Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1899-02-19 / 8. szám
„11 X 1 n v i U E H" Tovább mentünk, valamelyik községből átküldték 1 frt 50 kr adó-pénzt. ezt be kellett vezetni iktatóba, függelékbe, naplóba, átfutóba meg az isten tudja bány nyilvántartásba, ezekkel pontosan igazolva lett, hogy a pénz megjött, gyorsan elköny veltetett. Nincs semmi baj a mégis kitűnt egy baj, az, hogy az iktatókönyvben az összeg az elintézés rovatba nem lett beirva, csupán az átfutó napló szárújára történt utalás Ez aztán kalamitás! Az anyakönyvek teljesen rendben találtatván azok vizsgálata röviden ment. Hála Istennek mondtam magamban, hiszen ha ezt is — töviról-hegyire a szolgabíró nézné — kit esztendőben alig látunk — ugyan mit fog csinálni az anyakönyvi felügyelői Illó dolog, hogy neki is maradjon valami teendő, különben mért húzná a fizetését? Az adóügyet éber szemmel kiséri a Péuzügyigazgatóság, kötelessége, végzi is. Most m^g különben is ex-lex állapotban élűnk — a szolgabíró nem állami közeg, uem sértheti a törvényt ily törvény-ellenes dolgok vizsgálatával. Mentünk tovább, jött a Nyírviz ügye Bizony addig volt jó. mig a nyíri ember ismerte ugyan mi az a „Nyírviz* mert azt itta, nem a pálinkát. Most már a „ Nyírviz" felől más fogalma vau, megtanította rá Kállay András barátunk 30 éves barátja „a társulati igazgató-főméruök.* Még hajdanában mi csapoltuk a Nyírvizet, mit a nyírfa adott, ma az a különbség, hogy belőlünk srófolja a végrehajtó a „Nyírviz adót." De hát a mint a miniszteri biztos úr annak idején nyomtatott jegyzőkönyvben tudatta velőnk és az egész világgal, ez a Nyírviz-szabályozáa oly nagyszerű munka, hogy annak párja nemcsak Európaban. da talán a világou siucs olyan munka, hogy annak fenntartását más ember nem eszközölheti, csík annak teremtője és végrehajtója; igy én mint jó keresztény ember imádkozom, hogy e müteremtőjét örökké tartsa meg a gondviselés, mert ha ő nem les/, ez a szegény Nyírség a semmiségbe a chaosba esik vissza! De mind a mellett, mert alispánhoz irok utódához a régi alispánoknak, el nem hallgathatom, hogy egyszer igen régen volt nekünk egy alispáuuuk, kinek eszébe jutott, ne hogy a vármegye rabjai rosszban törjék unalmukban a fejőket, és életökbeu ne csak kárt, de hasznot is csináljanak a becsületes embereknek — hogy dolgot ad nekik s kiásatta velők határunkban és ugy tudom több község határain azt az árkot, amely vizünket tovább egy félszázadnál igen jól levezette, igazgató-főmérnököt a jó alispán aligha használt. Ez az árok megvolt, jó volt, 8 — 10 évben egyszer a földes uraság nagyjából kitis'.tittatta fizetett érette 100 frtot és lO itcze pálinkát, tehát egy évre esett 10—12 frt. A Nyírviz társulat ezt a régi árkot szélesbité — inert hiszen csak megkelle késztette. A magassággal növekvő légritkulás ugyanis ai emberi szervezet működési folyamában háboritásokat, zavart hozváu létre, fájdilmasan adta meg az árát merészségének az a léghajó! 