Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-02-19 / 8. szám

XX. évfolyam. 8, szrtm. Nyiregyháza, 1899. február 19. VIDÉK. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP, SZABOLCS VARMEGYE HIVATALOS LAPJA, A SHBOLOSVAfUEim K')33SGI JSGVZ^K l ,.3YLEtrBNS5 KÖZLÖNYE. ^"gjelenili liotenliirír ei'.t nz* » , vuNárnapon. J Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : A z előfizetési pénzek, megrendelitek s a A lap szellemi r Eges* évre * forint lap szétküldése tárgyiban leendő teUzó- * r k "'' c'" n e * CXI O — 7. f.fL na .... Itiirmonlatlun 1 résiél képező kUldeinéujek, 1 ut kér tn-k tiekQideui. Hirdetési dijak: MmJen (égyizer hiiMuilt petll »w •íjratar lamldsok Jóba Elek kiadó-tul ii.lono< , Bérinentetlen levelek c«»k »mert keitktól kWé> # 5 k r.. ttkkulri ktaife e»«Ub.i 4 * könV VIIvomdáiához i.knl-. .„.„,, ü j _ f uS* J ,' l«« k WsOtiárt f.jSbrn ..nd.O «g.ra Fél évre 2 A kíjzségi jegyző és tanít, uraknak egéa>. évre köt l) ,' skola-utcza n. szain A siratok csak világos kívánatra 1 az 1 dné. uUo »u kr flaeitetik. caak két forint . (Jano^zky haz) intezendok. i ictó köiuégére kai Jetnek vi»m. kir­kéljtai kr. ÍM A ayllt-térí k»*teaéujek dija aorook.a 30 kr Hirdetesek elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban^ (11.^0^"iskola"utTza 8-ik szám); továbbá: ~Go'dber g er~A V.. Eekslein Bernát é. Általános Tod^hó által Budapesten. Haasensietn es Vogier irodájában Becsben, Prágában és Budapesten, valamint Nemetország és Sveicz fővárosaiban és Dorn L Comp álUl Hamburgban Hivatalos rész. 3743 K I89ÍT " Szabolcsvárrnegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város pol­gármesterének és a községek elöljáróinak. Nyiregyháza város polgármestere által 72—99. sz. alatt beterjesztett alábbi körözvényt közhírré télel végett közlőm. Nyiregyháza, 1899. tebiuár 9. Mikecz János, alispán. (Másolat.) M. R. 72—1899. Nyiregyháza város pol­gármesterétől. Tekintetes alispán úr! A vármegyei hiva­talos lapban leendő közzététel czéljából ti-.zteleltcl be­jelentem, hogy városunk területén f. hó 25-én 1 darab I és fél éves pely kancza, hátsó két laba kesely, kurta farkú csillagos csikó bilangolt el a Frisch Elek kárára; esetleges feltalálás esetén hivatalom értesítendő. Nyir­egyháza, 1899. január 30. Bencs László, polgármester. Nyilt levíl Mikecz János úrhoz, Szabolcsvármegye alispánjához. I Kedves barátom! Községünkben a körjegyzőség évi vizsgá­latát a napokban eszközölte a járási szolga­biróság, a vizsgálatnál mint községi képviselő jelen voltam, engedd meg, hogy itt nyert tapasz­talataim folytán szölemlett gondolataimat veled itt a nyilvánosság terén közöljem, nem privát, de — nézetem szerint közérdekben teszem, igy számitok engedélyedre. Igyekeztem alapos ismeretet szerezni és a tapasztaltakat hű, nem túlzott képben állitom eléd és ki kell jelentenem, hogy községünk körjegyzője hivatalát nem c-ak felettes ható­ságai nézete, de az én vélekedjem szerint is A „NYlüVlDM* TÁBOZAJA. Egy jegyes párhoz. Ott álltatok az ablakban Kgjlltt némán, szótlau, Én hallgatag boldogságtok Szemtanúja voltam 1 A menny,.sazony szép szemének Páros csillagába Azt olvastam, bog; te vagy csak Élte boldogsága I . . . Majd kérdő tekintetére Mosolyod felel meg . . . Szavakra nincs szüksége a Boldog szerelemnek. Igazad van : hallgatva szebb A föld minden lánya. Ha asszony lessz, beszéljen majd Ejh, 3 hozománya. A sárkány a tudományban. — Ismeretterjesztő apréság. — Nem a jnesebeli hétfejű, sem nem a kiknezfejü sárkányról van szó, hanem arról az egy>zerü pspiros sárkányról, mely gyermekkori játékainknak annyira ked veit eszköze volt. D; nem is erről, hatéin ennek roódo­, sitütt alakú társától. Az érzéki világ, melylyel a természettudományok külömböző ágai foglalkoznak, oly sok kincset rejt a gondolkodó ember számára és oly sok nagyszerű dolgot tár a búvárkodó elme elé, hogy a szellemi élvezetek kedvelői itt minden lépten-nyomon uj anyagot találnak tudásvágyaik kielégítésére éa ismereteik továbbfű'.