Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-02-05 / 6. szám

évfolyam. 6. szrtm. Nyíregyháza, 1899. február 5. VEGYES TARTALMD HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZ A BÖLCS VÁR MEG YEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. iVIecrjelenib betenkint epyszer, vasárnapon, postán vSÍ'K^ÍÍSíS'hordva: £z el^eté, pénzek, ^rendelések < a . ^J^TSSSTJXÜSSSS^' Egész évre * forint, lap szétküldésé tnryyahan leendő felszo- „. . . . . . . . . .... JM Fél évre 2 „ lamldsok Jóba Elek kiadó-tulajdonos r lerelek c"

k k«"

ktá

l VJf'V-,^ V

1,

1 " 'r''' Negyedévre 1 „ könyvnyomdájához iskola-ulrvi fi „ám ^ • Ki«0»'árl béty.«dij f..kb.., «ud.» • évre a

y°™aajanoz iSMla-utcza 8. szám A kéziratok csak világos kívánatra . u i«é> aUt « kr feittt-k. (Janoszky haz) intezendők. Hirdetési dijak: Minden négyszer hisábozott petit ur e A községi jegyző és tanít > uraknak égést csak két forint. i letó kö.uegére küldetnek vi»»«i. A nylttUri kjWiemeuyrk di|a tornu. n Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A V.. Eckstuin Bernit és Általánoj Tu által Budapesten, Haasensteín és Vogler irodájában Bécsben, Pragában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp által Hím u-g ,y»ier »r. • i<í-3'» r 1.1 fl i in Hivatalos rész. Szabolcsvármegye alispánjától. 1323. K. 189'.'. A járási föszolgablráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyir-bogdányi járás főszolgabírói hivatalától 371—99. sz. alatt beterjesztett alábbi körözvényt közhírré tétel végett közlőm. Nyíregyháza, 1899. január 13. Mikecz János, alispán. (Másolat.) 371. K. 1899. Szabolcsvármegye nyirbogdányi járás szolgabíró hivatal. Körözvény. Kovács Márton sényői Szerelmes-tanyai lakos jelenti, hogy folyó évi január hó G-án egy ismeretlen nevü ember egy 9 éves szőke szőrű, fenálló szarvú tehenet az udvarára vitt és ottan egy oszlophoz kötve ott hagyta, — felhivatik a tulajdonosa, hogy tulajdoni jogát f. évi február hó 12-én d. e. 11 óráig Sényő község elöljáróinál annyival inkább igazolja, tnivel ellenesetben a kitűzött időben nyilvános árverésen el fog adatni — Kemecse, 1899. január 11. Krasznay, főszolgabíró. Nyíregyháza képviselőtestülete. Hogy nem makadam aszfalttal, hanem kissebeai fejkövei fogják kiépíteni a vasúti utat: bizonyára semmi ok niucs rá, hogy e határozata miatt gánci vagy megrovás érhetné a képviselőtestület többségét, mely a vasúti út kiépítése dolgában ekként határozott. De végtelenül feltűnő s a mi képviselőtestületünk — e kérdés eldöntésében többségre jutott egyik árnyalatának a városi közdolgok intézésében való, mindenek fölött domináló fölfogását élesen kidomborítja ennek a kövezési kérdésnek ilyetén módon való eldöntése. Ez a míndeuek fölött domináló fölfogás: a föltétlen bizalmatlanság. Minden kezdeméA „NYIRVIDEK* TÁROZAJA. Három emlék. Ibrányban. 1. Törmelékkö sárral összerakva Mint a fecskefészek, egyszerű. Dombnak is kicsiny s egész alakja Boglyakemenczéhez lenne hü : Ali szerényen, árvafüzfa mellett. — Hejh! hogy ezt is összerakni kellett! Átkarolja százkezü borostyán, Mintha féltené hogy elromol. — Honfiszivek ös erénye fogytán Sir az ég s kaczag reá pokol .... — Romboló jöhet ... ki tudja? . . . hátha! Kincseit borostyán nem bocsátja. Templomával, melynek égre intő Kis toronyka adja jellegét. Néma bár: Kossuth szavát, a mint O Zengte volt, — röpíti szerteszét. Mert e kis domb, mint e kertnek éke: Nagy Kossuthunk megszentelt emléke. 