1, aki átlépte azt a határt, melyet fölfelé emelkedésében lényének szerves volta szabott elébe. A tudomány segédeszközeinek tökélesbülése azonban mihamar eloszlatta a haladásnak útját vágó ez akadályt. A regisztráló mérőeszközök (termometer, barometer hygrometer s'b.) diadalomra vezették as em bert e gátló nehézséggel szemben. Mig a legnagyobb magassig, hová eddigelé ember eljutott 9150 m., addig az utas nélküli léggömbök közül egy 18,450 m. magasságig jutott fel s végzett a reá helyezett műszerekkel feljegyzéseket. Ilyen szer. pre van, illetve lesz a sárkány hivatva a jövőben a meteorjlogia szolgálatában. Mint a Természettudományi Közlöny legutóbbi számából értesülünk a kísérlet bevált s szép reményekre jogosít. Természetesen — mint már feutebb is megemlítettük — nem a régi, ős formájában s szerkezetével. Lényeges változáson ment keresztül, mig a tudomány részéről e kitüntetést, hogy segédeszközévé avatte, megérdemelte. Kétfele szerkezet van ez idő szerint uralkodóban: az egyik az u. n angol typus, mely szerkezetét Eddytől nyerte, a másin a rekeszei sárkány, melynek első készítője Hargrave volt. E tekinive attól, hogy mint minden dolognak vannak védői és ellenesei, ügy itt is egyiknek ép ú:y vannak hívei és ócsárlói, mint a másiknak, az eddigi kísérletek azt bizonyítják, hogy az utóbbi lépett az előbivel szemben előtérbe. A rekeszes sárkány, mint neve is mutatja, rekeszekből áll, oldalfalak nélkül. A rekeszek váza bambuszból készül s reá vásznat fe-zitenek az igy készített sárkánynak felszálló ereje oly nagy, — főképen ha több ily sárkányt kapcsolnak egybe — hogy leszállítására gépet alkalmaznak, melyet a nevezett módon fokozható felszálló erőhöz képest emberi kéz vagy gőzerő hajt Több rekeszes sárkány kapc'oltatván egybe, embert is képes a magasba emelni, mint ezt már többen, maga. Hirgrave is megkísértették, bár az igy elért magasság mutatni, hogy csinál ő is valamit — és ma ennek csak fentartásáért fizetünk évente 800 frtot — no az igaz, hogy ennyi hasznot nem látunk. Az ártéri adót nein is számítom, az majdnem egyenlő az állami adónkkal és másodszor az is tény, hogy nyertünk két hivatalnokot, van „kanális felügyelő" hat — nyolczszáz frt évi fizetéssel és „kanális örök" havi 12 frttal; illő dolog, hogy egy község két ily foutos hivatalt fenntartson, modern megye vagyunk legalább ! Kormányunk mindent elkövet, hogy gazdagodjunk. igen szép ügyelet; igy nem kerülte el figyelmét a gyümölcs-tenyésztés fellendítése. El van rendelve, állítsunk faiskolát, még pedig miután a községnek uincs helyisége, vásároljon, azt keritse fel, építsen arra kútat, házat és végül gondoskodjék faiskola kezelóról, ha a tanitó nem tud hozzá, vagy nem ér reá, fogadjon arra alkalmas embert 120 —150 forint fizetéssel. A szomszéd Szakoly községben a ref. tanitó ügyes kertész ember, jövedelmet is óhajtana szorgalmából, van neki egy kis faiskolája s oltványait 10 —12 krajczárjával uincs aki megvegye; egyes nagy kertészek 5 —10 krajczárval adják kész a gyümölcsfát. De hát meg van a törvény és a mi fő. bár faiskola nincs, meg van a hivatalnok a „Faiskola felügyelő", kinek évente párszor eszébe jut pár forintot keresni; befogat egy nap, átutazik öt—hat községen, az elöljáróságtól felveszi a napi és fuvar-dijat s jelenti: faiskola nincs! Váljon e jelentést nem úgy raegtehetné-e a jegyző s abból a 10 —15 frtból. mit a község a faiskola felügyelőnek évi pár jelentéséért kiad nem előuyösebb lenne-e vásárolni 80 —100 drb olytványt, kiosztaui a lakosság közt és ugyan, kérdem tőled, ha a megye sőt az ország miuden községében lesz megfelelő területű faiskola, csak öt—hat év múlva mit csinál produktumával? A község házát ily drága fával fűteni mégis nagy pazarlás lenne! Helyes dolog, fejlesszük vidékünkö i a gyümölcstenyésztést, de okszerű módon s ha már okvetlen szükséges a faiskola felállítása — mit én el uem ismerek — mert privát ember jobbat és olcsóbbat tanul, teljeseu elegendőnek tartanára, ha a megye mindenik szolgabírói járása egyet állítana fel közös költségén, élvezze azt a hozzá járulás arányában. Mennyi napi és fuvar-dij lenne megkímélve, mit ma faiskola felügyelőnek azért adunkki, hogy jeleutse, nincs faiskola! De hát hivatal kell, modern állam vagyunk ! Igaz Ili ved és barátod Ujfalussy Béla. A Buj községi hitelszövetkezet. Számítva a közérdeklődésre, jónak látom közzétenni hitelszövetkezelünk forgalmára vonatkozó főbb adatokat, szerény kezdetétől, az 1898. év deczember 31-ig a mint következik: nagyon csekély volt. E tekintetben nem versenyezhet a léggömbbel, de figyelembe véve egyszerű kezelhetőségét, könnyüségét, s ezek mellett olcsóságát, valószínű, hogy előbb utóbb tért fog hódítani magának a meteorolo giában, de még előbb a gyakorlati czélok szolgálatában. Wise ugyanis optikai jelzésekre ajánlja e készüléket s kísérletei a mellett szólnak, hogy emiitett előnyeinél fogva, talán ki fogja szorítani a katonai ezélókra használt léggömböt. Nappil színes zászlókat lehelne rá alkalmazni jelzésre, éjjel pedig szines lámpákat. Kísérletei alatt ugyanis azt tapasztalta, hogy « szines lánggal égő anyagokkal telt bambuszrudak adta jeleket 15 kilométernyi távolságban észre lehetett venni. Fontosabbak azonban azok az eredmények, melye ket a sárkánynyal a meteorologiában elérnek A kezdeményezés érdeme itt is az amerikaiaké. Rotch amerikai a felbocsátott sárkányra regisztráló barothermagrafot (iró léghőmérőt), barometert (légsulymérő), hygrometert (nedvességmérő) s anemometert (szélmérő) helyzett s ily módon igeu érdekes adiiokat szerzett a légkör magasabb rétegeinek hőmérsékletére, nyomására, nedves ségére s mozgásának irányára és sebességére vonatkozólag, Utána az ily módon végzett kísérletek egész sora következik, melyek megltpő sikereikkel a tudományos körökben feltűnést keltetlek. Amerika példíjára Francziaországban s Németországba egyaránt megkezdődtek a sárkányuyal végeztetett, ily irányú experi mentumok. Ujabban az Egyesü't Államokban 20 állomás felállítását s berendezését vették tervbe, melyeken egyidejűleg felbocsátott sárkányok segélyével fognak mete orologiai megfigyeléseket tenni. Most még azon fáradoznak, hogy a sárkánynak e czélnak megfelelő minél tökéletesebb szerkezetett adjanak s hogy a szél ingadozásaival szemben biztossá tegyék. Tökéletesedése bizonyára uélkülözhetlenné fogja tenni a meteorologiára nézve, melynek már most is becses segédeszköze. A kisé let bevált, már csak gyakorlati általánosítása vár valósulást! Szombathy Kálmán. Az 1897. év augusztus 1-én történt megalakuláskor tagul beiratkozott 61, összesen 16í üzletrészszel, 1 üzletrész 25 frtban állapíttatván meg, h;ti 10 kros befizetésekkel. A 61 tagból azonban, a megalakulás után, visszalépett 14 tag, 24 üzletrészszel s igy maradt: 47 lag 141 üzletrészszel. 1S97. augus/.tuslól deczember 3l-ig belépeti 24 tag 50 üzletrésszel s igy 1897. decz. 31-én volt tényleg 71 tag 191 üzletrészszel. 1893. év folyamán belépett 74 tag 146 üzletrészszel, kilépett 6 tag 11 üzletrészszel s igy az 1898. év decz. 31-cn volt 139 tag 326 üzletrészszel. Befizetések havonkénti kimutatás szerint következőleg történtek, üzletrészekben és betéti összegekben: 1897. Augusztusban üzletrész 90.10, betétbvi n 71.73 = 167.88 Szeptember 69. » 64.— = 133.— Október 96.40 * 45.=• 14 1.40 November w 65.80 n 28.— = 91.80 Deczember é 67.10 n 35.— = 102.10 1898. Január • 1 14.10 n 118.97 =» 233.07 Február * 100.20 n 301.40 = 401.60 Márczius • 88.30 n 182.33 = i(70.63 Április n . 