é­sére. Mindegyik megismert tüneménye a természetnek új vágyat öutö a szemlélődóbe s felsarkalj 1 más tllne mények megismerésére, okaiknak kinyomozására. N éhéz I kifogástalan pontossággal, szakértelemmel é9 érdemesítenek és szinte őrveudettem. hogy tiszta kézzel vezeti, igy egy szabály és törvény mily boldog ország vagyua^ rai, hányszor negy­szerint korrekt községi igazgatás megtekiuté- ven embernek, kik ugyan a községre hasznot séból nyerhettem tapasztalatimat. Azt is nyil- húzó dolgot nem végeznek, tudunk adni eledelt vanitom, hogy pártpolitika sem vezet, habár sajuálom, hogy pártjainkat annyira elragadta és ha káros nem volna, sokszor komikus jele­netekre ragadua a szenvedély, hogy eszükbe nem jut, váljon mit csinálnak, hogy élnek meg az ő választóik? A szolgabiró úr ja már 14 én kiérkezett községünkbe, nagy esemény ez ma, ha a köz­ség szolgabírót togadhat. Mint községi képvi­selő magam is elmentem tiszteletemet tenni, ki tudja, érem-é a jövő évet, látok-e több szolgabírót? Szives fogadtatásban részesültem, előmutatott a szolgabíró úr egy uagy csomó nyomtatványt ez foglalta magában a kérdések szárait, mikre megkeltett felelni; de már az irat halmazt látva megijedtem, eszembe jutott az éu jó barátom és esperesemnek egy nem rég vett levele, melyben írja, hogy a midón papjaihoz egy kissé terjedelmes körlevelet inté­zett, káplánja azt inondá neki: „Ugyan miért töri magát a nagytiszteletü úr enuyi írással, hiszen úgy bem olvassák el a papok*! s gon­dolkodtam, ha az a sok szolgabiró az ország minden vidékéről felküldi a minisztériumban — ezt a nem mázsa — de vagon terhet tevő sok menykő papirost, lesz-e, aki át nézi valaha, és ha igen, hány száz embernek ad az munkát? Azonban a mi tapasztalt öreg szolgabiránk megnyugtatott, mondván: a mit ók a szolga­bírói hivatalnál uégy-öten elvégeznek, annak felülvizsgálatára a minisztériumnak van negy­ven embere, egyébb dolguk ezeknek alig akad Igy aztán nyugodt voltam, goudolva nem végzünk olyan munkát, mit megnézésre sem lenne megvitatni, hogy a természettudománynak melyik ága bir nagyobb érdekeltséget kelteni, de auuyi bizo­nyos, hogy oly általános érdekkel, miuót az éghajlati, közelebbről az időjárási viszonyok ismerete magával hord, a természettudományok egyik ága sem dicse­kedhetik. E tudománynak: a meteorologiának, szolgálatába szegődött a mi sárkányuuk segédeszköz gyanánt. A meteorologia, mint az időjárást tanulmányozó közelebbről mint a légkör jelenségeivel foglalkozó tudo­mány iránt táplált általános érdeklődés, mely őt mintegy a tudományok kiváltságosává avatja, teljesen jogosult s önmagában hordja magyarázatát. Az ember kezdettói fogvi érezte és tapasztalta, hogy az időjárási viszonyok elhatározó befolyást gyako­rolnak reá. A légkör hatalmasságainak legyőzhetetlen ségéról mindig jobban jobban kénytelen volt meggyő­ződni. Feltartani ókef, gátat vetni elibök eredményte­len kísérlet lett volna. Az embert lekötöték e kezdet ben megmagyarázhatatlannak látszó jelenségek, meg­ragadtak figyelmet, csodálatba ej-ették. s megszületett a "természet culius, a természetvallá-. A göiögöknél ott van a fellegtorlasztó, mennydörgő s villámokkal íüjtö Z aus, a tenger hullámait felkorbácsoló és elsimító Poseidon, az éltető sugarakat küldő Apollon, mind B légkör hatalmasságainak személyesitói. A csodálkozás magával hozta a gondolkozást is, a természet jelenségeinek légkőrbeli kifürkészésére irá­nyulólag. Az eredmény nemcsak kielégítő, de sikerdús: a meteorologia a physika keretén belül ma már mint külön tudomány szerepel, s azt mondhatjuk, hogy az atmoszférában végbemenő tünemények eddigi ismerete alapján