11. Szállni föl, föl, napfelé. magasba. Hcl nem érhet semmi földi szenny ; S melyre itt az égiek haragra Sujt: a bünt, örökre hagyni lenn : * Vágy va-vágyom. Óh ! hiába! — Téged, — Hö fohászom, Isten! el nem érhet . Bár virágok nyíljanak körültem, Hódolattal nézzenek reám : Hasztalan. Hejh! miknek én örültem Nem találom föl sehol . . . nem ám! — Lombjaimnak hol királyi disze ? . . Óh te sziv! s te mégis élni birsz-e ! Szomorú fűz nem tud égbe nézni. Földre szegzi bús tekintetét. Fájdalomnak gyász tövise vérzi: Mely reményit tépte szerteszét: Mignem egy zord kéz jön és kivágja. S boldogabb lész az Érzsébetfúja. nyezés, minden szándék és indítvány iránt, mely a képviselőtestület másik táborából vagy a tanács kebeléből keletkezik. Ismerjük ennek az útépítésnek a történetét. A képviselet kiküldi szakértőit, hogy az aszfalt-makadam burkolás arravalóságát más városokban tanulmányozzák. A szakértők bejárnak nyolez várost, hazajönnek s azt a jelentést teszik az előzetes tárgyalással megbízott két szakosztálynak — a pén/.ügyi és gazdasági szakosztályoknak — hogy tanulmányútjok minden tapasztalatai az aszfalt-makadam mellett szólanak. Véleményőket számadatokkal erősítik, úgy hogy egyhangúlag magáévá teszi azt mind a két szakosztály, a tanács is, s így kerül a kérdés a képviselet pleunuma elé. A határozatot ísmtrjük s a forrását is, amelyből keletkezett, megtalálhatjuk a nagy bizalmatlanságban, a míudenáron való gyanakodásban, no meg abban is, hogy hát az aszfalt „az uraknak kell" s nem szegény embernek való. Nyíregyháza város sorsára bizonyára uagyon lényegtelen jelentősége vau aunak, hogy ezt a kérdést így vagy amúgy döntötték el De azok a motívumok, azok az irányító és mozgató felfogások, amelyek a képviselőtestület egy-egy ilyen határozatában létezésükről olyan kétségbevonhatlan tanubizouyságot tesznek, ezek már nagyon is figyelemre érdemesek, s leküzdésükre vagy legalább ellensúlyozásukra hívják föl mindazokat, akiknek egyébként is önként vállalt kötelességük lenne, mint a városi képviselőtestület tagjainak, hogy érdeklődjenek a város közdolgai iránt, s intellígenczíájukkal, III. Mint borongó ég, világos szürke (iránit oszlop áll inerön amott .... Igy tekint az éji néma űrbe Sok hazátlan, sorstól hányatott. Mult dicsőség haldokló regéje. Szór virágot néha még feléje. Mintha fájna néki. itt. a porban Állni, néz merően égbe Ö. Majd a szégyenérzet bántja jobban : Hogy körülte — annyi szenvedő! Hát miért folyt egy-egy honiivére, Szent hazánknak minden porszemére? Fél század ül legdicsőbb korunkon, Szép tavaszra tél következett, Megfagyott a sziv. Keményt mi nyújtson Hát! Sötét éj van hazánk felett! — Szebb jövőről almaim mi szője? . . . Ig)- zokog tel a S:nb<idti<\()köje. Ejfélenkint mind a bárom emlék Keble gyakran megnyilatkozik. S mig egy édes óra ini letelnék : Össze-összejönek lelkeik. Szent e légyott. Itt egyenlenek ki Ók. Az ármányt itt nem érzi senki. ,Ah! királynő, tisztelélek téged. Nekem is fájt szörnyű bánatod. Vágyaidtól szivem is hogy égett. Mért beszéljem ? — Ime láthatod. Hogyha néked elborult az élet: Könnyeimben ott valék tevélled. Zord időben. — eltiport hazámat Fölkarolni, angyalul jővél. Erzsébetnek Ilire inessft szárnyalt, — Turinóban súgta lomb, levél. Mig magyar sziv él a légkörében: Képed abban szent talizmán légyen.* .Megköszönném kegyteljes beszéded Hogyha mindent iui nem értenél. .Tizenhárom'! hej! hogy fel nem ébred — Emlékük ez áttört szívben él. Hányszor mondtuk, én s királyi férjem : — Csak lehetne Óket visszakérnem ! tudásukkal, elfogulatlanságukkal azuk elúbbre vitelében munkáljanak. Mert az a kerékkötő álláspont, melyet a képviselőtestület egyik árnyalata, az u n ellenzék, minden kezdeményezéssel szemben — úgyszólván minden kritika nélkül — elfoglal, lassankint olyan elfajulásokra fog vezetni, olyan helyzetet fog teremteui, amelyben — mint. minden stagnálásban — nem csak hogy megakadunk az előre haladás utján, de elsorvadnak, megsemmisülnek minden, nagy áldozatokkal idáig létesített intézményeink is. Es ezzel mi netn akarjuk azt mondani, hogy talán az lenne a helyes, ha egészen >za badjára eresztjük a mi szekerüuk kerekeit. A világért sem. Nagy 9zükség vau a legszigorúbb ellenőrzésre s a mérséklés — különösen tínanczialis állapotaink szerint is — föltétlenül szükséges. Kössüuk kereket, hegynek lefele ha haladuuk, de föl a hegynek oldott kerekekkel kell haladni. Ha nem igy teszünk: megakadunk Ez pedig egy város életére nagy szerencsétlenséget jelent. Elösmerjük azt is, hogy Nyíregyháza váró* közvagyonának mai nagy megterheltsége s a közköltségnek 70%-os aráuya szinte természetessé, sőt kvánatossá teszi, hogy a képviselőtestületben meglegyen az irányzat az említett, kerékötési elv szolgálatára De ha a képviselőtestületben ezen az alapon egy külöu Irakc/.íó képződött, hát akik ezt vezetik, elvárhatjuk tőlük, hogy legyen szemük — belátásuk — hozzá, hogy meglássák az utat, hegynek visz-e, vagy hegyről. Mert enuek az elvnek a kizárólagos, m-rev. minden kritika nélkül való követése — ha érvényesül, — oagy bomlást, pusztulást jeleuNagy valál. oly nagy, dicső. igaz. -- hogy Kettegett az önző, büszke had .... Ót világrész látta népedet. Mondj Bármit: azt te tetted egymagad : Hogy kelet, dél, nyugot. e-zakt.ilya Kossuth Lajost s nemzetét csudálja. S megváltókat kik feszítenek tel ? Kik hozsannát zengtik ! Ót tized Sem telik be és számkivetettel .... Szólj tehát! — igy fejdelem tizet ? Óh nem ! Szálljon i-letére atok : Aki teged és egy magyart is bántott" Boldogok ti! Hivatást betöltvén. Nincs miért a földre vágynotok, Müveteknek szörnyű romíiadüllén Vesztve mindent, úgyis sirnak ott. Sir néhány jobb. mig a lélia többség Támogatja szenl hazunk kere-ztjét. Boldogak ti! Ósszeférhetlenseg Ismeretlen már előttetek. Es hogy ilten hit remény betelnék : Mint barátok egygyé lettetek. Hej! ha ismét földre szallan.itok : Vajh mi várna újólag reátok ! ? Isten óvjon ! Lenne szárnyatok bar. Nem lehetne ottan élnetek. Ismeretlen a szabadság ott már. Ig)- jövék el en is véletek. — Mint szabadsag ezredévig eltem. S most Magyarhon mar csak síreiuli-keiu .... Ilandár Miklós. Báli tünemények. m — Elmondja egy legyező. — Homályos zsengekorom utáa egy zár: alkotmány népes birodalmában ébredtem először világos öntudatra. A birodalom, ha jól sejtem, egy szekrény volt, melynek népessége az ösztönélet alacsony fokán állott. Első fogalmaimat mégis e népesség oktatásának köszönhetem: néhány megtépett priücessz-ruha, gyűrődött gazé és a sokféle színű selyem beavatott a toaelett-világ legintimebb titkaiba s megtudtam, hogy fontos kiegeszitó része vagyok a ruhának, melyben bizouyos magasabb - Mai számunk 8 oldalra terjed.