szavazott meg. Ezzel a közgyűlés véget ért. Szabó Kálmán kamarai elDÖk a mai közgyűlés alkalmából este a „B'iki" szálló éttermében bará.ságos vacmrára hívta meg a kamara tagjait, melyen mintegy 60-an jelentek meg. Az egybegyűlt társaság, melynek soraiból sűrűn hangzottak fel az érdekesebbnél érdekesebb toasztok, a Millecker Lajos vendéglős által szolgáltatott kitűnő vac-ora, a házigazda saját termésű zamatos borai és a Rácz Károly lelkesítő zenéje mellett a legkitűnőbb hangulatban körű belől éjfélig mulatott. — Megégett gyermek Kércsen, a B!au Pál tanyáján egy csapat gyerek behúzódott a disznóólba, s ott tüzet rakott, a melytől csakhamar kigyulladt az ól is. A gyerekek futva menekültek, de egy Illés Veron nevü kis leány ruhája tüzet fogott, a szerencsétlen gyermek oly súlyos égési sebeket szenvedelt, hogy belohalt. — Hírtelen halál. Kolrány Ilona harmadfél éves leány (estvérével játszadozott, miközben hirlelen összeesett és meghalt. Holttestét felbonczolták s konstatálták, hogy a fiatal leánygyermekei szívszélhűdés érle. — A nyíregyházi iparos-ifjúság önképzőegylete saját pénztára javára április hó 3-án húsvét másodnapján, egyleti helyiségében családias jellegű zártkörű tánczmulutságot rende'.. Belépti díj szeinélyenkínt 1 korona. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztalnak. Kezdete este S órakor. — Leány álom a czime egy dallamos, talp alá való mazurkának, a melyet Riszdorfer Anna kisasszony, az ismert zongoraművésznő szerzett. A „Leány álom" nem első kísérlete a kisasszonynak a zeneirodalom terén, m?rt csak néhány hónappal ez előtt adta ki „Emília" czimű bájos keringőjét, a melyet a fővárosi sajtó egyhangú elismeréssel és lelkesedéssel méltatott. A nagy népszerűségre teljes igényt tarló mű Szabóné Nogáll Janka úrnőnek, a kiváló beszély írónőnek van ajánlva. Olvasó közönségünk figyelmét annál készségesebben hívjuk fel ezen uj tánezdara ;ra, mert finomsága, gyönyörű dallamossága mellett szinte szokatlanul pompás táncz zene. — Rablási kísérlet. Jeles Gyula nyir-lugosi görög kath. plébánoshoz 17-én éjjel álarezos rablók törtek be. A házbeliek már aludtak és igy a rablók előkíszülateíket kényelmesen meglehették ; az ajtót bútorokkal betámasztották, hogy senki se menekülhessen. Ezulán revolverüket kezükben tartva, berontottak az alvó lelkész szobájába, de a káplán szerencsére fölébredt s az ablakon keresztül segítségért kezdett kiáltani. A rablók erre megugrottak. A szomszédok üldözőbe vették őket, de hasztalanul — elillantak. A csendőrség meginditotla a nyomozást — Uj találmány. Spiegel Sándor városunk szülötte egy^ oly készüléket talált fel, melynek segítségével lehetővé van téve, hogy kiki — a telefon állomás közvetítése nélkül, saját maga kösse össze magát azzal, a kivel beszélni akar. A szaktudósok, kiknek Spiegel találmányát bemutatta, a legmelegebben gratuláltak a fiatal technikusnak, kit Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter is magához hivatott, hogy megismertesse a találmányát. — A művészeti oktatás az iskolában. A százkezü Wlassics miniszter volt, aki körülbelül egy esztendővel ezelőlt reformokkal lépett fel középiskolai tanitás terén. A holtanyag mellé odafűzte az örökké eleven művészetett, a rideg betűkhöz a magasabb igazságtól áradó, megkötött életet, a művészet életét, amint kőben, vásznon ránk marad, s még tovább a jövőre. Alig lehet elégge megszívlelni e bölcs rendelkezés fontosságát. A miniszter nagyot cselekszik: szemet nevel, látni tanít és érezni. Eddig csak az iróinűvész volt a közönség közkincse — nagyjában véve igaz ez — Hellas bukása óta maig. Csak a renaisancee egy időre kivétel, de ez is csak a főurak számára. A betű művészetén kivül a többi el volt zárva a „mindenki" elől. Ezt a nagy elzárt világol nyitja most meg a miniszter, fájdalo n nem nekünk, felnőtteknek, mert a művészet élvezetére soká kell nevelődni, csak a jövőnek. Dj ez is nagy dolog. Eleiünk napról-napra sivárabb lesz, mindig több és sürgősebb tennivaló vár ránk, kivált miránk magyarokra, a kik 1000 esztendeig csak a szántóföldjeink határait méregettük, azt is jó görb're, most eljön ime a Hellas óta lappangó művészet, hogy újra mindünkké legyen, igazában, mint a renaisancéban, most a szegényeké is. Előjön, ragyogó pompában, mint egy tündérálom, hogy szépítse életünket. Mikor napról-napra dolgoznunk kell, jön, hogy pihenni, élvezni tanítson; mikor a tudományban csalódunk, érezni segítsen. Nemcsak a nagy művészet teszi azt, még inkább a kicsiny, mely házainkba fér s olt meglapul. A könyvillus/.trácziók. A miniszter jól tudja azt, hogy tudja, megmutatta akkor, mikor a Nagy Képes Világtörténetet az összes iskoláknak megszerzésre ajánlotta. Seg dkőnyv ez az ő terveiben; sőt több is. Ez oktatva szerez gyönyört s nem is csak a kicsinyeknek, hanemnekünk is, önző nagyoknak. Fényes reproductiókban a világ egész művészetének történetét adja, szövegben s pompás képekben egyszerre. Olcsó is, • részletlefizetésre is meg lehet szerezni, sőt füzetekben is. (Minden héten egy füzet, ára 30 kr.) A nagyjelentőségű vállalkozás nem tévesztheti el czélját, mert felismerte az idő szükségletét, s ahhoz alkalmazkodott. A munka jelentőségét pedig felismerte a miniszter, s meglette érte, a mit tehet. De a főtennivaló e téren a közönségé. — Borkóstoló. A zemplénmegyei gazdasági egye sülét már évek óta rendez borkóstolókat azon czélból, hogy a Tokaj-Hegyalja hírneves borait a termelők azon bemulathassák. Ama körülmény, hogy a borhamisítások meggátlására országszerte megindult a mozgalom, arra birta a gazdasági egyesülelet, hogy ezen borkóstolót a jelen évben szélesebb alapokon és arányban megtartván, ugy a hazai, valamint a külföldi kereskedőknek bizonyságot nyújtson arról, hogy a Tokaj-Hegyalján a szomorúan konstatált nagy menyiségü olasz bor mellett még