89.20 • 3.— = 92.20 Május w 110.90 * 155.09 = 265.99 Junius 9 121.60 n 116.34 = 237.94 Julius # 127.30 * 87.50 = 214.80 Augusztus II 104.90 » 58.— = 162.90 Szeptember 113.60 n 73.75 = 187.35 Október » 157.90 n 39S.95 = 556.85 November V 131.60 n 289.40 = 3 2 | . Deczember 1) 96>0 V 54.— 150.80 Összesen: 1750.80 n 2082.51 = 3833.31 Tagsági dijakból, 20 krajczárjával, ö6l üzletrész után befizettetett 72.20 Kölcsön kamatokból befolyt 269.40 Különböző bevételek 17.22 Főbb bevételi tételek 1898. d.cz 31-én Irt 4192.13 Kölcsönzések következőleg történtek : 1897. Szeptemberben 100 frt. • Októberben 250 frt. Novemberben 180 frt. • Deczemberben 124 frt. 1898. Januárban 329 frt. Februárban 870 frt. . R Márcziusban 305 frt. 9 Áprilisban 255 frt. 9 Májusban 260 frt. n Juniusban 265 frt. •9 Juliusban — frt. 9 Augusztusban 75 frt. 9 Szeptemberben 320 frt. 9 Októberben 530 frt. 9 Novemberben 755 frt 9 Deczemberben 335 frt. Összesen 4953 frt. Megjegyzendő, hogy a saját bevételeinken kivül, a központi hitelszövetkezettől, kölcsön vettünk, kél ízben összesen 730 frtot. 1898. deczember 31-én összes kölcsön-tőkénk volt: Kötvényen 4030 frt 60 kr. Váltón 200 frt — kr. Együtt 4 j30 frt 60 kr. Ezen kölcsönösszeg 61 kölcsönző tagnál van elhelyezve. Legnagyobb kölcsön 240 frt, legkisebb kölcsön 18 frt, 100 forinlon aluli kölcsön van 55 félnél, 100 frton felüli kölcsön 6 felnél. Kölcsönzésnél 100 forintig személyi hitelre adunk, két birtokos kezes mellett, 100 frton felül csak betáblázás mellett. Adtuk a pénzt 7 és fél szazalékra, félévi 10 százalékos tőketörlesztés és kamatfizetés mellett. Betétek után, 100 frton felül, ha egy évig biztosíttatott a bennhagyása, fizettünk 5 százalékot, egyébként 4 százalékot fizettünk. Mi tizettünk a központi kölcsön után 5'/ a u/ f-ot. A fizetések és törlesztések minden fennakadás nélkül történtek. Igy történt. Szerény kezdet, a folytatása is szerény, de folytonos és fokozatos. Majd csak megsegít bennünket a jó Isten többre is! Mily anyagi és érzelmi erő van még elrejtve, melynek napvilágra kell jönnie! . . . Jöjjön, minél előbb! Ha mindenki elől jár, a ki csak elől járhat, akkor kiheverünk minden bajt! Buj, 1899. február 4. Amlrásy Kálmán, igazgatósági elnök. A vértetü. A vértetü az almafának a legnagyobb ellensége, amennyiben az ettől a rovartól ellepett la, ha emberi kéz segítségére nem jő, nemcsak hogy. nem igen, vagy ritkán és kevesebbet terem, hanem el is pusztulhat. Hogyan lehet vértetüt fölismerni? A vértetü az almafának csak fás részein, tehát a törzsön, az ágakon és gályákon fordul elő, (ritkábban föld alatt, a körtefácskák csemeték gyökerein), és pedig mindig csak olyan sebesforradásos helyeken, amelyek a széltől és esőtől leginkább vannak védve, vagyis a törzsnek nem a szélnek kitelt oldalán, s az agaknak és gályáknak alsó (fölfelé néző) részen vannak. A törzs és az ágak sima kérgü részein, vagy a leveleken állandóan sincs vértetü. A vértetü nem egyenkint fordul elő, hanem egy helyen eleinte kisebb, később szerfölölt tömeges számban. A hol a fa setéten vagy forradásos helyén, a vértetü letelepedett, ott a rovar tömegét az annak testéből fejlődő, finom hófehér, mintegy gyapotszerü bevonat takarja. E gyapotszerü bevonat tavaszszal május—junius havában igen bőven fejlődik, annyira, hogy az illető sebet nemcsak betakarja, hanem le is csüng; a s/áraz julius és augusztus havi időszakban a gyapjas váladék már kisebb