tett időjóslatainknak — természetesen caak a a következő egy két napra vonatkozólag — körülbelól 70—80°/,-a beteljesedik. A föld területén mindenütt meteorologiai megfigyelő állomások vannak, melyeken pontosan feljegyzik a légkör hőmérsékletére, nyomására, nedvességére, áramlására vonatkozó adatokat melyekből és ruházatot, és kezdem hinni, hogy az a Sze­mere féle híres mondás .nem boldog a magyar* még sem felel meg a valódi tényállásnak. Hozzá fogtunk a hivatal vizsgálathoz. A közigazgatási iktató-könyvben van néhány ezer szám, — ez ma a divat, dicsekedés tárgya minden hivatal főnök és hivatalnoknak, — no aztán kissé egyébre is való arra, hogy mond­hassuk „nem bírjuk a dolgot, munkaerő sza­porítást kérünk*! és van is igazuk! E vizsgá­latnál láttam, hogy nem elég, ha a jegyző azt a sok ezer számot híven, pontosan, gyorsau el­intézi — ezzel csak fél munkát tett — készí­tenie kell az úgynevezett „hely pótlókat" a számok 60 - 70 százalékát. Mi az ördög lőhet ez? most átom jó neve van, mert csakugyan nem pótol hiányt, csak a helyet, pótolja az irodába érkezett, de onnan továbbított aktát, üres féiiv papír „uem is használ nem is tesz semmi kárt" csupán az, hogy a községnek 1000-1200 ív papírjába a jegyzőnek, pedig ideje vesztegetésébe kerüljön s elvonassék a a jegyzó a foutosabb ügyek vitelétől s a nép érdekeinek pontos kiszolgálásától. Tudatlan ember lévén, tudást szerzeudó a mi tapasztalt szolgabiránkhoz fordultam kér­déseimmel, de aztáu ó sem tudta uekem meg­mondani, azért tőled, mint megyénk fejétói kérdezem: addig, míg azok mázsányi papirt inajd elszabad adni Mózsi szatócsnak, hova te­gyük azt, kötelesek vagyunk annak bizonyosan valami tűzmeutes irattárt nyitni? mert ily sok értékes dolgot a mi öt-hat év alatt kazal számra gyűl a szabad ég alatt nem tarthatunk. egy-két napra elóremeuóleg lehető megközelítéssel meg­határozzák, hogy lesz e eső. szól a milyen irányú stb., szóval a valószínűség bizonyos mértékével megjósolják az időjárást. Itt csak bosszú fejlődés eredményét összegezzük. Tény azonbao, hogy a légkör jelenségeivel való tudo­mányos foglalkozás egész Aristotelesig vezethető vissza, jóllehet az exakt tudományos fejlődés e téren az ide­vágó vizsgálódások két legfontosabb segédmfiszerénftk: a barometer (lógiulyméró) és thermometeroek (hőmérő) feltalálásakor, tehát körülbelül kétszáz évvel ez elétt, veszi kezdetét. E megfigyelő állomások adatai azonban nem szol­gálnak elegendő auyagot arra nézve, hogy az idójáráti vi-zonyokat lehető nagy valószioüséggel előre megálla­píthassuk. E visszonyok létrehozásában része van a magasabb légrégióknak is. Nélkülözhetetlen tehát ezek mozgásának, hőmérsékletének, nyomásának ismerete is. Tudvalevő ujyan, hogy magas hegyeken is vannak már ily célra observatóriumok felállítva, igy a Mont B'aix c-úc-áu (4810 tn.). a Mont Veutoux csúcsán (1900. m ), a S>nubicken (Magas Tauern hegyláucz Sslzburgbau 3106 m.) stb, de az ilyenek száma még nem utgy s nitcsennek is oly magasságban, hogy a megkívántató adatok birtokába juttathatnának, mert az időjárásán jelenlegi állapota szerint hozzávetőleg a 15 km.-oyi magastágig terjedő levegőrétegek mind befolyással vannak az időjárásra. Az alkalmazkodás szempontjából uagy fontossági,il bíró a tudomány tekintetéből nem csekélyebb érdekű tényezők ismeretének vágya késs'ette az embert, hogy eszközeivel módját ej'se annak, miként juthatna ezek birtokába. A léggömb legalkalmasabbnak kínálkozott e ctélra s a segítségével tett kísérletek egymást órték. Tetemes magasságban tehe'tek megfigyeléseket éa pedig meglepő eredmenynyel. E megfigyeléseknek egy időre áronban hitárt szabott az a körülmény, hogy a megfigyelő uem emelkedhetett arra a magasságra, melyre tudásvágya k - Mai számunk 8 oldalra terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents